Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

1982. március 9. Kelet-Magyarország Nyereség, zsinórban A kisvárdai járás homokos földjein nem ritka a tizennégy aranykorona alatti minőség, és az ezzel járó kedvezőtlen adottságú jelző. A nyír- tassi Dózsa Termelőszövetkezetben mégis megszűn­tek az ezzel járó kedvezmények. Az egy dolgozóra jutó nyereség ugyanis meghaladta a tízezer forintot. A tizenharmadik havi fizetésnek, vagyis a veszteség nélküli gazdálkodásnak éppen húszéves hagyománya van Nyírtasson. A táblák nagyüzemi művelését akadályozza az egyenlőtlen talajfelszín, a belvízre hajlamosság, az erdőfoltok és a csatornák. A nehézségek ellenére volt eredményes a gazdálkodás, ami a vezetés, és a tag­ság összehangolt munkájának köszönhető. Körülményeik között a legcélravezetőbb a gyü­mölcsös terület növelése volt. 1975 óta ötvenhét hek­tárral nőttek a kertek, és nemcsak-almával, hanem szilvával és meggyel is. így mérséklődik az almá­val járó kockázat. Biztonságosabb .az értékesítés, máskor vannak a munkacsúcsok, az időjárás sem az egész gyümölcstermést veszélyezteti. A növényter­mesztésben a termelésszerkezet egyszerűsítése volt indokolt. Abbahagyták a cukorrépa-termesztést, csök­kentik a burgonya területét, növelik viszont a bizto­sabban jövedelmező kalászosok és a kukorica ará­nyát. Az árbevétel egyharmada származik az állatte­nyésztésből. Színvonalára jellemző, hogy az egész országban számon tartják fehér hússertés törzste­nyészetüket. Hogy nem a vágóhídra tartják a disz­nót, nem véletlen. Sokkal jövédelmezőbb a tenyész­állat-előállítás. Azt mondják, a megtermelt kukori­cát „bőrbe varrvaf” drágábban el lehet adni. Ugyan­így a magas színvonalú szakmai munkát. Mert Nyír­tasson a múló évek alatt ebből is jócskán halmoztak fel. A telepen ehhez értő szakembereket kellett ne­velni, vagy ide gyökereztetni. A termelőszövetkezet­ben minden területen gondoskodtak az ilyen tőke felhalmozásáról. És élvezték, élvezik a kamatát. Ép­penséggel - élvezhetné más is, hiszen a tanult, gya­korlott ember ha el akar menni, nem tarthatja visz- sza senki. , , r»,- . ; ■ , / Egy régi összeforrott vezetői gárdát váltott fel itt az utóbbi években egy fiatal csapat. Ami még nem mindenütt megszokott: tervszerűen, előrelátóan. Az eredmény: töretlenül folytatják elődeik sikerso­rozatát. Éslk Sándor Raklap Tiszaszalkáról A Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyárában idén 15 ezer darab horganyzott raklapot készítenek. Képűnkön: Fehér János begeszti össze a raklapot. (GB) Gépek tavaszra A tiszabecsi Üj Elet Ter­melőszövetkezet gépmű­helyében 17 erő- és ötven munkagépet kell a tavaszi munkákhoz megjavítani. Az MTZ-k alkatrészhiá­nya nehézségeket okoz az összeszerelésben. (JL) ÖTNAPOS ÜGYEINK ) Vonaton, buszon A januári hideg napokban ugyancsak szidták a közle­kedést, különösen az autóbusszal utazók. Reggel sokan hiá­ba várták a járatot, késések, utaslemaradások fordultak elő. S mindez összeesett az ötnápos munkahét kezdésével, ami bizony sokakban kétséget támasztott a közlekedés megszer­vezése iránt. Szerencsére nem ez volt az általános helyzet, kiderült, hogy valóban a zord időjárás volt a hibás, mert különben jól sikerültek a menetrendi változások, többnyire jó vagy elfogadható a közlekedés színvonala, nem egy he­lyen javult a korábbi időszakhoz képest. Éjszakai műszak után A vasúti ■' közlekedésben ugyancsak nágy munkát je­lent a menetrendszerkesz­tőknek akár néhány perces változtatás is, hiszen ez ki­hat a csatlakozó vonalakra. Énnek 'ellenére mindazokat a kéréseket, amelyeket a me­gyei felmérés alapján Jelez­tek, javarészt sikerült telje­síteni. Még új vonatot is ál­lítottak be, reggel Nyíregyhá­záról az éjszakás műszak után hamarabb jutnak el Nyírbátorig. A gyakorlat azt igazolta, hogy szükséges volt a délutáni indulási idők né­hány perces kitolása, általá­ban az utasok elégedettek. A Volán autóbuszainál az ötnapos munkahét bevezeté­sével egy idejűleg közel öt­száz járatnak, a teljes forga­lom majdnem felének válto­zott meg a menetrendje. Itt is a munkát a vállalatokkal, üzemekkel történő egyezte­tés előzte meg, s a gyors el­lenőrzések után csak alig né­hány járatnál kellett módo­sítani február 1-től. A mű­szakos járatok többségénél a kezdés előtt 40 perccel ér­keznek a városokba a buszok, míg a befejezés után 30—40 perccel indulnak. Két helyen van eltérő kezdés. Mátészalkán az 5, 13 és 21 órai műszakkezdésre kellett beállni, míg Nyírbátorban ettől fél órával később. Má­sutt az eddig megszokott 6, 14 és 22 órai kezdés maradt meg. Változás a szombati menetrendekben történt, mert a legtöbb helyen a ké­ső délutáni járatokra már" nem volt szükség. Nehezebb volt az alkalma­zottaknak, egy műszakba já­róknak a közlekedését meg­oldani. A tanácsokkal való egyeztetésnél a rendező elv az volt, hogy a legtöbb dol­gozót foglalkoztató üzemek­hez, intézményekhez szüksé­ges alkalmazkodniuk a többi­eknek. De példaként említ­hető a MEZŐGÉP nyírbátori Szálfa termetét, egye­nes tartását látva hihetet­len, hogy Cs. Balogh La­jos évekig nyomta a gipsz­ágyat második világhábo­rús sebesülésével. Végül gerincsérülésén úrrá lett szervezete, akaratereje. — Gyerekként is na­gyon szerettem a betűt. Az iskolából akkoriban ki-ki- maradoztúnk a mezei dol­gok miatt. Ám' ha egy könyv, újság akadt a ke­zembe, 1 rögtön falni kezd­tem a szememmel. A Kis Újságot hordta a posta a legtöbb helyre. Nem sze­rettem, mert csak bűnügyi esetekkel volt tele, hogy a szolgáló lányok hogyan mérgezték meg magukat, meg hasonlókkal. A gaz­dasági felügyelőnek — nem messze laktak hoz­zánk — járt a Pesti Hír­lap. A vasárnapi mellék­lete tele volt képekkel, érdekességgel. Egyszer át­hívtak valami munkára, én meg fizetségként a gyújtáshoz tűzhelyre ké­szített Pesti Hírlapból kértem egy köteggel. — Nagyon boldog vol­tam, féltve őrizgettem ezt a „kincset”. Ebédidőben egyet-egyet elolvastam belőle. Mikor 1927-ben megnyílt a tiszalöki mozi flki felment a miniszterhez — tízéves voltam — rög­tön törzsvendége lettem. Egyetlen filmhíradót sem hagytam ki, hacsak lehe­tett. A kerítésen túl is szerettem látni, a hír­adókból követtem, mi tör­ténik a világban. A háború Cs. Balogh La­jos életébe is durván be­leszólt. Több alkalommal hozott neki a posta SAS- behívót. Katonáskodás, új­ra otthon, bevonulás — mindez egy évben. 1942 májusában éppen leszere­lés után, újabb barukko- lás előtt volt, amikor fele­sége unokatestvérének, Győri Elek naív festőnek á hívására átment Tiszala- dányba a második író-pa­raszt találkozóra, amit a magyarság sorsáért aggó­dok — köztük a népi írók — szerveztek. Akkor is­merkedett meg Veres Pé­terrel, Erdei Ferenccel és Darvas Józseffel. A szó­kimondó beszélgetések nyomán értette meg, hogy a magyarság létét fenye­geti veszély, és mit kell tenni, hogy a szegénység a múlté legyen. — A harcok alatt se­besültként szakadtam le a szakaszomtól, Tiszalökön bújkáltam. A szovjetek bejövetele után, ahogy egészségem engedte, szer­veztem a faluban a Nem­zeti Parasztpártot. Tagja lettem az igazoló és föld­osztó bizottságnak is. A Nemzeti Parasztpárt 1945. januári alakuló ülésén Debrecenben a tiszalökie- ket képviselve, lelkesen hallgattam Veres Péter beszédét a közeli földosz­tásról. A népi írókkal va­ló találkozásaim mind na­gyon emlékezetesek. Gyak­ran vendégeskedtek köz­ségünkben. Élénken él bennem az is, amikor én mentem fel egyikükhez, Darvas Józsefhez. — Ez 48 nyarán történt, amikor ő építés- és köz« munkaügyi miniszter volt. Ugyanis a nagy száraz­ságban tűz ütött ki Tisza­lökön és három nincste­len család háza elham­vadt. Mi, parasztpártiak elhatároztuk, megpróbá­lunk a szerencsétlenül jár­taknak szerezni valami kis segélyt. Győri Elekkel kettesben felutaztam Pest­re. A minisztériumban a titkárságon annak rendje szerint bejelentkeztünk. Várni kellett jócskán. Eleknek elfogyott a türel­me, s amikor végre Dar­vas fogadott, akkorra már „az ezer istenit neki, de nehéz bejutni hozzád”-dal lódult be az ajtón. Meg is rántottam figyelmeztetőleg a zakóját, hogy most nem mi vagyunk a ven- déglátók, úgy viselkedjen. — Hunyorgós szemű volt a Jóska, jól emlék­szem. Figyelmesen végig hallgatott, megígérte, el­jár a károsultak érdeké­ben. Azután kérdezőskö­dött, hogy élünk, halad-e a tsz-szervezés? — Népgyűléseken, ba­ráti beszélgetéseken Dar­vas is többször megfogal­mazta: nem lehetsz okos ember és bölcs, ha elfe­lejted ki vagy, honnan jöttél, mi a kötelességed. Élete végéig eszerint ítélt és tett. S ezt a gondolko­dást észrevétlen átadták nekünk is. Most ősz fejjel, nyugdíjasként is figyelem­mel követem a falu sorsát. A valamikori találkozók­nak köszönhetem, hogy nem tudok másként élni. Csak így érzem jól ma­gam. Reszler Gábor gyára, ahol három féle mun­kakezdés van, szerencsére megfelelő buszközlekedéssel!^­Á lépcsőzetes munkakezdés A. helyi közlekedésben Nyíregyházán a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése a tapasztalatok szerint széthúz­ta a reggeli és a délutáni csúcsot. A Volán összesen 46 vállalattal kötött megállapo­dást. Egyetlen változás a nagy áruházaknál történt, ahol az eredeti kilenc órai nyitást fél órával előbbre hozták a vásárlói igényeknek is engedve. A vállalatoknál, intézményeknél egyaránt megtalálható a 40 órás és a 42 órás munkahét, ami azt eredményezte, hogy 15—20 percekkel változtak a mun­kakezdési és befejezési idők. Ennek a haszna a Volán bu­szoknál az, hogy különösen a reggeli csúcsforgalom, elhú­zódott, kiegyenlítettebbé vált. Akad néhány vonalon zsú­foltság, mint az M 15-ös, a 4-es, délután a 9-es, azonban a meglévő kocsipark nagyobb változtatást nem tesz lehető­kevesebb az autóbuszjárat, az utas. A Volán egyeztetett a városi tanácsokkal, s az igényeknek megfelelően ki­ránduló járatokat szerveznek a megnövekedett szabad idő jobb eltöltésére. Az áruszállításban szintén alig volt zökkenő az ötnapos munkahét bevezetésével. Ál- talábart ugyanazok a jól ra­kodó, a hét végén is árut fo­gadó vállalatok, mint koráb­ban. Egyedül a nagykereske­delmi raktáraknál romlott a fogadási készség, amire oda kell figyelni, hiszen a lakos­ság áruellátása így kisebb időre korlátozódik, amihez nem biztos, hogy mindig lesz elegendő szállítóeszköz. Hétvégi rakodás v ■■ r ■ Jón az uj menetrend A május 23-tól életbelépő új menetrend már elkészült fő vonalaiban. Sem a vasútnál, sem a Volánnál nagyobb vál­toztatásokra nincs szükség. Egyetlen „sötét ló" az isko­lákban az ötnapos tanítás be­vezetése. A városokban a kö­zépiskoláknál, másutt pedig a körzetesített általános is­koláknál jelenthet gondot ez a közlekedésben, mivel a művelődésügyi szervek eddig még semmi konkrét elképze­lést nem adtak a közlekedési szakembereknek tájékozta­tásul. Emiatt meglehet, hogy szeptembertől változtatásokra van szükség, előfordulhat, hogy sokan a közlekedési vállalatokat hibáztatják, ami­kor előbb a művelődési berkekben kellene gyors cse­lekvés és határozott elképze­lés. A hétvégeken egyébként A MÁV-nál összegezték a téli hónapokban a vállalatok rakodási készségét. Ezek sze­rint a jól dolgozók közé tar­tozik például az Érdért máté­szalkai telepe, a Nyíregyházi Konzervgyár, a papírgyár, az erdőgazdaság baktalórántházi telepe. A nagyobb szállítók­kal egyébként megállapodást kötöttek a hétvégi rakodásra, amit eddig jól teljesítettek Akadnak viszont negatív pél­dák is. A mátészalkai TÜ- ZÉP-telepnél decemberben a vasúti kocsik harmadát ké­setten rakták ki, azonban a megyei szállítási bizottság fi­gyelmeztetésére januárban már alig volt késett rakodás. Nem ilyen a helyzet a Sza­mos menti Állami Tangazda­ságnál, ahol a Mátészalkára érkezett kocsiknál december­ben közel 30, januárban 45 órás késett rakodás volt az átlag, s majdnem háromezer forint bírságot fizettek a ké­sett kocsinként. Bár itt a Compack Vállalat átvállalta a bírságot, mert az ő ütem- telen szállítása adta a késett rakodást, azonban a raktár­nak használt fedett teherko­csi nem lehet megoldás a ké­sőbbiekben sem, különösen ilyen összegű bírság mellett. A hétvégi közúti áruszállí­tás némileg csökkent a ko­rábbi időszakhoz képest, itt különösebb gondok nincse­nek. Lányi Botond Március 11—12: Országss munkavédelmi filmbemutató Hazánkban évente több mint 130 000 üzemi baleset történik, s a változások irány­zatai sem kedvezőek. A SZOT munkavédelmi osztá­lyának vezetője bejelentette, hogy az utóbbi idők munka- védelmi filmjei közül a 43 legsikeresebbet levetítik március 11—12-én a XIX. or­szágos munkavédelmi film- bemutatón. amelyet a Hori­zont moziban rendeznek. Le­hetővé teszik a minisztéri­umoknak, felügyeleti szer­veknek, vállalatoknak, in­tézményeknek, társadalmi szerveknek, hogy a bemuta­tott filmeket értékeljék, köl­csönvegyék vagy megvásárol­ják. Bejelentette azt is, hogy szeptember 13. és 17. között Magyarország rendezi meg a szocialista államok X. nem­zetközi munkavédelmi film- fesztiválját, amelyre Szolno­kon kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom