Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. március 4. Szauna, napfürdő Amíg megérkezik az igazi strandszezon, addig még sokan keresik fel a nyíregyházi városi fürdőt. A kellemes víz mel­lett szaunát, napfürdőt, kondicionáló eszközöket, masszázst vehetnek igénybe a vendégek. Fenti képünk: a nagy me­dencében, az alsó kép: izomerősítés kerékpáron. (E. E. felv.) KORSZERŰ PAVILONOK, BERENDEZÉSEK SAJTSAROK — OLCSÓ VASUTASMENÜ Utasellátü-priiraiii Szabolcsban tó, a záhonyi Lenin szocialis­ta brigád teljesítette az arany fokozatot. Bronz foko­zatra terjesztettük fel a nyír­egyházi Petőfi és a záhonyi Radnóti brigádokat. — Megkívánom említeni a záhonyi kollektívát, ahol a megnövekedett turistaforga. lomnak igyekeznek becsület­tel eleget tenni. Elismerőleg kell szólni a kisvárdaiakról is. Az egység nyolc dolgozó­ja országosan is az élvonalba Naponta 600—700 adag Ízletes ebéd készül a nyíregyházi ét­terem konyhájában. Képünkön: Haraszti Magdolna, Lipcsei Mihályné és Fodor László főszakács. (Császár Csaba felvé­tele) 1982. január 1-töl változtak a kisiparosokra és a magánke­reskedőkre vonatkozó társada­lombiztosítási szabályok is. Míg korábban anyasági és temetési segélyre nyugellátásra és bal­eseti ellátásra voltak jogosultak, ez év januárjától a társadalom­biztosítás valamennyi ellátására. Melyek a további juttatások? — erről kértünk tájékoztatást Tassy Jenőtől, a nyíregyházi társada­lombiztosítási igazgatóság vezető­jétől. — Ezentúl táppénzre, terhessé­gi és gyermekágyi segélyre, va­lamint csaláidi pótlékra is jogo­sultak. V — Milyen Jövedelem alapján? — Azt a jövedelemkategóriát kell figyelembe venni, amelybe a kisiparos, vagy a magánkeres­kedő a keresőképtelenséget, il­letve a szülést közvetlenül meg­előzően tartozott. — Családi pótlékra az általá­nos szabályok szerint jogosultak? — Nem. Arra a naptári hónap­ra kaphatják meg a családi pót­lékot, amelyben legalább hu­szonegy napra társadalombizto­sítási járulékot fizettek. Ebbe az időbe be kell számítani a táp­pénzen, gyermekágyi segélyen, valamint a katonai szolgálatban töltött időt is, noha erre az idő­re járulékot nem kötelesek fi­zetni. Ha viszont a kisiparosnak, vagy a magánkereskedőnek egy hónapot meghaladó járuléktarto­zása van, e juttatásokra csak a járuléktartozás megfizetésétől jo­gosult. Az a kisiparos, magánke­reskedő, aki egyidejűleg munka- viszonyban is áll, illetőleg ipari vagy mezőgazdasági szövetkezet­nek a közös munkában részt ve­vő tagja, vagy saját jogú nyug­ellátásban részesül, mint kisipa­ros vagy magánkereskedő kiegé­szítő tevékenységet folytatónak minősül. — A gazdasági munkaközössé­gek és az ipari szakcsoportok tagjai is ugyanezekre az ellátá­sokra jogosultak? — Ok betegségi és anyasági el­látásra, családi pótlékra, vala­mint baleseti táppénzre tarthat­nak igényt, mégpedig a szerző­déses üzemeltetésű üzlet vezető­jére, a kisiparosokra, magánke­reskedőkre vonatkozó szabályok szerint. Nyugellátásra is ehhez hasonlóan, azzal a különbség­gel, hogy e tagság alapján csak 1982. január 1-töl szerezhet szol­gálati időt. — A kisiparosok, magánkeres­kedők munkájában olykor a há­zastárs (élettárs) is részt vesz. Okét megilleti-e valamilyen jut­tatás? — Eddig is kaptak anyasági és temetési segélyt. Újabban — 1982. január 1-től — baleseti táppénzre, nyugellátásra és bal­eseti nyugellátásra is. A házas­társ jogait az alapozza meg, hogy őt az arra illetékes szak- igazgatási szerv segítő családtag­ként nyilvántartásba veszi és utána a kisiparos, magánkeres­kedő társadalombiztosítási járu­lékot fizet. A házastárs — utó­lagos járulékfizetéssel — 1983. december 31-ig legfeljebb öt nap­tári évnek, szolgálati időkénti beszámítását kérheti, azokból a naptári évekből, amelyek teljes tartama alatt segítő családtag­ként korábban is rendszeresen dolgozott. A gazdasági munkakö­zösség tagja házastársát (élet­társát) is ugyanezek a társada­lombiztosítási juttatások megille­tik. Közbevetőleg elmondom — említi tájékoztatójában a nyír­egyházi társadalombiztosítási igazgatóság vezetője —, hogy 1982. január 1-től a gyermekgon­dozási segély méltányosságból történő engedélyezését a megyei Igazgatóságok vezetői hatásköré­be utalták. — Esetenként más családtag is dolgozik a kisiparosnál, magán- kereskedőnél, a gazdasági mun­kaközösség tagjánál. Az ö ese­tükben mi a helyzet? — 1982. január 1-től a segítő családtagok biztosítottá váltak, valamennyi társadalombiztosí­tási juttatásra jogosultak. Okét szintén a szakigazgatási szerv veszi ilyen címen nyilvántartás­ba. A juttatásokra az általános szabályok szerint jogosultak, annyi eltéréssel, hogy a juttatá­sokat 3000 forint figyelembe ve­hető jövedelem alapján állapít­ják meg. — A mezőgazdasági szakcso­portok tagjai, és a mezőgazda- sági szövetkezet tagjának a kö­zös munkában részt vevő csa­ládtagjait is ez évtől valameny- nyi társadalombiztosítási jutta­tás megilleti, bizonyos feltételek alapján. Például a szakcsoport tagjainak az adott naptári év­ben legalább 36 000,— Ft-ot kell keresniük, s ezzel válnak járu­lékfizetésre kötelezetté. A csa­ládtagok esetében a biztosítás — kisebb eltérésekkel — a tagokra vonatkozó rendelkezések szerint terjed ki rájuk. A mezőgazda- sági szövetkezetnek az a tagja, aki korábban családtagként részt vett a közös munkában, a szö­vetkezetbe történt belépéstől szá­mított két éven belül — utóla­gos járulékfizetés feltételével — legfeljebb öt év beszámítását kérheti azokból a naptári évek­ből, amelyekben az előírt mun­kaegységet vagy munkanapot annak idején teljesítette. Ugyan­ilyen feltételek mellett — 1983. december 31-ig — legfeljebb öt év beszámítását kérheti a közös munkában részt vevő az a csa­ládtag is, aki a szövetkezetbe nem lép be. (s. á.) teljesíteni tudjuk. A nyíregy­házi étterem kerthelyiségé­ben és a bisztrójában úgy­nevezett „sajtsarkot” alakí­tunk ki a különféle tejtermé­kek árusítására. — A záhonyi üzemben az ételforgalom növelése érde­képen olcsóbb, 20 forintos egy­ségáron „vasutasmenüt” ál­"fitunk-be. Az' egység bisztró­jában bevezetjük tálcáról tör­ténő kínálás formájában a hasé és a tepertős pogácsa árusítását, nyitástól zárásig. Mátészalkán folyamatban van a Volán-pályaudvar építése, ahol utasellátó egység is he­lyet kap. Az állomáson új, korszerű pavilonnal állunk az utasvendégek szolgálatára. — összességében csak jót tudok mondani a szabolcsi­akról. A nyíregyházi 51. szá­mú étterem a múlt évben terveit túlteljesítette, forgal­ma kedvezően alakult, meg­felelt a „Kiváló Üzem” kitün­tető cím elnyerésének. Jól dolgoztak az újfehértóiak, a mátészalkaiak, akiknek pavi­lonjait a „Kiváló Pavilon” megtisztelő címre terjesztet­tük fel. — Szép hagyományai van­nak a megyében a szocialis­ta brigádversenynek is. Az értékelések alapján a nyír­egyházi üzemegységben dol­gozó Zrínyi Ilona brigád a „Vállalat Kiváló Brigádja” cím várományosa. Az ugyan­csak nyíregyházi Hámán Ka­tartozik. Havi 800 ezres for­galmuk, — ennek 60 százalé­ka szeszíhentes — önmagáért beszél. — Szeretném még megem­líteni, hogy igazgatóságunk összlétszámának 80 százaléka nő. Helytállásuk dicséretes, Ez jutott kifejezésre a mun­kaverseny értékelése során, s ez jut kifejezésre majd az egységeinknél rendezendő nő. napi ünnepségeken is, — mondta befejezésül Andirkó János, a területi igazgatóság vezetője. Dragos Gyula Pénz volt az asztalon Riadalom a kocsmában Szeptember 12-én délután érke­zett haza Fábiánházára buda­pesti munkahelyéről Bódi Má­ria 29 éves helybeli lakos, élet­társával, Szőcsi Gusztávval. Be­mentek az italboltba. Ott már benn tartózkodott Bodza Zoltán­ná a gyermekével, akit Bódi Mária csak látásból ismert, s beszélő viszonyban sincsenek. Bődi Mária és éleittársa leült egy asztalhoz és pálinkát ivott. Később az asszony a pulthoz ment, a ekkor egy ismerőse fi­gyelmeztette, vigyázzon, nehogy Bodzáné ellopja az élettársától a pénzét. Tény, hogy Szőcsi előtt az asztalon egy tárcában na­gyobb összegű pénz volt, s Bod­záné hívás nélkül odaült mellé, sőt pálinkával kínálta Szöcsit. Szőcsi a kínálást elhárította, és felhívta Bodzánét, hogy távozzon az asztaliaktól. Ekkor érkezett oda Bódi Mária, s ő is mondta Bodzánénaik, menjen onnan, nem hívta oda senki. Bodzáné azon­ban ezeket nem vette figyelem­be, ezért Szőcsi indulatosan ököllel az asztalra csapott, de annyira, hogy onnan a poharak legurultak és összetörtek. Bódi Mária kifizette az eltört poharakat, majd az italboltveze­tő egy seprűt adott neki, hogy seperje össze a szilánkokat. Bódi Mária seprés közben szemrehányásokat tett az asztal­tól éppen felálló Bodzánénak, hogy minek ült oda, majd azzal gyanúsította, biztosain el akarta venni az élettársa pénzét. Bod­záné távoztában visszaszólt, hogy nem akarta a pénzt elven­ni. Elekor az ital hatása alatt ál­ló, indulatkitörésre egyébként is hajlamos Bódi Mária a seprű­nyéllel többször fejbe és oldalba vágta Bodzánét, aki a kezét vé­dekezőén maga elé tartotta, majd kimenekült az italboltból. Bódi Mária ezután egymást kö­vetően két férfibe (!) kötött be­le, az egyiket pofonvágta, a má­sikat nyakon ütötte. (Nem tet­tek magánindítványt, így ezek miatt Bódi Mária ellen nem in­dult eljárás.) Annyira tombolt, hogy értesí­teni kellett a rendőrséget. Köz­ben Bodzáné a földön ült és jaj­gatott, fájlalta a kezét, hátát, és kérte, értesítsék a mentőket. Azok a mátészalkai kórházba vitték, onnan a debreceni klini­kára került, mert az egyik sep- rűnyélütés következtében dara­bosan eltört a hatodik borda­csontja, s ez tüdősérülést, lég- mellüséget, végeredményben élet- veszélyes állapotot idézett elő. Az életveszélyt az orvosok elhá­rították, így sérülése két hónap alatt meggyógyult. Bódi Máriát a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt vonta felelős­ségre, és ezért — figyelembe vé­ve, hogy öt kiskorú gyermeke van, enyhén debilis, továbbá Bodzáné félreérthető magatartá­sát, — nyolc hónap börtönre büntette. Az ítélet néma jogerős. <k) Bádog Böske és társai Képmagnó a tanórán Televíziós suliparódia a szalagavatón. E szokatlan fordulat a nyíregyházi Ipari Szakközépiskolában játszó­dott le. A felsorakoztatott negyedikesek tekintete az aulában függő televíziókra szegeződött, és a hat végzős osztály hamarosan viszont­láthatta magát a képernyőn. Matek, szakmai órák „idegtépő, izzadságot sajtoló” pillanatai általános derültsé­get okoztak. Az „érendősé- get” jelképező szalagra vá­rók jót nevettek a maguk ír­ta, játszotta tréfás jelenete­ken. Mindez nem ördöngös­ség, csak az oktatás-technika újszerű alkalmazása. Az idén először „vetették be” a sza­lagavatón a szakközépiskola audiovizuális felszerelését. A két képmagnó, a négy kamera a Debreceni Posta- igazgatóság támogatásával került az iskola tulajdonába 1979-ben. Tavaly nyáron el­készült a tantermeket össze­kötő tv-lánc. Jelenleg hat tanteremben van tv, melye­ken megtekinthetők a tan­anyaghoz kapcsolódó, kép­magnón konzervált műsorok. Katalógus könnyíti a filmek, fümrészletek kiválasztását. A negyven órányi felvétel egyre több osztály tantervi anyagában szerepel. Az Is­kolatelevízió adásaiból, a Delta tudományos híradó ok­tatást segítő filmjeiből és a szakközépiskola tanárai, ok­tatás technológusa által ké­szített oktatófilmekből áll a választék. A képmagnón rög­zített ismeretek az oktatók megbízható segítőtársai. Nemcsak szakmai, hanem közismereti — irodalom, tör­ténelem — órákon is bekap­csolható a televízió. Megele­venedhetnek a kötelező ol­vasmányok epizódjai, egy- egy művész, alkotó életútja, vagy az autó története az el­ső „Bádog Böskék”-től a leg­modernebb áramvonalas tí­pusokig. Az audiovizuális technikai eszközökkel fokoz­ható a tanulói érdeklődés, mélyíthető a tudás. A jövő­ben a tanórán túl is haszno­sítani kívánják az Ipari Szakközépiskolában ezt a felszerelést. (rg) Ára az Erdőháton A Jánkmajtis és Vidéke ÁFÉSZ az Erdőhát és más területek összesen 22 községe kereskedelmi ellátásának gazdája. 5500 tag érdekeit kell figyelemmel kísérniök akkor, amikor döntenek. Nem mindegy tehát, hogy a 250 milliós összes árbevétel mi­ből adódik. Helye van a 6,7 milliós nyereségnek ebben az évben is. Közismert ezen a területen, hogy a nagyszekeresi illetve a csaholci közös tanácsi köz­ségekben a legmostohábbak a viszonyok. Nagyszekeresen a közös tanács elnökével és az ÁFÉSZ ágazatvezetőjével beszélgettünk az együttmű­ködésről, s annak eredmé­nyeiről. A tanács, az ÁFÉSZ s a tsz összefogásával múlt év őszén korszerű (új) meleg­konyhás büfét alakítottak ki. Ehhez lakossági társadalmi munka, tanácsi terület, tsz- fuvareszköz és építőbrigád segített. Ma már üzemel, sajnos, meleg étel nincs. 15 jelentkező van, ezért nem érdemes a központi étterem­ből a községbe szállítójár­művet küldeni. A tanács és a tsz pedig még egy dolgozói létszámot is biztosítana (a bérét is). A tanács „lépni” kíván, ha nem vállalja az ÁFÉSZ, úgy igénybe veszik a megyei vendéglátó fehér- gyarmati konyháját (a Sza­mos menti Állami Tangazda­ság fehérgyarmati kerülete központjában). A közös erő­feszítés nyomán most Kis­szekeresen épül az új vegyes­bolt is. Ennek a 100 négyzet- méter alapterületű egységnek a belépésével a‘^Szekeresek” gondja megoldódott — vélik az ÁFÉSZ-esek. A lakosság viszont nehezményezi, hogy a korábbi években létesített húsboltokban — nincs min­dig hús. Panaszkodik a vásárló a W. C.-papír, a szalvéta; a déligyümölcs és sok más áruval való rossz, rendszer­telen ellátásra. Sokan innák az import söröket. Nagyszekeresen a húsellá­tás érdekében a tanácsiak ugyancsak a SzÁTG-gal tár­gyalnak. Igyekszik az ÁFÉSZ is: Jánkmajtison két helyen, de Szamossályiban, Csegöl- dön, Kisnaményban, Gacsály- ban és Méhteleken is létesí­tenek állandóan üzemelő tápszerárusító helyeket. (Ed­dig 170 sertésre kötöttek szerződést, ettől újabb előre­lépést várnak.) Még ez évben átalakítják a csaholci vegyesboltot ön- kiszolgálóvá; új létesítmény­ként raktár is épül, így nö­velni tudják az eladóteret. A közel félmillióból a beren­dezési tárgyakra is futja. A csaholci közös tanács veze­tői, a lakosság és a tsz is se­gít e munkákban; s a tsz építőbrigádja segítségével Túrricsén falatozó épül. Az Erdőhát Tsz már több eset­ben bizonyította: teljesíti vállalását, ha ez így lesz, ak­kor még ez évben megszűnik gond lenni ez a gond. 1983-ban tovább javul e tájék ellátása, Vámosoroszi- ban is új falatozó épül. A napokban Nyíregyházán tartotta kihelyezett bizalmi testületi ülését az Utasellátó Vállalat debreceni szakszerve. zeti bizottsága. A testületet Andirkó János területi igazga­tó tájékoztatta az 1982. évi tervekről, a szocialista munka­verseny eredményeiről. A tanácskozás után beszélgettünk a területi igazgatóság vezetőjével, kérdéseinkre az alábbi vá­laszokat kaptuk: — A múlt evben kimagasló eredményeket értünk el, tel­jesítve áruforgalmi és nyere­ségtervünket. Számos olyan intézkedés született, amely az utazók, a lakosság igényesebb ellátását szolgálták. A fel­adatok jó ellátásában az el­sők között említhetem a sza­bolcsiakat. — Az idén közel 200 mil­liós forgalmat kell realizálni igazgatóságunknak. A legfon­tosabbnak változatlanul a szeszmentes forgalmat tart­juk, ugyanis e feladat telje­sítése ad lehetőséget a bérek javítására is. Az év végéig minden szabadkasszás ven­déglátó üzletet kiadunk szer­ződéses üzemeltetésre. Ter­vezzük több kiskereskedelmi pavilon hasonló jellegű üze­meltetését is. — Ami Szabolcsot illeti: kiemelten kezeljük fejlesztési programunkban. Igyekszünk a magasabb forgalom eléré­sének feltételeit biztosítani, A nyíregyházi étteremben például a teljes elektromos hálózatot felújítjuk. Folya­matosan korszerűsítjük a megyében lévő egységeink gépparkját. Bisztrót kap a Nyíregyházán megépülő új Voián-pályaudvar. — Színvonalas szolgáltatás­ra alkalmas faházat kap Má- riapócs, ahol a községi ta­nács kérésére alapvető kis­kereskedelmi és III. osztályú vendéglátó tevékenységet lát majd el. Közel az országúi­hoz telepítjük, így az autós turisták étkezési igényeit is | §§j||j|f§ Új társadalombiztosítási rendelkezések Bővült a jogosultak köre

Next

/
Oldalképek
Tartalom