Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. március 21. Nem hal ki a cukrászdinasztia Négyszemközt a legiijabb Kuglerrel A századelő éveiben külön­leges kiváltságnak számított kuglert enni. József Attila is hiába áhítozott erre a cse­megére, „öt forintért kuglert venni” — nagy pénz volt ér­te... Kevesen következtetnek a sütemény nevéből arra: a cukrászról nevezték el ezt az édességet, hogy semmi mással ne tévesszék össze. Kugler Henrik neve fogalom: bekerült a magyar irodalom­ba is. A híres famíliában ma is vonzódnak az édesiparhoz, Kugler Henrik dédunokája Nyíregyházán él és a déd- nagyapa szakmáját akarja folytatni. A tanárképző főis­kola 2-es gyakorló iskolájá­ban így vallott elképzelései­ről a nyolcadikos Kugler Ta­más: — Már kicsi koromban na­gyon sok finom édességet sü­töttünk otthon. Eleinte egy­formán szerettem sütni is, főzni is, ma már inkább a cukrászat érdekel. Nagyapá­tól kaptam egy régi recept­könyvet, abból szinte min­dent megsütöttem már. Anyu- kámékon kísérletezem, ha ne­kik ízlik, akkor biztosan nincs baj a sütés technikájá­val. A Kugler-féle finomságok­ról az osztálytársak is tud­nának mesélni. Egyik-mási­kat még hírből sem hallot­ták, Tamás pedig uzsonnára őket is megkínálta. „Rendel­tek” is már tőle néhány nem mindennapi süteményt. A csendes, kissé zárkózott fiú akkor élénkül fel, amikor leendő szakmájáról beszél. — Hagyomány nálunk a cukrászat. Ebben a légkörben nőttem fel, ahol természetes­nek veszik, hogy hajnalban kell felkelni dagasztani, gyúrni a tésztát, verni a tej­színt, keverni a krémet. Mert a friss rétes illatára nincs az a járókelő, aki be ne tér­ne a cukrászhoz. Én is úgy képzelem el magam néhány év múlva — anyukámék is ezt javasolják — kitanulom a cukrászat csínját-bínját, előveszem a dédnagyapa ré­gi receptjeit és nyitnék egy kis boltot. Ott én fogok min­den műveletét végezni, nem foghatom senkire, ha nem si­kerül valami. S tudom, hogy csak akkor jönnek be hoz­zám vásárolni, ha minden­nap finomat kínálok. A Kug­ler név kötelez, biztosan lesz, aki' tfeak azért lép be, hogy megnézze: érti-e a mestersé­gét a legifjabb Kugler? Nem hozhatok szégyent a család­ra... T. K. Szűk méretválaszték # Női cipők — tavaszra • Számhalmaz a lábbelikben Tűsarok, de kinek? lintbó­fáska minden szakmát felölel. így nemcsak az üzemekben — mint tmk — tevékenykedik, hanem jelentősen besegít már a hálózatfejlesztésbe. Például ez áz üzem állította fel az előre gyártott elemek­ből épült, két éve üzemelő nagykállói 21-es üzletet. T. Ä. Az idei tavasz jelszava — ami a női cipők divatját il­leti — a kényelem. Vagyis az alacsonyabb sarkú, nem he­gyes orrú, természetes anya­gokból: bőrből, sertésvelúrból készített modellek hódítanak. Tükrözi ezt az üzletek és a Cipőkereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatának kí­nálata is. Bár igaz, hogy nem kis mennyiségben árulnak he­gyes orrú, tűsarkú, műbőr, sőt olyan modelleket is, me­lyeket évek óta látunk a pultokon. Van választék fazonban, minőségben, „csak” éppen méretben nincs. A 37—38-as- nál kisebb, vagy nagyobb lá­bú hölgyek az idén is bajban lesznek a vásárlással. Az áru­házak, üzletek polcain példá­ul 39—40-es méretben szinte kizárólag tűsarkú cipők ta­lálhatók. Holott köztudott, akinek ilyen nagyságú lábbe­li kell, annak nincs szüksége arra, hogy 8—10 centiméteres sarokkal magasítsa magát. Az eladók megyeszerte ar­ról panaszkodnak, hogy hiába keresnek sokan divatos, la­pos sarkú 40-es, sőt 41-es mo­delleket. Ekkora méretben szállítmányonként jó, ha egy­két pár érkezik. A Cipőkereskedelmi Válla­lat nyíregyházi lerakatában viszont pillanatok alatt leg­alább tízféle nagy méretű ci­pőt mutattak a készletből. Hogy ezek hol és mikor ke­rülnek pultra — ez az üzletek megrendelésétől függ. Idén terv szerint 1 millió 370 ezer pár lábbelit forgal­maz a lerakat. Ebből a női utcai cipők aránya húsz-hu- szonkét százalék. Több, mint tíz hazai gyártól, szövetkezet­től — köztük a rakarhazi és a gávavencsellői szövetkezettől — vásárolnak. A hölgyek ré­szére általában 35-től 40-esig, bár 41—42-es méretű is elő­fordul. A nyíregyházi lera­kat azonban csak egy lehető­ség a megyei üzleteknek a beszerzésre. Ez év január 1-től új mé­retezésre térnek át a cipő­gyárak is. Eszerint a láb mil­liméterekben kifejezett hosz- sza mellett számít a szélessé­ge is. A bőséget 1-es, 2-es, 3- as számmal jelzik. A nyír­egyházi lerakatra az idén be­érkezett cipők 16 százaléka készült az új méretezés sze­rint. Jő Szakember legyen >á talpán, ak| eligazodik a lábbelik bel­sejében feltüntetett számhal­mazon. Ahány gyár, jóformán annyi féle számozás. A ha­gyományos francia számozás szerint 37-es női cipő angol számozással 4-es, az új, úgy­nevezett metrikus méretezés­nek megfelelően pedig 235- ös (ez milliméterekben a láb hossza). Eredetileg úgy volt, hogy a hosszot és a bőséget más és más — de országosan egységes — színekkel tünte­tik fel. Erről azonban egye­lőre megfeledkeztek a gyár­tók. (h) Poszter — kölcsönbe Ómig anyu színházba! van... KÜLÖNLEGES KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Jó ötlet volt a Kiss Mányi- bérlet megszervezése a Mó­ricz Zsigmond Színházban. Lényege: az előadások ide­jén szakképzett gondozónők ügyelnek azokra a kisgyer­mekekre, akiknek szülei egyébként nemigen juthatná­nak el a színházba. Megtud­tuk, hogy a szülők többsége a bérlet előnyei ellenére igyekszik a gyermek elhelye­zéséről gondoskodni család­ban, szomszédoknál. Kiala­kult már viszont a kicsikből is a „törzsközönség”. A ta­pasztalatok szerint a szolgál­tatás bevált, a gyerekek jól érzik magukat az öt gondozó­néni felügyeletével, a sok játék között, .a 2. számú is­kola napközijében. Hasonlóképp ‘ különleges szolgáltatásnak számít a poszterkölcsönzés a megyei könyvtárból. Az utóbbi idő­ben egyre több műalkotásról készült poszter — azaz rep­rodukáló, speciális nyomda- technikai eljárással. A me­gyei könyvtárban 150 posz­terből válogathatnak a köl­csönzők, a legrégebbi meste­rek műveitől kezdve a leg­modernebbekig. A kölcsönzés­nek egyetlen feltétele van: be kell iratkozni a könyvtár­ba. Egy poszter . 3 hónapig kölcsönözhető, utána cserél­ni lehet másikra. Érdeklődé­sünkre elmondták: tavaly 65 olvasó vitt ki posztert, kö­zépiskolások, munkások, -ér­telmiségiek vegyesen. Érde­kesség : szívesebben választ­ják a kisebb méretű képe­ket. A legnépszerűbbek a reneszánsz mesterei és a mai modernek. Számos különleges szolgál­tatás bevezetését tervezték az új megyei és városi művelő­dési központban. Ezeket az érdeklődéstől függően foko­zatosan szervezik. Ilyen volt például a gyermekgondozási és nevelési, vagy a pszicho­lógiai tanácsadás, de ide so­rolható a kertbarátoknak rendezett bemutató, tanács­adással egybekötve. Népsze­rűek azok a szombat délelőt­ti programok, amikor a gyermekorvos válaszol a szülők kérdéseire. A ház új szolgáltatásai közül azonban feltétlenül a gyermekeknek szánt foglalkozások aratták a legnagyobb sikert: gondos­kodnak a gyerekek felügye­letéről, ugyanakkor hasznos tevékenységet is kínálnak a játszókörökben. Ritka az újságolvasónak az olyan hír, hogy a szinte gyermekkorban lévő tehetség valamilyen egyetem, akadé­mia hallgatója. Nem kis büszkeségünkre éppen máté­szalkai az a fiatal tehetséges zongoraművész-jelölt, aki a nyáron fog érettségizni, ugyanakkor a zeneakadémián már a második évét is befe­jezi. — Minden percet be- kell osztani — mondja Hauser Adrienn, aki szakított egy kis időt az elmúlt napokban má­tészalkai hangversenye előtt a beszélgetésre. — A gimná­ziumi tárgyak adottak, az akadémián pedig a zongora főtárgy mellett még hét egyéb tárgyat tanulok. A legfonto­sabb a zongoratudás csiszo­lása, s hogy ez minél tökéle­tesebb legyen, sokat kell gyakorolni. Adrienntől megtudtuk: na­pi átlagban 3—4 óra a gya­korlási idő, de van, amikor ez órákkal is több. Az utóbbi 'időben Befkes Kálmán kla­rinétművész személyében nagyszerű kamarapartnerre talált. Többször muzsikáltak Budapesten, a télen a Bala- ton-parti városokban koncer­A Nagykálló és Vidéke Áfésznél a MÉSZÖV segítsé­gével, jelentős központi fej­lesztési alap felhasználásával felépült már az a 650 m2 alap- területű csarnok, amelynek segítségével — a paplanüzem teljes rekonstrukciójának be­fejezése után — itt tisztítják majd a tollat. Ugyanis a tollal töltött paplanok alap­anyaga csak mosott lehet, s ezt Kecskemét szállítja — eléggé rapszodikusan. Ha a gépet beszerzik, a saját fel- vásárlású toliból annyit tisz­títanak, amennyire éppen szükség van. A tőkés bérmunka — bár jelentős, hiszen az itt szerzett forintok általában ötszörösét érik — sokszor okoz megle­petést. Például tavaly egy­szerűen megszűnt az NSZK- beli cég fényképezőtokok gyártására adott megrendelé­se. Több esetben előfordult már, hogy az angoloknak ké­szülő bőröndökhöz nem érke­zett meg idejében az alkat­rész. Nem mentes a piac ha­tásaitól a belföldre termelő táskaüzem sem, de itt az igé­nyeket, — a divat változásait — már lehet termékváltással követni. Nagy sikere van például a limbótáskának, de szinte állandóan van lehető­ség kedvcsináló módosítások­ra a különböző bevásárlótás­káknál is. A belföldi igényeket kielé­gítő paplan- és táska-, vala­mint az exportra termelő bő­röndüzem mellett egyre fon­tosabb szerepet tölt be az áfésznél a saját rezsis beru­házás és fenntartás. A tavaly még alig egymillió forintot produkált tevékenység szinte Mátészalkától a nemzetközi hírnévig Érettségiző akadémista A tárgyalóteremből A feleséggyilkos Éjjeliőr a tsz-ben Szilvási Gá­bor 44 éves tiszabecsi lakos, de a faluban ezermesterként isme­rik, számos munkát el tud vé­gezni, s ha hívták — ő ment. Fe­lesége, Veres Vilma italozó ter­mészetű volt, bár többször meg­ígérte a férjének, hogy felhagy v^é, ezek azonban csupán ígé­retek maradtak. Az italozás mi­att Szilvási néha elverte az asz- «zonyt, nem azért, mintha ő absztinens lett volna, sőt, meg­itta ő is jócskán a magáét, de úgy vélte, más ő, és más a fele­ség. November 6-án káposztagyalu- lásra készülődtek. Megbeszélték, mit kell elvégezni, a férj haza­vitte a gyalut, utána elment, dol­gozott egy háznál, aztán betért a kocsmába, mégpedig kétszer is. Este hétkor tért haza. Keresni kezdte feleségét, akit a disznóól közelében egy sáros, pocsolyás részen talált meg abszolút része­gen. Szilvási azért is felelősségre vonta, hogy berúgott, meg azért is, mert nem készült föl a ká- posztagyalulásra. Az asszony csak dünnyögött, nem tudott ér­telmes választ adni, erre Szilvási ingerült lett, ütni kezdte az asz- szonyt. A feleség jajgatott, nyilván föl­eszmélt, erre Szilvási bevitte a lakásba. Ott újból kérdezgetni kezdte, majd brutálisan tovább ütötte. Ez mintegy tíz percen keresztül tartott, csak azután hagyta abba az asszony ,,fegyel­mezését”. A feleség erősen vérzett, Szil­vási pedil; elment az orvoshoz, de végül hiába zörgetett be, nem találta otthon. Az orvos később a körzeti megbizottal ment ki, de akkorra az asszony, meghalt. Szilvási azt mondta a sérülések indokául, hogy a „disznók lök­hették fel.” A későbbi orvosszakértői vizs­gálat megállapította, hogy Szil­vásinénak hat bordája eltört, el­tört a nyelvcsontja, és kisebb sé­rülések mellett súlyos hasi sé­rüléseket is szerzett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Benőcs Endre tanácsa külö­nös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt vonta felelősség­re Szilvásit és ezért nyolc óv fegyházra büntette, nyolc évre eltiltotta a közügyektől és alko­holizmusa miatt elrendelte kény­szergyógyítását. Az ítélet nem jogerős. <k> HETI BOSSZÚSÁGUNK Ruha Aki arra a ruhára gondol, amit nemrég a fiúk kaptak a Vasastól, annak csalódást okozok. Egy másik, igazi ru­háról, mégpedig otthon ha­gyott ruháról lesz szó e né­hány sorban. Azok a szülők, akiknek ál­talános, vagy középiskolás gyerekük van, már ki is ta­lálták: azokról a téli, vagy tavaszi kabátokról van szó, amit ünnepnapokon otthon, jobb esetben az iskola foga­sain hagynak a gyerekek, hogy egyformán öltözve ve­gyenek részt az ünnepsége­ken. Tulajdonképpen nem is len­ne az baj, ha a szervezők az ünnepséghez jó időt is garan­tálnának, de ez ma még meg­oldhatatlan. A márciusi, az áprilisi változó, hideg, netán esős időn nem is csodálkoz­hatunk, de előfordul, hogy május l-én, sőt az is, hogy ballagáskor sem süt elég me­legen a nap, s ilyenkor az egyforma nyárias öltözék sem áraszt meleget. Az elmúlt napokban meg­próbáltam utána járni: ki­nek!, vagy kiknek az ötlete alapján öltöztetik időjárástól függetlenül nyáriasan a fia­talokat. A szervezők nemet mondtak, az iskolák igazgatói sem adtak ilyen utasítást, az osztályfőnökök pedig azt mondták: ők nem maguktól találták ki. Valamikor, az ötvenes évek­ben mi kértük, hogy sötét nadrágban, fehér ingben, sö­tét szoknyában, fehér blúz­ban vonuljunk az ünnepsé­gekre, mert egy ilyen ünnep­lő ruhára mindenkinek telt, s téli, vagy átmeneti kabát híján nem kellett mutogat­nunk olykor foltos nagykabá­tunkat. Azóta nemcsak az idő telt, szerencsére sok min­den változott, valamennyien gazdagabbak lettünk. A ka­bátunkon sincs mit szégyellni. B. J. MELLESLEG Meglepetés érte a közelmúltban a bará­tomat. Ráadásul nem is egy­szer, hanem kétszer. Első íz­ben akkor nézett nagyot, amikor elibe rakták a szám­lát, amely a lakásában elvég­zett különböző munkák díját tartalmazta. Legrosszabb ál­mában sem jelent meg lelki szemei előtt olyan hatalmas összeg, mint ami a pecsétek­kel, alul és felül írásokkal ellátott számlán tárulkozott elé. Földi dolgokban járat­lan lévén, fejvesztve szaladt egy olyan szakértőhöz, aki el tud igazodni a számok labi­rintusában. A szakember rö­vid szemlélődés után hango­san felnevetett, mert többek köpött arról értesült a számla felülvizsgálata során, hogy barátunk lakásában az ajtó­kat és ablakokat is betapé­tázták. Igaz, hogy a valóság­ban ez másként volt, dehát a számla nem olyan, mint a tisztaságra kényes háziasz- szony, aki renoválás, festés­mázolás után mindenekelőtt az ablakoknak esik neki, hogy azt tükörtisztára fénye­sítse. A számlán jól megvolt a vakablak is. Miért szaporítsam a szót, a lényeg az, hogy a szakember nyomban megkérdőjelezett a számla végösszegéből 11 ezer forintot, amivel barátom siet­ve rohant a munkát végző­höz. Ekkor érte a második meglepetés: a munkát végző nyájasan átvette a reklamáló sorokat és minden huza-vona nélkül lehúzott 11 ezer forin­tot a végösszegből. Nem volt vita, nem fenyegetőztek bíró­sággal, végrehajtóval, egy tollvonással 11 ezer forintot ajándékoztak ismerősömnek. Volt is nagy öröm otthon, hiszen ennyi pénz azért már nem akármi. Mellesleg csak később szo­morodott el a barátom, és azóta is veri a fejét a falba. Szánja-bánja ugyanis, hogy nem 16 ezret kifogásolt, ö ugyanis meg van győződve róla, hogy azt is elfogadta volna a kivitelező. (angyal) A mátészalkai koncert előtt. (Sz. L. felv.) teztek, a mátészalkai fellépé­sét megelőzően Nagycenken a Széchenyi kastélyban arat­tak nagy sikert. Márciusban a zeneakadémia kistermében is fellép a tehetséges szálkái lány. Az ott felcsendülő mu­zsikát hallhatták a komoly­zene barátai Mátészalkán, a zeneiskola — ezen az estén kicsinek bizonyuló — nagy­termében. zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom