Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. március 21. Nem hal ki a cukrászdinasztia Négyszemközt a legiijabb Kuglerrel A századelő éveiben különleges kiváltságnak számított kuglert enni. József Attila is hiába áhítozott erre a csemegére, „öt forintért kuglert venni” — nagy pénz volt érte... Kevesen következtetnek a sütemény nevéből arra: a cukrászról nevezték el ezt az édességet, hogy semmi mással ne tévesszék össze. Kugler Henrik neve fogalom: bekerült a magyar irodalomba is. A híres famíliában ma is vonzódnak az édesiparhoz, Kugler Henrik dédunokája Nyíregyházán él és a déd- nagyapa szakmáját akarja folytatni. A tanárképző főiskola 2-es gyakorló iskolájában így vallott elképzeléseiről a nyolcadikos Kugler Tamás: — Már kicsi koromban nagyon sok finom édességet sütöttünk otthon. Eleinte egyformán szerettem sütni is, főzni is, ma már inkább a cukrászat érdekel. Nagyapától kaptam egy régi receptkönyvet, abból szinte mindent megsütöttem már. Anyu- kámékon kísérletezem, ha nekik ízlik, akkor biztosan nincs baj a sütés technikájával. A Kugler-féle finomságokról az osztálytársak is tudnának mesélni. Egyik-másikat még hírből sem hallották, Tamás pedig uzsonnára őket is megkínálta. „Rendeltek” is már tőle néhány nem mindennapi süteményt. A csendes, kissé zárkózott fiú akkor élénkül fel, amikor leendő szakmájáról beszél. — Hagyomány nálunk a cukrászat. Ebben a légkörben nőttem fel, ahol természetesnek veszik, hogy hajnalban kell felkelni dagasztani, gyúrni a tésztát, verni a tejszínt, keverni a krémet. Mert a friss rétes illatára nincs az a járókelő, aki be ne térne a cukrászhoz. Én is úgy képzelem el magam néhány év múlva — anyukámék is ezt javasolják — kitanulom a cukrászat csínját-bínját, előveszem a dédnagyapa régi receptjeit és nyitnék egy kis boltot. Ott én fogok minden műveletét végezni, nem foghatom senkire, ha nem sikerül valami. S tudom, hogy csak akkor jönnek be hozzám vásárolni, ha mindennap finomat kínálok. A Kugler név kötelez, biztosan lesz, aki' tfeak azért lép be, hogy megnézze: érti-e a mesterségét a legifjabb Kugler? Nem hozhatok szégyent a családra... T. K. Szűk méretválaszték # Női cipők — tavaszra • Számhalmaz a lábbelikben Tűsarok, de kinek? lintbófáska minden szakmát felölel. így nemcsak az üzemekben — mint tmk — tevékenykedik, hanem jelentősen besegít már a hálózatfejlesztésbe. Például ez áz üzem állította fel az előre gyártott elemekből épült, két éve üzemelő nagykállói 21-es üzletet. T. Ä. Az idei tavasz jelszava — ami a női cipők divatját illeti — a kényelem. Vagyis az alacsonyabb sarkú, nem hegyes orrú, természetes anyagokból: bőrből, sertésvelúrból készített modellek hódítanak. Tükrözi ezt az üzletek és a Cipőkereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatának kínálata is. Bár igaz, hogy nem kis mennyiségben árulnak hegyes orrú, tűsarkú, műbőr, sőt olyan modelleket is, melyeket évek óta látunk a pultokon. Van választék fazonban, minőségben, „csak” éppen méretben nincs. A 37—38-as- nál kisebb, vagy nagyobb lábú hölgyek az idén is bajban lesznek a vásárlással. Az áruházak, üzletek polcain például 39—40-es méretben szinte kizárólag tűsarkú cipők találhatók. Holott köztudott, akinek ilyen nagyságú lábbeli kell, annak nincs szüksége arra, hogy 8—10 centiméteres sarokkal magasítsa magát. Az eladók megyeszerte arról panaszkodnak, hogy hiába keresnek sokan divatos, lapos sarkú 40-es, sőt 41-es modelleket. Ekkora méretben szállítmányonként jó, ha egykét pár érkezik. A Cipőkereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatában viszont pillanatok alatt legalább tízféle nagy méretű cipőt mutattak a készletből. Hogy ezek hol és mikor kerülnek pultra — ez az üzletek megrendelésétől függ. Idén terv szerint 1 millió 370 ezer pár lábbelit forgalmaz a lerakat. Ebből a női utcai cipők aránya húsz-hu- szonkét százalék. Több, mint tíz hazai gyártól, szövetkezettől — köztük a rakarhazi és a gávavencsellői szövetkezettől — vásárolnak. A hölgyek részére általában 35-től 40-esig, bár 41—42-es méretű is előfordul. A nyíregyházi lerakat azonban csak egy lehetőség a megyei üzleteknek a beszerzésre. Ez év január 1-től új méretezésre térnek át a cipőgyárak is. Eszerint a láb milliméterekben kifejezett hosz- sza mellett számít a szélessége is. A bőséget 1-es, 2-es, 3- as számmal jelzik. A nyíregyházi lerakatra az idén beérkezett cipők 16 százaléka készült az új méretezés szerint. Jő Szakember legyen >á talpán, ak| eligazodik a lábbelik belsejében feltüntetett számhalmazon. Ahány gyár, jóformán annyi féle számozás. A hagyományos francia számozás szerint 37-es női cipő angol számozással 4-es, az új, úgynevezett metrikus méretezésnek megfelelően pedig 235- ös (ez milliméterekben a láb hossza). Eredetileg úgy volt, hogy a hosszot és a bőséget más és más — de országosan egységes — színekkel tüntetik fel. Erről azonban egyelőre megfeledkeztek a gyártók. (h) Poszter — kölcsönbe Ómig anyu színházba! van... KÜLÖNLEGES KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Jó ötlet volt a Kiss Mányi- bérlet megszervezése a Móricz Zsigmond Színházban. Lényege: az előadások idején szakképzett gondozónők ügyelnek azokra a kisgyermekekre, akiknek szülei egyébként nemigen juthatnának el a színházba. Megtudtuk, hogy a szülők többsége a bérlet előnyei ellenére igyekszik a gyermek elhelyezéséről gondoskodni családban, szomszédoknál. Kialakult már viszont a kicsikből is a „törzsközönség”. A tapasztalatok szerint a szolgáltatás bevált, a gyerekek jól érzik magukat az öt gondozónéni felügyeletével, a sok játék között, .a 2. számú iskola napközijében. Hasonlóképp ‘ különleges szolgáltatásnak számít a poszterkölcsönzés a megyei könyvtárból. Az utóbbi időben egyre több műalkotásról készült poszter — azaz reprodukáló, speciális nyomda- technikai eljárással. A megyei könyvtárban 150 poszterből válogathatnak a kölcsönzők, a legrégebbi mesterek műveitől kezdve a legmodernebbekig. A kölcsönzésnek egyetlen feltétele van: be kell iratkozni a könyvtárba. Egy poszter . 3 hónapig kölcsönözhető, utána cserélni lehet másikra. Érdeklődésünkre elmondták: tavaly 65 olvasó vitt ki posztert, középiskolások, munkások, -értelmiségiek vegyesen. Érdekesség : szívesebben választják a kisebb méretű képeket. A legnépszerűbbek a reneszánsz mesterei és a mai modernek. Számos különleges szolgáltatás bevezetését tervezték az új megyei és városi művelődési központban. Ezeket az érdeklődéstől függően fokozatosan szervezik. Ilyen volt például a gyermekgondozási és nevelési, vagy a pszichológiai tanácsadás, de ide sorolható a kertbarátoknak rendezett bemutató, tanácsadással egybekötve. Népszerűek azok a szombat délelőtti programok, amikor a gyermekorvos válaszol a szülők kérdéseire. A ház új szolgáltatásai közül azonban feltétlenül a gyermekeknek szánt foglalkozások aratták a legnagyobb sikert: gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről, ugyanakkor hasznos tevékenységet is kínálnak a játszókörökben. Ritka az újságolvasónak az olyan hír, hogy a szinte gyermekkorban lévő tehetség valamilyen egyetem, akadémia hallgatója. Nem kis büszkeségünkre éppen mátészalkai az a fiatal tehetséges zongoraművész-jelölt, aki a nyáron fog érettségizni, ugyanakkor a zeneakadémián már a második évét is befejezi. — Minden percet be- kell osztani — mondja Hauser Adrienn, aki szakított egy kis időt az elmúlt napokban mátészalkai hangversenye előtt a beszélgetésre. — A gimnáziumi tárgyak adottak, az akadémián pedig a zongora főtárgy mellett még hét egyéb tárgyat tanulok. A legfontosabb a zongoratudás csiszolása, s hogy ez minél tökéletesebb legyen, sokat kell gyakorolni. Adrienntől megtudtuk: napi átlagban 3—4 óra a gyakorlási idő, de van, amikor ez órákkal is több. Az utóbbi 'időben Befkes Kálmán klarinétművész személyében nagyszerű kamarapartnerre talált. Többször muzsikáltak Budapesten, a télen a Bala- ton-parti városokban koncerA Nagykálló és Vidéke Áfésznél a MÉSZÖV segítségével, jelentős központi fejlesztési alap felhasználásával felépült már az a 650 m2 alap- területű csarnok, amelynek segítségével — a paplanüzem teljes rekonstrukciójának befejezése után — itt tisztítják majd a tollat. Ugyanis a tollal töltött paplanok alapanyaga csak mosott lehet, s ezt Kecskemét szállítja — eléggé rapszodikusan. Ha a gépet beszerzik, a saját fel- vásárlású toliból annyit tisztítanak, amennyire éppen szükség van. A tőkés bérmunka — bár jelentős, hiszen az itt szerzett forintok általában ötszörösét érik — sokszor okoz meglepetést. Például tavaly egyszerűen megszűnt az NSZK- beli cég fényképezőtokok gyártására adott megrendelése. Több esetben előfordult már, hogy az angoloknak készülő bőröndökhöz nem érkezett meg idejében az alkatrész. Nem mentes a piac hatásaitól a belföldre termelő táskaüzem sem, de itt az igényeket, — a divat változásait — már lehet termékváltással követni. Nagy sikere van például a limbótáskának, de szinte állandóan van lehetőség kedvcsináló módosításokra a különböző bevásárlótáskáknál is. A belföldi igényeket kielégítő paplan- és táska-, valamint az exportra termelő bőröndüzem mellett egyre fontosabb szerepet tölt be az áfésznél a saját rezsis beruházás és fenntartás. A tavaly még alig egymillió forintot produkált tevékenység szinte Mátészalkától a nemzetközi hírnévig Érettségiző akadémista A tárgyalóteremből A feleséggyilkos Éjjeliőr a tsz-ben Szilvási Gábor 44 éves tiszabecsi lakos, de a faluban ezermesterként ismerik, számos munkát el tud végezni, s ha hívták — ő ment. Felesége, Veres Vilma italozó természetű volt, bár többször megígérte a férjének, hogy felhagy v^é, ezek azonban csupán ígéretek maradtak. Az italozás miatt Szilvási néha elverte az asz- «zonyt, nem azért, mintha ő absztinens lett volna, sőt, megitta ő is jócskán a magáét, de úgy vélte, más ő, és más a feleség. November 6-án káposztagyalu- lásra készülődtek. Megbeszélték, mit kell elvégezni, a férj hazavitte a gyalut, utána elment, dolgozott egy háznál, aztán betért a kocsmába, mégpedig kétszer is. Este hétkor tért haza. Keresni kezdte feleségét, akit a disznóól közelében egy sáros, pocsolyás részen talált meg abszolút részegen. Szilvási azért is felelősségre vonta, hogy berúgott, meg azért is, mert nem készült föl a ká- posztagyalulásra. Az asszony csak dünnyögött, nem tudott értelmes választ adni, erre Szilvási ingerült lett, ütni kezdte az asz- szonyt. A feleség jajgatott, nyilván föleszmélt, erre Szilvási bevitte a lakásba. Ott újból kérdezgetni kezdte, majd brutálisan tovább ütötte. Ez mintegy tíz percen keresztül tartott, csak azután hagyta abba az asszony ,,fegyelmezését”. A feleség erősen vérzett, Szilvási pedil; elment az orvoshoz, de végül hiába zörgetett be, nem találta otthon. Az orvos később a körzeti megbizottal ment ki, de akkorra az asszony, meghalt. Szilvási azt mondta a sérülések indokául, hogy a „disznók lökhették fel.” A későbbi orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy Szilvásinénak hat bordája eltört, eltört a nyelvcsontja, és kisebb sérülések mellett súlyos hasi sérüléseket is szerzett. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Benőcs Endre tanácsa különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt vonta felelősségre Szilvásit és ezért nyolc óv fegyházra büntette, nyolc évre eltiltotta a közügyektől és alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet nem jogerős. <k> HETI BOSSZÚSÁGUNK Ruha Aki arra a ruhára gondol, amit nemrég a fiúk kaptak a Vasastól, annak csalódást okozok. Egy másik, igazi ruháról, mégpedig otthon hagyott ruháról lesz szó e néhány sorban. Azok a szülők, akiknek általános, vagy középiskolás gyerekük van, már ki is találták: azokról a téli, vagy tavaszi kabátokról van szó, amit ünnepnapokon otthon, jobb esetben az iskola fogasain hagynak a gyerekek, hogy egyformán öltözve vegyenek részt az ünnepségeken. Tulajdonképpen nem is lenne az baj, ha a szervezők az ünnepséghez jó időt is garantálnának, de ez ma még megoldhatatlan. A márciusi, az áprilisi változó, hideg, netán esős időn nem is csodálkozhatunk, de előfordul, hogy május l-én, sőt az is, hogy ballagáskor sem süt elég melegen a nap, s ilyenkor az egyforma nyárias öltözék sem áraszt meleget. Az elmúlt napokban megpróbáltam utána járni: kinek!, vagy kiknek az ötlete alapján öltöztetik időjárástól függetlenül nyáriasan a fiatalokat. A szervezők nemet mondtak, az iskolák igazgatói sem adtak ilyen utasítást, az osztályfőnökök pedig azt mondták: ők nem maguktól találták ki. Valamikor, az ötvenes években mi kértük, hogy sötét nadrágban, fehér ingben, sötét szoknyában, fehér blúzban vonuljunk az ünnepségekre, mert egy ilyen ünneplő ruhára mindenkinek telt, s téli, vagy átmeneti kabát híján nem kellett mutogatnunk olykor foltos nagykabátunkat. Azóta nemcsak az idő telt, szerencsére sok minden változott, valamennyien gazdagabbak lettünk. A kabátunkon sincs mit szégyellni. B. J. MELLESLEG Meglepetés érte a közelmúltban a barátomat. Ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer. Első ízben akkor nézett nagyot, amikor elibe rakták a számlát, amely a lakásában elvégzett különböző munkák díját tartalmazta. Legrosszabb álmában sem jelent meg lelki szemei előtt olyan hatalmas összeg, mint ami a pecsétekkel, alul és felül írásokkal ellátott számlán tárulkozott elé. Földi dolgokban járatlan lévén, fejvesztve szaladt egy olyan szakértőhöz, aki el tud igazodni a számok labirintusában. A szakember rövid szemlélődés után hangosan felnevetett, mert többek köpött arról értesült a számla felülvizsgálata során, hogy barátunk lakásában az ajtókat és ablakokat is betapétázták. Igaz, hogy a valóságban ez másként volt, dehát a számla nem olyan, mint a tisztaságra kényes háziasz- szony, aki renoválás, festésmázolás után mindenekelőtt az ablakoknak esik neki, hogy azt tükörtisztára fényesítse. A számlán jól megvolt a vakablak is. Miért szaporítsam a szót, a lényeg az, hogy a szakember nyomban megkérdőjelezett a számla végösszegéből 11 ezer forintot, amivel barátom sietve rohant a munkát végzőhöz. Ekkor érte a második meglepetés: a munkát végző nyájasan átvette a reklamáló sorokat és minden huza-vona nélkül lehúzott 11 ezer forintot a végösszegből. Nem volt vita, nem fenyegetőztek bírósággal, végrehajtóval, egy tollvonással 11 ezer forintot ajándékoztak ismerősömnek. Volt is nagy öröm otthon, hiszen ennyi pénz azért már nem akármi. Mellesleg csak később szomorodott el a barátom, és azóta is veri a fejét a falba. Szánja-bánja ugyanis, hogy nem 16 ezret kifogásolt, ö ugyanis meg van győződve róla, hogy azt is elfogadta volna a kivitelező. (angyal) A mátészalkai koncert előtt. (Sz. L. felv.) teztek, a mátészalkai fellépését megelőzően Nagycenken a Széchenyi kastélyban arattak nagy sikert. Márciusban a zeneakadémia kistermében is fellép a tehetséges szálkái lány. Az ott felcsendülő muzsikát hallhatták a komolyzene barátai Mátészalkán, a zeneiskola — ezen az estén kicsinek bizonyuló — nagytermében. zs.
