Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
1982. március 21. Kelet-Magyarország 3 Tudják, mikor érik Zöldborsó menetrendre A számítógép nem csal Erdős Magdolna a konzerv, gyár számítóközpontjában, a TPA—70 típusú komputeren dolgozik. (G. B.) ■ A BRIGÁDÉTÓL A TAMULÓGÉPIG Repilőgéi-nízeuM Nyíregyházán Fotók a repüléstörténetről Ki mondaná a Brigadérra, hogy az egy repülőgép és az 1950-es években ez volt az első típus, amelyet a szovjet mezőgazdaságban növény- védelemre használtak? Márpedig ez a gép vezeti a sort a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán létesülő repülőgépkiállítási csarnokban, s bemutatják valamennyi növényvédő repülőgépet, azok motorjait külön is megszemlélhetik a hallgatók. Az országban egyedülálló múzeumot három éve szorgalmazzák. Baráti kör alakult, akik felkeresik a repülés hőskorának ma még élő pilótáit, szereplőit és összegyűjtik a tárgyi és szellemi kincset. Jelentkeztek is sokan és önként felajánlották a birtokukban levő páratlan értékű fotó- és dokumentációs anyagot. A méhkaptárra emlékeztet a hatszögletű, hatszáz négyBlaha Lujza fogadóját tervezte „Minden férfi—nő kapcsolatot erősen megszabnak az adott társadalomban érvényes szokások, illemszabályok. S ez nemcsak a szerelemre, a társválasztásra, a házasságra és gyereknevelésre igaz, hanem ezt látjuk már akkor is, mikor a kisgyerekek megtanulják a fiúkra, illetve a lányokra jellemző viselkedési formákat.” lm, ha valaki netán elfelejtette volna, honnan is ered nőiessége, vagy férfiassága. Az általános iskolák 8. osztályos tankönyvében bukkantam a korántsem biztos, hogy mindenható recipére. Mert a nemeknek megfelelő viselkedési forma később is elsajátítható. Ha nem így fenne — térjünk csak vissza Epidau- roszba! —, férfiak aligha játszhattak volna nőket. Kapczár Gabriella statiszta A statiszta sem léphetne „marcona” fegyveres képében színre estéről estére Moliere: Amphitryon című komédiájának nyíregyházi előadásain. De színre lép. És gondolná bárki: a potrohos katona jelmezében filigrán kislány rejtőzik? „Férfit még nem játszottam. Legfeljebb bábos koromban.” A színházi fodrász, mert Kapczár Gabriella a színházban dolgozik, jelenése előtt sisakot, pótpocakot, pótpotrohot kap. Szerepe? Egy üvöltés, amivel, apró termetét ellensúlyozandó, bátorságáról igyekszik meggyőzni a hallgatóságot. Honnan a kurázsi? Évekig volt amatőr színjátszó a Bes- senyei-stúdióban. Valódi foglalkozása pedig: férfifodrász. És lehet egy fodrászüzletnél alkalmasabb hely, a férfiak viselkedésének tanulmányozására?! „Ha a színpadra lépek, elfelejtem, hogy nő vagyok. Igyekszem katonává lenni.” Sikerül? Az Amphitryon következő előadása: március 25-én. A 3. felvonás 4. jelenetére figyeljenek! Ebben lép színre a potrohos katona. (Csendes) PO—2-es gépet adott nekik és két év alatt az egyik technikus, Eihinger István felújította. Megtalálható itt a lengyel gyártmányú PZL— 101-es gép, a Z-37-es, az AN32-es és az oktatásnál használatos Z—526-os tanulógép. A csehszlovák repülősöktől is vásárolnak egy régi típust a múzeumba. A Közlekedési Múzeum — látva a nyíregyháziak lelkesedését és hozzáértését — valamennyi, kiállításra kerülő repülőgép kicsinyített modelljét megrendelte. A repülőgép-kiállítási csarnokban természetesen a főiskolások is tanulnak: megismerkednek a repüléstörténettel és a régebben használt gépekkel. A nagyközönségnek is megnyitják a ritkaságszámba menő múzeumot. „Figura” jelentkezz! Táncospárját keresi Szokatlan vállalkozásba kezdett, egykori népi táncos társai biztatására, dr. Fülep Adél, a nyíregyházi tanárképző főiskola sportorvosá. Harminc évvel ezelőtti, egy debreceni középiskolás népi- tánccsoport találkozóját szeretnék megszervezni az idén. A táncosok közül többen a neves Debreceni Népi Együttes tagjai lettek. — Nagyon jól összeszokott csoport volt a miénk, s bármilyen furcsa is, a baráti szálak azóta se szakadtak meg. Az ország, sőt a világ különböző tájain élnek az egykori táncosok, Kanadából, az USA-ból is kaptunk róluk híreket, címet. — Most már nagyjából ösz- szeáll a névsor, csupán egy táncost kellene megtalálni, akinek sajnos a nevét elfelejtettük. Annyit tudunk róla, hogy „Figura” volt a beceneve. Tanítóképzőbe járt és hegedűn, furulyán játszott. Egyesek szerint „Figura” itt él Szabolcsban ... Mit várnak a 30 éves találkozótól ? — Sokmindenről elbeszélgetnénk, kinek hogyan alakult a sorsa. Én az orvosi egyetem után több évig _ a kórházban dolgoztam, gyermekgyógyász lettem, majd körzeti orvos. Hetvennégy óta vagyok a tanárképző főiskola sportorvosa, tavaly szakvizsgáztam. A férjem is orvos, két gyermekünk van. Talán miattuk is választottam a kisebb elfoglaltsággal járó sportorvosi munkát, amit azóta rendkívül megszerettem. A sportorvosnak az a szerepe, hogy jó útravalót, talán életreszóló szemléletet adjon a holnap testnevelő tanárainak, akiken sok múlik, a rájuk bízott gyermekek egészséges életmódra nevelésében, fejlesztésükben. — A népi tánc igen alkalmas a mozgáskultúra fejlesztésére, amire mindenkinek szüksége van. De a kis közösségek emberileg is maradandó értékeket eredményeznek, a barátsággal, egymás sorsának figyelemmel kísérésével jó ügyet szolgálnak. Márpedig erre igen nagy szükség lénne napjainkban. — Ezért is gondoltuk, a nyilvánosságot is felhasználva, hívjuk, keressük egykori társunkat, akiről még annyit, Nagy Lacival és Martincsek Jánossal a két harmonikással kísérte a tánccsoport szereplését. „Figura, várunk, jelentkezz ...!” P. G. TIT JÁRÁSI KÜLDÖTTÉRTEKEZLET NYÍREGYHÁZÁN Munkások tudományos előadáson Március 20-án tartotta küldöttgyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyíregyházi járási szervezete. Az ötéves munkáról szóló beszámolóban elhangzott: alapvető feladatnak tekintették az ismereterjesztés sajátos lehetőségeivel segíteni a járásiban az ipari és mező- gazdasági üzemek munkáját. Ehhez jelentős segítséget nyújtottak a helyi TIT-szer- vezetek: Tiszalök, Nagyhalász, Tiszavasvári, Gávaven- csellő, Baktalórántháza, De- mecser, Ujfehértó. 1961-ben újabb két helyi TIT-szerve- zet alakult: Ibrányban és Nyírteleken. A járásban az 1977 évi 402 TIT előadássorozat száma 1981-re 721-re emelkedett, növekedett a rendezvényeken részt vevők száma is, 34 ezerről 54 ezerre. Különösen jelentős, hogy mind több fizikai dolgozó vesz részt az ismeretterjesztő rendezvényeken. A küldöttgyűlés határozatában kapott helyet a kis csoportos, öntevékeny ismeretszerzésre épülő • rendezvényformák további elterjesztése, az értelmiségi klubok szervezése és irányításuk javítása. Elhangzott, hogy az ismeret- terjesztés mozgalmi jellegének erősítése érdekében a járás értelmiségét a mainál nagyobb számban szükséges bevonni a társulat munkájába. A járási küldöttértekezlet tizenöttagú elnökséget és harminc küldöttet választott a megyei értekezletre. A TIT járási elnöke Rácz Sándor, titkára Drabik Zoltán lett. Öntvényszelep Közel százmilliós értékben készítenek öntvényszelepet ez évben az ISG mátészalkai gyáregységében. Képünkön: Kalló István az öntvény szelepházat alakítja ki. (G. B.) Okosabban kéne élni. Álljon a mérlegre — nyerhet! Túl testesek, túl lusták vagyunk — állapítják meg szakemberek, így igaz, aki nem hiszi, nézzen a tükörbe. Pedig ennek fele sem tréfa. Az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozás komoly bajok forrása is lehet. Ez a meggondolás mozgatja a nyíregyházi egészségnevelőket akkor, amikor akciók sorával igyekeznek meggyőzni arról: okosabban kellene élni. Ma már városszerte mindenki tudja: az új vásárcsarnokban lesz egy olyan bolt, ahol nemcsak vásárolni, de panaszkodni is lehet. Szakképzett eladó ad tanácsot fogyáshoz, főzéshez, s továbbítja a szakorvosoknak a hozzá érkező kérdéseket. A másik kezdeményezés sem utolsó dolog. A tavasz igazi megérkezése után, amikor végleg lekerülnek a nagykabátok, nagy, össznépi mérlegelés lesz Nyíregyházán. A megyeszékhely valamennyi forgalmas pontján utcai mérleget állítanak fel, ■ melyre bárki ráállhat, s megméretkőzhet. Adatát fel is jegyzik. Aki bizonyos normális súlyon túl van, az nevezhet a versenyre. Az egy év utáni — 1983-as — újramérlegeléskor, ha fogyott, akkor a nyerők közé kerülhet. A tét ugyanis sok értékes nyeremény, amit a helyes táplálkozás révén legtöbbet leadók között sorsolnak majd ki. Foggyon az egészségéért! — ez a jelzó. Toldjuk meg: nyerhet. Elsősorban egészséget. zetméteres hangár, amelyet tavaly kezdett építeni a SZÁ- ÉV, könnyűszerkezetes technológiával. Az első „sejt” jövőre készül és akkor már be is akarják mutatni a ma még szanaszét heverő repülőgépeket, motorokat. Később kétezer négyzetméteresre bővítik a csarnokot, ugyancsak „sejtszerűen”. Várhatóan a hetedik ötéves tervben ölti végleges formáját a múzeum. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium is felfigyelt a vállalkozásra és 1981- ben 1,7 millió forinttal támogatta a repülőgép-múzeumot. A mezőgazdasági főiskola saját erőből építi, eddig közel egymillió forintról van szó. A Közlekedési Múzeum egy régóta raktárban porosodó A vásárló megveszi az Üvegekbe töltött zöldborsót, s nem is gondol arra, hogy ezt a terméket a legkorszerűbb technika, a komputer segítségével készítették. Pedig így van. A számítógép betört a mező- és élelmiszergazdaságba. A Nyíregyházi Konzervgyár már ötödik éve hívja segítségül a számítógépet, ami meghatározza a vetés idejét, s a feldolgozó kapacitás mértékéhez ütemezi a szállítást is. Kutatásfejlesztési munka keretében indult 1977-ben Nyíregyházán a számítógépes termelésirányítási rendszer. Lényege, hogy a gép kialakítja az optimális időpontokat, hiszen termelőnek és feldolgozónak a legnagyobb fejfájást éppen a zöldborsó jelentette. Mert lábon is tönkremegy a termes, kicsépelve sem tartható csak néhány óráig. Most a gépbe betáplálják az utóbbi ötven év meteorológiai és egyéb adatait, amelyeket mindennap kiegészítenek a friss adatokkal, s így naprakészen tudják a gyárban és a gazdaságokban az érés várható időpontját. A számítógépes termelés- irányítás előnye szinte felmérhetetlen. Az időben végzendő munka eredményeként nő a termésátlag, ezzel együtt javul a minőség, s gyakorlatilag a túlérésből adódó árkiesés is megszűnik. A legteljesebb összhang alakul ki termelő és feldolgozó között. A napi információáramlást a gyár felügyelői végzik, ugyanakkor urh-rádióössze- köttetés is biztosított. Egyébként hét nagyüzemben — a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban, a nyírbogdányi Kossuth, a nyíregyházi Ság vári, a buji Űj Élet, a hajdúdorogi Bocskai termelőszövetkezetekben, valamint a Nyírtassi és a Hajdúnánási Állami Gazdaságokban — közel ezer hektáron termesztenek a konzervgyárnak zöldborsót, s négyezer tonna a szerződött mennyiség. A borsó termesztésére és feldolgozására a programokat a tanárképző főiskola matematikusai készítik és a vízügyi igazgatóság komputerével dolgozzák fel. Tavaly szeptembertől már a konzervgyárban is működik egy TPA—70-es típusú számító- , gép, amely a gyár mindennapi feladatáig gyaßorlatirga^- daságossági számításokat^ tervezési feladatokat végez. Ötödik éve kezdődött a zöldborsó számítógépes termelésirányítása. Ennek a tapasztalatait más növények termesztésénél és feldolgozásánál is szeretnék hasznosítani. Ezért már kísérletek folynak a paradicsom és zöldbab hasonló termelésirányítására. A gazdaságok és a gyár mellett ennék mindenképpen a fogyasztó látja a legnagyobb előnyét, mert így a legjobb minőségű és bel- tartalmi értékekkel rendelkező konzervált mezőgazdasági terméket vásárolhatja. Jantekné Borbély Edit, a NYIRTÉRV településterve- zésd szakosztályának építész- mérnöke. — Már középiskolás koromban nagyon érdekeltek a műemlékek. Minden nyáron egy hónapig a VÁTI műemléki irodájánál dolgoztam, a szüleim jóvoltából pedig bejártam a fél Európát. Azért jelentkeztem az egyetemre, hogy amikor majd lehetőségem adódik, főként műemléki tervezésekkel foglalkozzam. Hetvenhétben végeztem és Budapesten a VÁTI-nál helyezkedtem el. Több műemléki tervezésben vettem részt, így a Balaton menti Szántódpusztán, ahol a régi majorsági épületekből vendégfogadókat alakítottak ki. Az Árpád-híd budai oldalán lévő romkert kialakításánál is dolgoztam, majd a Buda- szentlőrinci Pálos kolostor, az egri líceum következett, ojéd Hetvemkilenkrben kötöttünk házasságot a férjemmel, aki nyíregyházi és azt jnond- ta, itt nagy szükség van fiatal tervezőkre, ö is építész- mérnök. Én ősbudai vágyók. Nyíregyházán egy óra alatt szinte minden elérhető, látható. Ezt nehéz volt megszokni ... — Elsősorban a településtervezés a dolgom, de emellett néhány műemléki, városképi munkát is rámbíztak. Részt vettem a sóstói múzeumfaluba költöztetett tarpai,, kishodosi, kisnaményi házak tervezési munkáiban, a Sóstón a régi kazánház csónakházzá alakításában, majd az éfayult sóstói fürdő újjáter- vezésében, amelyből Blaha Lujza fogadó lesz. — Sok felkészüléssel, konzultációval jár ez a munka, de nagyon izgalmas. Dédelgetett elképzelésem, hogy a nyíregyházi Béke-szállót méltó köntösbe öltöztessem, ha erre lehetőség nyílik. A város egyik legszebb épületének tartom. S még egy terv: egy barátommal készítettünk a város szecessziós emlékeiről egy kisfilmet, szeretném ha a város lakói jobban megismernék az eldugott helyeken lévő emlékeket... R. G.
