Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

2 1982. március 14. Gyógyító képek A naményiak ötlete Remélhet-e segítséget a be­teg az orvosi diagnózison alapuló terápián kívül? Bíz­hatunk-e a műszeres, vagy gyógyszeres kezelést kiegészí­tő, úgynevezett pszichés gyógymódban? Kecsegtet-e a gyorsabb gyógyulás ígéreté­vel a teljes személyiségre ha­tó ápolás? A korszerű pszichoterápiá­ban nagy szerepet kapnak az úgynevezett kiegészítő gyógy­módok, például amikor a be­tegeket engedik álmaikról, vágyaikról, gondolataikról al­kotó módon megnyilatkozni. Megemlíthetjük azokat a ta­nulmányokat, melyek ideg- és elmeosztályokon ápolt be­tegek gyógyulásáról szólnak. Ezekben az intézetekben gya­kori, hogy az orvosok, pszi­chológusok az ápoltak rajzai­ból kaptak információt a gyógymódhoz. Megyénkben is van már példa -arra, hogy nemcsak műszerrel, gyógyszerrel, de élő szóval, sőt kulturális ér­tékekkel is igyekeznek előse­gíteni a betegek gyógyulását A baktalórántházi kórházban például több évvel ezelőtt kezdődött meg a betegek kli­nikai-pszichológiai kezelése. Ismeretes több kórházunk példája: betegkönyvtárakat működtetnek, az ágyhoz vi­szik a könyveket, hogy a könnyebb megbetegedésben szenvedők lábadozásához tar­talmas elfoglaltságot kínálja­nak. Ez a módszer bevált. Kevéssé ismert és nem ter­jedt még el az a gyakorlat, melyet a közelmúltban a vá- sárosnaményi kórházban ve­zettek be. Ennek lényege: gyógyítás képekkel. Termé­szetesen nem arról van szó, hogy a betegek a képzőmű­vészet remekeitől fognak meggyógyulni, viszont gon­doskodnak a nem súlyos be­tegek szellemi feltöltődéséről, kikapcsolódásáról, s ami szintén nem utolsó szempont, kulturális igényének kielégí­téséről. A februárban kezdődött fél­éves sorozat keretében elő­ször Kárpáti Gusztáv festő­művész képei szerepeltek a kórházban. Ezután kereszt­szemes kézimunka-kiállítás­sal folytatódik a program, majd Schmidt Sándor fafara­gó népi iparművész tárlata következik. Lesz ezenkívül fotókiállítás, természetrajzi film vetítése, egy alkalommal pedig a vásárosnaményi üveg­gyár termékeit mutatják be, melyhez kísérőfilm is jár az üvegművészetről. (be) A rendelkezés szerint de­vizahatósági engedély nélkül a kiutazók személyenként fogyasztásra közvetlenül al­kalmas élelmiszerekből úti élelemként 100 forint értékű, cigarettából 200 darabot, vagy szivarból 50-et, dohányból 200 grammot, 2 litert bort és 1 liter egyéb szeszes italt vi­hetnek magukkal külföldre. Dohányáru és szeszes ital kivitelére a 16 éven alu­liak változatlanul nem jogo­sultak. Megváltozott az ajándék­ként engedély nélkül külföld­re vihető, illetve küldhető cikkek köre is. A csak enge­déllyel kivihető áruk közé ke­rült valamennyi élelmiszer, az alkoholtartalmú italok, kávé, a tea, a cigaretta és az egyéb dohányáruk, vala­mint a kötött alsóruházati termékek. Az 1981. november 21-től érvényes lista a következőd valamennyi élelmiszer (ide­értve az alkoholtartalmú ita­lokat, a kávét és a teát is), cigaretta és egyéb dohány­áru, gyógyszer, mosó- és mo­sogatószer, babaápolási cik­kek, autószifon és habszifon készülékek, papírzsebkendő, egészségügyi papír, Lego-já- tékok, kötött alsóruházati cikkek, gyermek tréningru­hák, gyermekcipő (fiú 38-as, leány 34-es méretig), haris­nya, zokni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemő­ruházati cikkek, fényképező­gép, filmfelvevő és vetítőgép, barkácsgép, rozsdamentes evőeszköz, zománcozott edé­nyek. E cikkek tehát enge­dély nélkül nem küldhetők, illetve nem vihetők külföld­re. Ugyanakkor változatlan az a szabály, hogy az ismer­tetett cikkek, továbbá arany, platina és ezüst, valamint az ezekből készült tárgyak, mu­zeális értékek és a bélyegek körén kívül más, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat magyarok 1000 forintig vi­hetnek külföldre engedély nélkül. Egész évben fecske! Indul az Actio riparia Szombaton március 13-án kezdődött meg Nyíregyházán az Aotio riparia, vagyis a fecske­akció. Ez az év, amint arról lapunk is hírt adott, madarászkörök­ben a fecskék jegyében zajlik. Megfigyelések, gyűrűzések, a költőhe­lyek felfedezése, felmé­rése, a különböző fecs­kefajok számbavétele szerepel a programban. A Magyar Madártani Egyesület Fekete István helyi csoportja szomba­ton reggel a Császárszál­láson, a Nagy-Vadas ta­von kezdte és délutánig folytatta a szinkronfi­gyeléseket. A következő héten, -húszadikán a sós­tói erdőben lesz terület­ei 2 Rs. majd azt köve­tően március 27-en a Szelkó, a Nagyszik, a Nagy-Vadas tó környé­kén gyűjtenek adatokat, elsősorban a parti fecs­kékre vonatkozóan. A csoport tagjai, hiva­tástudattal rendelkező madarászok, ugyanakkor szívesen fogadják azok megfigyeléseit, észlelése­it, akik környezetükben élő fecskékről, más ma­darakról tudnak érdem­leges közléseket adni. A program országos, a he­lyi megfigyeléseket az év végéig összesítik, s a nemzetközi adatokkal vetik össze. Újraéled a munkásszínpad Lapzárta után mutatta be tegnap a Megyei és Városi Művelődési Központ Krúdy Színpada a kávéházi esték keretében a Premierajándék, avagy az ephezoszi özvegy című játékot. A csoport ve­zetőjétől, Mester Attilától premier előtt érdeklődtünk az együttes céljairól. Megtudtuk, hogy a csoport a közelmúltban alakult meg, mégpedig elég különös körül­mények között. Mester At­tilát, aki a megyeszékhelyen már húsz évvel ezelőtt is ve­zetett irodalmi színpadot, most Pivarnyik Anikó óvónő kereste meg azzal a szándék­kal, hogy ideje volna feltá­masztani a hajdani munkás­színjátszó hagyományokat. A kérést tájékozódás, majd tett követte. A Krúdy Színpad­nak jelenleg tizenkét tagja van, köztük telefonközpontos, kereskedelmi ellenőr, népmű­velő, laboráns és vasbeton- szerelő. Céljuk elsősorban az ön­művelés, a valamikor volt önképző körök mintájára. A körben esetenként vendégül látnak színi- és filmkritikuso­kat, rendszeresen járnak szín­házi előadásokra, alkalom­szerűen vetélkedőket rendez­nek, időnként pedig fel is lépnek a nagyközönség előtt. Terveik között szerepel, hogy a nyári időszakban, később talán évad közben is felkere­sik műsoraikkal azokat a te­lepüléseket, ahová a nagy­színházak a technikai feltéte­lek hiánya miatt nem juthat­nak el. Mivel a művelődési köz­pontban már működik egy életképes együttes, a Tímár Zoltán színművész által ve­zetett Városi Stúdiószínpad, felvetődik a kérdés: mi lesz az ő sorsuk? Erre a követke­ző választ kaptuk: szükség van arra az együttesre is, mi­vel a Krúdy Színpad tagjai felnőttek, munkások, s más­fajta céllal dolgoznak. Baraksó Erzsébet Amatőr együttesek premierje Á bábjáték nemcsak játék A múlt év végén új, modern üzembe költözött a Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet nagykállói telepe. Idén négyszáz- ezer női táskát készítenek szovjet exportra. (Gaál Béla felvétele) A „feledékeny“ pénztáros esete A háztáji főágazat admi­nisztrátora és pénztárosa is volt a nyírbogáti Rákóczi Tsz-ben Gábor Sándorné, Op- re Irén 30 éves helybeli la­kos. A szövetkezet a tagok szá­mára szolgáltatásokat vég­zett a háztájiban, s az ezek után járó díjaikat kellett Gá- bornénak beszednie. Megkapta az igazolt szol­gáltatást engedélyező bi­zonylatot, s kötelessége volt kiszámítani a befizetendő díj összegét, majd ennek befize­tésekor pénztárbizonylatot kellett kiállítania, ennek egy példányát a pénztárjelentés­hez csatolnia. Egy példányt kapott a befizető tag, egy pe­dig a tömbben maradt. A beszedett díjakat föl kel­lett vezetnie a pénztárjelenté­sén. jelezve ebben azt is, hogy ki í ..etett be es milyen össze­get. . Ez mind rendben volt. Csakhogy Gáborné tavaly áprilistól júliusig 112 esetben „elfelejtette” a pénztárbizony­latait bevezetni a pénztárje­lentésbe, azt a látszatot kelt­ve, mintha befizetés nem is történt volna. Az így jelent­kező 39163 forintot zsebre tette. A tárgyaláson elismerte a sikkasztást, csupán azzal mentegetőzött, hogy családi élete rendezetlen, a férje ita­lozó természetű, a család el­tartásáról egyedül ő gondos­kodik, nehéz anyagi körülmé­nyek közé került, s emiatt kö­vette el a bűncselekményt. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Gábornét nagyobb ér­tékre üzletszerűen, folytató­lagosan elkövetett sikkasztás miatt egy év börtönre tüntet­te és kötelezte, hogy a tsz- nek okozott 39 163 forint kárt térítse meg. Az ítélet jogerős. (k) A bábjáték nemcsak játék, hanem — egyre inkább be­bizonyosodik — komoly esz­köze lehet a nevelésnek és az oktatásnak. Bizonyíték er­re, hogy immár ötödször ke­rül sorra július 12—16. között Nyíregyházán a pedagógiai bábjátékos módszertani na­pok rendezvénysorozata. Bárdi Margit, az MVMK bábos szakelőadója, a Mese­kert Bábszínház művészeti vezetője a bábozás hasznáról így beszél: — Megyénkben hetedik éve kísérletezünk a bábok óvodai nevelésben való alkalmazá­sával. Az országban egyedül nálunk folyik ilyen munka, s mint a jelek mutatják, si­kerrel. Ugyanis, már nem csak itthon, de külföldön is érdeklődnek az eredményeink iránt. Kiderült: a matemati­kától kezdve az anyanyelvi oktatásig, mindenben kitű­nően hasznosítható. A kísér­letsorozat végét jelenti majd, hogy az idei rendezvényen óvónők vesznek részt. A bá­bozás összetett művészet és kitűnő eszköz a gyerekek is­meretszerzéséhez. Szabolcs-Szatmár megye az amatőr bábmozgalomban az élen áll. Itt működik az or­szág legrégebbi amatőr báb­színháza, a „Mesekert”, melynek előadásait 34 éve lá­togatják kicsik — és velük együtt a nagyok is. Sokat mond az az adat is, hogy 58 működési engedéllyel rendel­kező bábegyüttes dolgozik szerte a megyében. — Rendszeres nálunk — mondja Bárdi Margit — a bábosok képzése és tovább­képzésé. Hamarosan példá­ul középfokú báboktatói tan­folyam indul, ahova Borsod, Hajdú, Heves, Szolnok és ter­mészetesen Szabolcs-Szat­már megyéből érkeznek majd az érdeklődők. Rendszeresen működnek a bábos úttörő szaktáborok is. Idén mintegy 150 gyerek vesz részt a kel­lemest a hasznossal összekö­tő táborozáson. Az MVMK- ban 25 tagú bábos szakbi­zottság is működik. Április­ban pedig a bölcsődei gon­dozók, az óvónők és az álta­lános iskolai tanárok részére indul egy pedagógiai' klub, melyen a résztvevők égy év­re szóló programot kapnak. S. Z. Van aki ürül, van aki gondterhelt. Fellépésre készülnek a bábos óvodások. (László Gynla felvétele) Heti bosszúságunk A fekete-fehér, bozontos szőrű kutyát állítólag a gaz­dájáról nevezték Albertnek, ám hiába volt az elegáns név, a névhez méltó tartás, ami­kor az eredeti Albertet sza­nálták, Bozontos Albertnak is mennie . kellett, mert Eredeti Albert nem akart státusz­szimbólumot, nem akart Bo­zontos Albertból bérházi ku­tyát évi 800 adóért, inkább szélnek eresztette. A Bozontos név nemsokára Kóborrá változott, de egy la­kótelep gyermekeinek meg­esett a szíve a jámbor jószá­gon. Először tízóraijukat ad­ták oda dugiban, aztán már szabadon hordták otthonról a kaját, néhány nap múlva egyik szülő házat is barkácsolt, s az Albert név is játékosabbra, Alira változott. Szent volt a béke, s nagy a barátság, míg egy napon kis teherautóval és ráccsal egy férfi érkezett. Ali mintha érezte volna, hogy ezekben a percekben dől el a sorsa, minden hazaérkezőt hí­zelgéssel köszöntött: hadd lás­sa a csúnya idegen, hogy ő itthon van. Mit szaporítsam a szót: a gyerekek megmentették Alit, vállalták, hogy ezután pórá­zon lesz, s fizetik a bérházi kutyákért (kirótt 800 forintot is, bár akinek szeme van, lát­hatja, Aliból alkatánál fog­va sem lesz soha szobakutya. Dehát a rend az rend dohog­tam magamban, s köziben ki tudja miért, egy vonóhorgot gyártó kisiparos jutott eszem­be. Néhány éve, amikor hoz­zákezdett a horog gyártásá­hoz, az adókivetés miatt kal­kulációt kértek tőle, s ő két­ezer forintra kalkulálta az árat. Telt az idő, célgépeket szerzett be, a gyakorlata is mesterré tette, s elment a ta­nácshoz: ő bizony most már ezerötszázért is készítené a horgokat, de igazítsák ehhez az adóját. A reagálás meg­lepő volt: egyszerűen szóba sem álltak vele. mert ugye az adó az szent dolog. Csak tessék megnézni a teg­napi lapokat, amelyekben a házadórendelet módosítása lá­tott napvilágot. Végül is úgy van rendjén. hogy akinek nagy lakása van, az fizessen többet. És- milyen megnyug­tató, hogy ahol nagy a család, ott nagy az adókedvezmény is. De vajon honnan és mi­ből lenne nagy lakása an­nak, akinek nagy családja van? És 800 forintja akinek nagy kutyája tfan. B. J. Mellesleg Juta mat kapott a minap az egyik szol­gáltató válla! dolgozója, mert kedves, előzékeny az ügyfelekhez állom a fo­lyosói beszélgetés közben. Melengeti a keblemet ez a tündéri eset. Hiába a szóbe­széd, hiába a sok rosszmájú megjegyzés a szolgáltatóipar­ra, ime, ott is történnek meg- ejtően szép dolgok. Mint ki­derül, a jutalom kedvezmé­nyezettjét az egyik ügyfél le­vél átal megdicséraíe. mire az előzékeny dolgozó főnöke — ugyancsak előzékenyen — sietve kiutalt egy kis ösz- szeget a nemes cselekedett végrehajtójának. Mondja valaki hogy a dol­gozó módfelett örült a várat­lan és rendkívüli jutalomnak. Az ö helyében én is nagyon örültem volna, s a pénzen kívül sorra fogadom a kolle­gák gratulációját is. Mert nyilvánvaló, hogy a munka­társak Is körülrajongták hő­sünket, amikor hírét vették a dolognak. Körbeállták és hosz. szán faggatták: árulja el, ho­gyan csinálta, mi a titka az ilyen cselekedetnek. És egyál­talán: miközben éppen ked­ves és előzékeny volt az ügy­féllel, aközben nem érzett semmilyen fájdalmat? És to­vább: mondja el, nagyon ki­fárasztotta az eset, mennyi időbe telt, amíg kipihente a nem mindennapi tett követ­kezményeit? Gyönyörű percek lehettek ezek hősünk életében! Nyilat­kozott a faliújságnak, interjút adott az üzemi rádiónak, ne­vét aranybetűkkel írták be a brigádnaplóba. Mellesleg eszembe jut, nem ártana elterjeszteni ezt a módszert, amely általános jó­érzést kelt. örül, akivel ked­ves a szolgáltatás dolgozója; boldog, aki egyetlen jó szavá­ért, lágy mosolyáért szép summát vihet haza és dagad a keble az olyan cég vezető­jének, ahol a dolgozók elmo­solyogják az egész jutalomke­retet. Azt még nem tudom, mi­ként lehetne mindezt meg­honosítani odahaza, sokadi- ka táján ... (angyal) Mit vihetünk, hozhatunk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom