Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

1982. február 2. K elet-Magy arorezág 3 Rehabilitáltak HUSZONÖT—HARMINC EVVEL EZELŐTT kor­mos traktorral szántottak, közvetlenül is ki voltak téve az időjárás káros ha­tásainak. Sokan közülük most érzik valamelyik lappangó betegség tünete­it. A gépállomások jog­utódjánál dolgoznak (vagy akarnak dolgozni), a Nyíregyházi * Mezőgép Vállalatnál. Egy felmérés után a vállalat 68 köny- nyebb munkakört jelölt ki számukra. Gondot, fe­szültséget jelent, hogy a fenntartott 68 helyen csak 32 rehabilitált, illetve csökkent munkaképességű dolgozik. A közelmúltban a vál­lalati szakszervezeti bi­zottság is foglalkozott a témával. Egyértelmű, ál­talános megoldást a szak- szervezet sem talált. Ez nagyobbrészt érthető, hi­szen a fenntartott helyek jó részének betöltése moz­gékony, viszonylag erős embert igényel. Különö­sen akkor állnak nehéz feladat előtt a vállalat illetékesei, amikor az or­vos (vagy több orvos) ülő foglalkozást javasol. A telefonközpont, a porta kevés embert igé-. nyel. Furcsa ellentmondás — az ember nem is gon­dolna rá — hogy ennél a vállalatnál mozgássérült ember nem lehet portás. Azért nem, mert ez a munkakör nemcsak szalu- tálásból, útbaigazításból áll. A portásnak gyakran fürge mozdulatokkal fel kell jutni a tehergépkocsi tetejére, s meg kell győ­ződni a rakomány meny- nyiségéről... Ezek után részben ért­hető, hogy a Mezőgépnél a fenntartott helyeken egészséges, vagy majdnem egészséges emberek is dolgoznak. Ezért mélyre­ható vizsgálat nélkül sen­kit sem lehet elmarasz­talni. A szakmai szak- szervezet képviselője sem mondott egyértelmű, el­marasztaló véleményt. Nemcsak azért bonyolult az ügy, mert a vállalat profilja, tevékenysége meghatározó. Maguk a rehabilitált dolgozók is válogatnak. Ki-ki egész­ségi állapota, vagy vér- mérséklete szerint. Töb­ben közülük teljes értékű embernek érzik magukat és ezt munkájukkal is bi­zonyítani akarják. A nyíregyházi gyáregy­ségben például egy beta­nított munkás elveszítette egyik lábát, de továbbra is nehéz fizikai munkát végez. Nem kér könnyí­tést, testi fogyatékossága ellenére jó teljesítményt nyújt a fizikai dolgozók között. A VÁLLALAT fehér- gyarmati gyáregységében kilenc rehabilitált dolgo­zót úgynevezett kapcsolt munkakörben foglalkoz­tatnak. Jó, sőt követésre méltó ez a megoldás, hi­szen egy-egy csökkent munkaképességű dolgozó több, fontosnak ítélt fel­adatot is ellát. Maguk a szóban forgó dolgozók is fontosnak és változatos­nak tartják munkájukat. A mátészalkai gyáregy­ségben nem kevesebb mint tizenegy rehabilitált dol­gozat foglalkoztatnak kü­lönböző beosztásban. A pozitív intézkedések nyo­mán egyiküknek sem csökkent a bére. Több bajba jutott dol­gozónak (ez bizonyára így van más vállalatoknál is) nem is a bércsökkenés okoz gondot. Ezek az em­berek egzisztenciális, lel­ki gondokkal küzdenek. Van köztük jó hírű szak­munkás, sőt több szakmá­val rendelkező is. Hosszú, nehéz munkával megala­pozott tekintélyüket csor­bítva látják, ha udvarsep­rőt, vagy kerti gereblyét akarnak nyomni a kezük­be. A vállalat minden igényt nem tud kielégíte­ni. Ezért és persze nem­csak ezért, a munkahelyi szákszervezet, a szocialis­ta brigád, a szűkebb kol­lektíva segítheti a lélek­tani felkészülést, az átál­lást. Az sem árt, ha a legjobb helyi felvilágosí­tás ellenére a rehabilitált dolgozó megkeresi a vál­lalati jogsegélyszolgálatot. nincs Altalanos RECEPT, de a következő példát követésre méltó­ként ajánljuk. A vállalat egyik ügyes kezű lakato­sa beteg lett. Szakmáját tovább nem gyakorolhat­ta, de nem mondott le a szakmunkáról. A főváros­ban, a rehabilitáltak szak­munkásképző intézetében kitanulta a műszerész szakmát és most az egyik nyíregyházi gyárban dol­gozik műszerészként. Nin­csenek lelki és anyagi gondjai. Ellenpélda is van. Más vasas üzemben, megsérült dolgozó a Me­zőgépnél kapott könnyű, neki megfelelő munkát. A szakmai szakszervezet és a megyei tanács ugyanis összehangolja, segíti a re­habilitációs tevékenysé­get. Türelmes, emberséges ügyintézéssel tovább ja­vulhat ez a tevékenység. Nábrádi Lajos A Kender-Juta és Politextil Vállalat nagyhalászi zsákgyá­rában 6—700 kilogramm síkfóliát készít egy műszak alatt Tar Béla a fóliahúzó géppel. (GB) Fiatalítják a gyümölcsösöket Több csonthéjast és bogyóst termelnek A szabolcs-szatmári mező- gazdasági nagyüzemek idei termelési tervükről informá­ciós jelentést adtak a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának. A je­lentésekből kiderül: gond van az elöregedett gyümölcsfák­kal. A megye mezőgazdasági nagyüzemei ebben az eszten­dőben 1268 hektáron tervez­nek kivágást. A kivágások nagyobb területét az almások jelentik; az összes kivágás pedig, 35,8 százalékkal lesz több az előző évinél. Gyümölcsös telepítését a nagyüzemek 1088 hektá­ron terveznek. Az új telepítések 53,3 száza­léka alma, 35 százaléka csont­héjas, 7,7 százalék bogyós, 4 százalék pedig egyéb gyü­mölcs. A rekonstrukció üte­me megfelelően alakul. A termőrefordulás idén 33,4 százalék növekedést mutat. Ugyanakkor a kivágások a telepítések ellenére is terü­letcsökkenést jelentenek. A csökkenés 4 százalékkal az állami gazdaságokban na­gyobb, mérsékeltebb a szövet­kezeti gazdaságoknál, csupán 1,3 százalék. A szőlőterület ugyancsak a kivágások miatt, idén tovább csökken; új telepítés nem vár­ható. A gyümölcstermés megyei összes hozama ebben az év­ben, várhatóan csak minimá-, lisan, 0,5 százalékkal emelke­dik. Kedvező arány, hogy az összes hozamnövekedésen be­lül 50 százalékot meghala­dóan nő a csonthéjasok és bo­gyósok tervezett termése. Az alma termésmennyisége előreláthatóan a múlt évi szinten alakul. A megye mezőgazdasági nagyüzemei tervezett elő­irányzatai szerint, idén 370 ezer tonna almatermésre szá­míthatunk szocialista szekto­rokból. Ennek 77,8 százalékát termelőszövetkezetek, 22,2 százalékát állami gazdaságok tervezik megtermelni, (ab) Tempó-szombat Szállítás, üvegezés, autá- karbantartás Az ötnapos munkahétre tör­ténő áttérést úgy szervezte a nyíregyházi „Tempó” Általá­nos Szolgáltató Ipari Szövet­kezet, hogy a lakosságot kü­lönösebb hátrány ne érje. Leginkább fontos e tekintet­ben a mintegy féltucatnyi szolgáltatás közül a tüzelő­szer, építőanyag, gázpalackok, bútor és egyéb, a lakosság ré­széről igényelt szállítások fo­lyamatossága. A szövetkezet a szállításo­kat továbbra sem szünetelteti szombati napokon. Mintegy 300 mázsa kapacitásig állnak az igénylők rendelkezésére te­herszállító gépkocsik, s a megye bármely részére tör­ténhet szállítás. Nem szünetel teljesen a munka szombatonként a Tempó Nyíregyháza Jég ut­cai autő-möt'or javító űzőmé­ben serrí. Autómosást-tisztí- tást mindkét hét végi napon, szombaton és vasárnap is vé­geznek a szövetkezeti üzem­ben. Ügyeletet tart szombati napokon a szövetkezet me­gyeszékhelyi üvegesrészlege is. (ab) Kérvény Laboratóriumi berendezések a világpiacra i____________________________________________________________________________ Kijutottak a zsákutcából Gyártja a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz Három évvel ezelőtt ugyancsak válságos hely­zetbe került a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz. A ko­rábbi esztendők vesztesége 1979-re elérte a 8 milliót. A csőd szélén döbbentek rá: ha talpon akarnak ma­radni, akkor a jövőben rugalmasabban kell alkalmaz­kodniuk a változó körülményekhez. — Olyan zsákutcába került a gazdaság, ahonnan csak át­gondolt, kockázatvállaló, a pártszervezetek állandó segí­tő és ellenőrző munkája ré­vén juthattunk ki — össze­gez Vámos Tibor, fiatal tsz- elnök. Érthető, hiszen a gaz­daságot körülölelő földjei so­ványak, java' része homok, s legalább 30 kilométeres su­garú körben helyezkednek el. Mellék- tevékenység után néztek Szétszórt területen gazdál­kodik a Vörös Csillag Tsz. Nehéz átfogni, irányítani, iga­zi nagyüzemi gazdálkodást meghonosítani. Van földjük Nyíregyházán, Nyírpazony- ban, Kemecsén és Kótaj ha­tárában, Nyírteleken és Nyír­szőlősön. — Ezért döntött úgy a párt­vezetőség javaslatára a gaz­dasági vezetés, hogy új ke­nyér után nézünk, s olyan melléküzemágak fejlesztését tűzzük célul, amelyek jöve- delmezőek és szükségesek — említi az elnök. — Úgy döntöttünk akkori­ban — emlékezik Lőkös Im- réné, a pártvezetőség szerve­ző titkára — hogy a mellék­üzemágak által termelt jöve­delem egy részét az alaptevé­kenység fejlesztésére fordít­juk. Ehhez tartják magukat. Első helyen az építőipari kar­bantartó részleget fejlesztet­ték csoporttá. Sokszoros a haszna: kislakásokat építe­nek. Tavaly a Ságvári-tele- pen a Nyíregyházi Konzerv­gyárnak 8 kislakást építettek, s 16 munkáslakás tető alá ho­zásán munkálkodnak. Ök épí­tik a Színház utcán a 4 szin­tes lakóházat. Idén a LAK- SZÖV rendelésére 16 lakás építését befejezik. Természe­tes, hogy a tsz saját, 300 va- gonos hűtőtárolójának az át­alakítását is ők végzik. — Ennek vezetője Szabó Zoltán, a párt vezetőség tagja — mondja Lőkösné. — Tavaly több mint félmillió volt az eredmény, amit hoztak. — Kiss Jenő párttag, mun­kásőr viszont a mérlegjavító részleget irányítja eredmé­nyesen — veti közbe az el­nök. — Javítunk mi fürdő­szobai mérlegtől kezdve híd­mérlegig minden fajtát. Ide járnak Hajdúból, Borsodból is mérleget javítani. S az itt dolgozó 7 emberünk tavaly 2 millió termelési értéket pro­dukált. Ha lúd, legyen kövér Két évvel ezelőtt szükség szülte a diagnosztikai csopor­tot. Ezt részben az Elekter- fémtől vették át. Végeznek földelésellenállás-mérést, vizsgálnak villámvédelmi be­rendezéseket Nyíregyházától Egerig, Miskolcig, Leninvá- rosig. Papp József, a 3-as alapszervezet párttitkára olyan gárdát hozott itt össze, amelynek tagjai e rövid idő alatt képezték magukat. — S ha már lúd, legyen kö­vér — mondja a tsz-elnök. Ugyanis azokat a hibákat, amelyeket a diagnosztikai részlegünk felfed, ki is kell javítani. — Nos, így született a villanyszerelő részlegünk, amelyik ezt végzi, utánuk azonnal munkához látnak. Ez az ésszerűség. Teljesen új viszont a műanyagipari gépeket javító csoportjuk. Fröccsöntőgépeket reperál- nak. Lakossági szolgáltatást is végez a tekercseléssel fog­lalkozó gárda. Ellátják a vil­lanymotorok reperálása mel­lett a környékben a háztartá­si gépek javítását is. Még Szolnok megyében is ismerik őket. — Nyílt titok: most egy új, az üvegtechnikai melléküzem fejlesztésével kívánunk a pia­con jelentkezni — újságolja Vámos Tibor. — U.vegműsze- reket, orvosi műszereket, ok­tatási eszközöket, laboratóri­umi felszereléseket kívánnak gyártani a Vörös Csillag Tsz- ben. Á jövőt tervezik Előrehaladt állapotban van az üzem létesítése. — Társultunk a METRIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lattal — folytatja az elnök. — Ök az üzem létrehozásához 44 milliót adnak, szövetkezetünk' pedig saját fejlesztési alapjá­ból 34 millióból kialakítja az üzemépületet. Ezt saját bri­gádunk építi meg. S már a jövőt tervezik. Az új üzem 1983-ban fog termel­ni. A tervezett termelési érté­ke 40 millió lesz akkor. — Nem titkolt közös szán­dékunk, hogy termékeinkkel a fejlődő országok piacán je­lentkezzünk — fűzi a hallot­takhoz gz elnök. — Sőt ter­vezzük, hogy a Vörös Cfíiiag Tsz komplett laboratóriumi felszereléseket gyártson és szállítson a világpiacra. Sok sikert kívánunk hozzá. Hogy a most működő mel­léküzemágak mennyit hoztak eddig a közös konyhájára, Für Jánosnétól, a főkönyve­lőnőtől tudom. — Fiatalok még ezek a melléküzemágak. Tavaly már szépen besegítettek a 975 ezer forintos össznyereségünkbe. Az idén is pozitív a mérle­günk, hárommillió a nyere­ség, s ennek mintégy 30 szá­zalékát a melléküzemágak termelték. Beszédes tények a változó körülményekhez való rugal­masabb alkalmazkodás felis­meréséhez. Farkas Kálmán □ eadtam egy kér­vényt szabá­lyosan, úgy ahogy kell, bélyeggel, pecsétekkel, aláírá­sokkal ellátva. Igazán semmi sem hiányzott róla. Ennek ellenére a bizottság elutasította. Visszaküldték egy négyrét hajtogatott papírral együtt, ame­lyen az állt, hogy a kérelemmel nem tud­nak egyetérteni. Alat­ta olvashatatlan alá­írás és pont. A dolog nem ha- gyot nyugton, és el­mentem Kolomanik- hoz, aki tagja volt en­nek a bizottságnak, és akit valamennyire is­mertem. — Tudod — hajolt hozzám bizalmasan — nem lenne szabad megmondanom neked, de mint barátod ... A kérelmeddel kapcso­latban szavazott a bi­zottság. Igaz, hogy én bizottság másik tag­jával is. Elmentem hozzá és kertelés nél­kül megkérdeztem tő­le, tulajdonképpen miért utasította el a kérvényemet. — Nem lenne sza­bad erről beszélnem — kezdte —, mivel a bizottság az egész kérdést bizalmasan tárgyalta meg. Én sze-. mély szerint egyetér­tettem az ön kérel­mével, amit a vita so­rán világosan ki is fejtettem. De hiába mellette voltam, de leszavaztak. A több­ség ellened volt és így történt, hogy a bi­zottság nem hagyta jóvá a kérelmedet. — Mit kellene csi­nálnom? Elhatároz­tam, hogy beszélek a voltam maga mellett, leszavaztak. Nem volt mit tennem, támogat­nom kellett a bizott­ság döntését, még ak­kor is, ha személy szerint más vélemé­nyen voltam. Nem te­hetek róla. Mit lehetne még csinálni? Egyenként végiglátogattam a bi­zottság valamennyi tagját, és mindegyik, tői ugyanazt hallot­tam. A bizottság min­den egyes tagja kü- lön-külön egyetértett a kérelemmel, de a többiek, a többiek le­szavazták őket. Ezek után végül is mit tehettem? El­mentem magához a bizottság elnökéhez. — Jaj, barátom, maga az! — üdvözölt, amikor bemutatkoz­tam neki. — Sajnos magának ellenségei vannak! Akár hiszi, akár nem, én egyedül támogattam a maga kérelmét, már csak azért is, mert igazsá­gos ember vagyok. De az egész bizottság maga ellen volt! Ezt még én sem tudtam megakadályozni. Ne haragudjon, igazán sajnálom magát, de leszavaztak engem. Ezután milyen te­endőm maradt még hátra? Vettem egy do­boz édességet és fel­kerestem a titkárnőt, ö titkoban megmutat­ta nekem, a kérvé­nyemmel kapcsolatos bizottsági ülés jegy­zőkönyvét, amiből megtudtam, hogy a kérelmemet minden­féle vita nélkül utasí­tották el. Egyhangú­lag. (A Rohácsból)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom