Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
1982. február 23. Kelet-Magyarország 3 Az élet sürgeti A vásárosnaményi faforgácslapgyárban nyugatnémet szerelők vezetésével a gyár szakemberei végzik a gépek rekonstrukcióját. A régi gépsor a terveknek megfelelően indult a közelmúltban. Az új faforgácslap gyártó sor mechanikus próbái jelenleg folynak, s várhatóan március közepén kezdődik meg a garanciális próba. (GB) MEGVITATTÁK, S ÚGY TALÁLTÁK... Mondjon véleményt! Beavatottak fóruma lesz a közgyűlés TALÁN TÚL SOK nálunk a bizottság, szeretünk „bizottságosdit” játszani, olykor egy újabb bizottság megalakításával megoldottnak tekinteni fontos kérdéseket. Óhatatlanul eszébe jut az embernek e megállapítás, amikor a népfront megyei bizottsága mellett működő társadalmi bizottságok idei terveit lapozgatjuk. Tizenhét bizottság, nem kevés ez, mindegyiknek munkaterve, ülésterve, rendezvényprogramja. A népfront esetében azonban nem tekinthetjük túlméretezettnek talán e szépszámú bizottság meglétét, mert ha igaz, hogy a mozgalom átfogja a társadalom egészét, mégis csak szükséges valamiféle gyűjtő, rendező, informáló, javaslattevő, netán elemző közösség, amely a saját háza táján időszerűnek tartott tennivalókat összegezi. Ezek szerény munkáját látják el a társadalmi bizottságok, melyek a legkülönbözőbb foglalkozásbeli és érdeklődésű emberekből állnak, akik többsége fáradhatatlan. Akkor is szorgalmazza a napirendre kerülő kérdéseket, ha, jól tudja, legtöbb esetben nem várható gyors, teljes változás... Megnyugtató, hogy e bizottságok munkaterveiben az élet által sürgető társadalmi problémák sajátos tennivalói kaptak helyet. Így, a gazdaságpolitikai bizottság fórumot tervez a megyei kertbarát szövetséggel, a mezőgazdasági kistermelés és felvásárlás időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a télialma-felvá- sárlással összefüggő gondokra. Aligha kell indokolni a téma fontosságát, melyekkel lapunk olvasói is sokszor találkoztak és jelezték a nehézségeket. Sorra kerül a megyei településhálózat fejlesztési terv újabb megvitatása is, valamint több településfejlesztési kérdés MEGNŐTT AZ ÁLLAMPOLGÁROK érdeklődése és igénye a jogi tájékoztatás iránt, melynek jobb kielégítését a népfront igazgatási és jogi társadalmi bizottsága is segíteni igyekszik. Megvitatják többek között a módosított államigazgatási eljárási törvény alkalmazásának tapasztalatait. A nő- és rétegpolitikai bizottság, csakúgy, mint az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság, különös figyelmet fordít ez évben a népesedéspolitikai határozat megyei tapasztalatainak hasznosítására, a család, a nagycsaládosok helyzetének elemzésére. Külön „Idősek munkabizotságát” is megalakították a megyében, melynek tagjai egyebek mellett az ..Idősek évének” tartalmas, a valóságot feltáró rendezvényein dolgoznak. Egyik társadalmi gondunk az ifjúság nevelése, melyet a népfront megyei ifjúsági bizottsága is segít. Két időszerű témával foglalkoznak az idén; a serdülő lányok családi életre nevelésével és a serdülők lelki válságainak okaival. Ehhez kapcsolódik az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság egyik napirendre kerülő témája, a fiatalkori öngyilkosságok megelőzéséről. Ez a bizottság foglalkozik — más egészségügyi és társadalmi szervekkel együttműködve — az alkoholizmus és a dohányzás elleni küzdelem lehetőségeinek jobb összehangolásával. Egy másik bizottság az öregek helyzetét vizsgálja a családban, valamint a szociális otthonok és a lakóhelyi népfrontbizottságok kapcsolatát tekinti át a mátészalkai járásban. Figyelemre méltóak a közművelődési, a pedagógiai, a honismereti és hely- történeti, valamint a környezetesztétikai bizottság idei törekvései is. Megvitatják a népfrontban dolgozó értelmiségiek szerepét a kulturális nevelő munkában, foglalkoznak a felnőttnevelés helyzetével, az ötnapos tanításra való áttérés pedagógiai tennivalóival, a honismereti és helytörténeti pályázatok tapasztalataival, a nyári olvasótáborok szervezésével, Nyíregyháza köztéri szobraival, valamint a városközpont kialakításának városesztétikai kérdéseivel. A környezetvédelmi társadalmi bizottság a „Környezetvédelmi Világnap” előkészítésén munkálkodik, foglalkozik a tisztasági mozgalom, a fásítás tapasztalataival és környezetvédelmi szemléket kezdeményez. NINCS OLYAN RÉSZTERÜLETE életünknek — a béke és barátsági, honvédelmi és hazafias neveléstől a sportig — amely ne kapott volna helyet a programokban. Érdemes ezek megvalósításán munkálkodni. Páll Géza A záhonyi Lenin Termelő- szövetkezetben 27-én tartják a közgyűlést. A munkahelyi közösségi üléseken ezt megelőzően minden tag megismerte a szövetkezet pénzügyi helyzetét, a vezetők kikérték a véleményüket a termelésről. Erről beszélgetünk a Martos Flóra szocialista brigád három tagjával a Nagykerti gyümölcsösben. Á mindenes brigád — öt éve metszünk már — kezdi a beszélgetést Eszenyi Béláné brigádvezető —, s három éve könnyebb lett a munkánk, géppel végezzük a nehezét. Az biztos, nem könnyű nap mint nap mechanikus szerkezettel metszeni. Ugyancsak igénybe veszi az ujjakat, a csuklót. A gép, a modern technika persze már ide is betört. — Minden munkát elvégez ez a brigád — folytatja a gondolatot Szabó Bertalanná. — Dolgozunk mi a növénytermesztésben, a gyümölcs- és zöldségkertészetben is. Nyáron és ősszel éppen a dinnye-, a paprika szedése, az alma, a szőlő betakarítása és a burgonya válogatása jelenti a munka dandárját. Jólesik nekünk és igényeljük is a munkaközösségi gyűléseket, hiszen itt élünk, itt dolgozunk, tudni akarjuk, mi történik körülöttünk. Az elnök elvtárs beszámolt ezen a gyűlésen a tavalyi évről, s elmondta, bizony másfél milliós veszteséggel zárunk. — Ami azt illeti — veszi át a szót Vincze Endréné —, nem ezt vártuk. A gyümölcsös most is nyereséges, a növénytermesztés pedig elvitte a pénzt. Jég és munkabér A veszteségnek több oka van. Vinczéné így folytatja: — Sok a kézimunka-igényes növény a szövetkezetben. A tagok nem győzik, ezért napszámosokat is alkalmaznak. A munkabérre kifizetett ösz- szeg pedig — ha lehet így mondani — a csillagos égig emelkedett. Emellett jégverés is érte a földeket. Szóval 1981 nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. A szövetkezet vezetői mérlegelték az elmúlt esztendőt, a véleményeket, és tanultak belőle. Hallgattak az okos szóra — Kikérik a véleményünket, hallgatnak ránk — mondja Vincze Endréné. — Javasoltuk, kisebb területen ültessenek az idén burgonyát. Gond volt tavaly az is, hogy a zöldbab egyszerre érett. Kértük, inkább szakaszosan vessék, akkor nem öregszik ránk. Nem nagy dolgok ezek, de sokat jelentenek. Eddig a répa, burgonya és az alma szedése összeért. A területcsökkenés a szervezést is könnyíti. ★ Sok kicsi sokra megy, s ez így van a termelés összességében is. Csökken a terület, szakaszosan vetnek, széthúzódik az érés. Mind, mind olyan dolgok, amelyek köny- nyítik a munkát, viszont nem csökkentik a termelés eredményességét. Sőt, a jövedelmezőség javára válnak. Sípos Béla SZÁÉV-hírnév Pesten Munkahelyük a Margitsziget A SZÁÉV vasbetonszerelői télen már az egészéves építkezésekre előre dolgoznak. Ilyenkor haladnak az előregyártással, amikor kitavaszodik, a helyszíni szerelésen a sor. Vasat hajlítani nem éppen a legkönnyebb munka. Meglécz Jánosról, aki 23. éve keresi itt a kenyerét, azt tartják: már művészet ahogy a vassal foglalkozik. „Szót fogad” neki a sok-sok kilós vasrúd. Oda hajlik, ahová ő akarja. Pontosabban, ahová a műszaki rajz-előír ja. Mert itt aztán javítani nem lehet. A selejt, az selejt maradna. Szerencsére Meglécz Jánosnak még nem kellett ezzel foglalkoznia, mert mértani pontosságúra sikerül a legkülönlegesebb darab is. Pedig az Irodaház északi oldalán épülő blokkos és UNI- VÁZ-szerkezet igen rafinált elemeket és így merevítőket is igényel. Készülnek itt típusdarabok is jócskán, a Szamuely lakótelep további építkezései és az induló Újváros lakásaihoz már épületekhez csoportosítva sorakoznak az egyes darabok. A kézi hajlítás szerencsére már a múlté, de a géppel legalább annyira kell vigyázni, mint kézzel. Fizikailag nem meríti ki annyira, mint a kézi hajlítás. De szinte mik- ronnyi pontossággal mérik a 45 és 90 fokos szögeket, a dimenzió náluk átmérőt jelent: 6,5-től 40 milliméteresig igen sokfélét készítenek. Most újból megmutathatják a szabolcsi építők, mit tudnak. A SZÁÉV kapott megbízást a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda teljes felújítására. A fővárosban már lakások, gyermekintézmények őrzik a SZÁÉV-esek jó hírét. Nyíregyházán készül majd a legtöbb darab és utazik a fővárosba, (t. k.) Cipőfelsőrész Újlehértérél Naponta közel (í ezer pár fért ' mokasszinhez készítenek felsőrészeket a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet újfehértói részlegében. Képünkön: Béres Mihályné, Patai Mihályné és Stefán Sándor né állítja össze a cipőfelsőrészeket. Téli falujárók F ebruárban évek óta feltűnnek megyénk településein az egyetemek, főiskolák hallgatói, akik néhány napra a művelődési házak szomszédságában vernek tanyát. A hagyományos téli népművelési gyakorlat tapasztalatgyűjtő portyázásain így lesz a népművelésszakos partnere a leendő orvos, agrármérnök, mezőgazdász. Az idén huszonkét fiatal — a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola hallgatói — töltöttek tíz napot Szabolcs-Szatmárban. Közülük öttel Vaján találkoztunk. — Többségünk falun fog elhelyezkedni — mondta Tóth Éva, a DATE másodéves hallgatója. — Nem ülhet be mindenki a kutatóintézetbe. Ezért tartom fontosnak a kisebb települések mindennapjainak megismerését. Szegedi vagyok, városlakónak még szokatlanabb az itteni életrend. A gyakorlaton közelebb kerülhetünk ... Az egyetemen közművelődési speciálkollégiumot látogat, innen a kapcsolata a népműveléssel. Eddigi foglalkozásaikon a közművelődés szervezeti felépítéséről és intézmény- hálózatáról volt szó. A mai magyar falu jellemzőiről szociológus tartott előadást. Mintegy folytatásként, az elméletet Vaján saját tapasztalataival gazdagíthatta. Bártfai Anikó harmadéves orvostanhallgató: — A puszta érdeklődés hozott erre a gyakorlatra. A közművelődésért — munkájából eredően — minden értelmiséginek tennie kell. Hogyan és mit — erre szeretnék Vaján választ kapni. — Engem is a pályakezdés foglalkoztat — vette át a szót Lédig Mihály, aki a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán másodéves gépész szakos. — Ügy gondolom, a beilleszkedés jele, ha a pályakezdő szakembert felkérik, tartson ismeretterjesztő előadást, szakmai hozzáértéssel irányítsa egy-egy baráti kör életét. Azután a tíz nap krónikáját szedték szerbe- számba. Részt vettek a Hazafias Népfront ülésén. Meghallgaták a KISZ- szervezet beszámolóját a kulturális életről. Nyílt pártnapon találkoztak a falu és a termelőszövetkezet vezetőivel. Üzemlátogatáson is meggyőződhettek arról, milyen sokoldalúan támogatja a község közművelődését a tsz. Természetesen felkeresték többször a művelődési házat, az általános iskolát és a múzeumot. Mindenütt szívesen látott vendégek voltak. — Nekünk ez a második népművelési gyakorlatunk — mondta Juha Katalin és Lintner Erika, a nyíregyházi tanárképző főiskola másodéves népművelés—orosz szakos hallgatója. — Tavaly csoportosan dunántúli művelődési házakat kerestünk fel. Most egyéni megfigyelésekre volt mód. Kérdésfogalmazó, töprengésre késztető napok voltak ezek. Néha némi értetlenséggel csodálkoztak rá a dolgokra: miért tart évek óta a herce-hur- ca a kastélyparkot csonkító futballpálya körül; miért „csak” egy személy vállaira nehezedik a művelődési ház irányítása, amikor több népművelőnek is bőven akadna teendő? Közben megismer-, kedtek helyi közművelődési szokásokkal, falura szabott sajátos programokkal. Elleshettek szervezési „egyszeregy”-eket. — Vaján azt is láthattuk, hogyan igyekeznek az érdeklődést felkelteni. Hangosbemondóval, plakáttal, szórólappal hívják fel a figyelmet a rendezvényekre, folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a programokról. E légedetten távozott az öt fiatal Vajáról a népművelési gyakorlat végén. Tapasztalataikról azóta már be is számoltak társaiknak, tanáraiknak, papírra vetették javaslataikat, hogy jövőre ötleteiket a művelődési házak, s a falujárók is felhasználhassák. Reszler Gábor
