Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

4 Keiet-Magyarország 1982.február 23. Kommentár Hat gazdag évtized E bben az esztendőben lesz hatvanadik évfor­dulója annak, hogy lét­rejött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga mélyen elemző, a megtett út tanulságait számbavevő határozatot tett közzé a kö­zelgő évforduló alkalmából. Olyan eseményről van szó, amelyet nemcsak a szovjet népek nagy családja ünnepel meg, hanem az egész haladó emberiség, így a szocialista közösség, s tagjaként hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Egy olyan világban, amely­ben napról napra kiderül, hogy a nemzeti kérdés nem tűnik el az atomkorszakban sem, felemelő arra gondol­nunk, hogy a földkerekség egyhatodán immár hat évti­zede diadalmaskodott, mara­dandó formát öltött a lenini nemzetiségi politika: megala­kult a Szovjetunió. „Ezen a dicső évfordulón — hangoz­tatja az SZKP KB határozata — a Szovjetunió az egész világ előtt a kommunizmust együttesen építő egyenjogú köztársaságok baráti család­jaként jelenik meg.” E meghatározó tény záloga volt és marad, hogy a társa­dalom vezető ereje, a bolse­vikok pártja összetételében is, világnézetében és ebből következően cselekvéseiben is mélységesen internaciona- tának bizonyult. A határozat emlékeztet ar­ra, hogy az újtípusú állam­közi kapcsolatok a legtelje­sebb formában a szocialista közösségben nyilvánulnak meg. Mi, magyarok történe­lemformáló erőként érezzük évtizedek óta e kapcsolatot. A hatvan évnyi nagy utat nem légüres térben, hanem az imperializmus szüntelen aknamunkájának közegében kellett megtennie a Szovjet­uniónak, amelynek külpoliti­kája az első pillanattól kezd­ve a népek békevágyára épült és épül ma, a rendkí­vül nehéz nemzetközi hely­zetben is. Ma, első pillantásra, ez a grandiózus program talán túlságosan derűlátónak tűnik. De éppen a Szovjetunió hat gazdag évtizede bizonyítja: ha vannak is átmeneti, még oly súlyosnak látszó nehézsé­gek is, a béke gondolata utat tör magának. H. E. Február 24-én Összeül a LEMP Közpoati Bizottsága Dokumentum a szakszervezetek jövőjéről A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága február 24-én és 25-én tartja soron következő plenáris ülé­sét. így döntött a politikai bizottság, amely szombati ülésén áttekintette az ország időszerű társadalmi-politikai helyzetét. Ez lesz a központi bizottság első plenáris ülése a szükségállapot bevezetése, vagyis tavaly december 13-a óta. A plénum után, február 26-án és 27-én a szejm tart kétnapos ülést. Az újjászülető lengyel szakszervezeti mozgalomnak olyan formákat kell öltenie, amelyeket a munkásosztály, a dolgozók közössége akar. Egyben a szakszervezeteknek az ország érdekeit kell szol- gálniok és felelősséget kell viselniök az állam helyzeté­ért. Ezt hangsúlyozza az a do­kumentum, amelyet a len­gyel kormány szakszervezet­ügyi bizottsága szombati ülé­sén fogadott el, s amelyet a szakszervezetekről folyta­tandó társadalmi vita kiin­duló javaslataként a központi lapok közölnek. A dokumentum emlékez­tet arra, hogy amikor majd a szakszervezetek — ame­lyek működését a rendkívüli állapot bevezetésekor fel­függesztettek — felújítják te­vékenységüket, nem lehet szó sem az 1980 nyara előtti szakszervezeti modell újjá­élesztéséről, sem pedig arról, hogy a mozgalom bármely irányzata az állam, a nemzet létét fenyegető, ellenzéki, romboló erővé fajuljon, mint ahogyan az 1981-ben történt. A dokumentum kifejezi a bizottságnak azt az állás­pontját, hogy önigazgató, az államigazgatástól és az álla­mi munkaadótól független szakszervezetekre van szük­ség, olyanokra, amelyek a szocialista demokrácia fej­lesztésének nélkülözhetetlen tényezőjét jelentik. Az ilyen szakszervezetek feladatai kö­zé tartozik a dolgozóik érde­keinek széleskörű védelme, s az is, hogy kifejtsék állás­pontjukat a dolgozókat érin­tő minden lényeges gazdasági és szociális döntéssel kap­csolatban. Czinege Lajos üdvözli távirata Czinege Lajos hadseregtá- bomok, a Magyar Népköz- társaság honvédelmi minisz­tere a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta szü­letésének 64. évfordulója al­kalmából a Magyar Néphad­sereg Honvédelmi Miniszté­riumának Katonai Tanácsa, a Magyar Néphadsereg pa­rancsnokai, katonái nevében táviratban köszöntötte Dmit- rij Usztyinov marsallt, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét. Thaiföld önkényes területfoglalása A vietnami külügyminisz­térium tiltakozott a thaiföldi hatóságoknál amiatt, hogy Thaiföld önkényesen a saját területéhez csatolja a Spratly szigetcsoportot. A vietnami közlemény hangsúlyozza, hogy a thaiföl­di lépés „a Vietnami Szocia­lista Köztársaság független­ségének megsértése”. Han­goztatja: a Vietnami Szocia­lista Köztársaság ténylegesen szuverén ellenőrzést gyako­rol az említett szigetek fö­lött. Vietnam egyúttal fi­gyelmeztet rá: a vietnami külügyminisztérium nemré­giben megjelentetett fehér könyvében egyértelmű bi­zonyítékkal szolgál arra, hogy a szigetcsoport régóta Viet­nam területéhez tartozik, csakúgy, mint a Peking ál­tal hasonlóan törvénytelen módon nemrégiben annektált Paracel-szigetek. Budapestre érkezett Moszkva küldöttségé (Folytatás az 1. oldalról) Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Budapest fővá­ros Tanácsának elnöke, va­lamint a főváros számos párt-, állami és társadalmi vezetője. Jelen volt Vlagyi­mir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A politikai delegáció részt vesz a moszkvai napok ün­nepélyes megnyitóján kedden a Fővárosi Operettszínház­ban, ott lesznek szerdán a Műcsarnokban ahol megnyí­lik a nagyszabású „Moszkva, a Szovjetunió fővárosa” cí­mű kiállítás, osütörtökön pe­dig a Magyar Hajó- és Da­rugyár angyalföldi gyáregy­ségében találkoznak a XIII. kerület, illetve Budapest dol­gozóinak képviselőivel. Ugyancsak Budapesten tar­tózkodik már a moszkvai szakszervezeti küldöttség, valamint a szovjet főváros komszomolistáinak népes csoportja. A „Moszkvai napok Buda­pesten” rendezvénysorozat alkalmából fővárosunkban tartózkodó moszkvai szak- szervezeti küldöttséget, ame­lyet Jevgenyi j Zernov, a Moszkvai városi Szakszerve­zeti Tanács titkára vezet, hétfőn a SZOT székházéban Kovács Károly, a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára tájékoz­tatta a magyar szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről és az SZBT tevékenysé­géről. Délután a moszkvai napok alkalmából fővárosunkban tartózkodó szovjet vendégek a gellérthegyi Felszabadulá­si emlékműnél rótták le ke­gyeletüket. A politikai dele­gáció nevében Viktor Grisin és Vlagyimir Promiszlov he­lyezett el koszorút az emlék­mű talapzatán. A moszkvai szakszervezeti küldöttség és a szovjet főváros komszomo­listáinak képviselői ugyan­csak koszorúval tisztelegtek a hazánk felszabadításáért életüket áldozó szovjet ka­tonák emlékének. A politikai delegáció ez­után felkereste az MSZMP budapesti Bizottságát, ahol a kegyelet virágaival díszítet­ték a pártház védelmében, az ellenforradalom idején már­tírhalált halt hősök emlék­tábláját. Az eseményt követően a párt- bizottságon Maróthy László szívélyes baráti eszmecserén tájékoztatta a kedves vendé­geket az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, Budapest fejlődéséről, a VI. ötéves terv városfejlesztési feladatairól. Nyereségesebb termelést terveznek (Folytatás az 1. oldalról) tendőt több, mint 11 milliós veszteséggel és 5 millió alap- hiánrfyal zárták, ennek elle­nére 1981-ben úgy gazdálkod­tak, hogy 10 millió forinton felüli nyereséget értek el. Ki- gazdálkodták az 5 milliós alaphiányt is. A tsz termelé­si értéke 46,5 millió forinttal növekedett. Különösen kiemelkedő eredményt értek el az állat- tenyésztésben, mely több mint 4 milliós nyereséggel járult hozzá a sikeres évzá­ráshoz, s a tagság részére csaknem 3 millió forint nye­reséget osztottak. A közgyű­lés megjelölte az idei felada­tokat is, mely szerint 10 mil­lió forint nyereséget tervez­tek 1982-re. A zárszámadó közgyűlésen 65 tsz-tagnak nyújtották át a Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést. A gávavencsellői Üj Erő Termelőszövetkezet zárszám­adásán Csáki Sándor tsz- elnök egyebek között ismer­tette, hogy a szövetkezetben két növényből is igen magas terméseredményt értek el. Kukoricából 630 hektáron több mint 7 tonnás termés­átlagot takarítottak be. Az év rekordját a burgonya hoz­ta, 150 hektáron 340 mázsa volt az átlagtermés. A termelőszövetket az idén is eredményes évet zárt. A nyereség több mint 12 mil­lió forint. Az előző évvel szemben nőtt a tagság jöve­delme is. 1981. évi átlagos jö­vedelem közel 41 ezer forint volt. Az 1982. évre beruhá­zásra rendelkezésre álló mintegy 4 millió forintot, a terményszárító építésére, a gyümölcsösben hűtőtároló át­alakítására és gépvásárlásra fordítják. A nagyhalászi Petőfi Ter­melőszövetkezetben a vezető­ség beszámolóját Nagy Gá­bor tsz-elnök ismertette. Fennállása óta a Petőfi Ter­melőszövetkezet a legjobb évet zárta. Az 1980. évi ár­bevételüket több mint kétsze­resére növelték az elmúlt év­ben. A nyereségük felül van a 15 millió forinton. Az eredményekhez hozzájárult a 43 mázsás búza-, a közel 17 mázsás napraforgó-, és a 26 tonnás hektáronkénti télial- mahozam. Az egy ledolgozott munkanapra járó tervezett 141 forint keresettel szemben 195 forintot tudtak fizetni. Az eredményeket nagyban segítette a vezetőség ésszerű kockázatot vállaló kezdemé­nyezése, a kiegészítő tevé­kenység bővítése is. Több mint egynegyedével teljesítette túl árbevételi, és nyereségtervét a tímári Béke Termelőszövetkezet. Növény- termelésük eredményeit bi­zonytalanná teszi, a terüle­teiket gyakran meglátogató Tisza, de figyelemre méltó a 310 mázsás burgonyatermés hektáronként, amelynek ön­költsége mindössze 250 fo­rint mázsánként. A jégkár ellenére Is magas termést hoztak a kalászosok 45 má­zsa volt a búza, 49 az őszi árpa hozama, amelyeknek nagy részéből vetőmag ké­szült. A háztáji forgalma 20 millió forint volt. Gazdálko­dásukat jövedelmező mellék­üzemág teszi biztonságosab­bá. Gumiüzemük termékeit az egész országban keresik, elsősorban importcikkeket váltanak ki. Tisztújító köz­gyűlésükön több mint tizen­egymilliós nyereségről adhat­tak számat. Kiemelkedő eredmények­ről adhatott számot a tag­ságnak a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet vezetősé­ge a zárszámadó közgyűlé­sen. A szövetkezetben 178 millió forint volt a termelé­si érték, 48 millióval több, mint az előző évben és ez 37 százalékos növekedésnek fe­lel meg. A termelőszövetke­zet életében először értek el 80 mázsán felüli termést ku­koricából, de rekordot dön­töttek hektáronként 529 má­zsa cukorrépával és 4426 li­terrel a tejtermelésben. Meghaladja a 40 ezret az egy tagra jutó nyereség, s ez nagyrészt annak köszönhető, hogy javult a hatékonyság: az eszközarányos nyereség 19, a költségarányos nyereség 26 százalékkal emelkedett. A szövetkezetben 1981-ben az egy főre jutó részesedés 53 600 forint volt. A szovjet hadsereg napjára A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme után a szovjet népnek nem­egyszer fegyverrel a kezében kellett megvédenie szabadsá­gát és függetlenségét. Hat­vannégy évvel ezelőtt a csá­szári Németország kísérletet tett arra, hogy eltapossa az oroszországi szocialista forra­dalmat. II. Vilmos táborno­kai arra számítottak, hogy a fiatal szovjet hatalom nem lesz képes ellenállni a jól szervezett német seregeknek. Tervük azonban kudarcot vallott. A vörösgárdista mun­kások a forradalmár katonák és matrózok Pszkov és Navra alatt győzelmet arattak. Mindez február 23-án tör­tént. Azóta ez a nap a Szov­jetunió fegyveres erőinek ünnepe — igazi jelképpé lett: jelzi, hogy a szovjet állam fegyveres erői már megala­kulásuk pillanatában kizáró­lag a védelem szolgálatában álltak. A későbbi évtizedekben még megannyi alkalommal kellett harcba szállniuk a szocialista ország ellen törő ellenséggel. Tizennégy impe­rialista hatalom küldte inter­venciós csapatait Szovjet- Oroszország ellen, s felfegy­verezték a fehérgárdistákat is. A húszas és harmincas évek sem voltak teljesen bé­Rakéták. kések, hol a távol-keleti, hol az északi határokat kellett megvédeni. A Vörös Hadse­reg volt az a katonai erő, amely megállította és — or­szágok sorát felszabadítva — saját barlangjában zúzta szét az egész világot fenyegető fasizmust. Ilja Ehrenburg ír­ta: „A németek megmászták a hegyeket. Átúszták a nagy tengereket. Nem állította meg őket a thermopülai-szoros és az Égéi tenger sem. De az emberek megállították őket — nem a hegyekben, nem a széles folyók partján, hanem a Moszkva alatti káposztás­kertekben”. A második világháború után a Szovjetunióra az Egyesült Államok és szövet­ségesei veszélyes fegyverke­zési versenyt kényszerítettek. A szocialista nagyhatalom ismét megmutatta erejét, el­rettentette azokat, akik az új, mindent elpusztító háború gondolatával játszottak. Je­lenleg, amikor a világban is­mét hidegháborús szelek fúj­nak, amikor az Egyesült Ál­lamok minden korábbinál nagyobb fegyverkezésbe kez­dett, különös jelentősége van a Szovjetunió katonai erejé­nek. Ez az erő a biztosítéka a világbékének, a szocializ­mus építésének. (KS) Cirkáló hajó. (Fotó: APN) Küldöttség élén Jaruzelski Moszkvába látogat Lengyel párt- és állami küldöttség utazik hivatalos látogatásra március elején a Szovjetunióba. A küldöttsé­get Wojcieoh Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök vezeti. A hírt vasárnap je­lentették be Moszkvában és Varsóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom