Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. február 20. Aláírták az idei szovjet földgázszállítási szerződést Az idei magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapo. dás és az orenburgi földgáz- vezetékről kötött hosszú távú egyezmény alapján pénteken Budapesten Kerekes Dénes, a MINERALIMPEX és Ju- rij Ruzakov, a SOJUZGAZ- EXPORT vezérigazgató-he­lyettese aláírta az 1982. évi szovjet földgázszállítás ma­gánjogi szerződését. Az oren­burgi gázvezetéken 1979 óta kap rendszeresen szovjet földgázt a magyar népgazda­ság. A több mint 300 millió rubel értékű idei szállítási szerződés alapján hazánk földgázszükségletének mint­egy 40 százalékát fedezzük szovjet importból. A szerző­dés aláírásánál jelen volt Ambrus János külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Vik­tor Ivanovics Ocseretin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője is. Herbert Wehner Varsában Herbert Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt par­lamenti csoportjának elnöke pénteken délelőtt néhány na­pos, tájékozódó jellegű láto­gatásra Varsóba érkezett. A pályaudvaron Kazimierz Bar- cikowski, a LEMP parlamen­ti képviselő csoportjának el­nöke, valamint a szejm és a lengyel külügyminisztérium több képviselője fogadta. Pnccsísták pere Madridban Kommentár Uj kabinet Helsinkiben A közelmúltban rende­zett elnökválasztás után Mauno Koivis- to, a Finn Köztársaság ál­lamfője pénteken kirievezte az új kormányt. Mint a Finn Kommunista Párt és a Finn Népi Demokratikus Szövet­ség nyilatkozata megállapí­totta: a 17 tagú koalíció ösz- szetétele és programja a leg­elfogadhatóbb megoldás az ország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetében. Ami az összetételt illeti, a kabinetben Kalevi Sorsa miniszterelnökkel együtt öt szociáldemokrata, hat cent­rumpárti politikus kapott he­lyet, ezenkívül a népi de­mokratikus szövetség három kommunista párti tagja, két svéd néppárti és egy függet­len politikus alkotja. Nyolc miniszter már az előző kor­mányban is részt vett. Vitathatatlanul nehéz idő­szakban kezd munkához Ka­levi Sorsa koalíciója. Finn­ország új kabinetje elsősor­ban a gazdasági élet fellen­dítését és az aggasztó mér­tékben növekvő munkanél­küliség visszafogását tűzte ki céljául. Egyik sem lebecsü­lendő feladat. A finn ipar ugyanis értékesítési gondok­kal küzd: a hajógyártás pél­dául a nagyarányú szovjet megrendelések nélkül szinte megbénulna, az egykor vi­rágzó textil- és faipar pedig új piacokat egyelőre még nem talált, ami miatt jelen­tős leépítésekre kényszerült. Az olajárak emelkedése a finn gazdasági életet is meg­viselte, a kohászati termékek iránti érdeklődés lanyhulása ugyancsak a munkanélküli­ek táborát növelte. A minden tekintetben nem­zetközi elismerést érdemlő, példamutató aktív semleges­ség Helsinki npyéből, fogalt íjiaf varázsolt. Finnország to­vábbra is foretlenül'ézt a po­litikát folytatja. Kalevi Sorsa új kabinetjé­nek munkáját a finn társa­dalomban nagy várakozás előzi meg. A széles alapokon nyugvó koalíció egyszersmind az ország történetében új korszakot is nyit. Az előzőt 25 éven át Kekkonen neve fémjelezte. Az új most kez­dődik, remélhetően minden régi értéket megőrizve és gyarapítva. Gy. D. Csaknem egy évvel a feb­ruár 23-i spanyolországi ál­lamcsínykísérlet után pénte­ken Madrid egyik külvárosá­ban a katonai térképészeti intézet erre a célra berende­zett tárgyalótermében a leg­felsőbb katonai igazságügyi tanács, mint katonai bünte­tőbíróság megkezdte a kato­nai lázadás bűntettével vá­dolt 32 katonai és egy polgá­ri személy bűnperének a tár­gyalását. A tárgyalás színhelyét nagy rendőri és katonai erők őr­zik. A két héttel ezelőtt elké­szült vádiratában az ügyész 30—30 évi börtönbüntetés ki­„Az év sajtófotója”: Anto­nio Tejero ezredes 1981. feb­ruár 23-án fellázított csend­őrei élén elfoglalta a spanyol parlamentet és túszul ejtette a nemzetgyűlés 350 képvise­lőjét — a meghiúsult katonai puccs vezetőinek pere pénte­ken kezdődött Madridban. szabását kéri a három fővád­lottra, Jaimes Milans Del Bosch altábornagyra, Alfon­so Armada hadosztálytábor­nokra és Antonio Tejero csendőr ezredesre. Huszon­kilenc vádlottra háromtól húsz évig terjedő büntetés kiszabását. Moszkva üdvözli Budapestet A Budapesten február 22—28. között sorra kerülő „Moszkvai Napok” alkalmából válaszol az APN tudósítójának kérdéseire Mihail Skogyin, a Moszkvai Városi Tanács kulturális osz­tályvezető-helyettese. — Kérem, szóljon néhány szót a közelgő eseménysoro­zat rendezvényeiről. Melyek lesznek a legérdekesebb moz­zanatok? — A szovjet—magyar együttműködés évről évre gazdagabb lesz az élet leg­különbözőbb területein. Ez jut kifejezésre a kölcsönösen megrendezett kulturális na­pokban, barátsági fesztivá­lokban, színművészeti hóna­pokban is. Az idén Budapesten sorra kerülő „Moszkvai Napok” folytatása a moszkvai és bu­dapesti dolgozók sokoldalú kapcsolatai további erősíté­sét szolgáló rendezvények­nek. Barátságuk immár ha­gyományos, állandóan mé­lyül és bővül, az együttmű­ködés új érdekes formáival gazdagodik. A szovjet küldöttség külön „Barátság”-repülővel érke­zik Budapestre. Tagjai Moszkva különböző vállala­tainak és szervezeteinek a képviselői, a termelés élenjá­rói, az alkotó értelmiség kül­döttei, valamint neves spor­tolók. A közelgő „Moszkvai Na­pok” programja meglehető­sen tartalmas és sok színű. Legfőbb rendeltetése azon­ban, véleményem szerint az, hogy beszámoljunk egymás­nak az SZKP XXVI. és az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sában elért eredményekről, kicseréljük nyinkánk tapasz­talatait. A szovjet küldöttség ebből a célból ellátogat a magyar főváros több vállala­tához és szervezetéhez. Talál­kozóikon kicserélik vélemé­nyüket egymással az alkotó értelmiség, az ifjúság képvi­selői, a sportolók is. A kül­döttség előadói csoportja be­számol a budapesti vállala­tok dolgozóinak a szovjet fő­város életéről, a moszkvaiak­nak a tizedik ötéves tervben elért eredményeiről. Ugyancsak ezekben a na­pokban rendezik meg a szov­jet filmek fesztiválját. A né­zők ennek során néhány ne­ves szovjet filmrendezővel, és színművésszel is találkoz­hatnak, akik a küldöttség tagjai. — Milyen moszkvai mű­vészegyüttesekkel és szólis­tákkal ismerkedhetnek meg a budapestiek ezekben a na­pokban? — Közvetlenül a „Moszk­vai Napok” ünnepélyes meg­nyitása után ünnepi hang­versenyt adunk szovjet és magyar művészek fellépésé­vel. Közöttük lesz a Moszk­vai Nagyszínház több neves szólistája, így J. Nyeszteren- ko, T. Szinyavszkaja, A. Vo- rosilo, valamint N. Pavlova és V. Gorgyejev balettművé­szek. Ezt követően, „Moszkva üdvözli Budapestet” jelszóval a moszkvai művészek több hangversenyen mutatkoznak be a magyar főváros számos vállalatánál. J. Baranov SZOCIALISTA TESTVÉRPARTOK PRÁGAI ÉRTEKEZLETE A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak képviselői értekezle­tet tartottak Prágában, hogy megvitassák a párt- és tö­megszervezeti munka kérdé­seivel foglalkozó KB-titká- rok soron , következő tanács­kozásának előkészületével összefüggő teendőket. A pén­teken véget ért kétnapos ta­lálkozón magyar pártmun­kásküldöttség is részt vett, élén Baranyai Tiborral, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagjával, a KB osztályvezetőjével. A testvérpártok küldöttségeit fogadta Mikulás Benő, a CSKP Központi Bizottságá­nak titkára. A JKSZ KÜLDÖTTSÉGE ROMANIABAN Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP főtitkára meghívá­sára pénteken Temesvárra utazott a JKSZ KB küldött­sége, élén Dusán Dragosza- vaccal, a kb-elnökség elnöké­vel. A delegáció tagja Szta- ne Dolanc, a kb-elnökség tagja és Vlado Janzsics, a kb-elnökség végrehajtó tit­kára. A PÁPA BEFEJEZTE AFRIKAI KÖRÚTJÁT II. János Pál pápa befe­jezte nyolcnapos afrikai kör­útját és pénteken délben Gabon fővárosából, Librevil- le-ből különrepülőgépen ha­zaindult a Vatikánba. A re­pülőtéren Omar Bongo ga- boni államfő búcsúztatta.. A katolikus egyházfő négy or­szágban tett látogatást: a Ni­gériai Szövetségi Köztársa­ságban, a Benin Népi Köz­társaságban, az Egyenlítői Guineái Köztársaságban és a Gaboni Köztársaságban. MAUROY TUNISZBAN A francia miniszterelnök szerint a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet nem le­het kizárni az átfogó közel- keleti rendezést célzó tár­gyalásokból. Pierre Mauroy kormányfő — aki csütörtö­kön érkezett háromnapos hi­vatalos látogatásra Tunéziá­ba — a tiszteletére adott va7 csöráiV beszélt.,;’ n ,-sgfv raon ntís jímfs? n TAKARÉKOSSÁG AZ ANYAGGAL Az NDK 1981—1985-őS ötéves terve AZ NDK 1982. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERVÉNEK ALAKULÁSA (növekedés %-ban) 4,8 nemzeti jövedelem 1,8 szállítás 3,7 szen-es energiatermelés ipari termelés _ építőipari termelés mezőgazdasági u,/ termelés . . a lakosság ,u nettó bevétele kiskereskedelmi forgalom külkereskedelmi STOPH miniszterelnök a Népi Kamara (parlament) előtt tartott beszédében a kutatás és fejlesztés legfon­tosabb célkitűzéseit így fog­lalta össze: a rendelkezésre álló ener­giahordozók és az atomener­gia lehetőségein alapuló ra­cionálisabb energiagazdálko­dás, a rendelkezésre álló nyers- és egyéb anyagok gaz­daságosabb felhasználása, az anyagot megtakarító eljárá­sok kidolgozása, s széles körű alkalmazása, valamint a mikroelektronika lehetősé­geinek gyorsabb hasznosítá­sa. E programból következik a beruházási politika alakulása is. Először is öt év alatt a beruházások hatékonyságát 26 százalékkal tervezik nö­velni. Ezen túlmenően, a be­ruházási javakat erősen kon­centrálják, mégpedig az energiaellátás érdekében (el­sősorban a barnaszénen ala­puló), az anyagokat gazdasá­gosabban felhasználó tech­nológiák megvalósítására, a külkereskedelmi forgalmat befolyásoló termékek gyártá­sára (csökkenő import, nö- ,vekvő export), valamint a hazai fogyasztók érdekében előállítandó jobb minőségű fogyasztási cikkek gyártásá­ra. Az iparban bekövetkezett szerkezeti változásokat az a tény mutatja, hogy megnö­vekedett az elektrotechnika és a szerszámgyártás növe­kedési üteme az átlagos ipari fejlődési ütemhez képest. A mezőgazdaság növekedését nem utolsósorban az egyéni kistermelői tevékenység fej­lesztésével tervezik. A szállítási tevékenység­ben is az energiával való ész­szerű takarékosság a legfon­tosabb. Jelentősen növelik e cél érdekében a vasút és a hajózás szerepét. Az összes szállítási tevékenység emel­kedése ugyanis 1,8 százalék, de ezen belül a vasúti szál­lítás 3,5 százalékkal, a folya­mi hajózás 2,4 százalékkal, a tengeri hajózás pedig 6,2 szá­zalékkal növeli teljesítmé­nyét 1982-ben. A miniszterelnök végeze­tül rámutatott — „felhasz­náljuk a szocialista tervgaz­daságot, amellyel — amint azt sokéves tapasztalatunk bizonyítja — a legnehezebb gazdasági feladatok is meg­oldhatók az emberek érdekei szerint.” anyagi ösztönzés és az irányítás fejlesztése Vietnamban Vietnam gazdasága még mindig nem heverte ki a hosszú háborúk okozta ká­rokat. További problémát je­lent, hogy 1975. után elkezdő­dött békés újjáépítő tevé­kenységet a kínai agresszió megzavarta, s újabb jelentős károkat okozott. Nehezíti a gazdaság fejlesztését az is, hogy a nyugati államok poli­tikai okokra hivatkozva meg­vonták az újjáépítéshez ígért pénzügyi támogatást. 1979- ben a vietnami kormány a gazdasági tevékenység élén­kítése érdekében új intézke­déseket hozott. Növelték a vállalatok és egyéb termelő- egységek önállóságát, beve­zették az anyagi ösztönzést, a prémiumok rendszerét. Ezek az intézkedések, noha jelentős eredménnyel jártak, hatásukban elmaradtak a vá­rakozástól. Ezért 1982-ben a kormány újabb rendeletek meghozatalára készül a ter­melés fokozása érdekében. To Huu miniszterelnök nyi­latkozatában rögzítette a leg­fontosabb célkitűzéseket. Először is a mezőgazdasági termelés fokozása, a megmű­velt területek növelése, s jobb, gazdaságosabb kihasz­nálása révén. Másodszor pe­dig növelni kell a mezőgaz­dasági termelés fokozása ér­dekében szükséges ipari ter­mékek gyártását (műtrágya, szerszámok, gépek, alkatré­szek §tb.). Harmadszor a lakosság szá­mára fontos fogyasztási cik­kek kínálatának emelése (textil, papír, gyógyszer, ház­tartási gépek stb.). A felso­rolt célok megvalósításának érdekében reformálni kíván­ják az irányító tevékenysé­get, továbbfejleszteni az ösz­tönzők rendszerét (eddig ugyanis az üzemek mintegy 40 százalékában vezették csak be a prémiumos ösztön­zés egyik-másik változatát), s elő kívánják segíteni a kis­ipari termelést is. "Terveket dolgoznak ki a vasúti szállítás meggyorsítá­sa érdekében (a vasúti háló­zatot még a franciák építet­ték, s nagyon elavult, a há­borúk során pedig alaposan leromlott), valamint a fonto­sabb kikötők fejlesztése, bő­vítése érdekében is. A felsorolt intézkedésektől azt várják, hogy növekedni fog az ország mezőgazdasági termelése, emelkedik az ás­ványkincsek (elsősorban a szén) kitermelése és fokozó­dik az ipari termelés, a la­kosság fogyasztási javakkal való ellátása. m Nagyezsda Pavlova és Vjacseszlav Gorgyejev balettművészek. Bar­tók: „Fából faragott királyfi” cí mü balettjében. (Foto: TASZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom