Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. január 22. O0QO0Q Szerény jubileum Az írócsoport matinéja Az öt éve alakult megyei írócsoport tagjai lesznek a házigazdák január 24-én 10 órától a nyíregyházi Hotel Szabolcs irodalmi presszójában. A matinén áttekintik az öt esztendő történetét dr. Katona Béla irodalomtörténész segítségével. A műsorban közreműködnek Hartmann Teréz és Vitai András, a Móricz Zsigmond Színház művészei. Nagy sikerrel szerepelt a Budapest táncegyüttes január 18- án Nyíregyházán a megyei művelődési központban. Képünk az együttes fellépése közben készült. (László Gyula felvétele) Klubfoglalkozások, kiállítás, tévéközvetítés Hét vége az MVMK-ban Ma délután a Szabolcsi szimfonikus zenekar, a Sip- kay Ifjúsági Klub és a kertbarátok köre tart foglalkozást a megyei és városi művelődési központban. A szabadidős térbe várják a játék- készítésre vállalkozó gyermekeket és felnőtteket. Szombaton délelőtt 10-kor virágmag-kiállítás és kerti- szerszám-bemutató nyílik, virággondozási tanácsadással egybekötve. Próbálnak a színjátszók és a bábosok, fél négytől a Rhe-show együttes szórakoztatja azokat, akik a tévé Riporter kerestetik műsorának helyszíni közvetítésére kíváncsiak. Este a kávéházban kilenckor kezdődik a program, itt lép fel Kovács Gyula, a Móricz Zsigmond Színház művésze Én angyal fia nem vagyok című, Victor Máté rock-musicaljéből összeállított műsorával. Vasárnap a felnőtt tánccsoport próbál, ekkor lesz a társastánc-tanfolyam vizsgája és bálja öttől tízig, folytatódik a virággondozási tanácsadás. Mint arról Géczi Ferenc, a művelődési központ igazgatója tájékoztatott bennünket, ebben a hónapban kísérleti jelleggel azt vizsgálják, vajon a hét végi napokon, vagy inkább a tévémentes hétfőn nagyobb-e a közönség érdeklődése a ház programjai iránt. így most is inkább hétfőre koncentráltak a kiemelt programok szervezésénél: ekkor tartja foglalkozását a természettudományi szabad- egyetem — este hattól — kétszer lép fel a Pozsonyi Bűvészegyüttes — háromkor és hétkor — hattól várják a vendégeket a díszítőművészeti stúdió szokásos vásárára. Hétfőn este angol nyelvtan- folyam, balett-tanfolyam működik a házban, összejönnek a Mécses klub tagjai, valamint az amatőrfilmesek. Gyermekek megőrzéséről ezúttal is gondoskodnak a délutáni és esti órákban. Legyen útitársunk! Tákos, Csaroda Még téli Időben is szép kirándulásnak Ígérkezik egy Tákosra és Csarodára tervezett út. A két. építészetileg is érdekes beregi községet autóbusszal és személyautóval lehet a legjobban megközelíteni. Tákos nevezetessége a „mezítlábas Notre Dame”, egy paticsfalú templom. Belsejét “ a magyar parasztbarokk remekei díszítik. Itt jegyezzük meg: a környéken ennek a parasztbarokk művészetnek számos más példáját is megtalálhatjuk, így Beregsurány- ban, Tarpán, Vámosatyán, valamint a közvetlen szomszédban: Csarodán. A magyar Árpád-kori templomépítészet egyik legjellegzetesebb alkotását találjuk Csarodán, a Csaronda-patak partján. Ez a XIII. század második felében épült templom. Régebben erődnek is szolgált. Az utóbbi évek feltárásai során kerültek elő a XIII. századi falfestmények, igen jó állapotban. Szentek, apostolok, egyházatyák képmásait láthatjuk a restaurált freskókon. A reformáció után a templomot átalakították, s a parasztbarokk művészet remekelt készítették el. A kazettás meny- nyezetet helybeli festő készítette, kézimunkára emlékeztető díszítés ékesíti a belsőt. Mindkét községben — Tákoson és Csarodán — a templomok kulcsa a helybeli lelkészeknél található, akik a műemlékkel kapcsolatban szakszerű felvilágosítást nyújtanak a látogatóknak. Képünk: a tákosi paticsfalú templom. (E. E.) Nagy László emlékére Kiállítás a költő rajzaiból „Ha neked emberi a mértéktartás, az igénytelenség, ... nekem emberi a magamra csavart láng, a szomjúság végtelensége. Mert lezárva megromlik bennem a szerelem, kő lesz a szeretet, értéktelen a bánat. Ebben az átmeneti korban — mondja Szindbád.” Ki merne Nagy Lászlóról írni, szavai idézése nélkül? Mert tiszteljük holtában is a költőt, az embert. Kísérlet a bánat ellen — ez a kiállítás címe, melyet mostantól február közepéig a megyei könyvtár földszinti előadótermében láthatnak az érdeklődők. ötven lap, ötven vagy ötmillió, vagy ki tudná megnevezni, mennyi vallomás nekünk, akik ismertük. Képversek, rajzok, verstöredékek. „Vándorol a nagy szomjazó, viszi évszakok hajója.” — vándorol Nagy László üzenete. Nagy élmény ez a kiállítás, s nem csak azoknak, akik Nagy László költeményeit, életművét ismerik. Mindazoknak, akik gondolkodnak. Életről, halálról, rólunk. Kevésbé ismert oldalát láthatjuk a költőnek, aki vívódott, megtorpant, s mindannyiszor újjászületett. Köszönet érte a könyvtárnak, Szécsi Margitnak, aki átadta az ismeretlen értékeket. Bemutatóra készülnek Színháznaptár Ezekben a napokban teljes erővel készül a Móricz Zsigmond Színház társulata a következő bemutatóra, Saenz—Fülöp—Wolf: Ez aztán szerelem című rockoperájának premierjére. Nem mindennapi a vállalkozás, hiszen ebben a műfajban először lépnek közönség elé a művészek, ráadásul különlegesség, hogy most először dupla szereposztással jelentkeznek. Bozóky István rendezésében a két főszerepet Szabó Tünde és Vitai András, illetve Tallós Rita és Horváth István alakítja. Eközben a közönség az eddig bemutatott három darabbal találkozhat. Nyíregyházán pénteken háromkor a Csongor és Tünde kerül színre, szombaton és kedden az Úri muri előtt gördül föl a függöny. Január 22-én Vásárosnaményban tájolnak a Búbos vitézzel, két előadáson, fél kettőtől és négytől. Az Úri murira szombaton a Móra, kedden háromtól a Juhász ifjúsági bérlet érvényes. Megelőzni a tragédiát! Nein játék a tüzelőberendezés A tragikus kimenetelű keddi iskoiatűz ismét a tüzelő- berendezésekre irányította a figyelmet. Sajnos nem egyetlen, s különleges ritka esetről van szó, hiszen alig múlik el hét a megyében, hogy ne olvasná, hallaná az ember a szomorú hírt: kigyulladt a... Az okok között előkelő helyen szerepel az olajkályha. Valóban ilyen veszélyes volna? — Szó sincs róla — állítja Antalóczi János, a kommunális és szolgáltató vállalat kirendel tségvezető-helyettese, akit gyakran kérnek fel törvényszéki szakértőnek is egy- egy tűzesetnél. — De mint minden tüzelőberendezés, ha szakszerűtlenül, a biztonsági előírásokat megszegve üzemeltetik, gyakran okozhat bajt. — Hogyan nem szabad kezelni az olajkályhát? — Az emberi elme a butaságokat tekintve is kimeríthetetlen. Találtunk már olyan olajkályhát, ahol a tulajdonos egyszerűen kiszerelte az egyik legkényesebb részt, az adagolót, a tartályból az olaj egyenesesn a tűztérbe csepegett. Pedig éppen az adagoló a kályha egyik legkényesebb berendezése, ha az nem jól Átadták Nyíregyházán az első nyolcvan süllyesztett garázst az Árok utcában. Így fogalmazva a hírt, azt hihetnénk, lesz folytatása is, tie erről belátható időn belül szó sincs. Elment tőle a kedve az építő SZÁÉV-nek, az építtető Váci Mihály Lakásszövetkezetnek. Évekig húzódott a tervezés, változtak az elképzelések, és a kezdeti ötvenezer forint körüli költségvetés a végére nyolcvanra hízott. Ennyi pénzből már akár kacsalábon forgó garázsra gondolna a vevő, de nem ezt kapta. Sok pénzt elvitt a területrendezés, a telekhasználati díj, az meg külön pech, hogy közben kiderült, ott húzódik egy magasfeszültségű föld alatti kábel. Azt is át kellett telepíteni. A szerencse továbbra is messze elkerülte a kivitelezőket. Egy hanyag alvállalkozó olyan ajtókat szállított — szintén nem olcsón —, amelyek már az átadás előtt elkezdtek rozsdásodni. A nem túl tempós építkezés figyelmetlen munkával párosult. „Eredménye”: lógó szigetelések, a kelleténél jóval nagyobb, durva falvésések, rossz villanykapcsoló, hepehupás betonfelület és sorolhatnánk az apróbb-nagyobb bosszantó hibákat. Kísérlet volt ez a nyolcvan garázs, amitől sokan, sokat vártak. A SZÁÉV nem tartozott közéjük, mert ha úgy lett volna, akkor például — apróság ugyan — megszámozza az ajtókat, ne kelljen a tulajdonosnak kiszámolni a sorból a sajátját. Vagy nem utólag turkálja ki az ajtókra a szelműködik, bármikor bekövetkezhet a baj. — Mit tegyen az ember, ha elromlott az olajkályhája? — Csak szakemberhez forduljon. Sajnos, nálunk a legtöbben azt hiszik, hogy az olajkályhához mindenki ért. Így fordulhat elő, hogy felelőtlenül megbontják a csatlakozásokat, tönkreteszik a meneteket, a tömítéseket, nem számolva a következményekkel. Az olajkályhák háromszoros biztosítással készülnek, ezt szolgálják különböző karok, kapcsolók. Nagyon sokan viszont kettőt állandóan nyitva tartanak, hogy ki- és bekapcsolásnál csak eggyel kelljen bajlódni. — Gyakran kifogásolják a szakemberek a tüzelőolaj helytelen tárolását is. — Köztudott, hogy a fűtőolaj a hidegben megdermed, egyszerűen nem lehet kiönteni a kannából. S mit tesznek ilyenkor jó néhányan, a legkülönfélébb módon melegíteni kezdik, nemegyszer a tűzhelyen, — mint történt ez a nyíregyházi esetnél is. — Pillanatok alatt bekövetkezhet a tragédia. Pedig egyszerűen biztonságosan is lehet segíteni az olajon, forró vízbe kell állítani a kannát. Visz- szatérve az olajkályhákhoz: az üzletekben mindegyikhez adnak használati utasítást, s a garancialevelén ott szerepelnek a javítással megbízott szervizek is. Megyénkben például csaknem negyven helyen javítanak olajkályhát. — Önök foglalkoznak a különböző típusú kazánok kezelésével, tisztításával is. — Szerencsére itt jóvá! kevesebb problémával találkozunk. Igaz, a kazánokat, legalábbis az intézményeknél, vállalatoknál szakképzett emberek kezelik, megtartva az előírásokat. Ritkán fordul elő baleset, ha viszont bekövetkezik, általában a túlfűtés az oka. A házikazánoknál pedig a legtöbb gondot az okozza, hogy nincs összhangban a kazán és a cirkulációs rendszer, nem beszélve a kémények helytelen építéséről. A kazánnak ugyanis nagy a huzatigénye, de ha nem megfelelő a kémény magassága, belső kiképzése, hiába tüzelnek, nincs meleg. A kályhák, kazánok mellett szólnunk kell a pb-gázról is, hiszen helytelen használatuk, mint például tavaly is, tizennyolc balesetet, robbanást okozott megyénkben. — A legtöbb gondot az okozza, hogy nem megfelelő helyen és módon használják a készüléket — állítja Zlota István, a GELKA műszaki ellenőre. — Előírás például, hogy csak ott lehet üzemeltetni, ahol a légtér legalább 20 köbméter, s a küszöb magassága nem haladja meg az 5 centimétert. — A legkirívóbb szabálytalanságok? — Például az, amikor gyufával ellenőrzik, szappanhab helyett, hogy nem szivárog-e a gáz. De kevesen tudják — nem akariák tudni — l’JkWHANG Színházi jégverem A Kelet-Magyarország 1982. január 17-i számában megjelent Színházi jégverem című cikkre az alábbiakat közlöm tájékoztatásul: Az általunk tervezett fűtőberendezés időjárásfüggő szabályozóval van ellátva. Automatikus üzemmódban a külső hőmérséklet és a szélhatás függvényében biztosítani képes a létesítmény hőellátását. A felhasznált hőmennyiség mérésére mérőműszert terveztünk, mely lehetővé teszi a ténylegesen elfogyasztott energia utáni térítést. A berendezést elláttuk éjszakai csökkentett üzemmódú automa- tikával. A tervezett fűtési rendszer alsó tágulási tartállyal, automatikus nyomástartó berendezéssel üzemel, mely lehetővé teszi nyomás alatt, a viz 100 C-fok feletti hőmérsékletre való emelését gőzképződés nélkül. A tervezett berendezést az ÉPSZER vállalat készítette el, mely már az elmúlt télen jól vizsgázott az építkezés alatt. A színház megkeresésére helyszíni vizsgálaton vettünk részt, mely során kiderült, hogy a fűtőberendezést kézi vezérléssel működtetik, és nem biztosítják a külső hőmérsékletnek megfelelő hőfokú fűtővizet. A színház képviselőivel 1982. január 15-én tapasztaltuk, hogy —15 C-fok külső hőmérséklet ellenére a szükséges 90 C-fok helyett 50 C-fok hőmérsékletű fűtővizet szolgáltattak — amely +8 C- fok külső hőmérséklethez lenne elegendő. A jelenlegi hőközpont úgy lett kialakítva, hogy még a színház bővítés és színészlakások fűtését is el tudja látni megfelelő üzemeltetés mellett. Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsi Tervezőiroda EGY KÖLTSÉGES KÍSÉRLET Süllyesztett garázsok lőzőlyukakat, és ráadásul sablon nélkül, összevissza. A kedvetlen munka kárvallottja:, . rryolcvan mérges garázstulajdönOÍ.Cjoggal kérdezik, miért pont az ő pénzükön kísérleteznek? És ha már teszik, miért nem kapnak érte valami jobbat? Ezt a kérdést egyébként a lakás- szövetkezet is mielőbb felteheti a kivitelezőnek! (ésik) hogy a gázpalackkal sertést sem lehet perzselni. Arról is megfeledkeznek sokan, hogy . fitéYienIsént-;* készüléket műszakilag és biztonságtechni- kailag ellenőriztetni kell. Olaj, gáz, szén: mind-mind az ember szolgálatában. S nem rajtuk múlik, ha bekövetkezik a tragédia. Balogh Géza A tárgyalóteremből Bosszú egy elmaradt kínálás miatt December 13-án a még tizenhét éves A. László turricsei lakos átment egyik szomszédjukhoz, N. Bálintékhoz és cigarettát kért. Nem tudtak adni neki, ezért az egyébként debilitásnak megfelelő elmegyenge fiú trágár szavakkal fenyegetőzve távozott a lakásból. Este visszatért és a ház utcára néző ablakait beverte, hogy „ez azért volt”. A fiú anyja két nap múlva úgy összeveszett az N. család nőtagjaival, hogy a vita durva tettle- gességig fajult. Mikor a fiú és az apa hazaért, villát és lapátot ragadva rohantak át N.-ékhez. Férfiak nem voltak otthon, így az apa a szoba még épen maradt ablakait, a fiú pedig a konyháét verte be, miközben az idősebb biztatta a fiát, hogy a házról még a cserepeket is le kell verni. Ez nem sikerült, — de hogy az üvegesnek legyen dolga rendesen, a szoba és a konyha ajtajának üvegezett részét törték ripityára. Az üvegkár végül 1090 forintot tett ki. Pár nap múlva a fiatalkorú B. Jenő egy zsák kukoricát tolt haza egy asszonynak. A. László meglátta, és eszébe jutott korábbi föltételezése, hogy horgászfölszerelését B. Jenő tulajdonította el. Elhatározta, hogy bosszút áll B.-n. Egy bottal vette üldözőbe, de B. Jenő — észrevéve az A. fiú fenyegető közeledését, hagyva a kerékpárt és a kukoricát, elmenekült. A. László nem bírta utolérni, ezért a kerékpáron töltötte ki a bosszúját: rugdosta, földhöz verte, majd a kukoricát behúzta a sárba. Az asszony hiába figyelmeztette A. Józsefet, meg sem próbálta fékezni a fia dühét. Az apa és a fia szilveszterkor Ittasan tértek hazafelé, s elhatározták, hogy N. éken bosszút állnak. A fiú vasbottal, az apja bottal hatolt be N. Bálinték házába és az ott ünneplőkre támadtak. A vendégek — összefogva a háziakkal — kicsavarták az ütőszerszámokat a kezükből, majd az utcára nyomták őket. A fehérgyarmati járásbíróság a garázdaságok miatt a fiút tíz hónap fiatalkorúak fogházára, az apát pedig hat hónap börtönre büntette és ez utóbbit két évre eltiltotta a közügyektől. A két vádlott az ítéletet tudomásul vet- té, csak a védő fellebbezett a fiatalkorú büntetésének enyhítése végett, azonban a megyei bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerős. <k>
