Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

! 1982. január 24. Kelet-Magyarország Tudnivalók továbbtanulóknak Kinek jár pótszabadság? Az elmúlt két hétben ta­lálgatások folytak: kinek mennyi szabadság jár erre az évre. A megyei tanács munkaügyi osztályán kap­tunk tájékoztatót a szabad­ságokra vonatkozó új ren­delkezésekről. Ezeket a ren­delkezéseket a legutóbbi Magyar Közlöny is tártál­A dolgozónak minden mun­kaviszonyban töltött három év után egy,,de évenként leg­feljebb kilenc munkanap pót szabadság jár. A fiatalkorú dolgozónak 16 éves koráig évi tíz, azontúl évi öt munkanap, pótszabadság jár. A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyer­mek után 2, két gyermeke után 5, legalább három gyer­meke után 9 munkanap pót- szabadság illeti meg. A dol­gozó nőnek az általa gondo­zott 18 éven aluli és munka- viszonyban nem álló három gyerek után évi 2, minden to­vábbi ilyen gyermeke után ugyancsak 2—2, de évenként legfeljebb 12 munkanap pót- szabádság jár. -­A bölcsődékben, a-, jéáecse- mőotthonokban, az óvodák­ban, továbbá az alsó-, közép­es felsőfokú oktatás ' kereté­ben, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató-nevelő munkát végáő dolgozókat évenként 25 munkanap pót- szabadság illeti meg. Annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után fizikai mun­kával teljes munkaidőben to­vább dolgozik, az első naptá­ri évben 3, a második és min­den további naptári évben 5 munkanap pótszabadság jár. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve ál­talános iskolai tanfolyamon tanulókat öt munkanap ta­nulmányi szabadság illeti meg minden tanévben. A gimnázium és szakközépisko­la esti, illetve levelező tago­zatán tanulókat tanévenként tíz munkanap tanulmányi sza­badság illeti meg. A felsőfokú oktatási intéz­mények előkészítő tanfolya­mán részt vevő szakmunká­sokat, akiknek a tanfolyamra történő felvételét a munkál­tató javasolja, a felvételi vizsgára való felkészüléshez öt munkanap külön tanulmá­nyi szabadság illeti meg. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke tan­évenként főiskolai képzés ese­tén 15 munkanap, egyetemi képzés esetén 18 munkanap. Azok, akik szeptember óta, vagy azt megelőzően vesznek részt politikai képzésben, eb­ben a tanévben a régi rendel­kezések szerint vehetik ki ta­nulmányi szabadságukat. A politikai oktatásban részt ve­vők tanulmányi szabadságá­ról ké$őbb jelenik meg rész­letes rendelkezés, faábrádi) Párizs, Lipcse, Torontó Mokasszinnel a nagyvilágba A múlt esztendőben nyere­ségét megduplázta, termelési értékét 10 millióval megfejel­te a Nyíregyházi Cipész Szö­vetkezet. Kerek 50 ezer pár­ral gyártottak több árut, mint amennyi a tervük volt. A nem rossz 81-es év után az idei kilátások még biztatób­bak. Az 1982-es évre teljes termelői kapacitásukat lekö­tötték, 530—540 ezer pár mo- kasszin gyártását vállalták. A hatalmas mennyiség 85 szá­zaléka exportra megy. A szocialista piacokon kí­vül készülnek a tőkés meg- rtndelók megnyerésére is. Francia, kanadai érdeklődő­ket várnak, s vállalják is a gyártását. A Tannimpex-szel közösen jó néhány nemzetkö­zi bemutatón is felvonultat­ják a nyíregyházi termékeket. Lipcse, Párizs igényes közön­sége és vásárlói előtt vizs­gáznak majd. A cipőipar konjunkturális viszonyaira jól felkészült a nyíregyházi szövetkezet. A kérdés csupán az: a hazai alapanyag-szállítók hasonló­an komolyan veszik-e majd a piac diktátumát, s elősegítik-e a nyíregyháziak erőfeszítését. Ha igen, akkor az 1982-es év minden eddiginél jobb kilá­tásokkal kecsegtet Tavaszi rajt előtt a mezőgazdaság tyulcodi pilótája Hogyan él a mezőgazdasági pilóta? Hogyan tel­nek napjai? Nem fél-e ott fent a levegőben? Egyál­talán hogyan lesz valakiből repülő? — megannyi kérdés, ami azt hiszem, mindannyiónk fejében meg­fordult már. Válaszoljon hát az egyik legilletéke­sebb, a tyukodi mezőgazdasági helikopter pilótája, Erdélyi János. — Hogyan kezdődött? — Az egyik nagybátyám a MALÉV pilótája volt, rajon­gásig szerette a hivatását. Ta­lán az ő példája hatott rám. Mátészalkán jártam középis­kolába, s hárman úgy döntöt­tünk, megpróbáljuk a vitorlá­zó repülést. Innen már egye­nes út vezetett a nyíregyházi főiskolára. — Melyik veszélyesebb: a merev szárnyú gép, vagy a helikopter? — A személygépkocsi mind­kettőnél veszélyesebb. — Fent a levegőben lehet-e beszélni KRESZ-ről? — Hogyne lehetne. Ott fenn persze mások a szabályok. Csak egy érdekesség: nekünk például a földi közlekedés nyelvén mondva jobbról sza­bad előzni. — Megszámolta már össze­sen hány kilométert repült? — Mi légiórákban számol­juk a teljesítményt. Hat éve vezetek helikoptert, ezzel úgy 2800 óra körül járok. — Melyik a legnehezebb időszak? — A tél. Ugyanis ekkor a földre kényszerülünk. Úgy ér­zi ilyenkor magát az ember, mint a partra vetett hal. — Meddig tart a téli szü­net? — Szerencsére februárban már kezdünk. Fejtrágyázzuk a vetést. Majd valamikor ok­tóberben hagyjuk abba. — Mennyit keresnek? — Ilyenkor télen havonta háromezer-néhányszáz forin­tot. Nyáron a háromszorosát is. De mi nem nyolc órát dol­gozunk. — Volt-e már veszélyhely­zetben? — Ahogy mondani szokták, a repülés veszélyes üzem. De ha az ember észnél van, s megtartja a biztonsági előírá­sokat, elkerülheti a bajt. — Ital? — Nemigen élek vele. — Cigaretta? — Nem szoktam rá. — A pilóták ilyen spártai életet élnek? — A szokásosnál valamivel szigorúbb az életrendjük. De azt hiszem, semmi különös nincs bennük. A hivatásukat viszont az átlagosnál jobban szeretik. Ennyit tehát a pilótaélet­ről. Lehet sajnálni, s irigyel­ni őket. Egy biztos, e sorok írója egyszer már ült helikop­terben: örökre elment a ked­ve a repüléstől. Balogh Géza Csecsemőváros mesekert­tel, mackós óvodával, tej* konyhával, több ezer cumis­üveggel, levegőztető teraszok­kal, pici ágyakkal. Dr. Dolinay Tamásné, dr. Pethő Agnes két édes gyer­meke mellett még 117-et mondhat „magáénak" itt a Sóstógyógyfürdőn létesült anyás csecsemőotthonban. 0, a gyermekgyógyász, ennek és a máriapócsl intézetnek az igazgató főorvosa, s 70 egész­ségügyi dolgozóval gondosko­dik a picinyek ápolásáról, ne­veléséről. — Csecsemőinknek leg­alább a felét a kórházban hagyták a szülőanyák. Onnan kerültek hozzánk. A többit a családok veszélyeztető körül­ményei miatt vesszük gondo­zásba, részben a szülők kérel­mére, részben a tanácsok be­utalásai alapján — magya­rázza az igazgató főorvos asszony. Kalauzol a kis otthonok­ban. Egyik helyen cumiztat- nak, a másikban, fürdetéshez készülődnek. Szőke, barna, fekete, csillogó szemű babák, fürtös hajú apróságok. Itt 60- an vannak. Lányok, asszo­nyok, akik ezt választották élethivatásuknak. — Egy-két hetes koruktól 3 éves korukig gondozzuk itt a kicsiket. Mindent megte­szünk egészséges testi és lelki fejlődésükért. Egy csecsemő évi ellátása 70 ezer forintba kerül. Minden 8—10 főből álló gyerekcsoportnak saját, ál­landó gondozónője van. Nem az a cél, hogy az édesanya szerepét játsszák el. így is annyiszor sírnak, ahány íz­ben sor kerül egy-egy baba új otthonba kerülésére. Ilyenkor hangosak a szobák a gyereksírástól. Sóstógyógyfürdőn, az ACSI- ban naponta 100 liter tej fogy. Rendszeres az orvosi ellenőrzéses tengernyi a sze­retet jele, mégis annak örül­nek legjobban, ha búcsúzik valamelyik kis emberpalánta. — Ez a legnagyobb pilla­nat — mondja a főorvos asz- szony. — És persze az, ha be is fogadják őket, ha nem megtagadni, hanem folytatni kívánják a gyerek előző éle­tét. Tavaly az otthonból 18 cse­csemőt adtak örökbe, össze­sen 108 gyerek ment el az intézetből, 42 a vér szerinti családjába került vissza, 35 kapott nevelőszülőt. Pethő doktornő legjobban most azt szeretné, ha az áprilisban 1 éves G. Konrád kerülhetne mielőbb örökbe fogadó szü­lőkhöz. — Konrád a nyíregyházi újszülöttosztályról került hozzánk az anyjával. Három­heti szoptatás után a kisfiút itt hagyta az anyja. Azóta feléje sem néz. De arra sem ad lehetőséget, hogy Konrád szerető, gondoskodó, örökbe fogadó szülőkhöz ke­rüljön. Nyilatkoznia kellene, de lehetetlen utolérni, szó­végre kapni... Farkas Kálmán Írja a számlámhoz! Ha pénzről van szó, akkor: takarékcsekk Január elsejétől bárki köt­het megállapodást az OTP- vel, hogy a neves intézmény vállalja magára a készpénz kezelésével kapcsolatos teen­dőket. Az ország legtöbb áru­háza, szaküzlete, Állami Biz­tosító fiókja, szolgáltató vál­lalata, de még a vendéglátó­lldikó megvalósult álma Lesznek-e balerinák? Koreográfia roclcoperához Ötéves csöppségek és tini­lányok, nyúlánk fruskák és pufók apróságok szökkennek a zene ütemére. Balettnöven­dékek. Vajon hányán álmod­nak arról, hogy majd egyszer igazi balerinák lesznek? Kocsisné Kun Ildikó, Sza- bolcs-Szatmár egyetlen diplo­más balettmestere a kevesek közé tartozik, akinek — igaz, jókora vargabetűvel — de megvalósult az álma. — Kilencéves voltam, mi­kor megláttam egy hirdetést, hogy balettiskola nyílik Nyír­egyházán. Otthon addig kö­nyörögtem, míg be nem írat­tak. Imádtam az órákat. Mes­terem: Molnárné Maresch Li­li javaslatára jelentkeztem az Állami Balettintézetbe. A harmadik rostán estem ki. Ildikó hosszú időre elsod­ródott a balettől. Az egri ta­nárképzőn biológia és törté­nelem szakos tanári diplomát szerzett. Egy ideig Egerben élt, de hazahúzta a szíve Nyíregyházára. — Mondanom sem kell, hogy első utam a balettisko­lába vezetett. Lili néni segí­tett rajtam: maga mellé vett asszisztensnek. Közben dol­goztam, tanultam. Már az ál­lamvizsgára készültem az ELTE könyvtár szakán, mid­kor híre jött: 280 jelentkező közül engem is felvettek az Állami Balettintézetbe. Ildikó nem tagadja, hogy ez volt élete legnehezebb is­kolája. Talán ezért is örül legjobban a balettmesteri diplomájának. — Végre abból élhetek, amit szeretek. Egyszerre tán­colhatok és tanítok: 250 gye­reket az Irodaház, százat a KPVDSZ balettiskolájában. Sőt a legtehetségesebb növen­dékekkel egy amatőr balett­csoportot is alakítottunk: el­sőként az országban. A balettmesternőt felfedez­te a Móricz Zsigmond Szín­ház is. öt kérték fel arra, hogy koreográfiát készítsen Wolf Péter: Ez aztán szere­lem című rockoperájához. — Ha rajtam múlna, köte- lező’tárggyá tenném a balet­tet az • iskolában. Hiszen amellett, hogy arányossá for­málja a testet, erősíti a szer­vezetet, s harmonikussá teszi a mozgást, még figyelemre és fegyelemre is nevel. A közeljövőben több alka­lommal is pódiumra lépnek a nyíregyházi balettiskolások. A KPVDSZ februári farsang­sorozatában minden szomba­ton műsort ad az amatőr ba­lettcsoport: például igazi kán­kán ruhában. Az Irodaház balettiskolája az idén 25 éves. Ebből az alkalomból jubileu­mi műsort tartanak a szín­házban. Nyáron, a hagyomá­nyos balettvizsgán pedig An­dersen: Kis hableányát tán­colják a gyerekek. A koreográfiákat készíti és betanítja: Kocsisné Kun Il­dikó diplomás balettmester. Házi Zsuzsa helyek is elfogadják a csek­ket. Ha véletlenül összejön egy társaság az étteremben és a házigazda nem számított nagyobb kiadásra, nyugodtan' szórakozhatnak. Mindössze a takarékcsekk fedezetéről kell gondoskodnia a tulajdonos­nak. Vagy úgy, hogy megbíz­za a munkahelyét: havonta minimálisan 2500 forint kö­rüli összeget utaljon át a számlájára. így elég, ha tíz­ezer forinttal nyit betétet. Ha viszont a takarékcsekk tulaj­donosa inkább önmagában bízik és személyesen akarja az OTP-hez eljuttatni a pénzt, akkor „az induláshoz 20 ezer forintos betétet kell felmutatnia. A megyében egyelőre hár­man nyitottak takarékcsek­kel folyószámlát. Az OTP-nél úgy tervezik, hogy az idén már legalább százötvenen kötnek ilyen megállapodást. Amikor pénzről van szó, előfordulhat bárkivel, hogy elszámolja magát. Gondoltak is erre az OTP-nél, és termé­szetesen nincs akadálya an­nak, hogy ha a csekkszámla tulajdonosa kinézett egy szép lámpát, de kétszáz forint hi­ányzik a betétjéből, hitelezi neki azt az összeget — leg­feljebb ezer forintig. Feltéte­lezték azt is, ha végképp megfeledkezik a tulajdonos a betétről, felhívják a figyel­mét, hogy az nem hitelszám­la, itt a saját pénzt lehet el­költeni. Nem lényegtelen: négy százalékos kamattal ho­norálja az OTP a csekktulaj­donos bizalmát. T. K. Konrád anyukát szeretne... Csecsemőváros Sóstón légiórák Februártól

Next

/
Oldalképek
Tartalom