Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-24 / 20. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. január 24. Szovjet—angolai tárgyalások voltak a héten Moszkvában. A képen a két tárgyalóküldöttség, jobbra a szovjet, Tyihonov miniszterei pikkel az élen, balra az angolai, Lucio Larának, az MPLA Munkapárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. (Kelet-Magyarország telefotó) Áz események címszavakban HÉTFŐ: Angolai párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába — Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője Algírban tárgyal — Nagy-Britanniában és Izlandon tett hivatalos látogatása után hazaérkezett Púja Frigyes — Részvételi rekord volt a finn elnökválasztáson, Koivisto kapta a legtöbb szavazatot KEDD: Reagan sajtóértekezletén újabb szankciók meghozatalát helyezte kilátásba — A bonni parlament költségvetési vitájában Schmidt kancellár „önuralomra és nyugalomra” szólított fel a lengyel helyzettel kapcsolatban SZERDA: Fontos megállapodásokkal ért véget Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése — Az Egyesült Államok megvétózta a Biztonsági Tanácsban az Izraelt elmarasztaló határozati javaslatot — Ziaul Hak pakisztáni államfőt fogadta II. János Pál pápa CSÜTÖRTÖK: Nyilvánosságra hozták a KGST-nek Lengyelországról szóló nyilatkozatát, amelyben a tagállamok teljes támogatásukról biztosítják a Lengyel Népköztársaságot — a Vatikánban megcáfolták, hogy a pápa támogatta volna Reagan szankcióit, az amerikai elnök pedig ezt állította sajtóértekezletén — Gromiko fogadta Janagija japán külügyminiszterhelyettest PÉNTEK: Bejelentették, hogy Gromiko és Haig kedden találkozni fog Genfben — A COCOM, a szocialista országokba irányuló tőkés export ellenőrzésére alakított testület párizsi ülésén az ellenőrzés szigorításáról volt szó — Ziaul Hak Bukarestben tárgyalt, majd továbbutazott Belgrádba SZOMBAT: Brüsszelben a NATO-tanács gazdasági szakértők részvételével vitatta a Szovjetunióval és Lengyelországgal szemben hozott „büntetőintézkedések” hatását — Washingtonban közölték, hogy lerövidítik a január 26-i Gromiko—Haig-talál- kozó témakörét és időtartamát — Polgári kormány alakul Ghánában A hét három kérdése O Hogyan alakul a lengyelországi helyzet nemzetközi visszhangja? A lengyel ügyet azok akarják nemzetközivé tenni, akik másfél éven át egyebet sem hangoztattak, mint hogy maradjon lengyel belügy. Washingtonból indul ki az az elképesztő politikai, diplomáciai, gazdasági és propaganda- kampány, amely szinte mindennap szolgál valami vádaskodással, fenyegetőzéssel. A nyomás fő célpontja Lengyelország, illetve a Szovjetunió, de az USA megpróbálja a saját szövetségeseit is a kíméletlen-kemény vonala mellé felsorakoztatni. A hét talán legfontosabb eseménye ezen a téren a COCOM ülése volt. Tudni kell, hogy a COCOM (a rövidítés két eleme: CO, azaz kommunista, COM, azaz kereskedelem) a hidegháború idején alakult, már akkor is avégből, hogy ellenőrzés címén tulajdonképpen akadályozza a kelet—nyugati kereskedelmet, a tőkés államok által a szocialista országokba irányuló szállításokat. Már arra is fel kell figyelni, hogy Párizs volt a színhelye a COCOM rendkívüli titoktartással övezett ülésének. De az is figyelemre rhéltó, hogy az ülés végén kiadott szűkszavú közlemény csak arról tett említést: a szervezet felülvizsgálja a régebbi korlátozások „korszerűsítését” szolgáló eszközöket. Arról ellentmondó hírek szivárogtak ki, hogy a nyugat-európai országok és Japán képviselői jóváhagyták-e a szigorúbb ellenőrzést, amelyet az Egyesült Államok szorgalmazott. Japán külkereskedelmi és ipari minisztere New Yorkban Lengyelország és a Szovjetunió elleni intézkedésekről nyilatkozott, -de nyomban utána Tokióban kijelentették, hogy ez korántsem . a japán kormány döntése, csak a miniszter — magánvéleménye. Az Associated Press amerikai hírügynökség szemleírója így sommázta a helyzetet: Nyugat-Európa és az USA szavakban egyformán ítéli el a lengyel katonai rendszert, de a szankciók vagy bármilyen konkrét intézkedés kérdésében már mély szakadék van közöttük. © Hogyan alakul a szov jet—japán viszony? Két éve nem volt olyan szintű szovjet—japán konzultáció, mint amilyenre a héten került sor Moszkvában. Fir- jubin szovjet és Janagija Kenszuke japán külügyminiszter-helyettes tárgyalt a két ország közötti kapcsolat alakulásáról és néhány nemzetközi kérdésről. A japán vendéget fogadta Gromiko külügyminiszter is. Eszmecseréjük után azt közölték, hogy 12. Joka Ezek voltak azok a cselekmények, amelyeket kétséget kizáróan Jokára bizonyítottak — mikor végre kézreke- rítették. Mert ehhez bizony idő kellett. Pedig ő a háborút követő években inkább lólopásairól volt híres, vagy inkább hírhedt. Ismeretes, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek akkor az újgazdák. Se gazdasági felszerelés, se igásállat... Egy-egy ló aranynál többet ért. Voltak községek, ahol minden eszközt igyekeztek megragadni, csakhogy lóhoz juthassanak. Ez most — utólag — érthető. Ilyen község volt például Oros. Egyes oro- si gazdák — a község akkori vezetői — ismeretségben voltak Jokával, meg lócsiszár cimborájával, Bácskumindkét fél kifejezte azt a véleményt, amely szerint szükséges a két ország közti politikai párbeszéd fenntartása és a szovjet—japán kapcsolatok fejlesztése. A 70-es évek elején, az enyhülés időszakában ígéretesen alakultak ezek a kapcsolatok, az utóbbi időben — Washington és Peking közös nyomására — Tokió visszakozott. Nem csoda, hogy a szovjet külkereskedelemben Japán a korábbi második helyről az ötödikre esett vissza. A tokiói reakció területi követelést támaszt a Szovjetunió ellen: a Kuril-szigetcsoport- nál a második világháború után kialakult helyzetet próbálná megváltoztatni. Nemcsak ezt utasítják vissza Moszkvában, hanem azzal kapcsolatban is bíráló megjegyzések hangzanak el, hogy Japán és az USA között szervezett formákat ölt a katonai együttműködés. S közben a szovjet—japán viszony új kulcskérdése, hogy Tokió Csatlakozik-e Washington „kemény vonalához”. Az amerikai magatartás mögött, persze az húzódik meg, hogy vissza akarja tartani Japánt a kölcsönösen hasznos együttműködéstől a Szovjetunióval, amely nyersanyagokkal tudna fizetni a szigetországnak, ha annak ipara részt venne Szibéria hasznosításának történelmi jelentőségű munkájában. O Mi várható a közel-keleti események felgyorsuló ütemétől? Az Egyesült Államok — mint ez várható volt — megvétózta a Biztonsági Tanácsban az el nem kötelezett országoknak azt a határozati javaslatát, amely elmarasztalta Volna Izraelt a Golan- fennsík bekebelezése miatt. Hol van már a tavalyi — rosszallás? Washington ugyanis december közepén val. Őket kérték, hogy mindenáron szerezzenek lovat, Joka, Bácsku és társai vállalkoztak erre, aztán iparsze- rűen „szállítottak”. És cserébe szinte az egész térségből lopták a lovakat — csak Őrösről egyet sem. Lótolvaj- lási — és mellékesen betörési — portyáikon a Somogy megyei Bolhás községtől távoli román falvakig jutottak. Ezen több száz kilométer hosszú területen kószáltak, s a Magyarországon lopott lovakat átvitték a határon, amit pedig Romániában loptak, azokat idehozták. Volt razzia, amikor a rendőrség Oroson 34 lovat (!) szedett össze egyetlen alkalommal, mert gazdáik nem tudták igazolni az eredetüket. Az N. Mihály-féle vadnyugati stílusú eset után a mátészalkai kapitányság Berettyóújfaluban lecsap Jokára. Álmában lepik meg, de mikor megérti, hogy lebumég — szavakban — elítélte Begin akcióját, sőt, ugyancsak nyilatkozat formájában az amerikai—izraeli stratégiai együttműködés jövőjét is megkérdőjelezte. A Biztonsági Tanácsban a nem hivatalos diplomáciai alkudozások tovább tarthatnak, de mert valószínű, hogy az USA ellenállásán megtörik minden új kísérlet, az izraeli eljárást megbélyegző határozat elfogadtatására akár még az ENSZ egy rendkívüli közgyűlését is összehívhatják. Izrael diplomáciája ugyanekkor igyekszik az új egyiptomi vezetést is megtartani a Camp David-i vonalon. Sáron hadügyminiszter Kairóban járt. Fogadta őt Mubarak egyiptomi elnök is. A Sínai- félsziget áprilisban esedékes izraeli kiürítése volt a fő téma. A palesztin autonómia ügyében viszont eltérő Kairónak is, Jeruzsálemnek is az álláspontja. Szíria áll az arab világ keleti felében az imperialista támadások középpontjában, mint ahogy Észak-Afrikában Líbia az az arab ország, amely ellen összpontosított politikai, gazdasági és katonai akciókat szerveztek az imperialista hatalmak fővárosaiban. Da- maszkuszban megcáfolták azokat a híreszteléseket, amelyek szerint államcsíny-kísérletet lepleztek volna le. Később annak jött híre, hogy a szír—jordán határon rejtélyes fegyveres összetűzés zajlott le. Líbia államfője, Kadhafi ezredes Algériában járt és a líbiai—algériai kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt. Űjból felmerült a két állam egyesítésének korábban már elfogadott terve. Itt lehet megemlíteni, hogy 1980 szeptemberében Szíriával kötött hasonló megállapodást Líbia, de ennek megvalósítása még várat magára. kott, a fegyvere után kapkod a párna alá. Le kellett ütni. Egyetlen rendőrrel kerékpároztak — akkor úgy helyszínelt a rendőrség! — Oros- ra, Nagyecsedre, Rakamazra, hogy a lótolvajlásokat tisztázzák. Joka az utakon meg sem kísérelte a szökést, pedig akkor kevés olyan fogda, vagy börtön volt már a környéken, ahonnan ő, akár az őr leütésének árán is, meg ne szökött volna. Ám amikor megtudta, hogy a rablógyilkoságokkal is őt gyanúsítják, cimborájával, Táncos Gyurival megszöktek Mátészalkáról. Ópá- lyiban egy öreg kovács szedte le a kezükről a bilincset. Joka ekkor alighanem nagyon megijedhetett, mert több mint egy évig, 1949 szeptemberéig nem mutatkozott Magyarországon. Akkor is azért tűnt fel, hogy megölje Tyityunkát, aki az M. Imre sérelmére elkövetett esetnél vele volt és rávallott. Pálfy József Szabolcsi bűnügyi múzeum Marjai József Tbilisziben Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Magyar-szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Kormányközi Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke szombaton délután Tbiliszibe érkezett a bizottság huszonnyolcadik ülésszakára, amely hétfőn nyílik meg a Grúz SZSZK fővárosában. Marjai Józsefet a repülőtéren Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke, Zurab Pataridze, a Grúz SZSZK Minisztertanácsának elnöke, Otar Cserkezija, a köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, valamint a bizottság szovjet tagozatának tagjai fogadták. Ott volt a fogadtatáson Szűrös Mátyás, hazánk nagykövete a Szovjetunióban. A kormányközi együttműködési bizottság ülésszakát első alkalommal rendezik meg egy szovjet köztársaság fővárosában. Jubileumi munkásőrgyűlések (Folytatás az 1. oldalról) Ezt megőrizni, fejleszteni — rendkívül nagy feladat áll előttünk. Pártunk törekvése, hogy hazánkat felvirágoztassuk. Ásványi kincsekben nem vagyunk gazdagok, de van néhány kincsünk, amellyel jól gazdálkodva erősödhetünk. Itt Szabolcsban is sok példát találhatunk arra, milyen nagy tartalékok rejlenek a terméshozamok növelésében. Legnagyobb kincsünk azonban a gondolkodó ember. Ezt a kincset nem aknáztuk ki még eléggé. A mi népünk fiai, leányai sokkal többet tudnak, mint amennyi szellemi energiát kifejtünk a munkában. Mindent meg kell tenni azért — és ez a ma és holnap döntő láncszeme —, hogy az alkotó gondolatokat is felszabadítsuk a hátrahúzó erők alól. Szükségünk van a kezdeményezések, az ötletek gyarapítására, az új módszerek alkalmazására, a nagy cél, a szocialista haza érdekében. Kulcskérdés, hogy sokoldalúan bontakozzon ki az emberi tehetség, hogy népünk minden tagja még többet nyújtson. — így szolgálhatjuk igazán a szocializmus ügyét hazánkban. Osztálytestvéreink, az egész nagy szocialista közösség ügyét is akkor szolgáljuk igazán, ha itthon rendben mennek a dolgaink. Pártunk ebben a tekintetben is számít és bizton számít a munkásőrségre, a munkásőrség tagjaira. Ehhez kívánok önöknek egy kicsit szabolcsi szívvel is jó munkát és egészséget. A jubileum alkalmából az ünnepi egységgyűlésen kitüntetések átadására is sor került. A nyíregyházi járás munkásőrei közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Kiss Sándor, ezüst fokozattal tüntették ki Szabó Lászlót. Jubileumi emlékjelvényt huszonnégyen kaptak: Alexa József, Balogh János, Bereczki György, Csontos Mihály, Dankó András, Fülöp Gyula, Galli AndA nő védelmére a cigánytelep férfi tagjai kapákkal és kaszákkal álltáit Joka útját, a bíró pedig jelentette feltűnését a rendőrségen. Joka elmenekült társai elől, pedig ez vajmi ritkán esett meg vele. Haverjával, Bográccsal Nagykállóban kötött ki, a nyírbátori rendőrség azonban idáig üldözte. Mire a rendőrök odaértek, Joka már lábat mosott. Meglátta a rendőröket és szinte félmeztelenül elmenekült előlük. Ezen az útján újabb rablógyilkosság történt, amelyet feltehetően Joka és Bogrács követett el. Felkérezkedtek L. András — lakos lovas kocsijára, a nyírturai csatornánál tarkón lőtték, bevitték a kukoricásba és levetkőztetve ott hagyták. Épp azok a ruhadarabjai hiányoztak, amelyeket Joka Nagykállóban menekülés közben elhagyott. Volt még egy másik ilyen rablógyilkosság is. A tettes Tiszalökön a nádasnál tarkón lőtte L. J. helybeli lakost, s elvitte két lovát, szánkóját. Ezután gyakran felröppent a hír, hogy Jokát itt vagy ott elfogták. Egyik sem volt igaz, pedig állandóan kereste a rás, Hadzsi József, Kórik Gábor, Kovács György, Kulcsár Imre, Köblös Sándor, Lukács András, Lőkös Ferenc, Mezei János, Nyíri István, Palkó János, Polcz András, Orosz György, Szentesi Imre, Sz. Tóth Imre, Tóth József, Tőkés Mihály és Zsári Gábor. Szolgálati Érdemérem 25 év után kitüntetésben tízen részesültek. A leszerelők és a tartalék- állományba vonulók nevében Nyíri István jelképesen átadta a fegyvert Mogyorósi József most esküt tett munkásőrnek. Az egységgyűlés résztvevőit ifjúgárdisták, úttörők műsorral köszöntötték. Ugyancsak szombaton tartott ünnepi egységgyűlést a kisvárdai városi-járási mun- kásőregység. A kisvárdai eseményen a megyei pártbizottság üdvözletét Alexa László, a megyei végrehajtó bizottság tagja, az SZMT vezető titkára tolmácsolta. Ott volt Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka. Az ünnepi egységgyűlésen megemlékeztek a munkásőrség 25 éves jubileumáról. Elmondták: a munkásőrök a városban és a járásban jól segítették és jói segítik a politikai, gazdasági célkitűzések megvalósítását. A fegyvert jelképesen Ésik Ferenc adta át Bacsó Istvánnénak. A Bessenyei György Gimnázium diákjai adtak ezt követően színvonalas műsort az ünnepi egységgyűlés résztvevőinek. A kisvárdai munkásőrök közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Vicsotka Árpád kapta, bronz fokozattal Popp Andrást tüntették ki. Jubileumi Emlékjelvényt kapott Buzsik György, Balogh Sándor, Dankó István, id. Kertész István, Kiss Gyula, id. Lipták István, Losonczi Károly, Menydörgős János, Miklós József, Papp András, Ötvös József, Pásztor András, Sajtos András, Szilágyi László és Takács András. Szolgálati Érdemérem 25 év után kitüntetést négy munkásőr vehetett át a kisvárdai ünnepélyes egységgyűlésen. ——aWill 11 II Ilii ■I7M— rendőrség. 1959-ben a rokonaitól tudták meg, hogy Nagykárolyban él, Balogh András néven. Joka Romániában többször volt büntetve. Egyszer — saját bevallása szerint, bár nem emlékszik, milyen néven — húsz évre gyilkosság miatt. De megszökött. Bank- és postarablás miatt kapott hat meg nyolc éveket, de mindig meglépett. Amikor a magyar elfogatóparancsot kibocsátották ellene, Romániában éppen újból előzetes letartóztatásban volt. Jokát már a román hatóságok is régen keresték, ő azonban az ott használt öt álneve segítségével rendre kisiklott a rendőrség kezéből, vagy ha másképpen nem ment, a börtönökből szökött meg, anélkül azonban, hogy tudták volna róla: ő Joka. Ha más nem sikerült, elme- betegséget színlelt, s a vizsgálatra való szállítás közben leütötte az őröket és megpattant. A román hatóságok Jokát 1959. december 4-én adták át határőrizeti szerveinknek. K. I. (Folytatjuk)
