Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
Ki nézi a számlát? (2. oldal) % „Ittakarunkélni" II szövetkezeteknek kezdeményezni és támogatni kell az új vállalkozási formákat (3. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) Spanyolországi jelentés (8. oldal) Az ipari szövetkezetek országos tanácsának ülése 1982-es terveik megvalósításához a vártnál eredményesebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szövetkezetek. Szerdán, az OKISZ székházában ülést tartott az ipari szövetkezetek országos tanácsa, s egyebek közt megállapította: az ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb termelési értéket állítottak elő. A szocialista országokba az előző évinél 3—4 százalékkal többet* a nem rubelelszámolású piacokra pedig a tervezettnél kevesebb árut szállítottak. A belföldi ellátás javításához viszont jelentősen hozzájárultak, bővült szolgáltatásaik köre és emelkedett a színvonala is. Az eszközökkel és a rendelkezésre álló munkaerővel való jobb gazdálkodás is elősegítette, hogy nyereségük 22—23 százalékkal nőtt. Az idén 7—8 százalékos termelésnövekedést terveztek a szövetkezeti iparban, az építőipar fejlődése 3—5 százalékos lesz. A népgazdasági tervnek az iparra vonatkozó előirányzatait meghaladó ütemű termelésfejlesztéshez azonban szükséges a szövetkezeti adottságok még jobb kihasználása, a műszaki fejlesztési lehetőségek gyorsabb megvalósítása, a rugalmasabb alkalmazkodás a piaci igényekhez. A lakossági szolgáltatásokat a szövetkezetek a múlt évihez hasonlóan, 5—7 százalékkal fejlesztik. Számítanak az igények további differenciálódására is. Beruházásaikat, — amelyek a múlt évinél szerényebbek — elsősorban a gazdaságos export, a szolgáltatások és a lakossági árualapok bővítésének szolgálatába állítják. Exportcéljaikban a szocia(Folytatás a 4. oldalon) Tanácskozik a KGST VB ülése Moszkvában szerdán folytatta munkáját a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok miniszterelnökhelyettesei, állandó KGST- képviselői vesznek részt. Az elnöki tisztet, — mint lapunkban beszámoltunk róla — Marjai József miniszterelnök-helyettes tölti be. A vb ülésén számos nagyfontosságú megállapodás született a tanács ülésszakán megjelölt, kiemelt jelentőségű programok végrehajtására. A tanácskozás ma véget ér. Műanyagiizem, kisáruház, lakások Múlt évben zömmel a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek csaknem két- “millió forint érfékben készített kiviteli tervdokumentációkat a Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat (SZÖVTERV) szabolcs-szatmári irodája. Ezek szerint kezdtek hozzá többek közt kis^ruházak. konyhás éttermek, 'sütödék, lakások és raktárak építéséhez. Ez évre is már egész sor megrendelés érkezett a SZÖVTERV-irodához. Készíti a Tiszalöki ÁFÉSZ műanyagüzeme új telepének tervét. Tervezőasztalra kerül az Üj fehértói ÁFÉSZ áruházának rekonstrukciója. A Balkányi ÁFÉSZ megrendelésére Bökönyben 330 négyzetméter alapterületű ABC kisáruházat terveznek. A Nyírbélteki ÁFÉSZ ugyancsak ABC-áruház és bisztró építéséhez kér tervrajzot az irodától. Több fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek van szüksége tervdokumentációra új boltok építéséhez vagy a meglévők átalakításához, korszerűsítéséhez, köztük a Balkányi, Baktalórántházi és Győrteleki ÁFÉSZ-eknek. Készít a nyíregyházi SZÖVTERV-iroda kivitelezési terveket lakásszövetkezeteknek is. A Fehérgyarmati Szatmár Lakásszövetkezetnek előreláthatólag 27 lakásos épület terve készül el az idén. A beruházások kiviteli lebonyolítását szintén rendszeresen végzi a megyei iroda, így valósul meg a legtöbb ÁFÉSZ építési beruházása. Egyebek közt a Nyírbátori ÁFÉSZ édesipari sütőüzeme, Vásárosnaményban 30, Fehérgyarmaton 27 szövetkezeti lakóház. Évek óta az egyik legjelentősebb feladatnak ígérkezik a nyíregyházi kenyérgyár megépítésének szervezése, ami hamarosan elkezdődik; kiviteli tervét a SZÖVTERV budapesti központja készítette, (ab) A Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori Fúrógépgyárában idén várhatóan 180 darab RF—50-es radiálfúrógépet készítenek, s ennek jelentős része tőkés exportra kerül. (Gaál Béla felvétele) A nyíregyházi főiskolai tangazdaság ilonatanyai gyümölcsöskertjében a gyulatanyai munkások segítik az aimafák metszését. (Elek Emil felvétele) Gépjavítás EP Be^^ei íg a határban szuny- nyad a természet, addig a műhelyek- >erény munka folyik. Periodikusan visszatérő időszak a mezőgazdasági nagyüzemek életében a gépjavításé. Január első napjaiban minden gazdaságban megkezdték a gépek karbantartását, felkészítik az eszközöket az új gazdasági esztendőre, a várható igénybevételre. A javítás szükségességét senki sem tagadja, haszna pedig milliókban mérhető. A tervszerű munka a gépjavításban sem nélkülözhető. Ezért karbantartási tervet készítenek a nagyüzemek, s eszerint javítják erő- és munkagépeiket. Fontos ez, hiszen a mezőgazdaságban időhöz kötött a munkavégzés. Elsőként a szefves- és műtrágyaszórók kerültek a „műtőasztalra”. Nem véletlen, ilyenkor a fagyos földeken nyugodtan mehetnek a trágyaszórók, pótolhatják a talaj tápanyagtartalmát. A tervszerű karbantartásnak az i$ -erénye, hogy a javítás megkezdése előtt felmérik a szakemberek a gépek állapotát, összeírják a pótlandó alkatrészeket. S amióta így végzik a termelőszövetkezetekben a gépjavítást, javult a munka szervezettsége, s rövi-^» debb idő alatt végeznek st, nagy feladattal. Nem elhanyagolandó kérdés az alkatrészellátás. Sajnos ez is periodikusan visszatérő probléma, mert hol ez, hol az hiányzik, javíthatatlan, működésképtelen marad a gép. Nem mutatkozik gondtalannak az alkatrészellátásban az idei esztendő sem. Már most látható, egyes kombájn- és erőgéptípusokhoz kevés a meglévő alkat- , rész. Sokszor csak szűk- j ségmegoldásként, öszvér j módra készül el a trak- j tor, vagy betakarító gép í időre, mert menni kell, nincs megállás. A szántás, a vetés, a betakarítás nem tűr halasztást. Az alkatrészellátáson pedig csak központilag lehet javítani. S :abolcs-Szatmár megye mezőgazdaságában 3700 erőgép, ezer Kombájn, számtalan munkagép segíti a munkavégzést. Ezeket pedig javítani, karbantartani kell, mert egy laza csavar, elhasználódott motorolaj, vagy szakadt ékszíj a későbbiekben bosszúlná meg magát. S akár egy-két napos kiesés is tönkreteheti az egész esztendő munkáját. Ezért csak gondosan, szakszerűen kijavított, felkészített géppel képzelhető el folyamatos, több hetes munkavégzés. Ezen serénykednek ezekben a hetekben gépszerelők és traktorosok. Sípos Béla Százmilliós nagyságrendben Vízrendezés, talajjavítás Céltanfolyamok, nyelvoktatás, vezetőképzés Oktatási centrum az építőiparban Sikeresen működik a kelét-magyarországi építőipari vállalatok szakmai oktatási központja, melyet két hajdú-bihari és három szabolcs-szatmári vállalat alakított meg Debrecenben. Megyénkből a SZ.4ÉV, az építő és szerelő vállalat és a KEMÉV vesz részt az oktatási társulásban. Az oktatóbázis célja, hogy az üzemek szakembereik továbbképzését magas színvonalon, egységes szemlélettel és minél takarékosabban oldják meg. így egy kézbe kerül a rendszeres és fólyama- tos továbbképzés szervezése, miközben a vállalatok mentesülnek ettől az önállóan nagy erőt kívánó munkától. A központ ugyanis összegyűjti az igényeket, gondoskodik a tanfolyam sikeres elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, számon tartja a feladatokat. Az intézet az első fél évben hat tanfolyamot indít. Nyolcvanórás továbbképzést szerveznek üzem- és főművezetőknek; az építőiparban foglalkoztatott gépjavító és üzemeltető művezetők, technológusok, vezető szakmunkások pedig februárban 65 órás tanfolyamon vesznek részt. Vasbetonszerelő, ácsállványozó és kőműves szakmunkások lesznek a résztvevői a magasépítő művezetőképző tanfolyamnak, melynek ismereteit elsajátítva munkahelyi vezetőként dolgoznak majd. Országos érvényű oklevelet ad a 250 órás képesített kalkulátorképző tanfolyam, melyet az ÉVM TK központi tematikája alapján szerveznek, ötszáz órás tanfolyamon szerezhetnek építőipari árszakértői képesítést azok, akiknek megfelelő gyakorlati idejük és elméleti felkészültségük van. Az egyik legnépszerűbb továbbképzési forma a gépkezelői. Ezúttal kisgép- és könnyűgépkezelőket képeznek. Elkészült megyénk legnagyobb építőipari vállalatának oktatási terve is. Idén a SZÁÉV-nél összesen közel ötszáz dolgozó részesül továbbképzésben. Érdekes tanfolyamok is akadnak a sok között, ilyen például a 25 órás angol nyelvtanfolyam. A debreceni központ viszont az év második felében tervez intenzív haladó angol, illetve intenzív kezdő francia nyelvtanfolyamot. A SZÖVTERV ASZTALÁN XXXIX. évfolyam, 17. szám ARA: 1,48 FORINT 1982. január 21., csütörtök MA Szabolcs-Szatmár megye domborzatát évszázadok óta 'alakította, illetve alakítja a Tisza és mellékfolyói. Áradáskor lerakják a hordalékokat az ártereken, építenek, s egyben rombolnak is a folyók a szél segítségével. A megye keleti részében, a szatmár- beregi tájegységen pedig a folyók mellett a vékony termőréteg is gondot okoz. Alatta ugyanis agyagos, rossz víz- áteresztő képességű altalaj húzódik. Ezeken csak táblá- sítással, vízrendezéssel és egyúttal kémiai talajjavítással lehet segíteni, amit ösz- szefoglaló néven meliorációnak neveznek. Nagy jelentősége van a megyében a meliorációs munkáknak. A kis táblákból nagyméretűeket alakítanak ki, amelyeken könnyen haladhatnak, dolgozhatnak a nagy teljesítményű erőgépek, de a vízrendezés és a talaj- javítás is mind hozzátartozik a komplex rendezéshez. Tavaly a megyében a mezőgazdasági nagyüzemek 175 millió forintot költöttek meliorációra, amiből 110 millió forint volt az állami támogat m tás. Nagyméretű meljwSéjóSi« munkálatokat két ^háyeÍT! kezdtek 1981-ben a megyében : Felső-Szabolcs térségében és a Tisza—Szamos közén. Ez több mint húsz gazdaságot érint, s a térségeken belül mikroöblözeteket alakítottak ki. A terveket az AG- ROBER készítette, a kivitelező pedig á Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. A két térségben a meliorációs munkák befejezése áthúzódik a hetedik ötéves terv időszakába is.‘ A két térségen kívül is végeznek vízrendezést, talajjavítást. Tizenöt mezőgazdasági nagyüzemben 17 millió forintot költöttek vízrendezésre, míg tizenkilenc gazdaságban gyümölcstelepítéshez kapcsolódó kémiai talajjavításra 11 millióé forintot fordítottak. Ebben az esztendőben kevesebb állami támogatás áll a meliorálók rendelkezésére. A felső-szabolcsi és a Tisza—Szamos közi munkákra 110 millió forint a dotáció, a térségen kívülire mindössze négymillió forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságoknak — ha folytatni akarják a meliorációt — nagyobb összegű saját ^forrással kell rendelkezniük. N (sb)
