Kelet-Magyarország, 1982. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. január 21. Szabolcs ivóvíztérképe Egymillió vizsgálat az emberért ft lakosság szolgálatában A nyíregyházi Szamuely téren működik az OTP kör­zeti fiókja. Itt intézik töb­bek között a lakosság ta­karékbetét, átutalási betét rövid és bosszú lejáratú hiteleit. A takarékpénztár­ban 70 dolgozó áll az ügy­felek fogadására. Ez a fiók tart szombati ügyeletét. (E. E. felv.) KI HÉZI A SZÁMLÁT? Háromszor ment vissza az elleiőr Bizonyára fellélegzett a csapos a nyíregyházi Kolum­biában, amikor a társadalmi ellenőrök elmentek. Igaz, keve- sebb volt a konyák, mint amennyit a vendég fizetett, de ta­lán pár száz forinttal megússza. — Látszólag egy teljesen száraz, mi több, sablonos mondattal kezdem: Szabolcs- Szatmár megyében az elmúlt évben a közegészségügyi és járványügyi helyzet jó volt, minden területen a kiegyen­súlyozottság volt a jellemző — mondja dr. Márton Mihály, a KÖJÁL igazgató főorvosa. — Nálunk az a helyzet, hogy ha szenzáció van, akkor az bajt is jelent. Ezért is ne várjon nagy sztorikat, izgalmas tör­téneteket. Mi itt a KÖJÁL- nál semmitől sem félünk annyira, mint az olyan hely­zetektől, amikor hősökké kel­lene válni. Hi rejlik a közlés mögött? Az elmúlt évben tehát me­gyénkben se járvány, se na­gyobb ételmérgezés, se jelen­tős közegészségügyi esemény nem történt. A megyei KÖ­JÁL dolgozói annak érdeké­ben, hogy ez a megnyugtató helyzet kialakuljon, elvégez­tek egymillió laboratóriumi vizsgálatot, több mint 15 ezer helyszíni kiszálláson vettek részt. Külön foglalkoztak a környezetvédelem, az iskola­egészségügy, a gyermekélel­mezés, a vízminőség, a tele­pülés- és munkaegészség­ügy, az egészségnevelés kér­déseivel. — A munkatársakat min­dig arra ösztökéljük, hogy képesek legyenek, s igényt is érezzenek arra, hogy önálló következtetéseket vonjanak le, s a kor elérhető szakiro­dalma és ismerete alapján kutassanak. Ezeknek a kuta­tásoknak a lényege — fejte­geti az igazgató főorvos —, hogy a gyakorlatba mihama­rabb visszakerüljenek az ész­lelések, és segítsék a jobb egészségügyi körülményeket. Tanácskozások résztvevői Az országos konferenciák állandó résztvevői és előadói a megyei KÖJÁL munkatár­sai. Bevonták őket a zeoÚt­program közegészségügyi elő­készületeibe. Nemzetközi ta­nácskozásokra is meghívják őket. De ami a legfontosabb: a megyében komoly tekin­télyre tettek szert, a társszer­vek szívesen működnek együtt velük. — Igen jelentős az a közös kutatás, amit a tüdőgondozó­val végeztünk a légzőszervi megbetegedések jellegéről, előfordulásáról. Most a me­gye teljes ivóvíztérképét ké­szítjük el, kutatva a víz és egyes betegségek közötti ösz- szefüggést. Nemzetközi mére­tű lett a növényvédelemben dolgozóknál kezdett vizsgáló­dásunk. Egyre jobban az a helyzet alakult ki: a Kö­JÁL-t nem valami szükséges rossznak, hanem valóban a közegészségügy bázisának te­kintik. És itt egy komoly si­kerünk a legfőbb bizonyíték: a cipőiparban végzett komp­lex vizsgálatunk nemcsak helyi intézkedéseket eredmé­nyezett, hanem már országos alapanyaggá bővült. Hason­lóan itteni kezdeményezés — s már országosan ajánlott — a nagyobb települések komp­lex közegészségügyi vizsgála­ta, amit Nyíregyházán, Má­tészalkán, Nyírbátorban, Kis­várdán elvégeztünk, s most Záhonyra és Tiszavasvárira terjesztünk ki. Hem a büntetés a fő Évente legfeljebb 150 eset­ben bírságolnak. A legtöbb esetben már a termelő és gazdálkodó cégek maguk rendezik á jelzett problémá­kat. Eredményesek azok a közreműködések is, melyeket építkezések, telepkijelölések, városrendezési tárgyalások alatt kötelesek végezni. — A közegészségügy nem attól jó, hogy büntet — ösz- szegez dr. Márton Mihály fő­orvos —, ez a végső eset. Úgy vélem, hogy munkánk egyik jellemzője: sikerült a gondolkodáson annyit változ­tatni, hogy közreműködésün­ket azok is hasznosnak íté­lik, akik ellenőrzésünk alatt állnak. Be kell hozni a lemaradást, gondolta, s a következő ven­dég ismét kevesebb italt ka­pott. Pechére ismét megjelen­tek az ellenőrök. Így kifogni! A csapos fejében nyilván meg sem fordult, hogy az esetleges büntetés árát ne a vendégeken hozza be, ám a szívtelen ellenőrök képesek voltak harmadszor is vissza­menni, s az est folyamán a harmadik jegyzőkönyvet fel­venni. A városi tanács ter­melésellátás-felügyeleti osz­tályának kereskedelmi ellen­őrei most már a fogyasztók megkárosítása és árdrágítás címén kezdeményeztek a csa­pos ellen szabálysértési eljá­rást. ötezer forintra büntet­ték és alacsonyabb munka­körbe helyezték. „Elszámolta" magát... Tavaly a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács dolgozói 340, a társadalmi ellenőrök 470 el­lenőrzést végeztek. Ezek a látogatások az állami, a szö­vetkezeti és magánkereske­delem minden boltját érin­tették. Az ellenőrök azt ta­pasztalták, hogy a kereskede­lem — különösen a vendéglá­tás — nagyobb összeggel is szemrebbenés nélkül károsít­ja meg a fogyasztókat. Nem volt ritka eset, hogy 8—10 fo­rinttal „számolta el” magát a felszolgáló. Különösen it­tas embereknél, vagy társa­ságbein szórakozóknál gyako­ri a megkárosítás, mert ők néznek legkevésbé a számla után. Hasonló árdrágítás elő­fordult a Nyíri Fészekben is, a Kótaji úti kocsmában pe­dig fiatalkorút szolgáltak ki szeszes itallal. Aki illetékte­lenül akar pluszpénzhez jut­ni, rendszererint a konyakot Kabinet Brandynek, a ba­rackpálinkát kecskeméti ba­racknak számolja el. S ha még kevesebbet is töltenek a pohárba, keres rajta csapos, pincér. Pulton csak a drága ? Az ellenőrök örömmel nyugtázták, hogy az élelmi­szer-kereskedelemben mind kevesebb a visszaélés, Ezért különösen szigorúan lépnek fel azokkal szemben, akik va­lamilyen formában ártanak a vásárlóknak. A Bethlen Gá­bor utcai húsboltban például a hűtőben találták az olcsóbb sertéshúsokat, a pulton csak a drágább karaj és comb volt. Itt azért jártak el, mert az áruvisszatartás sem megen­gedett, hiszen mindenki sze­retne az olcsóbb húsfélékből is venni. A zöldség-gyümölcs ellátás mindig érzékenyen érinti a lakosságot. Ez volt az oka nemrég, amikor egy vásárló telefonált be a tanácsra fel­háborodva, hogy a Toldi ut­cai ABC-ben apró, hibás al­mát első osztályú áron adnak el. A bejelentés nyomán a helyszínre siettek az ellen­őrök, s harmadosztályúra mi­nősítették az almát. Honnan van az áru? A magánkereskedők szá­mának gyarapodása egyesek­ben azt a benyomást kelti, hogy nem olyan szigorú az ellenőrzés, több mindent meg­engedhetnek maguknak. Igaz, előfordult, hogy a kereskedő nem tudta megfelelően iga­zolni az áru eredetét, mert például külföldi árut hozott forgalomba, vagy hiányzott az árjelzés, esetleg nem tud­tak számlát felmutatni a be­szerzésről, de a nyolcvan el­lenőrzés során csak: 3 sza­bálysértési eljárást kellett kezdeményezni. T. K. Két gyermeke született Fábián Ferenc 40 éves büntetett előéle­tű nyirszőlősl alkalmi munkás­nak és élettársának, Kamenár Hona helybeli lakosnak. Az egyik fiúcskát négy-, a másikat nyolchónapos korában vették állami gondozásba. Az első gyerekért 1978 Január­jától kellett volna fizetniük ha­vi 240—240 forint gondozási dí­jat, a másodikért Kamenár Ilo­nának 1979 szeptemberétől, egye­dül 480 forintot. Fábián Ferenc fizetési kötele­zettségének egyáltalán nem tett eleget, s emiatt három hónap­ra már börtönben Is volt. Most az első fokú tárgyalás idején „letöltetlen” hátraléka 4800 fo­rint volt. Kamenár Ilona ugyanúgy „fi­zetett”, mint az élettársa, s az elmaradt gondozási díja immár 11 760 forintra rúgott. Kitekintő Hegyei lapokból A Déri Múzeum új szerze­ményeiről tudósít a Hajdú-Bihari Napló. A múzeum képzőművészeti gyűjteménye az elmúlt esz­tendőben jelentős művekkel gyarapodott. A leltározott szobrok száma több mint húsz, a festményeké ötven, a grafikáké 600 darab. Nem volt mostanában olyan év, amelyben ennyi és ilyen színvonalas ajándékokat kap­tunk volna. Hat Medgyessy Ferenc kisplasztikát öntetett bronzba a múzeum, s két na­gyon fontos agyagvázlatot is sikerült megszerezni: a „Lo­vas” 1920 körül, az „Indus nő” első vázlat pedig 1926 kö­rül készült. A SZEOL AK és a Szegedi Nemzeti Színház igazgatósá­ga január 1-től határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást írt alá, újsá­golja a Csongrád Megyei Hírlap. Ennek lényege, hogy a szín­ház vezetése vállalja: a szo­cialista kultúrára való neve­lés érdekében díjmentesen színházlátogatási lehetőséget biztosít a SZEOL AK sporto­lóinak. Viszonzásul a sport­klub a tulajdonát képező lé­tesítményeket, a különböző pályákat díjmentesen a szín­ház társulatának rendelkezé­sére bocsátja, különböző tö- megsportjellegű versenyek lebonyolítására. Helyreállítják Tokaj egyik legszebb műemlék épületét, a Sassrát görög kereskedő csa­lád egykori lakóházát, adja hírül az Észak-Magyarország. Az 1790-es években készült kétszintes copf stílusú épüle­tet, amely a község főterén áll, a felújítás után múzeum­ként hasznosítják. A műem­lék ház teljes felújítását 1983- ban fejezik be. A megújulás korszakát éli az idei évben a mezőtúri Fa­zekasok Népművészeti Házi­ipari Szövetkezete, olvastuk a Szolnok Megyei Néplapban. A nagykunsági táj ősi kerá­miaművészetét átfogó közös­ségben termékszerkezet-vál­tás kezdődött. Az előírás sze­rint a belföldi forgalomban levő 500—600 féle terméket újra zsüriztetik: megvizsgál­ják, hogy megfelelnek-e még az esztétikai követelmények­nek? Külön ellenőrzik az ét­kezési célokra is használható népművészeti termékeket. A szabványnak nem megfelelő mázakat, festékeket kivonják a használatból. Tolna megyében ez ideig egyedülálló, de az országban sem mindennapi kezdemé­nyezésre vállalkoztak a dom­bóvári művelődési központ és a helyi ÁFÉSZ vezetői,, közli a Tolna Megyei Néplap. A város északnyugati részén lévő Szász sörözőben kis­könyvtárat rendeznek be, amiből a nyitvatartás ideje alatt kedvükre válogathatnak az érdeklődők. A könyvköl­csönzésen kívül a többi kö­zött lemezbemutatót, kama­raelőadásokat, filmvetítést és író-olvasó találkozót is szer­veznek a városrészben élők számára. — ősz — Fábián Ferenc az újból megindí­tott büntetőügytárgyalásán azzal védekezett, hogy írt a tanács­nak: adják a gyerekeit állami gondozásba, ne kelljen értük gondozási díjat fizetni, amelyet egyébként bevallott 4000 forint körüli alkalmi keresetéből fizet­ni tudott volna. De: míg nem kerülnek örökbe valakihez a gyerekek, addig a gondozási di­jat fizetni kell. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Fábiánt a tartási kötelezettség elmulasztása miatt hat hónap börtönre büntette, egy évre el­tiltotta a közügyektől. Kamenár Ilona büntetése már a járásbíró­ságon jogerős lett: őt a bíróság öt hónap szabadságvesztésre büntette, de ennek végrehajtá­sát két év próbaidőre feltétele­sen felfüggesztette. Az ítélet így minden részében jogerős. <k> B. L. Vadorzók M esterségének címere: hurok, csapda, barká­csolt puska, vagy a csípős hegyű karikásostor. Ugye ráismernek: ő a vador­zó. Lopva jár az erdőn, me­zőn, és ha teheti, lehetőleg éjszaka. Meg is van rá az oka, mert állandóan nyomá­ban van kérlelhetetlen el­lensége, az igazi vadász, aki nemcsak elvesz a természet­től, hanem óvja, ápolja is, Megfékezhető ez a garázdál­kodás? Erről beszél dr. Hor- vát Imre, a kisvárdai vadász- társaság elnöke. — Mindig lesz ember, aki virtusnak tekinti, vagy sze­reti a potyát. Sokan úgy gon­dolják, nem bűn, mert a vad mindenkié. Pedig a vadászat joga az állam monopóliuma, és nem véletlen, hogy csak a {társaságokra ruházza át. Ha ez nem így lenne, akkor na­gyon hamar odajutnánk, aho­vá például Olaszország. Ott üres az erdő, a mező, egy verebet lőni már esemény. Hozzánk járnak még gerlét is vadászni. Mi szervezetten lépünk fel a vadorzók el­len. Éjszaka rendszeresen járőrözünk a területünkön, de nappal is elővesszük a távcsövet, ha a határban já­runk. — Elmesélne néhány érde­kes esetet? — Vannak falvak, ahol „hagyomány” a hurkolás, például Rétközberencs, Sza- bolcsveresmart. Ismerjük már a szokásaikat. Reggel, munkába menet a nádas fol­tok peremén kirakják a hur­kot, este hazafelé összeszedik. Ilyenkor lépünk ki a nádból. Éjszakai portyáink a leg­eredményesebbek, de hogy nemcsak kocavadász, hanem „kocavadorzó” is létezik, bi­zonyítja a következő sztori. A dűlőúton lépésben jött fe­lém egy Zsiguli. Az ablakok lehúzva, kétoldalt légpuskák, a fasorra szegezve. Előre egyikük sem nézett, szinte a karjaimba sétáltak. — Légpuskával elég nehéz fácánt, vagy nyulat lőni, hi­szen nem lehet közel menni, távolról meg nem öli meg. — Nagyon erős német fegyvereket használnak, és olyan célzó optikát, amellyel huszonöt—harminc méterre pontba lehet lőni. De olyat is vettünk már el, amelyet megfúrtak kispuskalőszerhez. Ez már bűncselekmény. Rendes kispuskát is sokan használnak. Nem tudni, ho­gyan jutnak hozzá. Ilyet ko­boztunk el egyszer egy te­repjáró négy utasától, akik között még vadászok is vol­tak. A közeli erdőből hajtot­tak a falu felé, amikor fel­tartóztattam őket. Láttam, hogy van valami a fülük mö­gött, mert a sörétest azzal indokolták, hogy kacsázni voltak. Az erdőben. Ott in­kább őz terem, ezt még a gyerek is tudja. Elő is került az ülés alól a kis negyven- nyolcas puska. — Ha őzet is talált volna, azért alighanem börtön jár. — Biztos, hogy nem ússzák meg anélkül, mert nagyon nagy kárt okoznak. Meglövik az őzet, de jó, ha minden tizenötödiket találják el úgy, hogy ott is marad. A többi is elpusztul, de az a rókák martalékává válik. Nem szórakozás tehát a vadorzás, mert állandóan a területen őrködnek a vadá­szok. Mégis új, és új tolva­jokat fognak el. Mert ez bi­zony lopás. A kisvárdai va­dásztársaság az elmúlt évek­ben közel egymilliót költött, hogy húszezer fácánt ereszt­hessen ki a mezőre. A kap­zsi emberek néhol füstölték a húsát, megenni már nem bírták. Nagyon drága mada­rak voltak ezek, darabjuk háromszáz valutaforintot ér. Esik Sándor Felelőtlen szülők Börtön az elmaradt gondozási díj miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom