Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
1981. december 11 Kelet-Magyarország 3 1981 gazdasági eredményei és az 1982. évi feladatok (Folytatás az 1. oldalról) de a tervezett ezer vemhes üszó helyett csupán 110 kihelyezése valósul meg. Az állati termékek felvásárlása az előirányzatoknak megfelelően alakul. Az előző évhez viszonyítva vágómarhából 91,1, tejből 98,5, hízott sertésből 101,8, tojásból 104,4, vágóbaromfiból 112 százalékos felvásárlás várható. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének, árbevétele eléri a 3,3 milliárd forintot, ez 12 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben. Legdinamikusabban az ipari tevékenység fejlődik: több mint ezerrel nő az itt dolgozók száma. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok eredményessége javul, a veszteség és alaphiány várhatóan egyharmada lesz az 1980 évinek. A mezőgazdaság beruházásai a program szerint alakulnak. Megkezdődött a felső-Ti- sza-vidéki térség komplex meliorációs munkálata. 1184 szarvasmarha-, 12 492 sertés- és 14 700 juhférőhely épül, a baromfitartás épületei 33 ezer négyzetméterrel bővülnek. Megyénk kereskedelmi forgalma az előző évihez képest 9—11 százalékkal, a tervezettnél gyorsabban nő, s eléri a 14—15 milliárd forintot. Javult az alapellátás, a vegyes iparcikkeknél érezhető a minőségi változás, a zöldség-gyümölcs ellátásban megfelelő a kínálat. A vendéglátás iránti igény csökkent. A tüzelőanyagok mennyisége megfelelő, a választéknál, a minőségnél azonban sok a kívánnivaló. Építőanyagokból élénk a kereslet, javult az ellátás. A nyíregyházi piaccsarnokot év végén átadják, a régi Sza- bolcs-szálló rekonstrukciója megfelelő ütemű, megyénk kiskereskedelmi hálózata 6 ezer négyzetméterről bővült. A lakosság jövedelme és vásárlása egyensúlyban van. Év végére 6,1 százalékos jövedelemnövekedés várható Szabolcs-Szatmárban 99 ezer a nyugdíjas, 4,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Nyugdíjuk havi átlagösszege 1996-ról 2293 forintra, 13,9 százalékkal emelkedett. Lakosságunk betétállománya 400 millióval gyarapszik, s év végén meghaladja a hat- milliárdot. A hitelállomány várhatóan 7,7 milliárd forint lesz. A testület a fentiek alapján megállapította, hogy 1981. évi munkánk jó alapot nyújt jövő évi céljaink megvalósításához. Elismerését fejezte ki ezért a megye kommunistáinak, termelő kollektíváinak és egész lakosságának. Beruházás, építőipar 1982 gazdaságpolitikai feladatai A megyei pártbizottságnak az 1982-es célokról elfogadott határozata kiemeli: a külgazdasági és a hazai feltételek új, magasabb követelményeket támasztanak tevékenységünk iránt. Fő célkitűzésünk az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete javításához való hozzájárulás, az elért életszínvonal megőrzése. A gazdasági növekedést megyénkben is a hatékony termeléssel szükséges megalapozni. E célokat kell IP A határozat ipari termelésünk 5—6 — ezen belül az élelmiszeripar, a fa- és bútoripar közel 8 — százalékos növekedését irányozta elő. Felhívja az illetékeseket: ' tárják fel a kedvező és a kedvezőtlen tendenciák okait. Jelöljék meg azokat a területeket, ahol a központi források, a konvertálható és import- kiváltó hitelek igénybevételével lehetőség van a gazdasár gos vállalati fejlesztési akciók ösztönzésére. (Például kisegítő gazdaságok fejlesztése, energiaracionalizálás, takarékosság.) A termelés és az értékesítés szükségleteihez igazodó hitelezési gyakorlattal növelni kell a vállalatok érdekeltségét a minőségi fejlesztésben. Nélkülözhetetlen a vállalati érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a teljesítménybérben dolgozók arányának növelése, valamint annak az elvnek az érvényesítése^ amely szerint az egyéni jövedelmek emelkedésének alapja a végzett munka mennyisége, minősége, hatékonysága. A vállalatok tevékenységében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a piaci munkának. A vezetői gyakorlat a gazdaságos exportlehetőségek felkutatására, az ármunka tökéletesítésére, a termékek minőségére, a devizakitermelési mutatók — elsősorban a nem rubelelszámolású piaci pozíciók — javítására irányuljon. Az összes export növekedését 8—10, a nem rubel- elszámolású kivitelt ennél magasabb százalékban célszerű tervezni. Felül kell vizsgálni az alacsony hatékonyságú vállalatok helyzetét. Hatékony intézkedéseket szükséges tenni működésük gazdaságossá tétele érdekében. Valamennyi gazdasági egység a gazdaságtalan termelés megsztintetéar sére törekedjen. Szigorúbban meg kell követelni az anyaggal, az energiával való takarékosságot, a technológiai normák betartását. Az élet- és munkafeltételek javításával, a jó üzemi légkör megteremtésével törekedni kell a törzsgárda stabilizálására. Az irányítás minden szintjén a termelés szolgálatába kell állítani a dolgozó kollektívák kezdeményező készségét, a szocialista munkaverseny adta lehetőségeket. Beruházásra 1982-ben 1 milliárd 187 millió forint áll rendelkezésre. 4200 lakást, 91 általános és 8 szakmunkás- képző-iskolai tantermet, 300 óvodai és 80 bölcsődei helyet kell megépíteni. Felépül 5 új vízmű, a víztermelő kapacitás 9200, a szennyvíztisztító kapacitás napi 500 köbméterrel bővül. Az úthálózat bővítésére, korszerűsítésére és fenntartására 431 millió forintot fordíthatunk. Az alábbi beruházási feladatokra szükséges összpontosítani: — A beruházások előkészítése, műszaki színvonalának fejlesztése, a beruházási piac egyensúlyának megőrzése, az átfutási idő csökkentése, a létesítmények költségszinten belüli megvalósítása. Különös gondot szükséges fordítani a lakásépítés valameny- nyi formájára, a járulékos fejlesztésekre, a tervezett általános iskolai, óvodai és bölcsődei helyek megvalósítására. — Az exportárualap-növelő és importkiváltó beruházások, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése^ a szociális, kulturális és egészségügyi beruházások. A rekonstrukciós fejlesztések, a fenntartási feladatok, a lakáskarbantartás és a tatarozás kiemelt feladat. A pártbizottság javasolja a tanácsoknak, hogy az új esztendőben indítandó beruházásokat kiemelt célokat szolgáló alapfokú intézményi körben határozzák el. Indokolt esetben vizsgálják meg egyes beruházásoknál a kezdés elhalasztásának, illetve az építkezés szüneteltetésének lehetőségét. Tanácsi szerveink igényeljék a lakosság közreműködését az olyan helyi feladatok megoldásához, mint a parkosítás, autóparkolók építése — általában jobban hasznosítsák a lakosság önkéntes hozzájárulásának lehetőségeit. sárlásának megszervezése. A közös gazdaságok a kiegészítő tevékenység szélesítésével, az eszközállomány jobb kihasználásával, a termelés komplex gépesítésével, az energiatakarékos technológiák bevezetésével és szélesítésével gazdálkodhatnak hatékonyan. Tsz-einkben növelni szükséges a műszaki és agrárértelmiségiek, a szakmunkások és betanított munkások számát Mezőgazdaság szolgálni a termelési és termékszerkezet korszerűsítésével, a minden piacon jól értékesíthető exportárualapok bővítésével, a racionális munkaerő-gazdálkodással, a rendelkezésre álló pénzeszközök ésszerű felhasználásával, a termékek minőségének javításával. Tervezőmunkánk ezek figyelembevételével határozza meg a gazdaságirányítási magatartást. A mezőgazdasági termelést 2—3, ezen belül az állami gazdaságoknál 3,5—4, a termelőszövetkezeteknél 4—4,5 százalékkal célszerű növelni. A növénytermelésben 3—3,5, az állattenyésztésben 2—2,5 százalékos a termelésnövekedés kívánt szintje. A mező- gazdasági export 5—6 százalékkal növekedjen. A termelésnövekedés lehetősége mindenekelőtt az erőforrások jobb kihasználása, a takarékosabb gazdálkodás, a föld racionális hasznosítása, a hozamok növelése. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a komplex melioráció összehangolt megvalósítására, a kemikáliák okszerű technológiai rendjének megteremtésére. Nagy a tartalék a termelési rendszerekben és társulásokban lévő lehetőségek kihasználásában, az üzemek közötti együttműködés, a nagyüzemek kisgazdasági termelést integráló tevékenységének bővítésében. Az alacsony jövedelmezőségű üzemekben fel kell tárni a gazdaságos termelést gátló tényezőket, meg kell teremteni a gazdaságos termelés és jövedelemnövelés lehetőségeit. Az adottságoknak és a tájjellegnek megfelelő termelési szerkezet kialakításával törekedni kell a hús- és gabonaprogram teljesítésére. Megyénkben kiemelt fontosságú a burgonya- és dohánytermelési kedv fenntartása, a termelés és Kereskedelem, életszínvonal 1982-ben a lakosság fogyasztásának 1,5 százalékos növekedését (változatlan áron számítva) célszerű tervezni az átlagbérek és a termelőszövetkezeti átlagkeresetek 5 százalékos növelése mellett. A kereskedelem alapvető feladata a folyamatos áruellátás, az ellátási szint fejlesztése, az alapellátást szolgáló üzlethálózat korszerűsítése, a hiánycikk-termeltető tevékenység javítása, a nagykereskedelem közvetlen értékesítésének megszervezése a lakosság részére. További lépéseket szükséges tenni az új üzemeltetési formák elterjesztésére, (egységek bérbe adása, szerződéses üzemeltetés) a kistelepüléseken, tanyákon élő lakosság ellátásának javítására. A szolgáltatási tevékenységet 7 százalékkal célszerű bővíteni. Az 1982. évi fogyasztói árak mintegy 5 százalékkal emelkednek. A fogyasztói érdekek védelme megköveteli az ellenőrzés szélesítését, minőségének javítását. A vendéglátás a fejlődő idegenforgalom igényeinek kielégítésére, a hálózati feltételek javítására, a pozíció erősítésére törekedjen. Kiemelten foglalkozzon a gyermek- és üzemétkeztetéssel, az olcsó és választékos ételek körének bővítésével. Irányítás, szervezés, ellenőrzés forgalmazás összhangjának megteremtése. A nagyüzemi dohánytermelés területén vizsgálatot kíván a fajták jelenlegi érdekeltségi rendszere és a fajtaarányok megváltoztatása. Felül kell vizsgálni a téli alma rekonstrukcióját, forgalmazását, törekedni kell a fajtaválaszték és a tárolóterek bővítésére. Javítani szükséges az állattenyésztés és takarmánygazdálkodás összhangját, a tenyésztői munka színvonalát, a fajlagos hozamokat. A nagyüzemi tehénlétszámot 6—7, a sertésállományt 2—3 százalékkal célszerű növelni. Gazdaságaink törekedjenek az egyszerű, olcsó és gyorsan megvalósítható állatférőhelyek létesítésére, a húshasznosítású szarvasmarha-állomány tartására, az intenzív legelő- és gyepgazdálkodásra alapozott hústermelésre. A juhállomány mérsékelt növelése mellett a hozamok növelése a cél. A megyei keltetőállomások hálózatának bővítésén kívül fontos feladat a kistermelők baromfitenyésztő szakcsoportjainak fejlesztése. A nagyüzemek biztosítsanak elegendő tömegtakarmányt, gyepterületet, abrakféleségeket a kisgazdaságoknak, és nyújtsanak nekik a termeléshez szükséges szolgáltatásokat. Folytatni kell a vemhesüsző-, vemheskoca- és süldőkihelyezési akciókat. Az illetékes szervek feladata a kistermelők termékei felváA testület hangsúlyozta: céljainkat megyénk dolgozói elfogadják, s szorgalmas munkával, sok hasznos javaslattal, kezdeményezéssel váltják valóra. Mindezek alapján erősödik a párt, a munkásosztály vezető szerepe, nő az irántuk érzett bizalom, fokozódik a felelősség. Eredményeink mellett sem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy fejlődésünk mértéke, minőségi jegyei még nem állnak arányban lehetőségeinkkel, sok a kihasználatlan tartalék. A megye pártszerveinek és pártszervezeteinek 1982-ben a politikai munka eszközeivel az eredményes végrehajtásra kell összpontosítani. Szerezzenek érvényt annak, hogy célkitűzéseinket a vállalati tervek megfogalmazzák és azok a végrehajtás során maradéktalanul teljesüljenek. A kommunisták kötelessége, hogy minden területen segítsék a jó politikai légkör fenntartását, fejlesszék a párt- és üzemi demokrácia tartalmi vonását, a vezetés demokratizmusát, törekedjenek arra, hogy a tervek készítésénél a dolgozó kollektívák javaslatait vegyék figyelembe. Jobb munkánk feltétele, hogy a termelőközösségek idejében és alaposan megismerjék a megyei és vállalati célkitűzéseket, hogy a kommunisták járjanak élen a termelésben, a feladatok megszervezésében. Legyenek kez- deményezőek, s mutassanak példát az új, korszerű eljárások bevezetésében, az észMegyénk legnagyobb tőkés exportját gyártó üzem. bonyolítja a tisza vas vári Alkaloida Vegyészeti Gyár. A képen: a növény védőszerszerű takarékosságban, a gazdaságosabb termelésben. A termelés jelentős tartaléka az élőmunka hatékonyságának fokozása, a termelőberendezések jobb kihasználása, az üzem- és munka- szervezés javítása, a vezetés színvonalának emelése, a parlagföldek bevonása a termelésbe, a terület sajátosságainak megfelelő termelés- és termékszerkezet gyorsabb kialakítása, a korszerű termesztési technológiák, új tudományos eljárások alkalmazása, a megtermelt termékek minőségi megóvása, tárolása, csomagolása stb. E feladatok megvalósítása a gazdasági egységekben dolgozó kommunistáktól a korábbinál magasabb színvonalú tevékenységet igényel. A politikai munka iránti minőségi követelmények növekedését csak abban az esetben érzékelik a gazdasági egységekben működő pártszervek és -szervezetek, ha pontosan ismerik saját helyzetüket és lehetőségeiket. A feladatok meghatározásánál, érveléseiknél nélkülözhetetlen, hogy tudják, mit és hogyan kell cselekedni. A pártmunka fontos követelménye, hogy évközben rendszeresen megfogalmazást nyerjenek a politikai feladatok, amelyek elősegítik a tér - melőegységekben működő pártszervek és pártalapszer- vezetek munkamódszerének, munkastílusának tökéletesítését, hatékonyságának, rugalmasságának fokozását. A gazdaságpolitikai agitáció és propaganda konkrétan szóljon arról, hogy az élet- színvonalunkkal, életkörülményeinkkel kapcsolatos céljaink csak a gazdasági hatékonyság, az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban valósulhatnak meg. Felvilágosító munkánk hangsúlyozza a ötnapos munkahétre való áttérés társadalompolitikai jelentőségét. A kisvállalatok, kisszövetkezetek létrehozása során rá kell mutatni, hogy ezek az új gazdasági formák megyénkben is elősegítik céljaink teljesítését. Az állami szervekben, a szakszervezetekben, a tömegszervezetekben és -mozgalmakban dolgozó kommunisták példamutató munkával segítsék a megyei pártbizottság határozatainak megvalósítását, mozgósítsák azok következetes végrehajtására szervezetük tagságát. KISZ-szervezeteink mozgósítsák az ifjúságot konkrét vállalások, termelési akciók szervezésére. A testület határozata végezetül rámutat: 1982 tennivalói Szabolcs-Szatmár társadalmának összefogását, egységes cselekvését igénylik. A megyei pártbizottság számít ebben az állami, a tár- dalmi és a tömegszervezetek, a kommunisták, megyénk egész lakosságának aktív, kezdeményező munkájára.
