Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

2 Kelet-Magyarórszág 1981. december 11. Kiégett? L evelek község műve­lődési házában no­vember közepe óta nem fűtenek. Mert a szak- szervezetek megyei taná­csának munkavédelmi fel­ügyelősége megtiltotta a kazán üzemeltetését. A munkavédelmi szakembe­rek aligha tehettek volna mást, hiszen a szakértő ezt írta a jegyzőkönyvbe: „A szivárgás miatt köz­vetlen életveszély esete foroghat fenn.” Foroghat, tehát nem biztos, hogy fo­rog. De az ügy aktái azóta is forognak. Mindez arra vezethető vissza, hogy a község ille­tékesei a moziüzemi válla­lat munkavédelmi szak­emberével nem a legjobb kapcsolatot alakították ki. A munkavédelmis ősz ele­jén megállapította, hogy a kazán tűzfala kiégett, s helyette új kazánt szüksé­ges venni. A szomszéd me­gyéből szakértőt hívott, kimentek a helyszínre, s elkészítették a jegyző­könyvet, amelyben még ez áll: „A kazán felújítását nem javaslom.” A tanács vezetői csak később, írásban értesültek a jegyzőkönyvről, és el sem mondhatták, hogy 'szakemberük szerint olcsó kéménykotrássál,’ némi felújítással a legkisebb gázszivárgás is elkerülhe­tő. A művelődési házat azonban hivatalosan nem fűthetik. A munkavédelmi felügyelő azt mondja, a keze meg van kötve, hi­szen a szakvélemény köz­vetlen életveszélyt emle­get. De vajon a munkavé­delmi felügyelőség nem kérhet-e újabb szakvéle­ményt?! Egy új kazán százezer forintjába kerülne a ta- ' nácsnak, illetve az állam­nak. , A kotrás ingyen is kérhető, a tűzfal felújítá­sa esetleg pár száz forint­ból kitelik. Szót kellene érteniük az illetékeseknek, s a kazánban jó volna mi- előbb ismét tüzet rakni. (nábr-ádi) Nyíregyházán, a 4-es főút mentén újabb szövetkezeti lakások szépítik a város panorámá­ját. (J. L.) Az MTESZ-elnökség napirendjén Tudományos egyesületek az energiatakarékosságért Napjaink egyik kulcskérdése a jó energiagazdálkodás; takarékosság üzemanyaggal, gázzal, szénnel, villanyáram­mal. Sokan tehetnek többet az energiatakarékosságért a ma­gánemberektől a nagyvállalatokig. E széles körű munkából részt kér az MTESZ is, amely december 10-i elnökségi ülé­sén — egyebek között — arról tárgyalt: hogyan segíthetik a tudományos egyesületek a takarékosabb energiagazdálkodást. Az MTESZ-hez tartozó tu­dományos egyesületek saját munkaterületükön már ko- robbán is napirendre tűztek energiagazdálkodási kérdése­ket. Az egymástól többnyire független résztémák vizsgá­lata is hozott eredményeket, de a több egyesületre kiter­jedő, tervszerűen összehan­golt munkának az eddigiek­nél lényegesen jobb eredmé­nyei lehetnek — hangzott el az elnökségi ülésen. — Ezért az MTESZ megyei elnöksége munkabizottságot alakított az energiatakarékossághoz kap­csolódó egyesületi munka összehangolására. Ennek fő feladata: a központi prog­ram megyei szintű végrehaj­tásának társadalmi segítése, részvétel a tanácsi tervezés során helyben meghatározha­tó tennivalók kidolgozásá­ban. Segíteni kívánják a me­gyében megvalósítható ener­giaracionalizálási beruházá­sok előkészítését is. Konkrét témaköröket is meghatároztak, amelyek vizs­gálatával a munkabizottság megkezdi tevékenységét. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a kommunális energia­felhasználás területén a táv- hőrendszerek gazdaságosabb üzemeltetése; az energiafo- gyasztQ berendezések jobb szervizelésének lehetőségei; az ár- és össztönző intézke­dések áttekintése. Az egyes tudományos egye­sületek . sajátos szaktémákat vizsgálnak. Ilyen például a kukorica nedves tárolásának elterjesztési lehetősége; a tá­roláshoz és kiszolgáláshoz szükséges berendezések léte­sítési feltételeinek méghatá­Á KODÁLY KÓRUS VENDÉGSZEREPLÉSÉVEL Évadnyitó koncert Nyíregyházán rozása. Áttekintik, miként le­het az állattartó épületek és rendszerek energiafelhaszná­lását mérsékelni, milyen új fűtési rendszerek' alkalmazá­sára nyílik lehetőség. Nagy figyelmet fordítanak az energiaellátási koncepci­ókra, ugyanis Nyíregyháza ki­vételével városainknak nincs hosszabb távú komplex el­képzelése az energiaellátásra, a megyeszékhelyé is régeb­ben készült, felfrissítésre vár. A tudományos egyesületi szakemberek javaslatokat is tettek a sorrendre: Mátészal­ka, Nyírbátor és Kisvárda energiaellátási koncepciója a legsürgősebb, de Vásárosna- mény, Fehérgyarmat, Záhony és Tiszavasvári hosszabb távú energiaellátási ' elképzeléseit is még a mostani középtávú tervben szükséges elkészíteni, hogy azt a következő ötéves terv kidolgozásánál már fi­gyelembe lehessen venni. . A tudományos egyesületek arra is vállalkoznak, hogy fel­kutatnák a témához illő, má­sutt már kidolgozott elemzé­seket, terveket, s azok nálunk is alkalmazható gondolatai­nak megvalósítását javasolják az illetékeseknek. A feladatok megoldásához haladéktalanul hozzálátnak. A végzett munkát negyed­évenként áttekintik, s megha­tározzák az újabb_ tennivaló­kat, javaslataikról tájékoztat­ják az illetékes állami, gazda­sági szerveket. Az elnökség értékelte a Ünnepi műsorral nyílt meg az Országos Filharmónia idei bérletsorozatának első hang­versenye december 9-én Nyíregyházán az új művelő­dési központ hangversenyter­mében. Mind a műsor, mind a közreműködő együttesek és művészek méltán keltették fel a zeneszerető közönség ér­deklődését. A hangversenyen közreműködött a debreceni Kodály kórus és a MÁV szimfonikus zenekar Gulyás György vezényletével, vala­mint Andor Éva, Farkas Éva, Korondy György, Polgár László operaénekes. Első számként Mozart Ko­ronázási miséje (C-dúr) hang­zott el. A jelző nem király koronázására utal, hanem egy egyházi ünnepségre. Mária- Plain búcsújáróhely templo­ma részére készült 1779-ben. A leggyakrabban előadott s legnépszerűbb miséje Mo­zartnak, aki kora gyermek­korától fogva szoros kapcso­latban volt a salzburgi virág­zó egyházzenei hagyomá­nyokkal, hiszen apjával együtt a hercegérsek szolgá­latában álltak. A mise 5 té­telből áll. A Gloria és Credo gyors részeiben úgyszólván nem akadunk igazi dalla­mosságra. A mozarti dalla­mosság a Sanctus és Bene- dictus tételekben csendül fel. Szinte az ég és föld ölelkezik ezekben a tételekben. A második szám volt Ver­di : Quattro pezzi sacri, azaz Négy szent ének. A mű mél­tó befejezése volt az akkor már 85 éves Verdi esemé­nyekben és sikerekben gaz­dag munkásságának. A négy mű együttes bemutatóját még a szerző irányította 1898 ápri­lisában a párizsi Nagyoperá­ban. A végső leszűrődése volt ez Verdi művészetének. Nála szó és zene szoros kapcsolata mindig első helyen állt. Dal­lamvilága választékos és ki­fejező. Egyházi zenéjében a világi és egyházi stílust ösz- szeegyeztethetőnek tartotta. A műveket előadó debre­ceni Kodály kórust nem kell bemutatni a nyíregyházi kö­zönségnek. Most is igazán bensőséges zenei élményt nyújtottak. Hangjuk ápolt, s szinte vérükké vált a zene. Jellemzi őket a mélységet és magasságot pontosan képző intonáció, az erőteljes ritmi- zálás, a kifinomult gazdag kifejező erő. Mindig felejt­hetetlen élményt jelent a Gulyás György karnagy ál­tal alapított és vezetett deb­receni Kodály kórus nyír­egyházi szereplése. A siker­ben méltán osztoztak a szó­listák, a közreműködő opera­énekesek. Vikár Sándor A kiöregedett almafákat új telepítéssel pótolják a jánk- majtisi Dózsa Termelőszövetkezetben. S hogy az öreg fák se menjenek veszendőbe, almásládákat készítenek belőlük. (M. K.) ' XVII. megyei műszaki hónap eredményeit is. Megállapítot­ta : a rendezvények elősegí­tették a fő cél megvalósítását, a tudomány eredményeinek a gyakorlatban történő gyor­sabb alkalmazásba vételét. Az elnökség elismerését fe­jezte ki azoknak a társadal­mi aktíváknak, egyesületi és munkahelyi vezetőknek, akik a műszaki hónap rendezésé­ben részt vettek, segítettek. Az elnökség elhatározta, hogy jövőre is megrendezi a me­gyei műszaki hónapot. Hajszál jelzi a szívinfarktust? Szerdán Veszprémben ösz- szegezték eddigi kutatási ta­pasztalataikat a szívinfarktus veszélyének korai felismeré­sével foglalkozó tudósok. A kutatások kiindulópontjául az a felismerés szolgált, hogy a vizsgálatok szerint, a szív­infarktusos betegek hajában nagyon alacsony szintre csökken a kalciumtartalom; sokszor csupán egytizede az egészséges emberének. A ku­tatásokat folytatják a bioké­miai háttér tisztázására, és a vizsgálati módszerek jobbí­tására.' Mit írnak rólunk? Segítséget ígért — aranyláncot lopott Tolvajok a főtéren hogy a segítőkész fiatalember a szatyorját — amelyben 4340 fo­rint, egy 4 ezer forint értékű nyaklánc volt többek között — odaadta Pristyákéknak, s közöl­te velük, hogy vigyék el, mert ,-,tele van lóvéval”. Pristyák és Dorogházi a Kos­suth tér kellős közepén a szobor korlátján ülve szedett ki a lány szatyorjából háromezer forintot, s amikor megosztoztak rajta, el­illantak a város főteréről. A szemtanúk azonban értesítet­ték a rendőrséget. Petrikovics igazoltatása közben megjelent a téren Pristyák József is, akit — vesztére — többen felismertek, így ő is a rendőrségi kocsiban találta magát. Pristyák Józsefet — mint visz- szaesőt — a bíróság egy év négy­hónapi, Petrikovics Rolandot hathónapi, Dorogházi Tibort egyévi szabadságvesztésre ítélte. Pristyákot két, Dorogházit egy évre eltiltották a közügyek gya­korlásától is. A bíróság a három tolvajt hétezer forint értékű kár megtérítésére kötelezte. Pris- tyáknak és Dorogházinak bör­tönben kell letölteni büntetését, Petrikovics Roland büntetését pedig két év próbaidőre felfüg­gesztették. Az ítélet nem jogerős. OKNYOMOZÁS — HÁROM LÉPCSŐBEN 1977. és 1980. december 31, közötti időszakban tanácsi szervezeteinknél 39 százalékos volt a fluktuáció, ami kerek 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál — olvastuk a Magyar Hírlap november 3-i számában. A statisztika szerint a járási hivatalok ve­zetnek 77,4 százalékkal, ami 137 főt jelent. Sorrendben utánuk a nagyközségi taná­csok következnek 41,3, a vá­rosiak 33,7, a községiek 33,1 százalékkal. Viszonylag leg­stabilabb a megyei szervezet: dolgozóinak 23,3 százalékától „kellett” megválnia. A kilé­pések okait boncolgatva dr. Mezősi Pál, a megyei tanács osztályvezetője így nyilatko­zik: „Sokan úgy tartják, s ta­lán nem is alaptalanul, hogy a tanácsi munkakörben meg­követelt közéleti felelősség­gel, a beosztással, az óhatat­lanul együtt járó többletmun­kával — minden javulás el­lenére — még mindig nem all arányban az anyagi megbe­csülés. Mások viszont nem is annyira ezt kérik számon, in­kább a közvélemény erkölcsi megbecsülését hiányolják.’ HOVÁ MEGY A MUNKAERŐ? Erre a kérdésre keresi a fele­letet a Népszabadság decem­ber 2-i számában Karczagi László. A vándorlás okai­nak és a főváros helyzetének bemutatása után a szabolcsi gondokról ír. Szabolcs-Szat- márban még mindig mintegy hatvanezren — főleg szak­képzetlen nők — szeretnének elhelyezkedni, ám nem talál­nak megfelelő munkaalkal­mat. Ez a szám a. jövőben nö­vekedni fog. Évenként több mint kilencezren lépnek a megyében munkaképes kor­ba, közülük kétezer-kétezer- ötszáz embernek nem jut majd a megyén belül munka- alkalom. Ök vagy elvándo­rolnak a megyéből vagy in­gázni fognak, vagy azok szá­mát gyarapítják, akiknek nincs állásuk.*Enyhén szólva nem túl kedvező kilátások már csak azért sem, mert a természetes szaporulat ebben á'megyében a'Jegnagyobb; az országos átlag l3,9-del szem­ben 8,6 ezrelék. Szabolcsban sok reményt fűznek az új vállalkozási formák, a kis­szövetkezetek, szakcsoportok és kisvállalatok létrehozásá­hoz: feltehető, hogy — ha si­kerül elegendő kezdeménye­ző erőt, vállalkozási készsé­get mozgósítani megalapítá- ;ukhoz — magukhoz vonzzák najd a fölös munkaerő egy ■pC7Át NYÍRBÁTORI TAPASZTALATOK A Muzsika c. folyóirat no­vemberi száma értékelést kö­zöl a nyírbátori nemzetközi fjúsági vonós zenei táborról. Az idén 92 hallgató — 13 dip- omás, 62 főiskolás, 16 kon- iervatóriumi és 1 zeneiskolai növendék — vett részt a tá­bor munkájában. A kurzus nemzetköziségével kapcsolat- ban a cikk közli, hogy a 92 résztvevőből 84 magyasoh3^- gató volt, a 2 NDK.-beli, 4 csehszlovák, 1 román és 1 lengyel vendég jelenlete ke­vés vált ahhoz, hogy legalább jelzésszerűen érzékeltesse egy cözép-európai értelemben vett nemzetköziség légkörét. A Nyírbátorban folyo ertekes munka megérdemelne, hog> hatékonyabb határainkon tu- ua propaygandával szélesebbre nyissák a tábor kapuit A szakmai kérdésekről szólva a cikkíró hangsúlyozza: égető­en szükséges volna, hogy a fiatal muzsikusok végre szín­vonalas ritmusoktatást is kapjanak; a műsort a jövő­ben érzékenyebben kellene összeállítani, a -szerint, hogy mely művek illenek a temp­lomi miliőbe. A SÜTŐIPARI TERMÉKEK KÍNÁLATA A Népi Ellenőrzés c. folyó­irat novemberi száma a szat­mári és beregi részt sütőipari termékekkel ellátó Mátészal­kai Sütőipari Vállalat és a kereskedelmi szervek tevé­kenységét vizsgáló népi ellen­őrök tapasztalatairól számol be. A vizsgált időszakban je­lentősen fejlődtek a termékek előállításához szükséges mű­szaki feltételek. Javultak a termelési feltételek, s a dol­gozók élet- és munkakörül­ményei. Súlyosnak ítélhető karbantartási elmaradást nem állapítottak meg, de több he­lyen kifogásolták az üzemi é£ szociális helyiségek, gépek és felszerelések folyamatos tisz­tán tartásának elmulasztását Több üzemben azt tapasztal­ták, hogy a dolgozók fegyel­mezetlensége miatt minőségi­leg . kifogásolható termékek kerülnek forgalomba. Kifogá­solták, hogy a boltok a sütő­üzemek által szállított termé­keket minden kritika nélkül átveszik és forgalomba hoz­zák. Pristyák József 22 éves Nyí­regyháza Varga-bokori és Petrikovics Roland 18 éves nyír­egyházi lakos, április 3-án reg­gel a nyíregyházi rendelőintézet­ben ismerkedett meg. Amint a táppénzellenőrzés befejeződött, együtt indultak el, de még túl­ságosan ,,betegnek" érezhették magukat, mert kilenc órától a Dominóban, tíz órától a Három Rózsában, tizenegy órától a Ti­szában, fél egytől pedig a Bor­sodi Sörözőben gyógyították magukat pálinkával és sörrel. Pristyákék meglehetősen jó hangulatban voltak r .ár, amikor betért a Borsodi Sö’özőbe egy kórházi műtőslány, aki italt ren­delt. Amikor Pristyák meglátta, átült a lány asztalához, mivel a kórházból ismerték egymást. Pristyák odavitte italát, aztán újból hívta a pincért, mert oda­ült hozzájuk egy Dorogházi Ti­bor nevű 22 éves sóstóhegyi is­merős is. Amikor a lány megitta italát, rosszul érezte magát, s megkér­te Petrikovics Rolandot, hogy kí­sérje ki az étteremből, ö segített is a lánynak, de a Tanácsköztár­saság téren nem találtak ülőhe­lyet, ezért átkísérte a Kossuth térre, s ott. ültette le egy padra. A lánv közben nem vette észre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom