Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. december 10, Kelet-Magyarország 7 HORGÁSZOKNAK A taglétszám növekedése várható Kertbarátok tanácsadója A kertbarátok gyakran ne­hezen döntik el, hogy az egyes növényvédő szerekből mit, mennyit vásároljanak. Annál is inkább, mert a kártevők, a növényi betegsé­gek, gyomok várható pusztí­tását, mennyiségét egy évre előre nehéz megjósolni. Elő­ször is azt kell megnézni, hogy mennyi méreg maradt meg és mennyit használtak fel az elmúlt szezonban. E számbavétel után csak annyit célszerű vásárolni, amennyi az elmúlt év tapasztalatai alapján előreláthatóan tény­leg szükséges. Jó tanács minden kartbarátnak: ügyel­ni kell arra, hogy ne vásárol­janak össze mindent, mert az egyes készítmények keverhe- tősége gondot okozhat. Cél­szerű elsősorban folyékony permetezőszereket beszerez­ni, mert ezekből jobb minő­ségű permetlé készíthető. Le­gyen mindig kéznél védőszer rovaratka, gomba és liszthar­mat ellen és rendszeresen gondoskodjunk gyomirtó sze­rekről és levéltrágyákról. Artner Lászlót, a Balkányi Ál­lami Gazdaság nyugdíjasát, a helyi méhész szakcsoport elnö­két a méhészkedés hasznáról faggatom. — Nem mindig a jövedelem a fontos A méhészkedés hasznos időtöltés. Nekem szenvedélyem. Gyermekkoromban édesapám mellett, Máramarosszigeter; ta­nultam ezt a mesterséget. Soha­sem a pénz, az anyagi haszon érdekelt. Mondok egy példát. Van egy kis bódém, ha utaztat­juk a méheket, a feleségemmel együtt abban a bódéban élünk. Kint a természetben, virágok kö­zött. Kitüntetett szakcsoport Nem vagyok méhész, de meg- értem Artner László szenvedé­lyét. Ha időnk engedné, tudom, kötetekre rúgó élményanyagot gyűjthetnék a méhekről, a mé­hészkedés szép és nemes oldalá­ról. Maradunk viszont a szigorú­an informatív beszélgetésnél. A szakcsoport elnöke 90 család méhvel dolgozik. A balkányi szakcsoportnak 34 tagja van és külön-külön, de együttesen is kiválóan gyakorolják a mester­ségüket. A közelmúltban például Sőtér Kálmán-emlékéremmel tüntették ki a szakcsoportot. — Úgy gondolom, rászolgál­tunk az elismerésre. Szinte min­den évben több mézet értékesí­tünk, mint amennyit leszerző­dünk. Idén például 300 mázsa méz értékesítésére kötöttünk megállapodást, és leadtunk 320 mázsát. Pedig hát ez az év nem számított a legjobbak közé. Jómagam is mintegy 23 mázsa mézet pergettem. — Hiszen 23 mázsa, áz nagyon sok?! — Kilencven család méhtől nem. Ez csak közepes teljesít­mény. Sajnos, mérgezés történt. Mármint a virágzáskori permete­zés miatt. De gyanítom azt is, hogy valaki nappal etetett és a méheimet halálra szúrták . . . A dézsmáló idegenek halála Méhésznek kell annak lennie, hogy első hallásra is megértse azt, amit Artner László az ete­tésről, a halálra szúrásról mond. — A méhek szigorúan családi közösségben élnek. Minden méh­családnak megvan a maga sajá­tosan egyedi Illata. A kaptárba csak azokat a méheket fogadják be, amelyek úgymond viselik a családi illatot. Kint a területen nem bántják egymást a méhecs­kék. Ha valaki viszont sziruppal etet, akkor a méhek — mindegy, hogy melyik családhoz tartoz­nak — a szirupra idegen kaptár­hoz szállnak. Ekkor kezdődik a harc, a kaptár védelme. Az ide­geneket halálra szúrják az „ott­honiak”. Ez történhetett. A történet tanulsága: vigyázni kell a méhek etetésével, iöképt gyűjtés idején, mert óhatatlanul is kárt okozunk méhésztársaink­nak. Természetesen nem ez a jellemző. Inkább az az általá­nos, hogy a méhészek segítik egymást, Elkél a segítség a ván­doroltatásnál, a méhek kezelésé­nél, ápolásánál és sok egyéb do­logban. Ezekről mint illetékes, szintén sokat mondhat Artner László. — Mint méhész, körzeti egész­ségügyi tisztem van. Balkány, Geszteréd, Szakoly és Biri tar­tozik hozzám. Esetenként 1700 család méh egészségügyi bizo­nyítványát állítom ki. Amíg ez a bizonyítvány nincs meg, nem lehet a méheket kiengedni. — Tehát a méhek is megbete­gedhetnek? — De még mennyire! Felléphet az enyhe költésrothadás, vagy a még kutyább dolog, a nyúlós költésrothadás. Előfordul az at­kafertőzés és még számos meg­betegedés. Ezek a betegségek Új rendeletek január elsejétől Jó, ha tudják a kistermelők A közelmúltban több olyan rendelet jelent meg, amely a kistermelők, kisállattenyésztők tevékenységében előnyöket, új társulási formákat, másrészt egyszerűsítéseket jelentenek. A rendeleteket kivonatosan közöl- jük; akik ezeket teljes részle­tességgel meg akarják ismerni, a helyi tanácsoknál felvilágosí- tást kaphatnak. SZAKCSOPORTOT NEM- CSAK SZÖVETKEZETI TAGOK ALAKÍTHATNAK A jövő év január 1-től nem­csak fogyasztási és mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tagok alakíthatnak szakcsoportot, ha­nem állami gazdaság, erdőgaz­daság és mezőgazdasági ágazat­ba sorolt gazdasági társulás ke­retében is alakítható szakcso­port. Eddig legalább tíz főre volt szükség a megalakításukhoz, ez­úttal öt fő is elegendő. Nem kötelező az Intéző bizottság és az ellenőrző bizottság létrehozása sem. Ha túl kicsi a taglétszám, megismerhetők, megelőzhetők. Megismerhetők úgy, hogy a méh nem hord, vagy lehullik röpté­ben. Van gyógyszer, gyógymód, de olyan sajnálatos dolog is elő­fordulhat, hogy az erősen fer­tőzött családot el kell égetni. A „légkondicionált” telelőfürt Most tél van. Telel, pihen a szorgalom példaképe, a méh. Ezt is sajátosan érdekesen teszik. A kaptárban a méhcsalád úgyneve­zett telelőfürtöt alkot és ennek légkondicionáló szerepe van. Fű- tik-hütik a kaptárt a méhek úgy, hogy a hőmérséklet kellemes, állandóan 25 fok körül van. És mi a méhész dolga? — Készül a tavaszra, kijavítja a kereteket, a megrongálódott üres kaptárakat, egyszóval fúr, farag, barkácsol kedvére. A te­lelő méhekhez, kaptárokhoz nem szabad nyúlni. Az apró jószágok minden érintésre nagyon érzé­kenyek. Seres Ernő vagy a tevékenység ezt nem in­dokolja, a bizottság funkcióját a szakcsoport elnöke veszi át. Változik a tevékenységi kőris: mezőgazdasági termelést, erdő- gazdálkodást és elsődleges fafel­dolgozást, mezőgazdasági ter­mékfeldolgozást, értékesítést, a tevékenységhez szükséges közös anyagbeszerzést, előállítást, fel­újítást, karbantartást, valamint a mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó más munkát is végezhetnek. Ipari, ipari szolgáltató tevékenységet a mezőgazdasági szakcsoport nem végezhet. A szakcsoportnak tagja lehet minden 15. életévét betöltött ál­lampolgár. Az Áfész keretében működő szakcsoportnak ezután az is tagja lehet, aki nem Áfész- tag. Jelentős változás, hogy a tagok vagyoni hozzájárulása és a működés során létrejött va- gyonszaporulat nem válik szö­vetkezeti tulajdonná. ÜJ FORMA A GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG Minisztertanácsi rendelet ad lehetőséget arra, hogy szintén január 1-től magánszemélyek gazdasági munkaközösséget hoz­zanak létre. Ezek fogyasztási és egyéb szolgáltatásra, kisüzemi termelésre alakulhatnak. Ke­reskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, azonban elősegít­hetik, szervezhetik a kereske­delmet. A gazdasági munkakö­zösségnek legalább kettő és leg­feljebb harminc tagja lehet. Megalakulásához hatósági jóvá­hagyás szükséges. Kérelmet a helyi tanácshoz kell benyújtani. A munkaközösségben a tagok kötelesek személyesen közremű­ködni. A saját "munkavégzés mellett családtagot, alkalmazot­tat, bedolgozót és szakmunkásta­nulót is foglalkoztathatnak. A munkaközösségek a tagok va­gyoni hozzájárulása alapján kö­zös tulajdonukban, illetőleg kö­zös használatukban álló eszkö­zökkel gazdálkodnak. Olyan ál­lami és szövetkezeti tulajdont is bérbe^ vehetnek, amelyhez ma­gánszemélyek nem juthatnak hozzá. EGYSZERŰBB LESZ AZ ÁLLATNYILVÁNTARTAS Ugyancsak a jövő év elejétől kevesebb bürokráciával lehet ál­latot tartani, forgalmazni. Meg­szűnik az állatkísérő lap, s en­nek elődje, a járlatlevél, amely illetékköteles volt. A tehenet tartó kistermelőknek azonban továbra is szükségük van a tu­lajdonjogot igazoló okmányra, az állami támogatás igényléséhez. Ezt a szerepet január 1-től az állatorvosi „költségjegyzék” tölti be, amelyet a borjú fülszámozá­sakor állít ki az állatorvos. Költségjegyzéket eddig is kap­tak a kistermelők, megőrzése azonban nem volt kötelező. Ál­lami támogatás igényléséhez ezt föl kell mutatni, illetve az új tulajdonosnak eladás esetén át kell adni. Felhívjuk a tehenet vásárlók figyelmét, hogy a költ­ségjegyzéket mielőbb mutassák be a helyi tanácsnál, mert az állami támogatáshoz szükséges egyéves tehéntartási idő a jegy­zék bemutatásával veszi kezde­tét. KISTR AKTOK, VONTATÓ Az illetékes hatóságok módo­sították a magánszemélyek gép- járműhasználatát. A mezőgazda- sági kistermelők továbbra is en­gedély nélkül üzemben tarthat­nak 15 lóerős teljesítményű kis- traktort, lassú járműből és pót­kocsiból álló szerelvényt, amely­nek hasznos teherbírása nem nagyobb ezer kilogrammnál. A helyi tanács engedélyével üzem­ben tartható 30 lóerős új, vagy legfeljebb 35 lóerős használt me­zőgazdasági vontató, vagy olyan lassú jármű, amelynek hasznos teherbírása a 3 tonnát nem ha­ladja túl. E járművek üzemben tartási engedélye kiadásának nem feltétele, hogy az üzemben­tartó munkaviszonnyal, vagy szövetkezeti tagsággal rendelkez- zék, tehát egyéni gazdálkodók és nyugdíjasok is kaphatnak enge­délyt. A tulajdonos gépével a helyi szakigazgatási szerv külön en­gedélyével végezhet mezőgazda- sági bérmunkát, ide értve a me­zőgazdasági anyag- és áruszállí­tást is. Ha a bérmunkát végző magánszemély munkaviszonyban van, a bérmunka végzéséhez a munkáltatója hozzájárulását is kérnie kell. A gépjárművet fuva­rozás, vagy bérmunka végzése céljából másnak nem szabad át- engedni. A rendeletben megha­tározottnál nagyobb teljesítmé­nyű gépeket mezőgazdasági szakcsoportok keretében hasz- nálhatnak a kistermelők, (csb) Herceg Károly birodalma Aranyérmes nyúltenyésztő Varsánygyürén Ez a nyúl eladó. Herceg Károly Pályka Istvánnéval tárgyal. Mert Herceg Károly varsán y- gyürei kisállattenyésztő mondta, elhiszem: életének értelme a nyúltenyésztés. Jártunk birodal­mában. Külsőre a házikó úgy fest, olyan takaros, hogy odail­lenék akármelyik vikendtelekre nyaralónak. Bent az épületben tucatjával sorakoznak a ketre­cek, bennük új-zélandi, kalifor­niai és magyar vadas nyulak. Kedvenc a magyar vadas. Szép, nagy testű jószág, bár ahogyan Herceg Károly fogal­maz, nem ez hozza a házhoz a legtöbb pénzt. Különben is, ő ma már mindenfajta nyulat sze­ret. A nyúltenyésztéssel kapcso­latban a legfontosabbnak a tisztaságot tartja. Naponta takarítok, rendszere­sen fertőtlenítek. Szükséges a szellőztetés. Télen is. Mint lát­ja. ventillátort szereltem fel, ez mindig üzemel. Fontos még a takarmányozás. Van aki csak nyúltápot etet, szerintem ez nem jó. En minden nyáron kaszálok szénát. A vízügytől bérelt terü­letről legalább 20 mázsa jó mi­Elismerés a Báldy Bálint- aranyplakett. nőségű füvet takarítok be. Nem könnyű munka, de valamit va­lamiért, hiszen a nyúltenyésztés áldozatok nélkül nem jövedel­mez. A Herceg-portáról évente több mint ezer nyulat szállítanak el. Ezért is, de a tenyésztésben el-' ért sikerekért is Herceg Károlyt két éve a Báldy Bálint-emlék- érem arany fokozatával tüntet­ték ki. — Jólesett az elismerés. Annál Is inkább, mert nyúltenyésztés­sel csak hat éve foglalkozom. Korábban a galambtenyésztés volt a szenvedélyem. Azzal meg­jártam, a macskák szörnyű pusztítást végeztek és ez a ked­vemet szegte, elkeserített. Sze­rencsém, hogy a Vásárosnamé- nyi Afész nyúltenyésztől szak­csoportot szervezett. Itt a köz­ségben négyen vagy öten fog­lalkozunk a nyúllal. Hogy Varsánygyürén divatba jön a nyúl, abban Herceg Ká- rolynak Is van némi szerepe. Továbbiényésztésre jő tulajdon­ságú anyákat Is nevel. Ottjár- tunkkor vendége volt Pályka Istvánná, aki azt mondta: — Most csak körülnézek^ de valószínű, hogy vásárolunk né­hány anyanyulat. Állítólag jól jövedelmez. Sokan vallják, a nyúltenyész- tésre nem lehet ráfizetni. Igaz, a téli és nyári átvételi árral tör­tént variáció sok kisállatte­nyésztőnek okozott bosszúságot, de a tenyésztői kedv ettől még nem nagyon csökkent. Az árak­kal Herceg Károly sem volt ki­békülve, viszont kijelentette: — Tenyésztőknek és felvásár­lóknak kölcsönösen kell arra tö­rekedni, hogy mindenki elége­dett legyen. A tenyésztő felada­ta ebben az, hogy télen-nyáron a lehetőség szerint folyamatosan szállítson. Én 22 anyanyulat fi­altatok, egy anya hétszer nevel 9—10 utódot. Igyekszem úgy üte­mezni a fiatalítást, hogy a hú­sért, értékesítéskor jó árat kap­jak. Ez azonban, mármint a jó ár, nemcsak rajtam múlik. A nyúltartásnak vannak ha­gyományai ezen a tájon, azon­ban mégis gyermekcipőben jár. A Herceg-portán szép és tanul­ságos példája látható, miként kell a tenyésztői munkát magas szinten gyakorolni. S. E. Telelőben a leendő zsákmány A megye horgászegyesületeinek vezetői november 28-án Nyíregy­házán, az MN Helyőrségi Műve­lődési Otthonában tartották évad­záró megbeszélésüket. Az érte­kezleten a megye 27 horgászegye­sületének elnökei és titkárai vet­tek részt. A vitaindító előadást „A horgászegyesületek legfonto­sabb teendői” címmel Ignéczi Gyula, a MOHOSZ Szabolcs-Szat- már megyei Intéző Bizottság tit­kára tartotta. A megbeszélésen rögzítették az intéző bizottság és az egyesüle­tek kapcsolattartásának jövőbeni formáit. Külön kitértek a saját horgászvízzel rendelkező egyesü­letek feladataira. Az év vége egyik legfontosabb tennivalója a fogási napló összesítése és meg­küldése az Intéző bizottságnak. A téli időszakban végzik el az egyesületekben a horgászok to­vábbképzését — különös tekintet­tel a gyermek- és ifjúsági horgá­szokra —, és vetítik le a rendel­kezésre áUó horgász témájú fil­meket. A saját vízzel rendelkező egyesületek vezetői közösen meg­állapodtak abban, hogy arl982. évi halasítást a jövő év tavaszán végzik el. Az Intéző bizottság az egyesületek által megrendelt, va­lamint a saját vizébe kerülő ha­lat — zömében pontyot — a Hor­tobágyi Állami Gazdaságban megvásárolta. Az ivadékállomány tárolására, teleltetésére szerződés­ben állapodott meg a tenyésztő tógazdasággal. A szállításra kora tavasszal, közösen megállapított időpontban kerül sor. Döntöttek arról is, hogy a kö­vetkező. évben mind a környezet- védelemben, mind pedig a hor­gászrend betartásában szlgorüb- ban lépnek fel a horgászrend megsértőivel szemben. Fokozot­tabb mértékben kezdeményeznek hatósági intézkedést az orvhorgá­szok ellen. Az egyesületi vezetők vállalták, hogy az adott körülmények kö­zött úgy szervezik a tagság hal­fogási lehetőségeit, hogy azok mindjobban közelítsenek az elvá­rásokhoz: Tisztában vannak az­zal, hogy az ötnapos munkahétre való átállással a vízparton örömet kereső emberek száma megnö­vekszik^ Ezért az egyesületekre nagyobb feladatok hárulnak, de így is ki szeretnék elégíteni a horgászok igényeit. Példamutató kocsordiak Gazdálkodás ás társadalmi munka Kocsordon, a Kraszna Sport­horgász Egyesület tagsága köré­ben nagy az öröm. A jókedvnek a két hónappal ezelőtt birtokba vett új, hathektáros horgász víz az oka. Az egyesület vezetősége és tagsága az új horgászvíz birtokba vétele óta sem ült ölbe tett kézzel. Egyesek társadalmi munkában az új töltést igazgatják, vigyázzák, hogy nem ,,szökik-e” a víz. Má­sok a feltöltés i^tán a víz által fel­dobott, széltől partra sodort szé­nát, gallyakat gereblyézik ki a hullámokból. Az egyesület pénztárosa, Bakos Ferenc és Somlyai József titkár a napokban adott számot az intéző bizottság ellenőreinek az éves pénzgazdálkodásról, az adminiszt­ratív ügyek intézéséről, általában a horgászélet menetéről. Az IB ellenőrzési bizottságának tagjai vizsgálták a közgyűlések, a veze­tőségi ülések szabályos lefolyását. Nagykállótól Csengerig — Egyesületünkben kétszázöt­ven felnőtt, hetven ifjúsági és öt­ven gyermek tag váltott Igazol­ványt ebben az évben — jelentet­te a pénztáros. — Minden tagot időben láttam el horgászigazol­vánnyal és területi jeggyel. Az egyesület irodája a községi taná­cson van. Én magam a vasútállo­máson dolgozom, mint állomás­kezelő. Naponta nyolc pár vona­tot fogadok, osztott munkaidő­ben. A horgászok ügyes-bajos dolgait az irodai fogadóórámon látom el. De ha valaki az állomá­son keres fel, az sem megy el tő­lem dolgavégesetlenül. Mint mondta, a helybeli horgá­szok jól Ismerik múiikarendjét. Ám az egyesületnek sok a nem helybeli tagja. Nagykállótól Csen­gerig sokan náluk vásárolják meg a területi jegyeket. így az­tán sokszor a legváratlanabb idő­ben fordulnak hozzá napi, vagy éves jegyigénnyel. Van, aki csak jó tanácsért, a környék fogási le­hetőségeinek ismertetéséért keresi meg. Halasítási hozzájárulás Az egyesület pénztára ebben az évben nagy forgalmat bonyolít le. Az új tó létesítését a községi és a környékbeli termelőszövet­kezetek és egyéb gazdasági egy­ségek, valamint a tagság társa­dalmi munkával valósította meg. A végzett munkák értékét a pénztáros tartja nyilván. A tár­sadalmi munkavégzéssel együtt — a közgyűlés úgy határozott — a tagság felnőtt tagjai négyszáz fo­rint, az ifjúságiak és a nyugdíja­sok kétszázötven forint egyszeri halasítási hozzájárulást' fizetnek. Az így befolyó összegeket is a pénztárkönyvben tartják számon. A nemrég lezajlott ellenőrzésig 83 felnőtt és 21 ifjúsági és nyugdíjas horgász fizette be a ráeső részt. Az új kocsordi horgászvíz már nem áll üresen. A befolyt összeg­ből, meg a korábban megtakarí­tott pénzmaradványból már vég­re is hajtottak egy kisebbfajta saját erős halasítást. A tó átadá­sát követően 15 mázsa hal került az új horgászvízbe. Ebből 12 má­zsa ponty, a többi növényevő hal. — A pénztáros milyennek látja5 horgásztársait? — kérdeztem. — A rendes horgászidőben ad- ja le a fogási naplóját és időben váltja meg az engedélyét, — vá­laszolta. — Én azt szeretem, ha a horgászigazolványokat és a terü­leti jegyeket tél végére mindenki a zsebébe tudja. A tél az admi­nisztrációk ideje. Utána már menjen mindenki a vízpartra, és áztassa a zsinórt. Űzze kedves sportját, kapja horogvégre és szákolja meg a nagyobbnál na­gyobb halakat. Meg aztán, na rendben tudom a tagságot, azután tudok leülni magam is pecázni. Mázsás zsákmány — Milyen eredménnyel zárta," ezt az évadot? — Mint horgász, gyengébb évet. tudok magam mögött. Ebben a' körülményeim is ludasok. Vala­hogy sohasem tudtam jól szer­vezni az időmet. Keveset jutot­tam ki a vízpartra. Amikor fior- j gásztam, a pontyok aJ£kar_isi:!‘el- I •kerültek. Viszont akasztottam egy compót. A csukázást tartom az igazinak. Huszonöt kiló körül fogtam. Zömét kishallal, de szere­tek blinkerezni is. Keszeget, meg kárászt bőven fogtam. Összessé­gében túljutottam az egy mázsán. Horgászhelyeim a Krasznán. a Szamoson és a holtágakon van­nak. A fogás mellett becsülettel igyekeztem ellátni a pénztárosi teendőket is. Ezért egy évben 3600 forint tiszteletdíjat kapok. — Kocsordon az egyesület 1981. évi működése, gazdálkodása rendben zajlott le — írta a jegy­zőkönyvbe Dula Ferenc, a fehér- gyarmati egyesület vezetőségi tagja, a megyei IB mellett műkö­dő ellenőrzési bizottság tagja. A vezetőség és a tagság aktivitását dicséri a saját vízterület megszer­zése és kialakítása. Az egyesületi élettel és az igen jelentős társa­dalmi munkával néhány gyen­gébben működő egyesületnek akár példával is szolgálhatnak. Sigér Imre Karbamiddal a kórokozók ellen A gyümölcsösökben több kór­okozó a lehullott levelekben telel át, s onnan tavasszal indul el a fertózés. Az áttelelő fertőzó anyag mennyiségének ezért döntő jelen­tősége van a megbetegedések ki­alakulása szempontjából. Elsősor­ban az almafa-varasodás, az őszi- baracklevél-fodrosodás, továbbá a kisebb jelentőségű kórokozók közül a kajszi, a cseresznye és a meggy megbetegedése, valamint a ribiszke levélbetegségeinek fellé­pése jelentősen csökkenthető a lombozat fertőtlenítésével. Azok­ban a gyümölcsösökben ezért, ahol az ősz folyamán, a lombhul­lás előtt nem végezték el a fer­tőtlenítő kezelést és az év folya­mán jelentős volt a levelek meg­betegedésének mértéke, a lehul­lott lomb téli megsemmisítésére a karbamid felhasználását javasol­ja a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központja. Ez dúsítja a talaj tápanyagtartalmát és a le­velek korhadását elősegítve el­pusztítja a kórokozókat. A mun­kát művelésre alkalmas talajál­lapot mellett lehet végrehajtani, mert a készítményt a levelekkel együtt be kell dolgozni a felső ta­lajrétegbe. A méhek háborúja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom