Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-08 / 287. szám
1981. december 8. Kelet-Magyarország 3 A második boríték Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál öt év alatt az egy főre jutó átlagkereset évi 36 ezer forintról 47 ezer forintra növekedett. Ez az öszeg, amit a dolgozók közvetlenül borítékban kapnak kézhez, amit állandóan figyelemmel kísérnek, de sokkal kevesebbet beszélnek a képletes második borítékról, amelyben az élet- és munka- körülmények javítására kötött pénzt adja a vállalat. A közelmúltban a megyei tanács vb-nek adott számot a vállalat és ebben a jelentésben szerepel: az V. ötéves terv idején ilyen célokra 230 millió forintot fizettek ki. E roppant összegből a mintegy 4 ezer fős kolektíva minden tagjára majdnem 60 ezer forint jut, amely közel másfél évi munkabérnek felel meg. Mire költötték, miből tevődik össze, ez a hatalmas összeg? Oktatási, közművelődési célokra, több mint 13 milliót költöttek. A vállalat művelődési bizottsága tervszerűen foglalkozik a dolgozók általános, politikai és szakmai oktatásával. Állami oktatásban évente mintegy ezer dolgozót részesítettek. Az ösztöndíjasok száma az 1975. évi ötről 1980-ra 22 főre növekedett. Évről évre javultak a munkahelyek, munkásszállók közművelődési és tömegsport tárgyi-személyi feltételei. A biztonságosabb, egészségesebb, kulturáltabb munkafeltételek kialakítására öt év alatt 68 millió forintot költöttek. Az új gépek üzembe helyezése mellett 65 darab több célú konténerbarakkot vásároltak, javították a telepi térvilágítást, az úthálózatot, hogy ezzel is csökkentsék a balesetveszélyt. A dolgozók utaztatására, elszállásolására, étkeztetésére több mint 130 millió forintot költöttek. A vállalatnál üzemi étkeztetésben mintegy 2500 fő vesz részt. Naponta 33 autóbusszal szállítják a munkásokat, ebből 25-öt az elmúlt öt évben vásároltak. Elérték, hogy az utolsó bódés tehergépkocsit is selejtezték. Személyszállítás már csak busszal történik. gyermekintézmények létesítésére, fenntartására a dolgozók lakásépítésre, az üdülés támogatására mintegy 15 millió forintot fordítottak. A családi házat építőket részben a részesedési alapból képzett, vissza nem térítendő építési segély folyósításával, részben kedvezményes fuvarral, bontott anyaggal és gépkölcsönzéssel segítik. — Ma már a vállalatnál — az üzemi rendelőben a fogászati és szemészeti szakrendelést is igénybe vehetik a dolgozók. A vállalat szép tervekkel rendelkezik a VI. ötéves terv idejére, különös gondossággal készítették elő a 42 órás munkahétre az átállást. Mindezektől azt várják, hogy javuljon a munkafegyelem, kevesebb legyen az igazolatlan mulasztás, fejlődjék a dolgozók tudata, műveltsége. Cs. B. D □ Tiszaszalka jól dolgozott Egymillió fúró exportra A Magyar Acélárugyár ti- szaszalkai gyára, minden jel szerint, jó évet zár. Termelési értékük 17 millióval lett több, mint 1980-ban volt, s eléri a 205 millió forintot. Nyereségük is tisztesen meghaladja a korábbit, négymillióval írhatnak többet ebbe a rovatba, mint tavaly. Ami pedig a béreket illeti: több mint háromezer forinttal jutott magasabb átlagbér egy embernek, mint az elmúlt évben; a 8 százalékos emelkedés révén, immár a 42 ezer forintot közelítik az éves átlagfizetések. A jelek szerint minden téren javulás mutatható ki a gyárban. Közvetlen tőkés exportjuk egymillió darab falfúró volt; ennek értéke belföldi áron, mintegy 15 millió forint. A külföldre vitt árukért a fizetséget márkában és frankban kapja a vállalat. Bővítették idén a darabolóüzemet, új épületbe költözött a gyártóeszköz-gazdálkodási osztály, bővült az úthálózat, s elkészült egy nyolcszáz négyzetméteres új üzemcsarnok is. Ami a jövőt illeti: az ötnapos munkahét okozta gondok mellett is növelik tervüket, s emelkedni fog a törzsgyári bedolgozásuk részaránya is. Mint a gyárban mondják: szerződésük bőségesen van, s azon gondolkoznak, hogy lehetőségeik egy részét, az év közben előállható kedvező körülményekre számítva, egyelőre kihasználatlanul hagyják. 8. Z. Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában az izzók alkatrészeit speciális gépeken szerelik össze. (JL) Megú/u/ó gimnázium A csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetben a hulló almát lének dolgozzák fel. A közel nyolcszáz tonna almaiét a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozza fel sűrítménynek. (JL) FAKULTÁCIÓRÓL TÓT, VAGY... Kezlegymtessel utasították vissza néhány éve a nyolcadikos tanulóknak adott tanácsot, hogy jelentkezzenek gimnáziumba. „Minek? Mit érek vele, ha elvégzem?” A hasonló vélekedések is jelezték, hogy újra elemezni kell ennek a nagy múltú középiskolának a helyzetét, és meg kell rajzolni a továbbfejlesztés irányait. Az 1972-es párthatározat nyomán kezdett reformmunkálatok a megújítását célozták. Az új gimnáziumi nevelési és oktatási tervet 1979-ben vezették be. Hogyan vizsgázik a gyakorlatban? Erről érdeklődtünk a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban, aminek újjászületett iskola- épületét ötszáz tanuló tölti meg naponta. A tizenhat osztályból egy ének-zenei, egy testnevelési, kettő pedig normál gimnáziumi osztály. Utóbbiak a 2. számú Középiskolai Katonai Kollégium lakóiból alakultak. Megalapozott pályaválasztás — Messzemenő megállapításokat levonni még korai lenne. Az új gimnáziumi munkarend elsődleges célja továbbra is az maradt, hogy a felsőfokú tanulmányokra készítsük elő a tanulókat — kezdte a beszélgetést Pataki Jánosné, nevelési igazgatóhelyettes. — A másik feladatunk, hogy a tovább nem tanulóknak is adjunk olyan ismereteket, ami elhelyezkedésüket megkönnyíti. — Nem minden elsősünk jön megfelelő felkészültséggel — vette át a szót Héczei József igazgató. — Ezért legelső teendőnk a felzárkóztatás. A tanév elején felmérések alapján állapítjuk meg, kinek milyen tantárgyból hiányosak az ismeretei. Ennek megfelélően konzultációs órákra irányítjuk a tanulókat. Második osztályban kiemelt feladat a pályaorientáció, vagyis a pályaválasztás megalapozása. Korábban sem hanyagolták nevelő-oktató munka tartalmi el ezt a területet, de az új nevelési-oktatási terv órarendi feladattá avatta. Hetenként egyórás foglalkozásokon pedagógus irányításával tájékozódhatnak a gimnazisták a pályaválasztást befolyásoló tényezőkről. Erősödhet önismeretük, meggyőződhetnek arról, hogy képességeik milyen pályákra teszik őket alkalmassá. — Az oktatás rendjében az igazi változás harmadik osztálytól érezhető. A fakultációkban, szabadon választott tantárgycsoportban bővíthetik elméleti és gyakorlati ismereteiket a tanulók — folytatta az igazgató. — Mit jelent ez a gyakorlatban? A kiszemelt pályának megfelelően választhatnak tantárgyakat a gimnazisták. A kötelező heti 33 órából harmadikban 7, negyedikben 9 óra jut a választható tárgyakra. Laboratóriumi gyakorlatok — Hogy megkönnyítsük a döntést, a tantárgyak párosítására javaslatot tettünk. — magyarázta Ujj Sándor oktatási igazgatóhelyettes. — Az érettségi után a tőlünk továbbtanulók többsége eddig a tanárképző főiskolára, egyetemre magyar—ének, magyar —angol, testnevelés szakokra jelentkezett, vagy műszaki pályákra. Ezt figyelembe véve csoportosítottuk a tantárgyakat. A tantervi előírás szerint a fakultatív tárgyak között lenni kell olyan gyakorlati jellegűnek, ami a tovább nem tanulók elhelyezkedését segíti. Ilyen a Vasvári gimnáziumban a testnevelési és sport- szervezési ismeretek, amit harmadik osztályban heti négy, negyedikben hat órában oktatnak. Felkészíti a tanulókat 6—14 éves gyerekek tömegsport jellegű foglalkozásainak, testnevelés órán kívüli sportfoglalkozásainak megtervezésére, vezetésére. Újdonság a természettudományos laboratóriumi gyakorlat, amellyel a biológiai, fizikai és kémiai ismeretek mélyíthetők. — Nem zökkenőmentes a gyakorlat vezetése. A tematikák késve érkeztek meg, nincs még elég kísérleti eszközünk — mondta Pappné Dombai Katalin kémia-fizika szakos tanárnő. — Hasonló gondjaink vannak az új tantárgy, a technika oktatásánál, amit az idén első osztályban vezettek be. Azzal a céllal, hogy a termelőmunka megbecsülésére neveljen, általa könnyebben eligazodjanak a fiatalok a technikai kultúrában. Alaposabb felkészítés Egybehangzó a tanárok véleménye, hogy az új munkarend elvileg jó. A továbbtanulók alaposabban felkészülhetnek, erősödött a minőségi követelmény a tanításban és a tanulásban egyaránt. Az előírások valóra váltása azonban- nem könnyű feladat. Jó szervezést, igazi csapatmunkát igényel a tantestülettől, nagyobb megterhelést ró a gimnazistákra. Ma még csak harmadikosok, akik először kezdtek az új tanterv szerint tanulni. Sorsuk további alakulásából olvasható majd ki a válasz: meghozza- e a remélt eredményt a tanügyi reform? Reszler Gábor Nyereség más megyében? SZABOLCS-SZATMÄR MEGYÉBEN évente háromnégyezer borjút adnak el a háztáji gazdaságokból — a termelőszövetkezetek közvetítésével — más megyékbe. Félreértés ne essék, ezek az állatok is az ország állományát gyarapítják. Ám nem mindegy, hogy melyik gazdaságnak termelik azt a bizonyos összeget. Mert vágásra hízottan mégiscsak értékesebb az állat, mint borjú korában. Egy gyors számolás ezt bizonyítja. A borjúknak szopós korukban 7—9 kilogramm tejre, s emellett még más takarmányra van szükségük egy kilogramm hús előállítására. Ez 60—70 forintot jelent. Ugyanakkor az intenzív súlygyarapodás' időszakában ez az összeg 25—30 forintra csökken. Úgy tűnik, a megyében gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek megelégednek a közvetítő szereppel, s futni hagyják a pénzüket. Egy reprezentatív felmérés szerint ebben az évben Kölesén 250, Méhteleken és Csaholcon 200—200 borjút adtak el. A tizenkét községre kiterjedő felmérés megállapította, hogy ebben az esztendőben eddig 1510 borjú hagyta ol a megyét. De hányszor tizenkét községe van Szabolcs-Szatmárnak? S ha más gazdaságoknak — veszprémi, vagy vasi szövetkezeteknek — megéri az országon keresztülutaztatni a jószágokat, akkor miért ne érné meg a helyi szövetkezeteknek a tagoktól felvásárolni, hizlalni, majd értékesíteni az állatokat?! Hiszen a befektetés a későbbiekben többszörösen kamatozik. S hogy a megyei termelőszövetkezetek csak közvetítenek és nem vásárolják fel a borjúkat, annak a viszonylagos tőkeszegénység az oka. A bank pedig rövid lejáratú hitelt ad marha- hizlalásra. Ha a gazdaság nem tekinti állandó tevékenységének a hizlalást, akkor egyszeri alkalommal vehet fel hitelt, amit értékesítés után fizet vissza. Jó megoldásnak kívánkozna az is, hogy az állatforgalmi vállalat vásárolná meg a borjakat, s átadná hizlalásra a szövetkezeteknek. Ezzel egyszersmind biztos alapanyaghoz jutna a vállalat, ugyanakkor a pénzügyi rendszer ennek megoldásában szerepet tud vállalni. MOST FOKOZOTTAN ÉRDEMES odafigyelni a termelőüzemeknek a többletként jelentkező hízóállatok- ra. Január elsejétől ugyanis hat forinttal emelkedik a hízómarha eladási ára, a gyenge adottságú szövetkezetek pedig ezenfelül még felárat kapnak. Érdemes tehát már most megalapozni a jövő évi nyereséget. Sipos Béla Meleg sziget minden vátosnak van egy kiválasztott, egy félreérthetetlen találkahelye. És ott találkozni már-már vallomás. No persze lehet majd egyszer húsz másik köztéri óra is Szálkán, de akkor is ez marad „az óra”. Délutántól estig hét randevút láttam. Nem vártam senkit, talán ezért is fáztam. Búcsúképpen azért rákacsintottam az órára, a mutató szökken egyet és úgy tűnik, mintha visszakacsintana. ö is tudja, én is tudom, hogy a krómozott oszlopokon a hidegben is meleg sziget az óra. Egy falat- nyi város. Barths Gábor kozni, hanem igenis i randevúzni járnak. : Állandóságuk bizonysága, hogy aniikor például Miskolcon felszerelték az első □ ajtakapom magamat, hogi mondogatom c régi slágert: „Várom ma hétkor a Nemzetinél, ott ahol a hatos...’ No persze, nem véletlen az idézet. Minden városnak van ugyanis egy meghatározott randevúhelye Amikor egy várói akkorává lesz, hogy az egymást keresői könnyen el is kerülhetik egymást, akkor a szerelmesek okossága mindig talál magának egy félreérthe- tetlent. Mindenütt Nyíregyházán éppeti úgy, mint Miskolcon Debrecenben, Pécseti vagy bárhol. És a: ilyen helyek szentel a maguk nemében mert oda nem találforgalmi lámpát, akkor találkahellyé lett a „villanyrendőr”, és hiába szereltek fel azóta egy tucatnyi villanyrendőrt a városban, találkozni ott azt az egyetlen helyet jelenti. És ott találkozni már-már vallomás. Néztem a srácot. Áldatlan dolog a Ka- talin-nap, de áldott dolog a tizenhét éves szerelem. A fiú kezében névnapi virágcsokor. Hol dugta volna, hol meg mutatta volna szívesen, amíg türelmetlen topogva várt Mátészalkán az új és egyetlen (immár villanyrendőrösen mindig egyetlen) utcai óra alatt. Horgászás közben pézsmák randevúját lestem meg. Ott várt ilyen türelmetlenül a pézsmalegényke, első lábával időnként türelmetlen nagyokat dobbantva a rengő szigetre. Jött is társa... Az új mátészalkai óra bölcs. Késik. Tudja, onnan a magasból látja is talán, hogy jön már az a „Kedves”, hogy bizony majdnem szaladva jön, amíg nem látszik. Csak a saroknál lassul le a lépte és gyorsul a szívdobogása. ök ketten mennek. Válluk össze-össze- ütődik. Az óra mutatója egy percnyit előre szökken és késő ősz i ide, kora tél oda, ka- maszos májusi kedvvel rohanni szeretne, \ hiszen már két fiú vár a krómozott oszlopnál, és két másik „Kedves” vasal, öltözik kapkodva valahol. Tudom én, hogy
