Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-08 / 287. szám
4 Kelet-Magyarország 1981. december 8. Magyar—szovjet kormányfői tárgyalások Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeire. Szót váltottak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel kontinensünk békéjének és biztonságának megőrzésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, egy új nukleMiniszterelnökünk bevezetőben kifejezte őszinte örömét, hogy hivatalos baráti látogatáson hazánkban üdvözölhetjük Nyikolaj Tyihono- vot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. Hozzáfűzte, e kiemelkedő fontos esemény alkalmat ad rá, hogy ismételten kifejezésre juttassuk azt a bensőséges, testvéri viszonyt, amely népeink, országaink s pártjaink, az MSZMP és az SZKP — személy szerint Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs — kapcsolatát jellemzi. Hangsúlyozta: e látogatás fontos hozzájárulás a népeinket összekötő baráti szálak erősítéséhez, elősegíti országaink kapcsolatainak sokoldalú fejlesztését, hatékonyabbá teszi a haladásért, a békéért! és a biztonságért folytatott közös harcunkat. Az országunk előtt álló feladatokról szólva Lázár György kiemelte: népünk a párt vezetésével szoros nemzeti egységbe tömörülve, nyugodt és alkotásra ösztönző politikai légkörben folytatja a fejlett szocialista társadalom építését, eredményesen munkálkodik pártunk XII. kongresszusa határozatainak teljesítésén. A kiegyensúlyozott belpolitikai légkör, népünk tettre- készségét különösen nagyra értékeljük, mert olyan időket élünk, amikor nehéz körülmények között, nehéz feladatokat kall, megoldanunk. Egy-, idéjűlég kell teljesítenünk azt a külön-küiön is hagy erőpróbát jelentő követelményt, hogy népgazdaságunkat átvezessük az intenzív fejlődési pályára, illetve, hogy ellensúlyozzuk gazdálkodásunk külső feltételeinek jelentős .romlását. A Magyar Népköztársaság számára kiemelkedő fontossága van a szocialista közösség országaihoz és ezen belül mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő baráti és szövetségi szálaknak. A magyar—szovjet kapcsolatokról szólva riagy megelégedéssel mondhatom’, hogy azok felhőtlenek és szilárdan megalapozottak. Összekötnek bennünket a közös forradalmi hagyományok, a közös eszmék, célok és az érdekek azonossága. A továbbiakban az élet minden területét átfogó sokszínű és gazdag magyar— szovjet kapcsolatok jelentőséVasárnap a MEDOSZ székházában az országos választmány beszámolója fölötti vitával befejeződött a kisiparosok VIII. országos küldött- gyűlése. A kétnapos tanácskozáson 39-en szólaltak fel és 28 javaslatot tettek, egyebek közt a rokkantak alkalmazásával, a jövedelemszabályozás korszerűsítésével, a központi műszaki fejlesztési alap létrehozásával, a gépvásárlási kölcsönfeltételek egyszerűsítésével kapcsolatban. A javaslatok megvalósítása érdekében a KIOSZ részletes elemzéseket és vizsgálatokat végez. Molnár József, a KIOSZ elnöke a vitát összegezve megállapította, hogy a küldöttgyűlés konstruktívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit és önkritikusan foglalt állást a hiányosságok áris világégés megelőzésének fontosságára. Este az Országház vadásztermében díszvacsorát adtak a szovjet kormányfő tiszteletére, melyen megjelentek a politikai és társadalmi életünk vezető személyiségei. A díszvacsorán pohárköszöntőt mondott Lázár György és Nyikolaj Tyihonov. gét hangsúlyozva kiemelte: Számunkra külön is meghatározó fontossága van országaink gazdasági együttműködésének. Ezt önmagában már az is jelzi, hogy a Szovjetunió a legnagyobb gazdasági partnerünk, s az 1981. évi forgalom várhatóan több mint hat- milliárd rubelt ér el. Jóleső érzés tudnunk, hogy hazánk a Szovjetunió külkereskedelmi partnereinek sorában a hatodik helyet foglalja el. Kivitelünk egyhar- mada a Szovjetunióba irányul. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy elismerő szavakat hallunk szovjet barátainktól a moszkvai olimpiára szállított korszerű berendezések megbízható működéséről csakúgy, mint az Ikarus autóbuszokról, amelyekből jelenleg már több mint ötvenezer közlekedik a Szovjetunióban, hogy érdeklődésre tartanak számot a magyar mezőgazdaság termelési tapasztalatai, hogy vevőink elégedettek a magyar gépek, műszerek, gyógyszerek minőségével, közkedveltek a könnyűipar, a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fogyasztási termékei — mondotta Lázár György. Megjegyezve, hogy eredményeink gyarapítására, a gazdasági együttműködésünk fejlesztésére még sok lehetőség kínálkozik, aminek a kihasználásában nagymértékben érdekeltek vagyunk. Ami minkét, a Magyar Népköztársaságot illet, életbevágóan fontos érdekünk fűződik hozzá, hogy az 1990- ig szóló, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fő irányait meghatározó gyártásszakosítási és kooperációs együttműködés hoszr szú távú programját megvalósítva még jobban elmélyítsük országaink iparának, mezőgazdaságának együttműködését, közvetlenebbé tegyük az intézmények és a termelővállalatok közötti kapcsolatokat, közös vállalkozásokat hozzunk létre egymás igényeinek kielégítésére és a harmadik piacon való közök fellépésre. Ezt követően szólt arról, hogy kétoldalú gazdasági kapcsolataink fejlesztése egyben hozzájárulás a KGST keretében folyó szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. Örömmel nyugtázhatjuk, — mondotta —, hogy mind magasabb színvonalat érnek el kijavítása érdekében. A tanácskozáson is kitűnt, hogy a kisiparosság a társadalom politikai, gazdasági céljaival egyre jobb összhangban tevékenykedik, ahhoz azonban, hogy a következő időszak nagyobb feladatait is elláthassák, további szemléletváltozásra van szükség. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalásban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feladatait a következő öt évre. Ezek között legfontosabb gazdasági célként határozták meg a szolgáltatások területén a lakáskarbantartás, a -felújítás, a gépjármű-, és a hagyományos ruházat- és lábbelijavítás fejlesztését. Az árutermelésben az exportnövelő, az importot helyettesía magyar—szovjet kulturális kapcsolatok is. Szélesedik az együttműködés a tudományban és külön öröm számunkra, hogy egyre több személyes barátság szövődik a magyar és a szovjet emberek között. Mindez érthetővé és természetessé teszi, hogy népünk a legsajátabb ügyének tekinti, szívből helyesli hazánk és a Szovjetunió gyümölcsöző kapcsolatainak fejlesztését, megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen erősítését. A világ haladó és békeszerető erői tudatában vannak, hogy a hatalmas Szovjetunió következetes külpolitikája és személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, a világszerte tisztelt békeharcos erőfeszítései milyen fontos hozzájárulást jelentenek az emberiség biztonságának védelméért, a társadalmi haladás előmozdításáért folyó harc sikeréhez. A népünk érdekeit és akaratát kifejező külpolitikánkat folytatva teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot. Üdvözöljük a párbeszéd felújítását a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok köEzután Nyikolaj Tyihonov mondott pohárköszöntőt. Elöljáróban köszönetét mondott az MSZMP Központi Bizottságának, a magyar kormánynak a meghívásért, a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért. Megragadva az alkalmat, egyúttal átadta a jelenlévőknek s az egész magyar népnek Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Leonyid Brezsnyev mindenkor nagy figyelemmel kíséri a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatok fejlődését és erősítését. Behatóan és sokoldalúan foglalkozik a szovjet—magyar együttműködés kérdéseivel — mondotta a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta: — Országaink vezetőinek immár hagyományos és rendszeres találkozói meghatározó jelentőségűek a szovjet és magyar nép barátságának és testvériségének erősítésében, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, valamint az aktív és egyeztetett békepolitika megvalósításában. E találkozók széles távlatokat nyitnak államaink sokoldalú együttműködésének kibontakoztatásához, és világosan meghatározzák a ma megkezdett tárgyalások irányát is. — A szovjet—magyar együttműködést immár hosz- szú ideje a sokrétű, elmétő, a hiánycikkek körét csökkentő, a hazai áruválasztékot bővítő és a háttéripari termékek gyártásának növelését határozták el. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai képzés fejlesztése, a műszaki korszerűsítés, a kapcsolatok javítása az állami és a szövetkezeti gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel, továbbá a közösségi gondolkodás, a társadalom iránti elkötelezett magatartás erősítése. A küldöttgyűlés elfogadta a KIOSZ új alapszabályát, majd megválasztotta az országos testületeket és tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Neményi Endrét elnökhelyettessé választották. zött, síkraszállunk azért, hogy az államok egyenlő biztonságának szavatolására a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kerüljön sor. Készek vagyunk együttműködni a béke és a haladás minden igaz hívével. A Magyar Népköz- társaság, mint a múltban, a jövőben is becsülettel teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a béke megőrzésében fontos szerepet betöltő védelmi szövetségünkben, a Varsói Szerződésben vállalt, s mindent megtesz szocialista közösségünk egységének megszilárdításáért, erejének és tekintélyének növeléséért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és egész népünk nevében további sok sikert kívánok a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, a világbéke megőrzéséért, az egyetemes társadalmi haladásért vívott következetes és fáradhatatlan harcához. Végezetül a kommunizmust építő szovjet népre, a magyar és szovjet nép megbonthatatlan örök barátságé- ra, a szocializmus és a béke győzelmére emelte poharát. lyült és eredményes munka jellemzi. Kapcsolataink vala-. mennyi területén meggyőző eredményekkel találkozunk. Szoros együttműködésünk hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még biztosabban haladjunk előre a szocializmus és a kommunizmus építésének útján. — A mostani tárgyalásokon behatóan foglalkozunk a gazdasági kérdésekkel. Eszmecseréinket viszont korántsem csupán a számok, a szűkén vett gazdasági kalkulációk mérlegelése jellemzi. Magyarországgal kapcsolatos politikánk változatlanul a barátság és testvériség politikája, amely a szocialista internacionalizmus magasztos elveihez való hűségen alapul. A szovjet emberek jól tudják, hogy a szocialista Az apjának se kellett több. Hiába rítt a gyerek, kirohant és azzal lármázta fel a falut, hogy a pék megölte a kisgye- rekit. Hát a mi falunkban, nagyon szeretik ám a gyereket. Egy szempillantás, annyi sem telt bele, már talpon is volt az egész falu. És hiába menekült a pék a templomba, meg föl a toronyba, ami akkor pont olyan volt mint a pécsi minaret, a nép bizony csak ment utána, hogy megölje. No le is lökték szegény simindzsiást, aki behunyta a szemét, s esett, esett egészen a torony aljáig, ahol is két testvér, a harangozó, meg a testvére ültek és beszélgettek. — De hát a török templomban nincsen harang, minek oda harangozó? — Csiba te! Nem a templomba kell, a történetbe! Szóval szegény pék-simindzsiás ráesett a harangozó testvérire, és úgy agyonlapította, de úgy, hogy az azt sem mondta, hogy miatyánk, Mohamed. A pék pedig. föltápászkodott, és rohant, rohant egyenesen a bíró házába ... — Kádi! — ... bíró házába! A népek meg utána, df a bíró bizony bezárta a kaput, és csak a peres feleket engedte be. Az Magyarország töretlen fejlődése összhangban van a Szovjetunió érdekeivel, a kommu-, nizmus és a béke ügyével. örömmel tölt el bennünket, hogy magyar barátaink hasonlóképpen vélekednek erről. Ez a kölcsönös megértés teszi időtállóvá a szovjet —magyar együttműködést, és ez a záloga annak is, hogy mostani tárgyalásaink eredményesek lesznek. Természetesen figyelmünket nemcsak a napi feladatokra fordítjuk, hanem szem előtt tartjuk a távlatokat éá a holnap teendőit is. Őszintén beszélünk a még megoldásra váró kérdésekről, a nehézségekről is. Szilárd elhatározásunk, högy leküzdjük ezeket, s hogy sikerrel megvalósítsuk gazdaságaink in- tenzifikálását. Ebben pedig olyan kimeríthetetlen tartalékra kell támaszkodnunk, mint a szocialista gazdasági integráció elmélyítése, egymás tapasztalatainak további tanulmányozása és alkalmazása. — Kétségtelenül, könnyebben oldhatnánk meg feladatainkat, ha a reakciós imperialista erők miatt nem romlott volna meg a nemzetközi helyzet. Sajnos, ilyen körül- mények között számottevő eszközöket vagyunk kénytelenek elvonni* védelmi képességünk kellő szintjének fenn- tartására, hogy biztosíthassuk saját országunk, valamint szövetségeseink és barátaink biztonságát. — Külpolitikánk legfőbb feladata a béke megőrzése. Mi nagyra értékeljük, hogy a béke megszilárdításáért vállvetve küzdünk a szocialista Magyarországgal, s a többi testvéri szocialista országgal, összehangolt fellépéssel, valamennyi, a háború elkerülésében érdekelt erő közös támogatásával kétségtelenül újabb eredmények érhetők el a háborús veszély elleni harcban. — Mi arra törekszünk, högy a 80-as évek az enyhülés elmélyülésének évei legyenek, s azokat a fegyverkezési hajszáról a leszerelésre való áttérés jellemezze. A Szovjetunió egész politikája, tevékenysége e célt szolgálja. A XXVI. kongresszuson elfogadott, a 80-as évekre szóelveszett ünnepi hús, a rívó gyerek apja volt az első: Kádi, uram, itt- van ez a csaló tolvaj, simindzsiás, akinek egész családja tolvaj volt már Anatoliában, most pedig ellopta a bárányomat és megölte a gyerekemet. — Ó, mond- , ta szemeit az égre forgatva a kádi —, igaz-e ez, te szerencsétlen simindzsiás? Mondjad az igazságot, de igaz istenedre, ám, mert ha nem ... Igaz, igaz, mondta a szegény pék teljesen a bugyogós gatyába csinálva, mert hát nem igen tudta, hogy mit mondjon! Nem is tudsz védekezni? — kérdezte a kádi. — Hát — mondta a pék —, biztosan véletlenül történt, egészen biztosan véletlenül. — No az már más, felelte erre a kádi, ha nem akarva történt, hanem csak úgy akaratlan, akkor arra bizony teljesen más kadencia jár. Hallgassátok meg, hogy mit ítélek. Szemet szemért, fogat fogért. Ez itten megölte a te elsőszülöttedet, igaz-e? — Igaz, igaz! — Véletlenül azt mondod — forr dúlt a simindzsiáshoz, — igaz, igaz, rázta a fejét a pék. — Nahát ha így van, akkor amit elvettél, azt vissza kell adni. Gyereket már pedig Allah is csak egyféleképpen tud visszaadni, ezért hát fogad te magad — mutatott rá a pékre — és hazaviszed ló békeprogram megvalósításában új, jelentős politikai esemény volt Leonyid Iljics Brezsnyev NSZK-ban tett látogatása. Önök jól ismerik azokat a szovjet kezdeményezéseket, amelyeket országunk terjesztett elő a nukleáris fegyverek Európában való csökkentéséért, és a nukleáris rakétaháború veszélyének elkerülésére. — Nyugaton sokat beszélnek az úgynevezett „hullamegoldásról”. A „nullamegoldást” azonban — Washingtonban legalábbis — meglehetősen sajátságosán értelmezik. Szerintük a Szovjetuniónak fel kell számolnia nukleáris védőpajzsát, míg az USA és a többi NATO-or- szág egész, jelenleg Európában elhelyezett nukleáris potenciálja érintetlen marad. A Szovjetunió kész a valódi „nullamegoldásra”, vagyis arra, hogy Európából kivonják a nukleáris fegyverek összes fajtáját; úgy a közép- hatótávolságúakat, mint a taktikaiakat. Mi az atomfegyvermentes Európáért széliünk síkra, a felek egyenlő biztonsága elvének szigorú betartása mellett. Ez a mi szilárd és világos álláspontunk! Illúzió lenne azt feltételezni, hogy a bonyolult nemzetközi problémák maguktól megoldódnak. Az imperializmus erői változatlanul egyoldalú előnyök megszerzésére törekednek. A szovjet nép azonban soha nem fog lemondani saját országa, szövetségesei és baráti biztonságának szavatolásáról. Mint ismeretes, a napokban Genfben megkezdődtek a szovjet—amerikai tárgyalások. Majd meglátjuk, hogyan alakulnak. Részünkről megvan mind a politikai akarat, mind a készség arra, hogy konkrét eredmények szülessenek a béke érdekében. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a béke megőrzésére és a nukleáris katasztrófa megelőzésére irányuló szándéka megingadha- tatlan! — hangsúlyozta Nyikolaj Tyihonov. Befejezésül a szocialista Magyarország boldogságára és felvirágoztatására, a testvéri magyar népre és a megbonthatatlan szovjet—magyar barátságra emelte poharát. magadnak ennek itt a feleségét — mutatott rá a szegény kárvallott törökre — gyereket csinálsz neki, s az első gyerek, aki születik, az nem a tiéd simindzsiás, hanem itt ezé az igazhitűé. Megijedt erre az ítéletre a török. Szép fiatal felesége volt, szerette, nem akaródzott tőle elválni neki. Mondta is, de erre csak megdühödött a bíró, s azt mondta: no akkor, ha nem fogadod meg a törvény szavát, takarodj a szemem elől, s te fizeted a per költségeit is. A per pedig két bárányba kerül, egy elevenen, egy megsütve. Nem ért ám ezzel még véget a bíró dolga, mert jött ám a harangozó is, és nagy szomorúsággal előadta, hogyan halt meg az ő testvére, a szenthely árnyékában, mert hogy az a kutyahitű, istentagadó simindzsiás ráugrott a fejire. Löktek engem — mondta volt szegény pék, de a kádi csak letorkollta: Csönd legyen! Ami az előbb igazság volt, igazság az most is. A törvény az, hogy szemet szemért, fogat fogért. Ezért hát te simindzsiás, szépen leülsz a torony aljába, te pedig harangozó fölmész a toronyba, osztán ráugrasz a simindzsiás fejire, haljon csak meg ő is úgy, ahogy megölte a testvéredet. Ha pediglen nem akarod — mert hogy akkor már a harangozó ugyancsak kifelé oldalgott — itt is te fizeted a perköltséget, ami ugyanannyi, mint az előbb, mert hogy én igazságos vagyok: két bárány, de most egy sütve, és egy elevenen ! — No és? Ugrott a te török harangozod? (Folytatjuk) Lázár György pohárköszöntője Kétnapos tanácskozás után Befejeződött a KIOSZ küldöttgyűlése Nyikolaj Tyihonov pohárköszöntője Szalontay Mihály: ■ ■ ■ ■ ■ cutofsó cnap l S B ■ 51.
