Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. december 8. NAGYLÁNYOK ISKOLÁJA NEM VOLT TIBII Csecsemőápolás — Családi életre nevelés — Véradó főiskolások Ezernyi egészségügyi taná­csot kaptak idén is megyénk fiataljai a Vöröskereszttől. A tömegszervezet jóvoltából olyan gyakorlati tudnivalókat is elsajátítottak, amelyeknek naponta hasznát vehetik és életük későbbi szakaszaiban még inkább. Egy mondatban talán így lehetne megfogal­mazni: a Magyar Vöröske­reszt a centenárium jegyében különösen eredményesen se­gítette a fiatalok egészséges életmódra nevelését, jól moz­gósított a feladatokra és kö­zösségeket is kovácsolt. A té­máról, pontosabban az ered­ményekről a közelmúltban a Vöröskereszt megyei vezető­sége is tanácskozott. A két főiskolánkon is kezd kibontakozni a vöröskeresztes munka — állapították meg az említett vezetőségi ülésen. A tanárképző főiskola vöröske­resztes aktívái például vállal­ták, hogy korrepetálják a kórházban fekvő beteg gyere­keket. A mezőgazdasági főis­kolán kis híján ' 2500 liter életmentő vért adtak a diá­kok. A nem teljes felsorolás­ból is kitűnik, hogy az idei ifjúsági vöröskeresztes mun­ka igen eredményes volt. Ha­sonló — néhol még jobb — munkára lesz szükség a kö­vetkező években is. (nábrádi) Radó-terem a főiskolán A nyírségi földrajzi na­pok keretében dr. Radó Sán­dor (1899—1981) professzor emlékére földrajzi előadóter­met neveztek el a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. A Radó-teremmel, a ki­váló tudós és antifasiszta szellemi-politikai örökségé­nek ápolásával az általános iskolai földrajz-tanárjelöltek szocialista nevelését kíván­ják szolgálni. A Radó-terem- ben elhelyezett portrét Bényi Árpád festőművész, a rajz tanszék mb. vezetője készí­tette. A nagy tudós iránti tisztelet megnyilvánulása az is, hogy Boros Péter földrajz­rajz szakos hallgató bronz­plakettet készített Radó pro­fesszorról. A földrajzi előadó­terem avatásán Radó Sándor nagy ívű életútjáról, tudomá­nyos, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalomban végzett kiemelkedő munkás­ságáról dr. Frisnyák Sándor főigazgató-helyettes, tanszék- vezető főiskolai tanár mon­dott ünnepi beszédet. Dr. Boros László T apasztalatcsere és társadalmi munka MTESZ városi intéző bizottság alakul Kisvárdán MTESZ városi intéző bizottság alakul december 17-én Kisvárdán. A tudományos egyesületek munká­jának kiterjesztéséhez, szervezettebbé tételéhez nyújt majd segítséget, s jobban bekapcsolja ajnű- sZaki és agrár értelmiséget a szellemi életbe. Jelenleg öt tudományos egyesületnek működnek üze­mi csoportjai Kisvárdán. Az Elektrotechnikai Egye­sület csoportja már másfél évtizedes múltra tekint vissza, jelenleg több mint harminc tagja van. Ebben az esztendő­ben a villamos energia éssze­rű felhasználásának propagá­lása volt a csoport egyik fő célja. Ezenkívül felmérték több környező iskola tanter­mi világítását, meghatározták a tantermekben szükséges luxértékeket, s műszaki ta­nácsokat is adtak. Most ha­sonló munkát végeznek a ber- keszi gyermekotthonban. Szá­mos más, gyakorlati tenniva­lójuk is van. Rendezvényei­ken rendszeresen foglalkoz­nak tsz-ek energiafelhaszná­lási problémáival, sok értékes javaslatot adtak a villámvé­delem műszaki megoldásaira. Az ÉJelmezésipari Tudomá­nyos egyesületnek a szesz­ipari vállalatnál van üzemi ; csoportja, s a vállalati élethez kapcsolódnak rendezvényei. A gyártmányfejlesztéssel, az anyagmozgatás sajátos kérdé­seivel foglalkoztak. A Vulkánra épül a Bányá­szati és Kohászati Egyesület helyi szervezete. Főleg szak­mai tapasztalatcseréket, kon­zultációkat rendeznek. Az egyesület szervezésében ha­sonló üzemekben jártak szak­embereik az.NDK-ban, Cseh­szlovákiában. Az egyesület révén jutott el küldöttük Bul­gáriába, a 48. öntészeti vi­lágkongresszusra. Az Építőipari Tudományos Egyesület csoportjának jelen­leg hat tagja van, s nemré­giben ifjúsági tagozata is ala­kult, így hamarosan 12 újabb taggal bővül így az ÉTÉ vá­rosi csoportja. Társadalmi munkájuk fontos része, hogy a városi-járási fejlesztések­hez műszaki segítséget adnak, szorgalmazzák a községren­dezési tervek elkészítését és azok helyi vitáit. Az idén több mint kétsze­resére nőtt a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság helyi szervezetének lét­száma, most több mint 70 szakember vesz részt prog­ramjaikon. Különösen az ön­tödei Vállalatnál, valamint a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárban élénk a szer­vezeti élet. Jelentős SZVT- rendezvény volt az idén „a megye legjobb munkahelyi vezetője” cím elnyerésére szervezett vetélkedősorozat. A kisvárdai szervezet nemcsak a városban, hanem Tuzséron, Záhonyban, Vásárosnamény- ban is jó szervező munkát végzett, eredményeként a te­rületi versenyben több mint húszán vettek részt. A tudományos egyesületek munkája nagyobb figyelmet kap a következő hetekben, s mind több gazdasági vezető támogatja is az egyesületi kezdeményezéseket. Várható, hogy a több helyi program, az intéző bizottság adta na­gyobb lehetőségek még in­kább megélénkítik a kisvár­dai, záhonyi és a környékbeli nagyobb ipari, mezőgazdasági üzemekben dolgozó műszaki és agrárértelmiség társadalmi életét. M. S. A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezet modellező üzemében már a jövő év őszi.téli lábbelik mintadarabjait ké­szítik. Virányi Istvánné és Türk Jánosné munkáját Földesi Imre, a modellüzem vezetője ellenőrzi. (Elek Emil felv.) A töltésen támadott Rádiót rabolt Életbevágóan fontos . A tanácskozáson egy sor beszédes, számot is közzétet­tek. A csecsemőápolási vetél­kedőkön az. általános iskolák­ban 1276-an, a középfokú is­kolákban 218-an vettek részt. A vetélkedőknek főleg a lá­nyok veszik hasznát. Az első­segélynyújtó versenyeken az általános iskolákat kis híján 3100 tanuló képviselte, a szakmunkásképző iskolákból 731 diák versenyzett. Utóbbi diákok munkába állva, a mű­helyekben különösen hasznát vehetik a tanultaknak. Egy- egy esetleges baleset után életbevágóan fontos lehet a szakszerű segítségük. Egy nyíregyházi fiatalember — , igaz, nem a munkahelyén — egy közúti balesetnél Tiászhct- ‘ ; sftotta éVedrhéhyesen atanfa- lyárrion tanultakat. A vöröskeresztes munkának egy része számokkal, tények­kel nem is mérhető. Az alap­szervezetek idén különösen sokszor foglalkoztak, a hu­manizmusra, a segítőkész tár­sas kapcsolatra neveléssel. A mozgalom tömegkapcsolata azzal is javult, hogy a vörös­keresztesek segítették az ifjú­gárdisták megyei és országos versenyének lebonyolítását. A novemberi fogászati és testápolási hónap keretében például a balkányi iskolákban tartottak érdekes előadásokat és bemutatókat. % ; Tiszta műhely •'Möt a •'ix • . i A családi életre' rt éve lést szintén jól segítette a tátneg- szervezet. Élénk volt az ér­deklődés a Nagylányok isko­lája és a Családi élet iskolá­ja fiúknak című tanfolyamok iránt. A megye középfokú is­koláiban az egészségnevelés­sel kapcsolaban 564 előadást tartottak. Kilencvenhárom- _ szór filmvetítés szemléi tétté ; és tette emlékezetessé az elő- ; adást: Az előadások kézzel- ' fogható eredményéről csak egy adat: 137 általános isko­lának 2174 osztálya nyerte el a „Tiszta osztály” címet. A szakmunkásképző iskolákban 82 benevezett műhely közül 59 kapta meg a „Tiszta mű­hely” feliratú és megtisztelő táblát. Magasabb szinten Sajnos, megyénkben is nö­vekszik azoknak a tizenéves lányoknak a száma, akik ter­hességmegszakításra jelent­keznek. Ezért és persze nem­csak ezért több előadáson, tanfolyamon félre tették a tabukat és nyíltan, őszintén szóltak a helyes szexuális ma­gatartásról, a korszerű fo­gamzásgátlásról. Érthető, hogy több helyen az előadá­sokat élénk vita követte. Hatszor volt eddig büntetve a 30 éves Horváth József At­tila, aki egyébként csengeri Iákos. Legutóbbi büntetései­ből újévkor szabadult, de a korábbi bírósági ítéletekből kitűnik, hogy ittasan erősza­kos, agresszív természetű, immár idült alkoholista. Horváth augusztus 15-én Pátyodon nagyobb mennyisé­gű szeszes italt ivott meg. Az esti órákban Szamosangyalo- son keresztül akart hazatérni csengeri lakására. Szamosan- gyaloson még betért a közsé­gi kocsmába, s ott összetalál­kozott Mester Péter helybeli lakossal __________________­Záróra után Horváth el­csalta Mestert, hogy menje­nek el házhoz pálinkát vásá­rolni. A Szamos töltésén ha­ladtak, mikor Horváth elha­tározta, hogy elveszi a Mes­ter nyakában lévő táskarádi­ót. Amikor már csaknem a szamosi gátőrházhoz értek, Horváth tenyéréllel tarkón vágta Mestert. Mester ke­resztülesett a kerékpárján, s a földön feküdt, amikor Hor­váth rátérdelt, és — bár Mes­ter segítségért kiabált — a szijjal fölerősített rádiót ki­szakította, aztán kerékpárjá­ra .ülve elmeneküli.- ....... Mester segélykiáltásaira az öccse és annak felesége siet­tek a helyszínre, és Mestert a lakásukba vezették. A megtett följelentésre másnap a rendőrség megta­lálta Horváthnál a zsebrádiót és visszaadta Mesternek, így a kár megtérült. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság rablás miatt Horváthot három év és hét hónap fegy- házra büntette, mint több­szörös visszaesőt, öt évre el­tiltotta a közügyektől, és az alkoholizmusa miatt elren­delte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. ............................................... <k> A KÉPERNYŐ ELÜTI Szombaton este... Ritka szerencsésen „jött össze” most a szombat esti-éjsza­kai szórakoztató műsor. (Ezen a vélekedésemen ezút­tal az sem változtat, hogy időbeli ütközés miatt a ket­tesen sugárzott amerikai krimit, a Mozigyilkost nem tudhattam megnézni, gon­dolom, sokadmagammal együtt.) Ugyanis először Marcel Achard világhírű vígjátéka, A bolond lány té­véváltozata nyújtott pom­pás mulatságot. Azt hiszem, hogy a nálunk is közismert sikerdarab ilyen mesteri rendezésben (Makk Károly munkája), ilyen parádés szereposztásban való tévé­adaptációjáért a világ sok televíziója megirigyelhetne minket. Láttam a színművet — sok évvel ezelőtt — úgy emlékszem, a Csokonai. Színház bemutatásában Nyíregyházán, majd a Ma­dách Kamaraszínház párat­lan sikerszériát megért elő­adásában is. A mostani te­levíziós változat — szerin­tem — mindkét produkciót felülmúlta. Makk Károly némileg fölerősítette a tör­ténet krimielemeit, s kissé közönségesebbé, (helyeseb­ben talán hétköznapibbá) formáltatta a „bolond” lány (inkább líraibbá formált) figuráját a színpadi előadá­sokénál. Mindkét fő fogása bevált, fokozta az izgalmat és még életszerűbbé tette a játékot. Hogy a lány nem is volt olyan bolond, hogy tisztességesebb volt, mint a gazdái és a szeretői — en­nek hiteles írói bizonyítása ismert, mindig hálás, ám korántsem könnyű feladat. Ha még hozzáveszem, hogy a vizsgálóbíró (Huszti Péter éppen visszafogottságával nagy hatású alakításában) a karrierjét kockáztatta meg Kiválóan megírt és szer­kesztett nyolcrészes sorozat ért véget vasárnap, az Élő történelem. A felszabadulás utáni harminchat évről ma már csak az igazat szabad bármiféle formába is öntve elmondani. Ez a korabeli dokumentumokból, tanul­mányokból és a rádió ar­chívuma anyagainak válo­gatásából Asperján György által összeállított és írt adás­sor szocialista elkötelezett­séggel, de egyben tárgyila­gosan beszélt az elmúlt há­rom és fél évtizedről. A tényszerű közlésre va­ló törekvéssel nem állt el­lentétben az a nemes indu­lat, amely a szövegből és az előadásmódból, a hangnem­ből áradt, s hatásával a szerző és a közreműködők egyetértő, azonosuló társá­vá tette a hallgatót. Biztos vagyok benne, hogy még azt is, aki nem élte át azo­kat a heteket, aki azóta lett harmincon harmincötön fe­lüli felnőtt. Mintegy nyolcórányi idő­tartamú ez a sorozat. A magnószalag nem túl- olcsó anyag, a műsor költségei is jelentős summát tehettek ki. Mégis érdemes lenne kikal­kulálnia a rádió más mű­sorait a közönség részére árusító részlegnek, hogy tudnák-e elf ogadható áron az iskolák, a művelődési in­tézmények Rendelkezésére adni ezt a sorozatot, akár normál, akár kazettás vál­tozatban. Lev Tolsztoj nevét hallva, olvasva legtöbbünknek nagy regényei jutnak eszébe. A köztudat nem is igen tartja számon, hogy drámákat is az igazság kiderítéséért, ak­kor a siker két legfontosabb tartalmi eleme máris adott. „Csak” bravúros szerkesz­tés, jó dialógusok, s olyan színészi teljesítmények kel­lettek hozzá, mint esetünk­ben a nemcsak rendkívül dekoratív, de nagyon szug- gesztív Igó Éváé (Josefa), a bankár és a fegyőr kettős szerepében remeklő Darvas Iváné, s a feleségét játszó Psota Iréné. Egri Márta (a vizsgálóbíró felesége Balázs Péter (Morestan írnok), Be­nedek Miklós (államügyész) emlékezetes karakterfigurá­val járult hozzá a tévés si­kerhez, ám nem feledkez­hetek meg Bornyi Gyula ve­zető operatőri munkájáról sem. Majd az Ez a Maxim könnyed, többé-kevésbé el­viselhető varietérészletei kö­vetkeztek (lehetett lazítani, kényelmesen pót vacsorázni), ezután került sor a Most és mindörökké című — ma­gán közvélemény-kutatásom szerint nagy sikerű — ame­rikai tévéfilmsorozat befeje­ző részének sugárzására. A túlnyújtott sorozatokkal szemben ez iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet egy szerteágazóan cselekmé­nyes, többrétegű regényt háromrészes tévéfilmmé feldolgozni, a lényegi mon­danivaló (a drill és az em­berség szembeállítása, a férfiasság és az igazi kato­naerények felmutatása) ki­emelésével és hiteles lég­körteremtéssel. Bizonyára sokan és sokáig fogunk em­lékezni legjobban karakte­risztikus Warden őrmester­re (Steve Railsback nagy­szerű alakítása Bodrogi Gyula legalábbis egyenran­gú szinkronjával), s talán a többi • főszereplőre is. Merkovszky Pál írt. Közülük A sötétség ha­talma címűt szombat este mutatta be a Rádiószínház. Az ilyen eset, mint amilyet Tolsztoj ebben a drámájá­ban tárgyul választ, nem volt ritkaság sem a korabeli Oroszországban, sem más­hol a világon. A vagyonért vagy a más szerelméért fér­jüktől megszabadulni akaró asszonyok sokszor küldték halálba lassan ható, de an­nál nagyobb kínokat kivál­tó méreggel megúnt házas­társukat. A gyilkosságra a legtöbb esetben előbb-utóbb fény derült. Többnyire a nyomozás eredményeként, ritkábban önieljelentésből. Tolsztoj drámájában a tet­tes leplezi le önmagát lel­kiismerete és a megválto­zott körülmények kényszere hatására. Tolsztoj mindket­tőt igen árnyaltan mutatja be. Az embert sorsával együtt ábrázolja. A dráma rádióváltozata és rendezése Zsámbéki Gá­bor munkája. A szereplők között feszülő indulatoknak nemcsak kemény, hanem alattomos ütköztetésére is gondja volt a színészvezetés során, sőt arra is ügyelt, hogy az olyan, egyébként nem látványos, nem nagy játéklehetőséget adó figura, mint Akim apó (Nyikita ap­ja), megfelelő fényt, csak­nem csillogást kapjon, ép­pen a lelki, erkölcsi tiszta­ság hangsúlyozása céljával. Az előadás okán Csomós Marit (Anyiszja), Gófi Osz­kárt (Nyikita), Pápay Er­zsit (Matrjona) és Csapó Já­nost (Akim) kell feltétlenül megemlíteni. Seregi István A rtfíTTn MELLETI

Next

/
Oldalképek
Tartalom