Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-04 / 284. szám
1981. december 4. Kelet-Magyarország 3 Szabolcsi küldöttek között Alkalmazkodni a változásokhoz KÖZGAZDASÁGI VITÁK kereszttüzében áll az ország gazdasági helyzete, a világgazdasági kihíváshoz való gyors alkalmazkodás lehetőségéről, annak módozatairól cserélnek véleményt. Ennek a jegyében beszélgettek azok a szabolcsi közgazdászok is, akik a hét végén részt vettek a Magyar Közgazdasági Társaság tisztújító küldöttközgyűlésén Budapesten. Különösen Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének előadása váltott ki nagy visszhangot, amelyben a gazdasági növekedésről és a gazdasági egyensúlyról beszélt. — Ami legfontosabb, hogy irányt mutatott az előadás a következő 4—5 év munkájához — mondja Marosi Károly, a megyei szervezet elnöke, akit az országos elnökség tagjai sorába választottak. — Nem baj, ha időben felkészülünk arra, hogy a gazdaságban lesz néhány keserű kanál a gyógyításhoz — ahogy Faluvégi elvtárs fogalmazott —, de az is jó, hogy számolunk a világ- gazdasági hatásokkal, tudjuk, hogy milyen utat járjunk. Ez a program egyszerre ad munkát nekem a gabonaforgalmi vállalat élén, s a társaság megyei szervezetében. A programunkat úgy állítottuk ösz- sze, hogy éppen ezekkel a kérdésekkel foglalkozzunk többet, a megyében belül világosan lássa minden gazdasági vezető a feladatait. A mi szervezetünk az országos összehasonlításban a jó középmezőnyben foglal, helyet, közgazdászaink pályázatokkal is' bizonyítják, hogy értően művelik szakmájukat. S nem árt figyelembe venni azt a megyei különbséget is, hogy az ipari fejlődés növekedési üteme itt még a következő években is magasabb lehet az országos átlagnál, mert ennek megvannak a közgazdasági feltételei. — Különösen a fejlődés helyi továbbgondolása jelent nekünk feladatot — fogalmazza meg Kánási Erika, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője. — A gazdasági növekedésről elhangzottak valószínűleg ezután hoznak al- októ vitákat a közgazdászok körében. Egy ilyen közgyűlés viszont alkalom volt arra is, hogy megismerjük jobban az országos lehetőségeket, a fejlődés irányát. — A MAGUNK BŐRÉN TAPASZTALJUK, hogy a növekedési ütem prognosztizálása mit jelent — vélekedik Mezősi Tibor, a Volán 5. számú Vállalatának gazdasági igazgatóhelyettese. — Különösen sokat számít ez a szállításban, hiszen az ipar, építőipar és a mezőgazdaság fejlődése határozza meg a mi növekedési lehetőségeinket. Nagyon megragadott az előadásból az, hogy a jelenlegi lassú ütem nem cél, hanem következmény, s a következő években élénküléssel lehet számolni. Ugyancsak nem árt tisztázni — ahogy az előadásból kiderült —, hogy az átlag eltérésket takar. Vannak és lesznek olyan ágazatok, ahol jóval nagyobb növekedésre lehet számítani. — Külön kiemelem, hogy a termelési költségekkel való foglalkozás jelentős szerepet kap — mondja Banda István, a Magyar Nemzeti Bank mátészalkai fiókjának vezetője. — Tanulság nekünk is, hogy tartósan lassú fejlődési ütemre nem lehet berendezkedni, azonban alkalmazkodni szükséges a lehetőségeinkhez. A társaságnak Mátészalkán egy területi szekciója működik, amelynek titkára vagyok. A mi közgazdasági munkánk továbbvitelében adott segítséget a közgyűlés. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a megyében és országosan is megélénkült a közgazdasági munka. A közgazdasági társaság a maga eszközeivel igyekszik javítani a tisztánlátást, tájékoztatni a vállalatoknál és irányító szerveknél dolgozó szakembereket, hogy a meglévő lehetőségek alkalmazásával igyekezzenek megteremteni a jobb gazdasági munka, ezen keresztül a népgazdasági célok megvalósítását. L. B. Ereinéiyes esztendő Ibrányban M ég messze van az év végi zárszámadás, de már biztos, hogy az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetben a jó munka nyomán eredményes évet: zárnak. Dohányból a tervezett 8 millióval szemben több mint tízmillió lesz a bevétel. Jól sikerült az almatermelésük is ebben az évben. A 43 főt foglalkoztató vasipari üzemükben csaknem 18 millió forint értéket termeltek. Ezek az eredmények csak egy részét képezik az egész évi tevékenységüknek. (Elek Emil) A 16 mázsa hektáronkénti dohánytermést az asszonyok, lányok válogatják, simítják. A tsz-ben nagy gondot fordítanak a szakemberek letelepítésére. Most készült el és az év végéig átadják a négy szolgálati lakást. A vasipari üzemben a Taurus megrendelésére csuklós autóbuszok harmonikájához feszítőköteleket gyártanak. Németh András a köteleket lángvágóval méretre szabja. POROSKÁ SZELLŐ ÉS SZELES DOMB A homokbuckák vonzása Vonzó, fejlődő település Nyírpazony. Egykor homokbuckák hátára épült. Most fasorok, mutatós házsorok állják útját a szeleknek. A településnek még nincs a szó szoros értelmében vett központja. Szétszórtan vannak a középületek, a Záhony felé vezető főút Kabalástól választja el a községet. A meghosszabbított, vagy újonnan nyitott utcákban emeletes és padlásteres házak magasodnak, a külterület terméketlen, sivó homokján víkendházak tarkállanak. Gépkocsival ötpercnyire van ide a megyeszékhely és bármily furcsán hangzik, nem Nyíregyházának, Nyírpazonynak van „elszívó” hatása. térképet mutat, amely Pa- zony megjelölés alatt „taglalja” a rövid dűlőutakat. A rövid szót hangsúlyozni kell, hiszen mindig kevés (és rossz) földterület tartozott a községhez. Két térkép Tartós gyarapodás Nagy László tanácselnök mint már annyiszor, most is megemlíti a statisztikát, amely szerint megyénk város közelében lévő községei közül csak kettő növekszik. Egyik Nyírpazony. Számos nyíregyházi itt vett és itt vesz telket A közelmúltban Tarpáról és Szabolcs északi csücskéből is telepedtek ide családok. A létszám és a házak gyarapodása nem kampány, tartósnak ígérkezik. Ezért a tanács ebben az ötéves tervben 250 új telket alakít ki. A hetvenes évek elején kétezeregyszázan laktak itt, most csaknem kétezerötszázan laknak. Buri Mihály iskolaigazgató (és tanácselnök-helyettes) számadatai is a jövőbe mutatnak: 1978-ban 278 tanulója volt a helyi iskolának, jövő ősszel 342 lesz a tankötelesek száma. A rossz adottságú földön a növények nem szívesen eresztenek gyökeret, az emberek viszont szívesen települnek. Később kiderül, hogy miért. Csodálni való ez az ellentmondás. Búza és burgonya alig-alig termett a község határában. Az emberek leleményességének, üzleti érzékének köszönhető, hogy Nyírpa- zonyt mégsem a szegényebb települések között emlegették. A tanácselnök egy 1870-ben készült sáreuló közigazgatási A Szabad Nép első szerkesztője Emlékezés Rózsa Ferencre, születésének 75. évfordulóján Két hónap múlva lesz negyven éve annak, hogy 1942. február 1-én megjelent a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális központi lapja, a Szabad Nép első száma. „Pártlapunk neve jelképezi ezt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét, a KMP-t állította. A nagy történelmi feladatnak — a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének — a szolgálatába állítjuk a Szabad Népet, pártunk hivatalos lapját. A háború és a reakció nyomasztó sötétségében a Szabad Nép-nek kell azokat az eszméket kisugároznia, amelyek a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágítják.” — olvashatjuk a vezércikkben melyben a Központi Bizottság rögzítette és meghatározta a lap célkitűzéseit, legfontosabb feladatát. A lap első szerkesztője a KMP Központi Bizottságának egyik titkára Rózsa Ferenc volt. Budapesten született 1906. december 4-én, értelmiségi, forradalmár családban. Apja mérnök, húga tanárnő, bátyja, Rózsa Richárd szintén mérnök, az ellenállási mozgalom mártírja. Rózsa Ferenc haladó szellemben nevelkedett. Az 1920-as évek második felében egyetemi évei alatt a weimari Németországban kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. Hazatérése után bátyja hatására lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja 1932-ben. A kommunista című illegális elméleti folyóirat egyik szerkesztője volt, majd mind a párt területi bizottságának tagja kapott egyre több és nagyobb feladatokat a mozgalomban. A szocialista ifikkel való akcióegység megszervezését bízták rá. 1935-ben közreműködésével jött létre az Országos Ifjúsági Bizottság és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége akcióegysége. Az ifjúsági mozgalomban tanúsított magatartására, végzett munkájára alapozva bízták meg 1938-ban azzal, hogy más elvtársakkal együtt szervezze újjá a pártot. Ezt a feladatát körültekintően és eredményesen teljesítette. Rózsa Ferenc 1941 nyarától volt a KMP Központi Bizottságának egyik titkára. JS feladatkörében megoldotta a pártszervezetek újjászervezését és a központi pártszerv létrehozását. Tevékeny részese volt az 1941-es áprilisi kommunista, antifasiszta program megvalósításának, amely többek között a nemzeti összefogást szorgalmazta a háború ellen. A munkásegység és a népfrontpolitika következetes harcosa maradt mártírhaláláig. 1942. június 1-én fogták el és a hírhedt And- rássy-laktanyába vitték. Közel két hétig válogatott kínzások közepette igyekezték megtörni akaratát a csendőrnyomozók, de elvtársai és a mozgalom ellen felhasználható „vallomást” nem tudtak kikényszeríteni tőle. Az elszenvedett kínzások következtében halt mártírhalált a nagytudású kommunista, forradalmár, a Szabad Nép első szerkesztője. Vida Sándor A tanácselnök a régi és az új térkép egymáshoz illesztésével magyarázza, hogy régen ilyen kifejező dűlőnevek voltak: Szeles domb, Romó, Göntér, Poroska szellő. Kabalái a község külterületeként . és nem tanyaként 1927-ben épült. Közelében állt és áll Szeles domb. A község vezetői mostanában több hivatalos fórumon is magyarázzák, hogy a közeli években kialakításra kerülő zöld övezet és sportkombinát nem Kabaláson, ■ hanem Szeles dombon lesz. Persze ez a lényegen nem változtat, várhatóan így is nagy forgalma lesz a községnek. Gál István a tsz főállatte- nyésztője, egyben a községi pártalapszervezet titkára. Mint mondja, a Szeles dombon eperfatelepítéssel is kísérleteztek, eredménytelenül. A nyíregyháziak viszont kitűnő kiránduló helyet alakíthatnak ki a dombon és környékén. A párttitkár arról is szól— hogy a helyi tsz 1200 hektárnyi területéből mindössze 500 hektár az, amit a közösség művel. A tsz mégis a jók közé tartozik. Ez az egyik oka, hogy nem sorvad, hanem gyarapszik a település. Persze a tsz nem a mezőgazdaságáról híres, hanem a melléküzem- ágáról. Idén várhatóan 32 millió forint lesz a szövetkezet termelési értéke, s ennek felét a melléküzemág adja. Gál István itt ezt mondja: „Párthatározatok is előírják, hogy a gyenge adottságú tsz- ekben fejleszteni kell a melléküzemágat. Mi ezt a határozatot különösen komolyan vesszük”. A fiatal párttitkár a helyszínen magyarázza, hogy a jól jövedelmező műanyag üzemet jövőre új csarnokkal bővítik. Hozzáteszi: a bővítés után újabb 40 Nyíregyházára ingázó embernek lesz itt munkalehetőség. A szövetkezet vezetői az anyagi ösztönzésre is ügyelnek. „Hogy meglegyen a létszámunk, igyekeztünk elérni az átlagos nyíregyházi bérszínvonalat. 1975-ben 14 ezer forint volt az egy tsz-tagra jutó éves jövedelem, most 41 ezer forint” — mondja a párttitkár. A műanyagüzemben Nagy András karbantartó, a pártvezetőség tagja a bérszínvonal növekedését azzal is magyarázza, hogy mind a műanyagüzemben, mind a növénytermesztési ágazatban előtérbe helyezték a minőségi munkát. Á város szomszédságában Mivel Nyíregyháza szomszédságában vagyunk, zárjuk a beszélgetést az iskolaigazgató szavaival. Mint mondja, hétvégeken sok száz nyíregyházival bővül a létszám. A boltok száma kielégítő, az alapterület és a választék csak majdnem. A pedagógus szerint a nyíregyháziak nemcsak kirándulni, víkendtelket ásni jönnek ide, készek dolgozni is a községért. Egyszer kérte néhány nyíregyházi üzem segítségét a helyi iskola korszerűsítésére. Az ÉPSZER, a TITÁSZ és még néhány üzem az első hívó szóra segített, az iskolának. Az iskolaigazgató is egyetért velünk abban, hogy a jó szomszédi kapcsolat, a helyes községpolitika, a kialakult jó légkör mind-mind megtartó erő. Nábrádi Lajos TtT Targoncafelújítás (( Balkányban Sikeres évet zár Balkányban, a Szabolcs Termelőszövetkezetben a targoncajavító és szervizüzem. Ebben az évben 140 emelőtargoncát újítottak fel, a szövetkezet hat szervizkocsija járja az országot, hogy a szerződéses kapcsolatban lévő partnereknél a kisebb hibákat a helyszínen elhárítsák. A melléküzem mintegy 25 millió forintos árbevétellel teljesíti tervét. A jövő évtől bővíteni kívánják ezt a tevékenységet, ezért új üzemcsarnokot építenek, valamint bővítik a szervizgépkocsik számát. így 1982-re már 40 milliós termelést terveznek. A szövetkezet eddig is nagy figyelmet fordított a javítóműhelyben a szakképzésre. A javítás és karbantartás speciális ismereteinek elsajátítására továbbképző szaktanfolyamokat indítanak, ahol az újabban beszerzett műszaki diagnosztikai eszközök és műszerek alkalmazását is megismerik. A jövő tanévtől pedig 15—20 targoncaszerelő szakmunkástanuló beiskolázását is tervezik a szakmunkás-utánpótlás érdeké ben.
