Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. december 30. Mit hozott a városnak 81? Megzabolázott belvíz, 100 telek évente, felfedezett gyógyvíz Két nap sincs már az óévből, jogos a kérdés: mit hoztál a városnak ’81. A „címzett” 1981-es év nevében Úri Dezső városi tanácselnök-helyettest kértük, összegezze nagy vonalakban, mivel gazdagodott a város a leköszönő óévben. Mind a kérdező, mind a választ adó tisztában van azzal, hogy ÍZ hónap nem válthatja meg egy város életét, de azt sem szabad elfelejteni, a hónapok, hetek, napok, órák alkotó munkája formálják mássá, jobbá, otthonosabbá, városiasabbá a lakóhelyet. Kisvárosi tudat T öbb városlakót megkérdeztem arról, mire gondol, ha ezt hallja: kisvárosi várostudat. Akadtak, akik valamilyen mellékzöngét éreztek a kérdés mögött és kérdéssel feleltek: mi szükség van megkülönböztető jelzőkre, hiszen egy kisvárosnak is lehetnek és vannak is nagy hagyományai, öröksége, sohasem a magasodó bérházak sokasága dönti el, hogyan élnek a „falakon” belüli városlakók. A megkérdezettek többsége nem talált semmi megkülönböztetni akaró szándékot a kérdés mögött. Egyöntetűen vallották, igen is létezik kisvárosi tudat, amiben szerintünk Sokkal több a pozitív tartalom, mint a kisebbségi érzést, a beszűkülést, az elkülönülést tápláló motívum. ;A Tisza-könyök „fővárosa”, Kisvárda lakói is érzik e melegítő kisvárosi tudatot, mégha fenkölt szavakkal nem is fogalmazzák meg ezeket. Emberléptékű városuk, amelyet szemmel is át lehet fogni, naponta elérhetővé, közelivé teszi a várost és lakóit. Világjelenség, hogy mind' többen részesítik ■előnyben az emberformá- júbb “ kisvárösokat, Egyáltalán > nem nyó-.- masztó ez a kisvárosi tudat, sőt. Nincs olyan lüktetés, rohanás, nincs any- nyi idegen arc körülöttünk. De az ajtók is hamarabb megnyílnak, mint egy nagyobb városban. Én külön örülök neki, hogy kisvárosban élek” — fogalmazott az egyik városlakó. Egy másik azzal egé- ’ szítette ki, hogy itt minden változás, élőbbre vivő ' lépéá szinté nagyító alatt látható, közeli. És a?' öröm is nagyobb. De figyelmeztetett arra. is, a nehezítő, a negatív dolgok is jobban szem elé kerülnek á kisvárosban, erősebb a kontroll, szigorút)-, ii bak’aähsgyrftäfesal ■s2eftíbé-\\ '* ni normák. - ,Ci Az egyik városi vezető azt fejtegette, természetesnek tartják az emberek, hogy ő melegítőben leszalad a boltba, a piacra, nem szólják meg ezért, sőt inkább jónak tartják, mert megmaradt olyan „átlagembernek”, mint a többi, akiknek a bizalmából a felelős posztra került. Az értelmiség nagy része is közvetlenebbül együttél a várossal, ritka a pózolás, a különbségekben is megnyilvánuló * „urizálás”. Természetesen a kisvárosi közérzetnek éppúgy megvannak a kisebb-na- gyobb vadhajtásai, vélt vagy valós sérelmei is, mint a családiasabb, közvetlenebb, a kisvárosi életforma pozitív vonásait őrző értékei. Tanulni . kell — akárcsak a nagyvárosokban — a városias, egymásra figyelő, kultu- * rált viselkedést, a város közös értékeinek megóvását, az együttélés normáit. A kisvárosi tudat olyan rejtett kincs, amiből sokáig meríthetnek az itt élők, szeretni kell változó új arcával és apró szeplőivel együtl?. Ez a szűkebb haza ... — Egyik legfontosabb célkitűzésünk a 81-es évben a lakásépítés gyorsítása, az építkezési kedv,., támogatása és nem utolsósorban a belvízveszély elhárítása volt. Mire jutottunk a lakásépítés-, sei? A korábbi években a városban körülbelül 1000—1100 lakásigénylőt tartottunk nyilván. Miután mi is áttértünk az igazságosabb lakáselosztást segítő pontrendszer bevezetésére, ennek alapján- újra felmértük az igényeket, s nyilvántartásba vettük a lakásra váró és jogosult állampolgárokat, a lakásigénylők száma 700—750-re csökkent. Belvizes lakások pótlása — Még mindig sok . éves erőfeszítést kíván tőlünk, hogy a lakásigényeket folyamatosan ki tudjuk elégíteni. Ebben az évben a belvizes lakások pótlására kellett a legnagyobb gondot fordítani. Ennek keretében megépült a városban hatvan OTP-s és 20 célcsoportos lakás, valamint átadtunk a lakóknak tíz csökkent értékű lakást, amely átmeneti otthont nyújt a legjobban rászoruló családoknak. Jól sikerült az ÉPSZER kivitelezésében átadott ötvenhat lakás ez évi átadása a Mártírok útján, de nem így a MEZÉP által építendő 44 lakás, amelynek befejezése áthúzódik az új évre. — Szerény előrelépés ez a lakásgondok megoldásában, mégis meg kell becsülnünk, mert tudvalevő, hogy az egyébként is feszítő lakás- helyzetet, tovább rontotta az 1980-as belvíz, amelyet katasztrófaként emlegetnek a város lakói. Ebben az évben mit tettek annak érdekében, hogy elejét vegyék a 80-as évihez hasonló belvízveszélynek? — Saját pénztárcából nem tudtuk volna megoldani az elénk tornyosuló feladatokat. Ezért igen jó érzéssel gondolunk arra, hogy a megyei vezetés külön figyelmet szentelt a belvízveszély elhárítására, s ezt pénzben is kifejezésre juttatta. A támogatásból megoldottuk a leginkább veszélyeztetett Hármasúti rész csatornarendszerének felújítását, a hiányzók pótlását. Komoly vízrendezési munkákat végeztettünk el annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő az 1980-ashoz hasonló helyzet. Az idei erőfeszítések eredményeként a szakémberekkel együt kijelenthetem, hogy a főcsatornarendszer felújításával, a különböző csatornázási munkákkal elejét vettük, hogy a tavalyi katasztrófa megismétlődhessen ... Felújítás, karbantartás A külső szemlélő is köny- nyen megítélheti, hogy a városban szoros összefüggés van a lakás- és belvízhelyzet között. Kellő gondot fordítanak-e a régebbi, állami kezelésben lévő lakások karbantartására, felújítására? — Sajnos, ebben az évben nem tudtuk felújítani, korszerűsíteni az általunk leginkább rászorulónak ítélt lakásokat. Több lakást természetesen átalakítottak a tanácsi költségvetési üzem dolgozói, de nem mindet, amit pedig terveztünk és pénzünk is volt rá. Ennek több oka van, a szervezetlenség is közrejátszott, valamint az a nehézség, hogy nem mindig tudtuk megfelelő átmeneti lakásba költöztetni azokat, akiknek a lakásfelújítása sorra került. De mélyebb okok is vannak, amelyeket már felismertünk, a költségvetési üzemünk profilját úgy kell módosítanunk, hogy elsősorban a felújítási, karbantartási munkák adják a fő feladatot, nem pedig a beruházási jellegű építési tevékenység. Erre a jövőben' jobban kívánunk ügyelni. Saját erőből Hogyan segíti a tánács a sajáterős építkezést? — Elsősorban telekjuttatással, ésszerű telekgazdálkodással. Az 1981-es év a hatodik ötéves terv induló éve, a további esztendők zavartalanabb munkáját is az idén kel- létt megalapozni. Fontosnak tartjuk, hogy sikerült befejezni a kisajátítási, szanálási munkákat, melyek 90 százaléka megegyezéssel zárult, meggyorsulhat mindenütt az építkezés. így a Mártírok útja másik oldalán is folytatódhat a fejlesztési munka. A magánerős építkezést évente 80—100 telek kialakításával és átadásával segítjük, öt évre előre kijelöltük az építkezésre alkalmas helyeket, ügyelve arra, hogy a város határain belül találjunk alkalmas telkeket, ne tágítsuk a város lakóterületi körét. Mit hozott még az 81-es év a kisvárdai embereknek? — Hozzáláttak az építők a városi távfűtőrendszer alapozásához. Elkészült a kétszintes szociális épület váza, valamint a kazánház vázszerkezete, a trafóház, alapozzák a kéményeket is. Lényegesen javult a városban a szolgáltatások köre és színvonala, átadás előtt áll az új gyógyszer- tár, elkezdődött egy 16 tantermes iskola építése, kimozdult a holtpontról a volt zsinagóga felújításának ügye,_ amely helytörténeti gyűjteménynek ad majd helyet. A Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság 1,3 milliós támogatásával pedig a vár mellett — a Nyírtass: Állami Gazdaság és a Nyírtourist-tal kötött együttműködés alapján, 220— 240 személyes kempingtelepet* is átadhattunk az idelátogató vendégeknek. Beutaló és színházi est A város fejlődése, jellege elválaszthatatlan a vártól és a várfürdőtől. Mi változott és mi marad a jövő évre, vagy évekre ...? — Jó érzés kimondani is, hogy ebben az évben 103 ezer fürdőző vendég fordult meg városunkban, akik között 3600, a vendégek 3,5 százaléka külföldi volt. A gyógybeutalást is ebben az évben sikerült megoldani az SZTK-val, a MÁV rendelőintézettel és a kórházzal kötött megállapodás segítségével. Ebben az évben már 2100 beutalt vehette igénybe a várfürdő gyógyító vizét, védőnő és orvos felügyelete mellett. Nagy gondunk viszont, hogy észrevehetően csökkent a termálku- tak vízhozama, újabb kút fúrásával lehetne segíteni a víz pótlásán, amit saját erőből nem tudunk megoldani. — Említhetném, némi büszkeséggel is, a várszínházi esték sikerét. Az 1981-es évben hat fiatal színész felkérésével létrehoztuk a várszínházi társulatot, amelynek 8 nyári előadását 4700 néző látta. Összességében azonban — más rendezvényekkel együtt — 41 színházi előadást tartottak a várszínpadon 16—20 ezer nézőnek. Hasonlóan az óévben elindult kezdeményezésünk az „Új városok, régi várak” címmel nálunk megrendezett találkozó, amely alkalmat ad a régi hagyományokkal rendelkező kis városok szellemi, művészeti hagyományainak kölcsönösen jobb megismerésére... Építők — helyből Ebben az évben várhatóan 45 millió forint értékű munkát végez a városban — és a járásban — a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari Szövetkezet. Nemrég fejezték be a munkákat a Dombközben, ahol 76 lakás épült, valamint az Ifjú Gárda utcában, itt három négylalkásos társasházat adtak át rendeltetésének. A szövetkezet dolgozói ré-zt vállalnak a tanácsi intézmények felújítási, fenntartási munkáiból is. ök végezték el a 4. sz. általános iskola központi fűtésének teljes felújítását, a volt gyors- és gépíróiskola külső tatarozását. Megkezdték a városi postahivatal 2,5 millió forintos teljes felújítását. Üzemeknek is építenek; a HunOTP ÜCYWTÜÍS UÍÍYKK I A kisvárdai Szabolcs Áruház sikeres évet zárt. A kötöttdivat, a műszaki osztály magasan túlteljesítette bevételi tervét. Képünk a műszaki osztályon készült. u tartaa városi tkeresztelőt tanácson. Három új utcával gyarapszik a város. A hivatalos indokolás így hangzik: „A lakosság részéről megnövekedett a családi lakóház építése iránti igény. Ezen túl a belvíz miatt igen sok lakóépület életveszélyessé vált, melyeket a régi helyén az építkezési tilalom miatt nem lehet újjáépíteni. Szükségessé vált új építési telkek kialakítása, amit részben kisajátítási eljárással, részben állami tulajdonban álló közterületek építési telekké alakításával oldot- ’ tunk meg. Három utca kialakítására került sor...” Az első utca: a Dolgozók útja és a Kisvárda— Záhony vasútvonal közötti területen nemrég építési telkeket sajátítottak ki, ahol, néhány lakóház már fel is épült, elkészült a kövesét is. Az utcát Halasy ®yulá- ról nevezik el, aki 1891- ben Kisvárdán született és az 1924. évi párizsi olimpián galamblövészetben olimpiai bajnokságot nyert. Az eddig alig ismert versenyző a felszabadulás után a magyar sportlövő-válogatott kapitánya volt és Budapesten 1970-ben halt meg. A második utca: ugyancsak telkeket alakítottak ki a tanácsi szervek a Gagarin és a Marx Károly utcák, valamint a vasútvonal közötti volt sportpálya területén. Az új utcát Sport utcának nevezik el, melynek hagyományai vannak a városban, a jelenlegi Kinizsi, Magyar és Mikszáth Kálmán utcák korábban az I., II. és III. Sport utca nevet viselték. A harmadik utca: ugyancsak építési telekként adták tartós használatba a Sárköz utca o és a Bessenyei utca közötti belterület egy részét, az úgynevezett Ka- in-udvart, ahol az építkezések szintén megkezdődtek. A cölöpalapozással készülő lakóház főfalainak építésén dolgoznak. (Vincze P. felv.) niacoop baromfifeldolgozó telepén részt vettek a nyúl- feldolgozó üzem kivitelezésében, valamint egyéb felújítási, korszerűsítési munkákat végeztek nyolcmillió forint értékben. Egyik legfontosabb vállalkozásuk a Felszabadulási lakótelepen épülő 44 lakásos OTP társasház építése, amelynek első átadására — a tervek szerint — a jövő év utolsó negyedében kerül sor. Jelenleg a 18 milliós 44 lakás- sos ház teherhordó főfalainak építésén dolgoznak a kőművesek.
