Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

XXXVIII. évfolyam, 283. szám ÁRA: 1,40 FT 1981. december 3., csütörtök I B efejeződött a szak­maközi bizottságok választása me­gyénkben : harminchárom településen alakultak meg a szakszervezeti munka e sajátos fórumai, amelyek a városokban és a nagyobb községekben a település­politikai munka segítését tűzték fő feladatul. Sokféle lehetősége van a szakmaközi bizottságok­nak, amelyeknek egy része már hagyománnyal is ren­delkezik, korábban is kép­viselte a szakszervezeteket a településfejlesztés, a szo­ciálpolitika, kultúrpolitika községi tennivalóinak szervezésénél, kialakításá­nál. Azt jelenti ez egyben, hogy a szakszervezetek ki­lépnek az üzemi keretek­ből, mint ahogy a dolgo­zók életének is csak egy- harmada zajlik a munka­helyeken. Az életkörülmé­nyek, a szabad idő szerve­zésében pedig közösen sok helyen lehet többet tenni. A korábbi jó példák alap­ján, az egy éve lezajlott szakszervezeti választások idején vetődött fel, hogy ki kellene bővíteni a szak- szervezetek területpoliti­kai munkáját. Főként azokra a településekre, ahol több üzem, munka­hely van, s a szakszerve­zeti tagok különböző szak­mai szakszervezetekhez tartoznak. Célszerű az ösz- szefogás, amely megsok­szorozhatja az erőket. Az SZMT már ezekben a napokban — a választá­sok. újjáválasztások befe­jezését követően — meg­kezdi a szakmaközi bizott­ságok új tisztségviselőinek felkészítését, hogy a poli­tikai és szakmai munká­ban jól tudják képviselni a szervezett dolgozókat. A tisztségviselők között szép számmal vannak munká­sok, pedagógusok, korábbi szakszervezeti aktívák, akik már a kezdeti időben is jól tudják szervezni az új bizottságok tevékenysé­gét. Tennivaló bőven van, hiszen az SZMT területi szerveként működő szak­maközi bizottságoknak képviseleti, véleményező, végrehajtást segítő, moz­gósító, szervező, ellenőr­ző és jelző szerepük egy­aránt van. Jó lehetőségeik vannak abban is, hogy közvetítsék a szervezett dolgozók településpolitiká­val összefüggő javaslatait észrevételeit az illetékes párt-, állami szervekhez, foglalkoznak a nyugdíja-' sokkal, bejárókkal, gyes-en levőkkel. Közreműködhet­nek abban, hogy közösen szervezzék, hangolják egy­be a lakóhelyeken a társa­dalmi munkaakciókat. M indezekkel jelentős segítséget nyújt­hatnak a nyílt vá­ros- és községpolitika megvalósításához. M. S. Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését december 3-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kér­désekről szóló tájékoztató, valamint az 1982. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Köz­ponti Bizottságnak. A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb gazda­sági körülmények között te­vékenykedtek az elmúlt években, ennek ellenére fej­lődésük nem tört meg. Vala­mit ugyan lassult a fejlődés üteme, a népgazdasági igé­nyeket azonban összességé­ben sikerült kielégítenek. Szabó' Ist ván, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke szerdán a Parla­mentben a IV. kongresszusuk­ra készülő közös gazdaságok helyzetéről tájékoztatta az új­ságírókat. örvendetes, hogy a társa­dalom érdeklődése — a ter­melőszövetkezeti mozgalom eredményeinek láttán, és a fejlődés ismeretében — a té­eszek felé fordult. A társa­dalom elismeréssel fogadta a téeszek és a háztáji termelők harmonikus együttműködését. A közös gazdaságok tevé­kenységéről szólva Szabó Ist­ván elmondotta: több mint 1400 szövetkezet dolgozik az országban és a háztáji gazda­ságok területével együtt csak­nem hatmillió hektár földte­rületen gazdálkodnak. Az együttes termelési értékük az elmúlt évben 195 milliárd fo­rint volt, az idén várhatóan ennél valamivel több lesz. A mezőgazdasági szövetke­zetek és háztáji gazdaságaik az elmúlt öt évben az átla­gosnál nagyobb mértékben fokozták az állattenyésztés termelését. A mezőgazdaságnak eb­ben az ágazatában is dina­mikussá vált a fejlődés, ami azonban részben azzal is ma­gyarázható, hogy a nagyüze­meknek a korábbi évek lema­radását kell pótolniuk. Az ál­lattenyésztők tehát viszonylag alacsonyabb szintről „indul­nak” és nagyobb léptekkel haladhatnak előbbre, míg a növénytermesztésben most már a tartalékok erőteljesebb mozgósítása van hátra. A VI. ötéves terv növénytermesztési előirányzatait a tsz-ek — mint mondotta — reálisnak tartják, viszont több és jobb minőségű gépre van szüksé­gük. A gazdaságok ' tevékenysé­gi köre bővült. Az ipari, épí­tőipari és szolgáltató tevé­kenység több mint kétszere­sére nőtt az elmúlt öt évben. Több mint hatezer helyen, il­letve egységben folyik ilyen jellegű tevékenység a mező- gazdasági szövetkezetekben. Az V. ötéves terv időszaká­ban saját erőből, hitellel és állami támogatással 84 mil­liárd forint értékű beruhá­zást valósítottak meg a gaz­daságok. Kedvező, hogy az összehasonlításban a gépek és a technológia aránya nagyobb az építési beruházásokénál. Tartalékok azonban vannak még ezen a téren; az építő­ipar még nem „fedezte” fel a mezőgazdaságot és a ter­melőszövetkezeti építőbrigá­dok is többet tehetnének az olcsóbb beruházások érdeké­ben. Nőtt a tsz-tagok és alkal­mazottak szakmai tudása. A gazdaságok korszerűsítették a munkadíjazás rendszeret. Ramona Lux Szálkáról A mátészalkai Szatmár Bútorgyárban idén 4UU garnitúra Ramona Lux ülőgarnitúrát ké­szítenek belföldi piacra. Képünkön: Kosztya Lászlóné és Miju József az ülőgarnitúrák végszerelésén dolgoznak. Szép termést ígérnek a GITR-taggazdaságok vetései Tovább bővíti szolgáltatásait a rendszer Őszi kalászosból 16 ezer hektárt vetettek az idén me­gyénkben a rákóczifalvi Sa­bona és Iparfnövény-termélé- si Rendszerhez tartozó gazda­ságok. A huszonegy tsz és há­rom állami gazdaság szak­embereit 80—85 százalékos beállottságú, tehát szépen kelt vetések fogadták az ősz végi határ szemléken. A szép őszt kihasználva a vetésterületet a tervezetthez képest húsz szá­zalékkal növelték, és még a nehezebb talajú szatmári ré­szeken is hamarabb befejez­ték, mint más években. Nagy szerepe volt ebben a GITR által alkalmazott energiata­karékos és nedvességmegőrző talajművelési technológiának, az ebben használt Röome tárcsa — Multi Tiller mag­ágykészítő gépsornak. Ilyen­nel a fehérgyarmati és a pe- nyigei tsz rendelkezik, de jö­vőre további hármat vásárol­hatnak a taggazdaságok. Bővülnek a következő év­ben a rendszer szolgáltatásai. Az IFA alkatrészraktár és a nyugati gépek garancia utáni szervizének megszervezése után a szántóföldi növényvé­dő gépek alkatrészeivel, szó­rófejekkel, szivattyúkkal, nyo­másmérőkkel is ellátják az arra igényt tartó gazdaságo­kat. A GITR szolgáltatásai egyébként minden termelési rendszernél olcsóbbak. In­gyen végzik például a talaj- vizsgálatokat, és az alapdíj huszonöt százalékát elenge­dik, ha az illető növény tel­jes területét rendszerbe von­ják. Sőt, év végén még nyere­séget is osztanak. Honnan? — kérdezhetnénk. Nos, nem az alapdíjból. A műtrágya-, nö- vényvédőszer-vásárlásnál az árrés egy részét megtarthat­ják, de a termés értékesítését is megszervezik, így innen is jutalékot húznak. Magyarul, megrövidítik a termékpályát, és ez az ő hasznukat gyara­pítja. Rendszerben termelni azon­ban nemcsak ennyi. Nem elég a racionális szerve­zés, a tagok a pénzükért szak­mai tudást is vásárolnak. A legfrissebb technológiákat, a legújabb fajtákat kapják. A ©ITR-nek például saját bú­zafajtája is van, a Rivolif amit Franciaországban vásá­roltak. Takarmányminőségű ugyan, de kiemelkedő termé­seivel árutermelő területek­nek teremt helyet. Hogy nem­csak ez terem bőven, hanem az általuk ajánlott többi faj­ta is, azt bizonyítja: az idén a nyíregyházi járásban a GITR-gazdaságok búzater­mésátlaga volt a legmaga­sabb. Ez nemcsak a fajtákon múlott, (ésik) Nagyüzem a dohányfelvásárlásban Jövőre: rekonstrukció a nyíregyházi fermentálóban Teljes a nagyüzem az idei dohánytermés felvásárlásá­ban. A mesterséges úton szárított dohányok átvétele gya­korlatilag befejeződött, most a természetes úton szárítottaké adja a munka zömét. Ugyanakkor a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalatnál megkezdődött a következő esztendő gyakorlati feladatainak előkészítése is, amely azért különö­sen jelentős, mert 1982 lesz az első olyan év, amelyben az önálló vállalati gazdálkodás érvényesül. A KEMÉV nyíregyházi Tünde utcai központi telepén az elmúlt napokban új, 2500 négyzet- méter alapterületű üzemcsarnokot avattak. Ebben az üzemben előre gyártják és méretre szabják az úgynevezett Taurus-szigetelő anyagokat. Ennek egyik előnye, hogy általa meg­gyorsulnak a kivitelezési, felújítási munkálatok. (Sisa István felvétele) Az idei dohánytermés jó volt: a tervezett 14 760 ton­nával szemben 15 200 tonná bizonyosnak látszik, de még további emelkedés is várha­tó. Gond viszont, hogy a nagy termésből éppen a kelendő Virginia-fajták hiányoznak: a felvásárlás végleges adatai szerint a tervezett 3500 ton­nánál ezerrel kevesebb ke-. rült a fermentálóba. A ked­vező eredmények között első helyen említik a dohányter­mesztés, -feldolgozás szak­emberei, hogy 1981-ben jól vizsgáztak az új fajtajelöltek, a Nyírségi—1, a Virginia—76 és a jugoszláv Virginiák. Ezek terméshozamai 1,3—1,5 tonna között voltak. A VP fajtajelölt vállalati átlagban is 1,5 tonnán felül termett. Ezek a tapasztalatok a jövő évi fajtapolitika kialakításá­ban jelentős szerepet kapnak a döntések kidolgozásánál. Az idei felvásárlási átlag­árak jók: az eddigi átvételek tapasztalatai szerint 4—500 forinttal magasabbak a ter­vezettnél. Ez a jó minőség eredménye, amelyhez lénye­gesen hozzájárult a betakarí- ' tás, szállítás fő időszakának napos, száraz, jó időjárása is. Az idén hárdm gazdaság­ban kísérletként a legkorsze­rűbb gépesített technológia alkalmazását is kipróbálták — a gépsorokat kínáló kül­földi cég szakemberének irá­nyítása mellett. A kedvező tapasztalatokat mutatja, hogy például a nyíregyházi Béke Tsz-ben klasszikus Virginiá­ból 1,7 tonnás hektáronkénti terméshozamot értek el, s a felvásárlási átlagár megha­ladta a 7000 forintot — ami a korszerű agrotechnika továb­bi lehetőségeit is mutatja. (Ugyanebben az évben más gazdaságoknál ugyanennél a fajtánál jelentős kiesések Voltak.; 1982 több újdonságot hoz a fél éve önállóan gazdálkodó vállalatnál. Hozzálátnak az első jelentősebb saját fejlesz­tésekhez: mintegy 22 millió forintos összeggel rekonst­(Folytatás a 1. oldalon) ■ ■ Össze­fogás A magyar mezőgazdaság elismert a világban Sajtótájékoztató a Parlamentben

Next

/
Oldalképek
Tartalom