Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. december 3. A nyíregyházi vásárcsarnok építése a finis­hez érkezett. A SZÁÉV kivitelezésében épü­lő bevásárlóközpontot még ebben a hónap­ban átadják. Képünkön a festők a legfelső szinten dolgoznak. (Elek Emil felv.) Több segély, mint igénylő? Átirányítják a maradékot AKARATÁTÓL FÜGGETLENÜL MIN­DENKI KERÜLHET ÁTMENETILEG ANYA­GILAG NEHÉZ HELYZETBE. KÜLÖNÖSEN ÍGY VAN EZ AZ IDŐSEBBEKKEL, AKIK­NEK VISZONYLAG KEVESEBB A JÖVE­DELMÜK. Sokan nem is tudják, hogy alkalmanként is lehet a ta­nácshoz segélyért fordulni. Ugyanakkor valamennyi vá­rosi és községi tanácsnak megfelelő pénz áll ilyen célra rendelkezésre. Csak sokszor a pénz nem találja m,eg az .út­ját a legjobban rászorulók­hoz. Különösen a nyírbátori járás mutat kiáltó ellentétet: abban a járásban élnek a legalacsonyabb jövedelmű emberek, s közben évek óta milliókat nem használnak fel a segélykeretből. Lemond az örökös miatt Két évvel ezelőtt a járási hivatalok és a városi tanácsok egészségügyi osztályait össze­vonták. Dr. Gaál Mihály osz­tályvezető főorvos tizenöt ta­nács gondját vette át. — Először is felmértük, hogy a községekben miért ma­rad meg évről évre másfél­két millió forint a felhasznál­ható segélyből. A rendelet úgy fogalmaz: egyszer felül kell vizsgálni a szociális se­gélyben részesülők anyagi kö­rülményeit. Ez eddig a nyír­bátori járásban több faluban elmaradt. így rájöttünk, hogy a rendszeres és a rendkívüli segélyben részesülők számát módosítani kell. 1979-ben pél­dául teljes összegű rendsze­res segélyt 640 személynek folyósítottunk, 1981-re viszont csak 440 ember körülményei indokolták az államtól havon­ta kapott 1460 forintot. Részletes környezettanul­mányt készítenek és felmérik, hogy a rendszeres segélyt igénylőnek milyen közeli és mennyi jövedelemmel rendel­kező hozzátartozói — főként gyerekei — vannak. Őket már hivatalosan is lehet szülőtar­tásra kötelezni. S itt jön a másik gond. Sok idős ember — akire évek óta rá sem néz­nek a gyerekei és nehéz anyagi körülmények közt él — mégis megszüntette a ta­nácson a szociális segély irán­ti kérelmét. Az ilyen címen kapott pénzt ugyanis a ha­gyatéki eljárásnál vissza kell fizetni az államnak, s a szü­lő még így sem akar kelle­metlenséget okozni a tékozló fiának, lányának. — Nemcsak ez a visszalé­pés csökkenti a jogosultak számát — folytatja az osztály- vezető —, hanem az elhalá­lozások miatt is kevesebb az indokolt igény. S az sem mel­lékes, hogy néhány év alatt lényegesen javultak a tartás­ra kötelezhető emberek jö­vedelmi viszonyai. így három és fél millió forinttal keve­sebbet kell fizetni a teljes összegű szocíájis .^segélyben' részesülőknek. Miért nem költik el? A segélyekre fordítható pénzt a megyei tanács egész­ségügyi osztálya utalja át a községi tanácsoknak. A ko­rábbi igények alapján meg­szabják, mennyi pénzt folyó­síthatnak a rendszeres és a rendkívüli segélyben részesü­lőknek. Hogy a pénz nem mindig talál rá a jogos gaz­dájára, jól példázza Kálló- semjén esete. Az idén rend­kívüli segélyre 321 ezer fo­rintot fizethetnek ki. Szep­temberig csak 55 ember ka­pott összesen 45 ezer forintot. Joggal feltételezhetjük, hogy a három hónap alatt nem köl­tik el a fennmaradó 276 ezer forintot. Jó példa: időarányo­san használják fel a segélye­ket Balkányban, Szakolyban, Nyírmihálydiban, tűrhetően Nyírgyulajban is. Az egész­ségügyi osztály szorgalmazza azt is, hogy ahol több a se­gély, esetenként adjanak a rendszeres szociális ellátás­ban részesülőknek is. Hiszen tüzelőre, téli ruhára biztosan jól jön az 500 forint plusz­pénz. Sokan — főként a cigányok — egyetlen jövedelemfor­rásnak tekintik a szociális se­gélyt. Fiatalok, akik kerülik a munkát, havonta kilincsel­nek a tanácson. Ezt látva a tényleges rászorulók azért nem kérnek, mert úgy tud­ják, hogy ez a pénz a cigá­nyoknak „jár”. Pedig az ál­lam előteremti minden tagjá­nak akinek valóban szüksége van rá. S így indokolt, ha valahol nem adnak az ügyes­kedőnek. A községi tanács az egész­ségügyi ágazaton belül más célra fordíthatná a fennma­radó pénzt. Adhatnának eb­ből az öregek napközi ottho­nának — a nyírbátori járás­ban jóval kevesebb jut ezen a címen az időseknek —, jut­hatna belőle anya- és gyer­mekvédelemre, szociális gon­dozók tiszteletdíjára, rende­lők felszerelésére. — Nagyon indokolt esetben a községi tanács más ágazat­nak is átadhatja a fel nem használt pénzt — folytatja Gaál főorvos. — Mégsem az a cél, hogy a művelődési há­zat hozzák rendbe az egész­ségügyre fordítható pénzből, így teljesen érthető a megyei tanács illetékes osztályának állásfoglalása, a fel nem hasz­nált pénzt elvonják. Út a rászorulókhoz — Az egészségügyre, a szo­ciálpolitikára fordítható ösz- szeget valóban ilyen célra ad­juk — hallottuk dr. Magyar Jánostól, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának ve­zetőjétől. — S ha az adott he­lyen nem tudják ésszerűen elkölteni, elvonjuk és a me­gyében ott fordítjuk az egész­ségügy javítására, ahol ezt jobban igénylik. Most újból ellenőrizzük a felhasználást, és több millió forintot vo­nunk el jövőre a nyírbátori járásban a segélykeretből. Természetesen 1982-ben sem mondják majd a taná­csok a rászorulóknak, hogy segély nincs. De az, hogy a szociális összegek felhaszná­lása 87 százalékos, mutatja: nem a társadalom a hibás, amiért nem gondoskodik rá­szoruló tagjairól, hanem az elosztó apparátusban is van hiba, amely nem ott kopogtat az állam pénzével, ahol in­dokolt lenne. Tóth Kornélia Huszonöt hanglemez A Magyar Rádió gyermekkarának hangversenye Tizenhét év óta rendezi megyénkben az Országos Fil­harmónia az ifjúság számára az ismeretterjesztő hangver­senyeket, . zenei előadásokat. Ebben az évben különösen kimagasló produkciók hang­zottak el, például a nemrég 25 éves jubileumát ünneplő Magyar Rádió gyermekkóru­sa járt megyénkben. Decem­ber 1-én, kedden délután az új művelődési központ hang­versenytermében hallhattuk a világhírű gyermekkart. Aznap már a negyedik hangversenye volt ez a kó­rusnak (Berkeszen egy, Kis­várdán két hangverseny!), de a fáradtságnak nyoma sem látszott a kis énekese­ken. Hangjuk tiszta és mes­terkéletlen hangzása mellett az együtténeklés öröme lát­szott rajtuk. Itt is tapasztalt brilliáns technikájuk és csil­logó hanganyaguk méltán ej­tette bámulatba az egész mű­velt világot, melyet bejártak New Yorktól Tokióig, Rómá­tól Moszkváig. Az énekkar 25 éves jubi­leuma alkalmából kiadott dí­szes ismertető füzet elképesz­tően gazdag munkáról és eredményekről számol be. Íme néhány adat: a Magyar Rádióban felvett kórusmű­vek száma 1518. Nyilvános hangversenyek száma 2336. Megjelent hanglemezek szá­ma Magyarországon 16, Ja­pánban 8, Amerikában 1. Mennyi fáradtság, türelem, pedagógiai művészet kellett Botka Valéria és Csányi László karnagyoknak ahhoz, hogy ezt az eredményt elér­jék. Nyíregyházi hangversenyü­kön Bartók-, Kodály-, Bár­dos-művekét énekeltek. Az énekkar tagjai között kiváló hangszerjátékosok is vannak. Kitűnő fuvolásokat hallot­tunk a koncerten. Közremű­ködtek a helybeli zeneiskola művésztanárai, mint Sz. Dvorszky Magda és Babka József négykezes számokkal, valamint ugyancsak Babka József látta el az énekkar stí-! lusos és precíz kíséretét. A termet zsúfolásig megtöltő fiatalok melegen ünnepelték a kiváló együttest és vezető­it. Vikár Sándor A pékek is készülnek az ötnaposra Felújított sütőüzemek Következő év elejétől tér át az ötnapos munkahétre, a Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat is. Gyorsított ütemben készíti elő a feltételeket. A fejlesztéseket, korszerűsítése­ket is ennek jegyében fejez­ték be december 1-re. Átalakítják a tiszalöki sü­tőüzemet,. hogy rrund—a—KéP nyér, mind a sütemény gyár­tását, a minőségjavítást fo­kozni lehessen. Az átalakítás után, naponta 25 mázsával le­het az üzemben több süte­ményt készíteni. Az eddigie­ken kívül itt is, termelhet­nek” közkedvelt beiglifélé- ket, túrósbélest, ízes batyut, kakaóscsigát. A tiszalöki sü­tőüzem felújítása, korszerűsí­tése 400 ezer forintba kerül. A kisváz.dai és záhonyi üze­met mázoltatja, festeti a vál­lalat, és alapos gépi karban- tártást is végeznek. Mindez úgy történik, hogy nem szü­netel a napi folyamatos ter­melés. A két helyen az előké­szítő költség 300 ezer forint. Mándokon a közelmúltban állítottak üzembe egy új, gaz­daságos intenzív dagasztógé­pet. Kapacitása, napi 80 má­zsa termék. Ugyanezt befeje­ződött egy falazatnélküli ke­mence felújítása. Még az idén, Balkányban felújítanak egy kemencét. A sütőüzemben általában kor­szerűsítik az anyagmozgatást. A költségek közelítik a fél milliót. (a. b.) Nyfrbélteken javasolták Arborétum gyerekeknek Az ötletet az iskolá­tól kaptuk. Opre Melá­nia nevelő javasolta, hogy Nyírbélteken, a nagyközség szélén ala­kítsunk ki miniarboré­tumot. A terület nem nagy, egyhektárnyi sincs, de a fekvése ki­válóan alkalmas erre. Csík Mihály, a nagyköz­ségi közös tanács elnöke olyan természetességgel meséli a miniarborétum születését, hogy abból nyilvánvaló: az ötlet egyértelműen tetszést aratott. Szövetségest ke­restek és találtak: — A szarvasi arboré­tumtól kapunk segítsé­get. Vagy hatvan külön­féle növényt, a telepíté­sekhez szükséges szakta­nácsokkal együtt, össze­sen mintegy'“százfajta különféle növény lesz ebben a kis parkban. Ha semmi mást nem ér­nénk el, mint azt, hogy egy parkot építünk, ak­kor is nyer vele a köz­ség. A munkákat társa­dalmi összefogásból ter­vezzük. Más dolog, hogy az itt tanuló gyerekek­nek egy valóságos kis . tanterem lesz a miniar- I borétum, hiszen olyan növényeket ismerhetnek meg, amikről másként legfeljebb rajzokat lát­hatnának. Kínálkozó kérdés le­hetne, hogy mikor lesz kész a miniarborétum. Nem kellett kérdezni. Ügy mondják, hogy egy kert sohasem lehet kész egészen, de azzal, hogy megkezdték a telepítést, már . megszületett ma­ga a mű. (tha) Ki tud többet szomszédainkról? Tó A kiváló ifjúsági klubok ré­szére kiírt pályázatnak megfele­lően a Mátészalka városi-járási KlSZ-bizottsága és a városi-járá­si klubtanács „Barátaink” és „Hazai tájakon” címmel össze­vont vetélkedőt rendez Máté­szalkán, a városi klubkönyvtár­ban december 12-én, szombaton délután. A versenyen 16 meghívott if­júsági klub öt-öt fős csapata ve­télkedik majd. A vetélkedőn az NDK történelmének, idegenfor­galmi nevezetességeinek, gazda­ságának, kultúrájának, sportjá­nak ismertetéről, valamint Haj- dú-Bihar megye idegenforgalmi nevezetességeinek ismeretéből, gazdasági életéről, kultúrájáról, sportjáról kérdezik a verseny­zőket. Nem róka vitte a tyúkot Cserépbontáskor tetten érték őket Vásárosnaményi képeslap. Finis a vásárcsarnoknál Április es május hónap­ban nem dolgoztak Vadászi Antal 26 éves büntetett elő­életű, Tóth István 24 és Far­kas Mihály 23 éves nyíregy­házi lakosok, egyébként mindhárman a dohánygyár segédmunkásai. Elhatározták, hogy rendszeres haszonszer­zés céljából tyúkokat fognak lopni a környékükön lakóktól. Ezt Vadászi vetette föl, s a másik kettő nem tiltakozott. Április 2-án este Gy. And­rás bekerített udvaráról lop­tak el tíz tyúkot, egy kakast, egy nyulat és két kacsát. A zsákmány zsákba került és kerékpáron távoztak. Gy.-t 1470 forint kár érte. Május elsején Sz. Antal Bartók Béla utcai lakására mentek be zsákkal fölszerel­ve. Hat tyúkkal távoztak. Ki­lenc nap múlva ugyanott tet­tek éjszakai „látogatást”, ez­úttal három tyúk bánta. On­nan Gy. Andrásné udvarára másztak át a kerítésen, s megpróbálták kifeszíteni a tyúkól ajtaját. Ez nem sike­rült, ezért a cserepet kezdték bontani. A környékbeli lakók feltehetően nem a rókákra gyanakodtak tyúkjaik gyors fogyta miatt, s ekkor cserép­bontás közben tetten érték Va- dásziékat. Farkas elfutott, de a másik kettőt a rendőrség elfogta. Vadásziék megtérítették az általuk okozott kárt. A nyíregyházi megyei bíró­ság a napokban tett pontot az ügy végére, bár a Farkassal szemben meghozott ítélet már a járásbíróságon jogerős lett. A bíróság'Vadászit másfél év börtönre büntette, egy évre el­tiltotta a közügyektől, s el­rendelte korábbi, felfüggesz­tett szabadságvesztésének (egy év) végrehajtását is. Tóth öt, Farkas hat hónap szabadság- vesztést kapott, ezek végre­hajtását azonban két év pró­baidőre feltételesen felfüg­gesztette a bíróság, emellett elrendelte Tóth pártfogó fel­ügyeletét. Az ítélet így minden részé­ben jogerős. Ilrl Hatszázezer forintot ka­pott Nyírbátor a vízügyi alap­ból, amelyből a múzeum előtti és a szénaréti tó kotrá­sát végeztetik el. A két tó rendezése megkezdődött, s ha a munkák befejeződnek, ezen a l^ét területei! lényegesen ke­vesebb gondot okoz majd a csapadék és a belvíz a kör­nyék lakóinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom