Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
Szombaton az építők Rózsa Ferenc Székhazában a kongresszusi előterjesztések vitájával folytatta munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa. Az ülésen megjelent Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hetényi István pénzügyminiszter. A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki kifejtette, hogy a szövetkezeti szektor a társadalmi és politikai élet fontos tényezője, és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében is meghatározó szerepe van. Váncsa Jenő foglalkozott a kongresszuson felvetett több kérdéssel, egyebek között azzal, hogy a tsz-ekkel kapcsolatban levő felvásárló-feldolgozó vállalatok, üzemek előnyösebb helyzetben vannak a termelőknél és ezt gyakran éreztetik is. Elmondotta, hogy a monopolhelyzet, illetve az esetenkénti kiszolgáltatottság miatt ugyan szükség van központi intézkedésekre, de egyre kevesebb számban, mert az agrár-, illetve a gazdaság- politika újabb és újabb intézkedései mindinkább olyan helyzetbe hozzák a termelőket, hogy egyenrangú társakká válnak. Kifejtette, hogy a termelőszövetkezetek és társulásaik ilyen értelemben is képesek a további megújulásra. Foglalkozott a miniszter a gazdálkodásban lemaradt termelőszövetkezetek helyzetével, majd ezután a mezőgazdaság helyzetéről, idei teljesítményeiről szólva elmondotta, hogy a termelés elmaradt a tervezettől, de meghaladja a tavalyi különben magas színvonalat. Az elmaradás fő oka az, hogy a gabonánál kiesések voltak és a termőterület is csökkent. A többi ágazat általában teljesítette, sőt az előirányzatokon felül termelt, ám a gabona- termelésnek meghatározó szerepe van. Az idei eredmények is azt mutatják: az az üzem, amelyik ezen a területen lemarad, csak nehezen ellensúlyozza a bevételkiesést. A mezőgazdaság összességében kedvező, zavartalan belső ellátást biztosított és az elmúlt évhez képest 17 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek, feldolgozott élelmiszerek exportja, ami különösen figyelemreméltó eredménynek számít. A gazdaságok nyeresége az elmúlt évihez hasonló színvonalon alakult, viszont kevesebb a veszteséggel gazdálkodó üzem és a veszteségek maguk is felére csökkentek. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek a hatékonyságért többet tettek, mint korábban. A gazdaságok dinamikusan növelték a beruházást, ezen a téren nem mutatkozik visz- szaesés. A fejlesztésekre fordított összeg 10 százalékkal meghaladja a tervezettet és az idén elérte a 20 milliárd forintot. Különösen kedvezően alakult az exportárualapokat növelő beruházások helyzete és sikerült előbbre lépni az energiagazdálkodási programok megvalósításánál. Az üzemek 2 milliárd forinttal többet költöttek gépekre, mint 1980-ban, 47 hőenergie- tikai létesítmény megvalósításához láttak hozzá és félmillió tonna termény befogadására alkalmas speciális terményraktárakat építettek. Mindezekkel megalapozták a jövő évi munkát. A feladatok a jövőre nem kisebbek az ideinél; a mezőgazdaságnak 4—4,5 százalékkal kell növelni a hozzájárulást a nemzeti jövedelem növeléséhez. A közös gazdaságok az előirányzat szerint 5,5 százalékkal növelik a termelést. Továbbra is fontos feladat a gabonatermesztés fokozása, erre jó lehetőség, hogy az üzemi érdekek ma egybeesnek a népgazdasági érdekekkel és a kedvezőtlenebb helyzetben lévő üzemek számára biztosított ösztönzőrendszer várhatóan növeli a termelői kedvet. Az állattenyésztés teljesítményét 2—3 százalékkal kell fokozni, — az előirányzat — amint a miniszter rámutatott — reális, hiszen egyebek között kitűnő minőségű takarmány áll az állomány rendelkezésére és a genetikai munka is sokat javult A mezőgazdasági üzemek vezetői előtt már korábban ismertté váltak a jövő évi szabályozás módosításai, ezek ismeretében készíthették el a terveket és készülhetnek fel a helyi programok megvalósítására. A továbbiakban kitért a műszaki-technikai ellátás nehézségeire, majd a munkaszervezéssel foglalkozott. Elmondotta, hogy a munka- szervezés színvonala sokat javult, gyakran azonban még mindig a túlszervezés jelei mutatkoznak, s ennek következménye, hogy a vezetők nemegyszer elszakadnak a mindennapos élet ügyes-bajos gondjaitól és az érdekeltség is eltávolodik a munkahelyektől, ami a termelés fejlesztésénél is hátrányos. Foglalkozott a korrekt termelői kapcsolatok igényével, összefügésben a kongresszuson is elhangzottakkal: való igaz, hogy a szerződő felek gyakran nem partnerei egymásnak, hanem egyenesen ellenfelei. Az önállóvá váló élelmiszeripari üzérnek azonban várhatóan jobb társai, partnerei lesznek a termelőszövetkezeteknek és megfordítva, így hát kialakulhat egy korábbinál jobb viszony, amely a partneri együttműködés jegyeit hordozza magán — fejezte be beszédét a miniszter. A kongresszusi vitát Szabó István, a TOT elnöke foglalta ősze. Rámutatott, hogy a kongresszuson felvetett javaslatokkal a TOT és annak testületi szervei folyamatosan foglalkoznak majd, keresve a megoldás útját-módját. A kongresszus határozatot fogadott el, amely megállapítja: az MSZMP bevált és a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó agrár- és szövetkezetpolitikája jó alapot teremt a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomra háruló gazdasági és társadalmi feladatok teljesítéséhez. A kongresszus megválasztotta azt a 18 TOT-tagot, akik korábban a megyékben megválasztott 107 taggal 125-re egészítik ki az országos tanácsot. Az új országos tanács megtartotta első ülését, ezen tagjai sorából megválasztotta a 21 tagú elnökséget, a TOT bizottságait, valamint az országos szövetkezeti tanácsba delegált 9 TOT-tagot. Megválasztották a TOT vezető tisztségviselőit A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István lett. Az országos tanács új főtitkára Eleki János, a főtitkár helyettese ismét Lehoczki Mihály lett. Az új tanács megköszönte az eddigi főtitkár, Czimbalmos Béla munkáját, aki más területen kapott beosztást A kétnapos kongresszus Szabó István zárszavával ért véget. CSEPEL, MAGYAR POSZTÓ, METRIPOND Korszerű gépek megyénk iparában Nyírbátorban készül a radiálfúrógép. (E. E.) A gépgyártás fontos megyei üzeme a Csepel Művek nyírbátori gyáregysége. Ebben az esztendőben a gyártás fejlesztése, a megmunkálási pontosság növelése, a szerelés gépesítése érdekében több új gépet állítottak termelésbe, közöttük radiálfúrógépet és szovjet gyártmányú hónoló- gépet. A gyárban a hatodik ötéves terv elképzeléseinek és feladatainak megfelelően 1981-ben megkezdték a korszerű termékek sorának bővítését. Így a japán Yasda-cég licence alapján gyártott megmunkáló központ önállóan is működő részegységeinek szerelését, valamint hegesztett szerkezeteinek gyártását. Tovább bővítették eddigi tevékenységüket és az RFH—75, meg 100-as radiálfúrógépek fő egységeinek gyártását és készreszerelését is már Nyírbátorban végzik. A Magyar Posztógyár nagy- kállói gyáregységében 1981 a felkészülés éve volt. Ugyanis az elmúlt esztendőben már végrehajtottak egy nagyobb beruházást. Akkor nyolc darab ragadókaros, olasz gyártmányú szövőgépet állítottak üzembe. Ezek a hagyományos szövőgépekhez képest — amelyek percenként 84-et fordulnak — nagyobb termelékenységgel dolgoznak, percenként 110-et fordulnak és egyszerre két szövetet szőnek. Hasonlóan nagy beruházásra készülnek 1982-ben is. Jövőre indul a fésűs fonodái termelés. Ezzel a kártolt mellett már fésűsfonal is készül Nagykálló- ban, másrészt díszítő- és fé- sűsfonal-cémázást is végeznek majd. Az ehhez szükséges gépeket Csepelről és Dunaújvárosból kapják, s a szövődéből kitelepítik a jelenlegi raktárakba a keresztcsévélő és vetülékcsévélő gépeket. A Metripond Mérleggyár fehérgyarmati gyáregységében nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzésre. A tanulók szakmai fejlődése érdekében a tanműhelybe új gépeket vásároltak, s ezzel korszerű körülmények között sajátíthatják el a legújabb ismereteket. Az anyagmozgatást is könnyítették új gépek beállításával, s összesen félmillió forintot költöttek ezekre a beruházásokra. A gyáregység dolgozóinak szociális körülményeit is javították, amikor felépítették a több mint hárommillió forint értékű melegítőkonyhás üzemi étkezdét, (sb) Szabolcsi élő állat az arab országokba Vágómarha-liidalási társaság alakul Százhatvanhétezer sertést vesz át az idén a nagy- és kisüzemi termelőktől a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Ez kétezerrel meghaladja a tervezettet, s emellett a vállalat nyírmadai és felsősimái telepén még harmincötezret hizlaltak. Vágómarhából is teljesítették a tervüket, 43 és fél ezer az átvett állatok száma. A vállalat nagy mennyiségű élőállatexporttal is foglalkozik. Év végéig összesen harmincnyolcezer szabolcsi sertést szállítanak a Szovjetunióba, ami háromezerrel több a tervezettnél. Szarvas- marhából 12 ezer ötszáz darab exportálása volt a terv, ehelyett 14 és fél ezret szállítanak külföldre, elsősorban a Szovjetunióba, valamint Líbiába, Libanonba, és más arab országokba. Juhból 37 ezret exportáltak, s közel ezer vágólovat szállítanak a Közös Piac országaiba. Az élőállat-kivitel serkentően hat a tenyésztésre, hiszen az exportot felárakkal is ösztönzik. A felvásárolt sertés nagy többségét — az export kivételével — Nyíregyházán dolgozzák fel. Vágómarhából a megye kapacitásának és igényének megfelelően nyolcezret vágnak le, s az export mellett 19 ezret társmegyei vállalatoknak adtak el, valamint termelőszövetkezeteknek is adtak továbbhizlalás- ra. Jövőre már tizenegyezer marha vágását tervezik, s a megyei igények feletti mennyiséget tőkehúsként exportálják. Szorosan hozzátartozik a vágóállat-felvásárláshoz a szerződéskötés. A vállalat folyamatosan végzi ezt a munkát is, és december elejéig a sertések kétharmadát, míg a marhának a felét leszerződték. Tervek szerint a sertés- felvásárlás az ideihez viszonyítva pár ezer darabbal növekszik, a vágómarha-felvásárlás pedig szinten marad. Az alapanyag-ellátás érdekében a vállalat fontos feladata a termeltetés. A kistermelői kocaállomány növelésére például 5100 vemhes állatot adtak ki a magántermelőknek ebben az évben. Tavaly az országban elsőként a szabolcsi vállalat adott kistermelőknek száz vemhes üszőt, s 1981-ben már háromszázat helyeztek ki, jövőre pedig ezer vemhes üsző kihelyezése a terv. Az állatforgalmi és húsipari vállalat most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy nagyüzemekkel közösen vá- gómarha-hizlalási társaságot hoz létre. Ily módon közvetlenül fokozni tudnák a termelést, s a szerződés lehetővé tenné az új szabályozó rendszerben biztosított hatforintos árkiegészítést és a hét-tíz százalékos felár kihasználását. A társulásban a mezőgazdasági nagyüzem gondoskodna a szükséges épületről és takarmányról, a vállalat pedig adná a hizla- lási alapanyagot. A hodászi és a jánkmajtisi közös gazdaságok már érdeklődtek is a társulás iránt, amely mind a termelőszövetkezetek, mind a vállalat szempontjából sokat ígérő kezdeményezés. flz írószövetség közgyűlése Idén 195 ezer mezőgazdasági gumiabroncs készül a Taurus nyíregyházi gyárában. Jövőre érik el az új gyár tervezett 200 ezer darabos termelését. Szombaton délelőtt Budapesten — a XIII. kerületi pártbizottság székházában — megkezdődött a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson, a program szerint, négy napirendi témával foglalkoznak: értékelik a szövetségnek az előző közgyűlése óta végzett ötévi munkáját, körvonalazzák az írótársadalom előtt álló feladatokat, módosítják a szövetség alapszabályát és megválasztják az új választmányt. A megnyitóülésen — amelynek elnökségében helyet foglalt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Pozsgay Imre művelődési miniszter, valamint kulturális életünk több más vezető személyisége is — Cseres Tibornak, az írószövetség titkársága tagjának, mint soros elnöknek az üdvözlő szavai után Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos beszámolóhoz, amelyet már korábban kézhez kapott az 537-es létszámú szövetség minden tagja. A beszámolót vita követte. IxXXVIII. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. december 13., vasárnap HATÁROZATOK ELFOGADÁSÁVAL Befejezte munkáját a TOT IV. kongresszusa Váncsa Jenő miniszter felszólalása
