Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

Kelet-Magyarország 1981. december 13. Kvarcolás és kamilla fl szép arcbőr titka A téli időjárás próbára te­szi a fedetlen arcbőrt. A hi­degben összehúzódnak a bőr apró erei, kevesebb vér áramlik, a bőrsejtek kevesebb tápanyaghoz jutnak. Fellazul a külső szaruréteg, csökken a kórokozókkal szembeni vé­dettség. A kiszáradt bőr fel­színén parányi repedések tá­madnak, ezek lehetővé te­szik a baktériumok behato­lását. A hideg téli hónapok ezért elsősorban a száraz bő- rűeknek okoznak gondot. Mit tegyen az, akinek szá­raz a bőre? Otthonról elin­dulás előtt kenje be az ar­cát és a kézfejét, közömbös, félzsíros krémmel, javasolja az Országos Egészségnevelé­si Intézet. Arctej vágy lemosókrém is alkalmas erre a célra, de paraffin vagy babaolaj hasz­nálata nem javasolt. Mi ta­nácsolható a zsíros bőrűek- hék? Az első teendő: a mi­tesszereket arcszeszes lemo­sás, kamillás gőzölés után rendszeresen el kell távolí­tani. Lényeges a reggeli és esti szappanos, melegvizes arclemosás, mosdás, ami után célszerű törülközővel enyhén masszírozni a bőrt. Napköz­ben enyhén szárító, fertőtle­nítő és hámlasztó hatású arc­szesszel kell megtörölni az arcot. A pattanásos, zsíros bőr legfőbb gyógyszere a bő­séges napozás, amelyet télen a kvarcolás helyettesít. Január 4-től a megyei kórházban: Gyorsabb betegfelvétel Az ötnapos munkahét be­vezetése nem kis terhet ró az egészségügy dolgozóira. A kórházakban folyamatos lesz ezentúl is az el­látás. Ennek érdekében a megyei kórház-rendelőinté­zetben átfogó programot ké­szítettek, melynek része a betegfelvételi részleg létre­hozása Nyíregyházán, a Jósa András megyei Kórházban. EKG-től a lélegeztetőig Hat helyiséget alakítottak át erre a célra az új megyei rendelőintézet földszintjén. Többek közt berendeztek két 5 ágyas kórtermet — egyet a nők, egyet a férfiak részére — ahol az újonnan érkezett betegeket helyezik el. A kór­termek mellett két vizsgálót és néhány kiszolgáló helyisé­get — például orvos- és nő­vérszobát, raktárakat — is kialakítottak. A vizsgálókban mmden olyan eszköz megta­lálható — kezdve a többcsa­tornás EKG-től a lélegeztető­ig — ami az akut betegellá­táshoz, az életveszély elhárí­tásához szükséges. Jövő év január 4-én kezdi meg a munkát az új részleg. Egyelőre a kórház négy bel­gyógyászati és két sebészeti osztályát mentesíti a beteg- felvétel gondja alól. Később a felvétel kiterjed valameny­P. Bak János posztumusz tárlata Művészi alkotások az életről Napraforgók (Gaál Béla reprodukciója) Furcsa hangulat keríti ha­talmába *a Képcsarnok nyír­egyházi Benczúr-termének lá­togatóját P. Bak János mű­veinek láttán. Vibráló színek, ragyogó melegsárgák, izzó vörösek, érettzöldek, kihívóan szép aktok — az élet öröme mindenütt. S mégis, egyetlen pillanatra sem tudjuk elfe­lejteni, hogy „posztumusz” tárlaton járunk, hiszen a mű­vész már soha többé nem ve­szi kezébe az ecsetet. Megdöbbentő ez az ellent­mondás. A kérlelhetetlen, a hívatlan törvény az egyik ol­dalon — hogy egyszer el kell menni — és a nagybetegen is életigenlő művész alkotásai a másikon. P. Bak János alkotásaiból évek óta hiába kért a Ben- czúr-terem, soha nem kaptak anyagot, hiszen műveiért „sorban álltak” a bemutatóter­mek. Végre a megnyitóra ké­szülődtek, amikor a szomorú hír érkezett. A nyíregyházi műértő és műgyűjtő közönség nagy érdeklődéssel fogadta a bemutatót; tárlatának anya­ga pedig bizonyítja, hogy P. Bak János kivételes művész volt. Olyan, akit a szakma és a közönség egyaránt a legna­gyobbak között tarthat szá­mon. Olykor az impresszio­nizmusba hajló, de mindig realista képein az alföldi és a nagybányai iskolák hagyomá­nyait viszi tovább. Festészete emberközpontú, -érzelemgaz­dag, fő műfaja a figurális kompozíció, kedvelt témái a csendélet, a táj- és az aktfes­tés. Gazdag palettájának utol­só színeit a nyíregyházi kö­zönség — közkívánatra meg­hosszabbítva — december 15- ig láthatja, (be) nyi gyógyító osztályra (a gyermek-, a fertőző-, az el­meosztály és a szülészet-nő­gyógyászat kivételével). Labor­és röntgenügyelet Feladatai közé tartozik a bekerülő betegek vizsgálata, első ellátása. Egyúttal teher­mentesítik a kórházi osztá­lyokat, ahová csak indokolt esetben kerülnek a betegek. Megszűnik a jövés-menés: a betegeket kísérő mentők és a hozzátartozók nem verik fel az osztályok nyugalmát. Az alapos kivizsgálást laborató­riumi és röntgenvizsgálatok egészítik ki. (A központi la­borban és a röntgenosztályon 24 órás ügyeletet szerveznek.) Ha szükséges, benntartják a beteget. Fél- vagy egyna­pos megfigyelés alapján dől el: haza lehet-e engedni, vagy valamelyik kórházi osz­tályra szükséges irányítania rászorulókat. A nem súlyos, nem életve­szélyes állapotban lévőket a betegségüknek megfelelő és a sáv szerint illetékes osztály­ra irányítják. A súlyos szív­infarktusosokat az I-es bel­gyógyászat őrzőjébe szállít­ják. A nem szállítható, élet- veszélyes állapotban lévő se­bészeti betegeket az I-es se­bészeti osztály látia el. Nem kerülnek a felvételi részlegre a baleseti sebészet betegei, őket a baleseti sebészet fo­lyamatosan működő ambu­lanciáján fogadják. Mindennap minden órában Megnyitásától kezdve fo­lyamatos ügyeletet tart a be­tegfelvételi részleg: vagyis nemcsak hét végén és ünnep­napokon, hanem mindennap minden órájában várja a rá­szorulókat. A kórházi osztá­lyokon éjszaka és szabadna­pokon az eddigiek szerint szervezik az ügyeletet. Ha a beteg további intézeti ellá­tásra szorul, a betegségének megfelelő osztály azonnal köteles átvenni a felvételi egységről. Nyíregyháza város és járás egész területe: mintegy 300 ezer ember tartozik majd a felvételi részleghez. Hogyan birkózik meg feladataival — melyeken eddig a Jósa And­rás és a Sóstói úti Kórház osztályai osztoztak — a jövő titka. Az ötnapos munkahét bevezetése sok más gondot is felvet. Például: hogyan osz- szák be az orvosokat és a szakdolgozókat. Az átállás és az új részleg munkáját úgy kell megszer­vezni, hogy a betegek zavar­talan ellátásban részesülje­nek. H. Zs. A postán már év végi hajrá van. (Jávor László felvétele) Ritkán okozott még annyi gondot a szabad szombatok kiszámítása mint ezekben a napokban, mert az ötnapos munkahét miatt változások történtek. Akik nem térnek át január egytől a rövidített hétre, azok tegnap is dolgoz­tak és 19-én is munkanapjuk lesz. Akik viszont január el­sejétől ötnapos munkarend­ben dolgoznak, azoknak ja­nuár másodika már „hivatal­ból” szabad lesz. Ezért tették át az iskolás gyerekek szabad szombatját is 12-ről 19-re, mert így december 21., hét­fő helyett már 18-án estétől megkezdődhet a téli szünet. Vagyis ma, vasárnap már ki­írhatnák a táblára az .... ió !-t, mert öt nap múlva vakáció! Á KERESKEDELEM ÜNNEP ELŐTT Már visít a szilveszteri malac A karácsonyi és a szilvesz­teri ellátást egyeztették a ter­melő és a kereskedelmi vál­lalatok december 8-án a me­gyei tanácson. A megbeszélé­sen részt vett a Füszért, a tejipari, a sütőipari vállalat, a Borsodi Sörgyár kirendelt­sége, a Halért, a HUNNI A- COOP, a Zöldért, az ÉKV, a szálloda és vendéglátó válla­lat. A tanácskozáson elhang­zott: a karácsonyi és a szil­veszteri ünnepekre kiegyen­súlyozott, bőséges áruellátást ígér a termelőipar és a ke­reskedelem. December utolsó három he­tére 230 tonna sertés- és 31 tonna marhahús kerül a me­gye boltjaiba. Töltelékáruk­ból közel 170 tonna áll a fo­gyasztók rendelkezésére, s ez a mennyiség jelentősen meg­haladja a múlt évit. Ezenkí­vül 5 vagon sertéshússal já­rulhatnak hozzá a lakosság ellátásának javításához a me­gye termelőszövetkezetei és áfészei. A húsipari vállalat az ünnepekre 24 tonna virs­lit, hat tonna hot-dog kol­bászt, tíz tonna csemege- és sütni való kolbászt készít. Szilveszterre 250 kismalac „várja”, hogy borral locsol­ják a tepsiben. Hagyományos fogás az óév napján a kocso­nya, ehhez megyén kívülről 5 vagon sertéskörmöt hoznak be, zömében a kaposvári húskombinátból. A baromfi jól kiegészíti a húskészítmé­nyek választékát, 44 vagon nal szállítanak az üzletekbe. Friss csirke minden meny- nyiségben lesz, fagyasztott tyúk és 5—6 tonna előhűtött pulyka, karácsonyra 2 tonna pecsenyekacsa, év végéig további 8 tonna, valarríínt 8 tonna libaaprólék és a köz­kedvelt, olcsó baromfiaprólék gazdagítja a választékot. Fa­gyasztott hal bőven áll ren­delkezésre, karácsonyra hét és fél, szilveszterre öt és fél tonna élő halat szállítanak a boltokba. Zöldség-gyümölcsből jó el­látást ígér a Zöldért. Szezo­nális cikk ilyenkor a sava­nyított káposzta, a beiglihez a mák, a dió, valamennyi kel­lő mennyiségben van a rak­tárakban. Nyíregyházán, Kis­várdán, Mátészalkán primőr salátát, paradicsomot, pap­rikát és két-háromszáz kiló sampion gombát vásárolha­tunk az üzletekben. Bőven lesz fenyőfa. Minden héten 3200 hektoli­ter sör találhat gazdára, en­nek a mennyiségnek tíz szá­zaléka hordós, a többi palac­kozott. December 10-től szál­lították a kiskereskedelmi egységekbe. A sörkedvelők a népszerű Radeberger, Berli­ner, Kinizsi, Rákóczi söröket is megtalálják a rekeszekben. Az összes sörmennyiség 30 é1 százalékát adja a minőségi sör. Tejből minden igényt ki tud elégíteni a tejipari vál­lalat. December 10-től 30 százalékos engedménnyel sajtvásár kezdődik december 24-ig. Nyíregyházán és Má­tészalka, Kisvárda 2—2 bolt­jában vehetjük olcsóbban a sajtféléket. Az ÉKV és a ven­déglátó külön megállapodást kötött a zavartalan vasárna­pi árusításra. A sütőipari vállalat decem­ber 21-én és 22-én előszállí­tással oldja meg, hogy min­denki beszerezze a kenyeret, a péksüteményt. A Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat öt és fél tonna diós és mákos he­ight, 15 ezer piskótatortát, öt­száz kiló sós teasüteményt gyárt ez alkalomra. A sima és a kakaós kalácsból 33 tonna készül. T. K. Sportszerek télre Kulcsos helyett műkorcsolya Most már visszavonhatatla­nul itt a tél, egyre több na­pon találhatnak összefüggő hótakarót a télisportok ked­velői. Bármilyen furcsa, de a kereskedelem már a nyári kánikulában beszerezte a té­li sporteszközök egy részét. A ródli például július végén megérkezett az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat nyír­egyházi sportszakboltjába; A 600 darabos készlet minden eddigit meghalad, oi .? Ugyancsak meglepetésnek könyvelték el a szülők az összecsukható szánkót, amely a kis méretű lakásokban egész évben kényelmesen tárolható. Győri taxival a sóstól bárig Öt évre ítélték a piaci órarablót Tavaly szeptember 20-án sza­badult utolsó büntetéséből Kál­lai József 24 éves fiatalember, de nem sokáig bírta a szabad leve­gőt. Rövid ideig még munkát is vállalt, aztán rájött, hogy ez nem neki való, s úgy gondolta, — mint korábban már vagy öt alkalommal —, hogy lopással és rablással könnyebb pénzhez jut­ni. Munkaviszonyát önként meg­szüntette, elutazott Celldömölkre egy volt börtöntársához. Ott új ismerősöket szerzett, többek kö­zött egy Molnár Balázs nevű ci­pész kisiparost. Május 4-én Kállai úgy gondol­ta, hogy ráférne cipőjére egy kis javítás, és elment az ismerőse műhelyébe. Míg a kisiparos Kál­lai cipőjének javításával foglala­toskodott, megérkezett a mű­helybe Rózsavölgyi Ferenc kis­iparos is, aki Molnárral dolgo­zott egy műhelyben. Kállai ész­revette, hogy Rózsavölgyinek sok pénz van a zsebében, mert kiló­gott belőle néhány százas, s azt is megfigyelte, hogy Rózsavölgyi zsebe rögtön leapadt, amint né- hány percet eltöltött a műhely melletti raktárban. Kállainak jó orra volt, gyaní­totta, hogy Rózsavölgyi a rak­tárban rejtetté el a périzt, s mivel ,azt is tudta, .hogy a. W. is a raktárban van, szólt Molnárnak, hogy neki W. C.-re kellene men­nie. Molnár mondta, hogy men­jen ki a raktárba, ott megtalálja a W. C.-t, Kállai azonban fonto­sabb dologra fordította az idejét: a Rózsavölgyi pénzének keresésé­hez kezdett. A szerencse is mellé állt, feltűnt neki egy bőrtekercs, amelyet alig kellett elmozdítania, egy vaskazettát talált alatta. Még kinyitásával sem kellett bajlód­nia, mert gazdája a kazetta kul­csát elhagyta, csak felnyitotta a doboz tetejét és 15 ezer forintot talált benne. A pénzt zsebre rakta, mire a műhelybe ért, elkészült a cipője is, szépen köszönt és távozott. Celldömölkön égett a talpa alatt a talaj. Győrbe utazott, ahol egy taxit fogadott és Budapestre vi­tette magát. Mire a Keletibe értek, már nem talált magának vonatot, így újból taxiba ült és hajnali háromkor már Sóstón, a Krúdy bárban költötte a 15 ezer forint­ból megmaradt 5500 forintot. A pénz egy hétig tartott, mert amíg volt belőle, Kállai gavallérosan fizetett nyíregyházi barátainak is. Július 24-én természetesen már egy huncut vasa sem volt. Ezen az estén fél nyolc tájban három iDari tanuló fiú indult el az Árók utcai kollégiumból a Béke moziba;, •ahol egy NDK-filmet akartak megnézni. Útjuk a Búza téren vezetett keresztül, s a Nyí­ri Fészek előtt egyikük, F. Zsolt lemaradt társaitól, mert egy osztálytársával találkozott. Ami­kor elindult társai után, a piac előtti halsütő bódé közelében hátulról erős kezek markolták meg, s felszólították, hogy adja át az óráját. F. Zsolt nem vette komolyan a fenyegetést, de ami­kor karját megcsavarták, úgy megijedt, hogy kiabálni sem mert. A támadó — ki más lehe­tett volna, mint Kállai József — lecsatolta a fiú karjáról az órát, és rászólt, hogy tűnjön el. F. Zsolt szerette volna visszaszerez­ni óráját, s dulakodn kezdett Kállaival. Szerencséje volt, mert tanulótársai észrevették, és elin­dultak vissza, hogy segítsenek neki. Beavatkozásukra azonban már nem volt szükség, mert meg­érkezett egy rendőrségi kocsi. ^ hiába menekült Kállai, utolérték és elfogták. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Kállai Józsefet — mint többszörös visz- szaesőt — rablásért és lopásért halmazati büntetésül ötévi sza­badságvesztésre ítélte, négy év­re eltiltotta a közügyektől, és kö­telezte a Rózsavölgyi Ferencnek okozott 15 ezer forint kár megté­rítésére. A szabadságvesztést Kállainak fegyházban kell letöl­tenie. Az ítélet nem jogerős, (b. j.) Akik még nem sajátították el a szánkózás tudományát, mű­anyag bob segítségével gya­korolhatják a lesiklást. A 120 forintos praktikus játék könnyen kormányozható, már egészen kis gyerekek is szíve­sen beleülnek. Élénk színek­ben — citrom- és narancs- sárga, kék, piros — kapható. Egyre többen hódolnak a síelésnek megyénkben is, A 34-h8 - éves (korosztálynak- mű­anyag síléc készült, saját ke­zűleg köti be a sportoló a sí­cipőt. Ez a síléc 250 forintba kerül. Jóval drágább — 630 forint — az automata zárral működő síléc. Aktív sporto­lóknak kínálják az osztrák gyártmányú 3400 forintos sí­lécet. A sportszerek mellett igen fontos szerepe van a kiegé­szítő sportöltözékeknek. Kü­lönösen így van ez a síelők­nél, akik nemcsak a hideg el­len akarnak biztonságos sze­relésbe bújni, hanem a sérü­léseket is el kell kerülniük megfelelő ruházattal. Nálunk még kevesen ho­kiznak, aki viszont akar, 900 forintért vásárolhat hokici­pőt, hokiütőt pedig 100—140 forint közötti áron szerezhet be. A korcsolya változatlanul az egyik legkedveltebb téli­sport. Gyerek műkorcsolyaci­pő 27-estől 31-es méretig ta­lálható a boltokban 600 fo­rintért. A női műkorcsolya­cipő ára megközelíti az ezer forintot, 36—39-es méretben van. Korábban megkedvelték a szülők a kétélű korcsolyát, kisgyerekek használták szíve­sen. Most nincs, csakúgy, mint a kulcsos korcsolya, amelyet rá lehetett szerelni a cipőre. Jóval olcsóbb volt, ezt viszont ma már nem gyártja senki. Pedig még nagyon so­kan keresik. A balesetek megelőzésére síszemüveget vehetnek fel a sportolók. Állítható betéttel, fényszűrővel készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom