Kelet-Magyarország, 1981. december (41. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

2 Kelet-Magyarország 1981. december 1. A fehérgyarmati új vízmű Kérdések és válaszok a városról Építés, közlekedés, tüzek Számos közérdekű kérdés hangzott el az októberi nyíregyházi pártfórumo- kon. Ezekből, s a városi tanács illetékes osztályainak válaszaiból készítettük összeállításunkat. A Centrum Áruház mel­letti autóbuszmegálló bal­esetveszélyes, s különösen azzá válik a téli időszak­ban. Terveznek-e intéz­kedést? — kérdezték a ruhagyárban. — Az autóbuszmegállót az érdekelt szervek bevonásával a városi tanács műszaki osz­tályának szakemberei meg­vizsgálták és megállapítot­ták, hogy átalakítani nem le­het, megszüntetése pedig •nem célszerű. A jelenlegi ál­lapoton azonbán a'körút 'tel­jes átadása, illetve a Bocskai utca várható egyirányúsítása változtatni fog. Hosszabb ideje várat ma­gára a Guszev aluljáró melletti autóbuszváró megépítése, amelyet nép­frontrendezvényen meg­ígértek. Ugyanitt hang­zott el, hogy a gusze- vi sebességkorlátozó táb­lákat rendbeszedik. Mi­kor? — kérdezték a VOR dolgozói. — A Guszev-aluljáró mel­letti autóbuszváró építését a városi tanács műszaki és fenntartási irodája ez évre beütemezte. A Guszev terü­letén elhelyezett sebességkor­látozó táblák. i kicserélésébe, illetve felújítására ez év vé­géig sor kerül. Többször kérték, hogy a Volán-autóbuszok hátul­ján is helyezzék el a já­ratszámokat, mert ezzel sok bosszúságtól kímélnék meg az utasokat. Meddig zárkóznak el ettől? — kérdezték a kereskedelmi pártbizottság fórumán. — A Volán vállalat illeté­keseti több szervtől, intéz­ménytől kaptak hasonló pa­naszokat. Ezek alapján a vál­lalatnál még ebben az évben korszerűsítik az utastájékoz­tatást, s ennek körében meg­oldják a hátsó ablakon tör­ténő feliratozást is. Megdöbbentette a közvé­leményt a Zrínyi Ilona ut­cai boltleégés, a modeil- ház tűzesete után. Tesz­nek-e intézkedéseket a hasonló elektromos tüzek megelőzésére? — kérdez­ték az erdőgazdaságnál. — Lapunkban már részle­tesen foglalkoztunk e két tűzeset tanulságaival, a meg­előzéssel. A tűzoltó-parancs­nokság igazságügyi műszaki szakértő bevonásával megál­lapította, hogy közvetlen em­beri mulasztás nem történt, feltehetően rejtett hiba okoz­ta a zárlatot. Az esetek azon­ban figyelmeztetőek, ezért a megelőzés érdekében elren­delték az érintésvédelmi mé­rések és a tűzrendészeti fe­lülvizsgálatok ismételt elvég­zését a vállalat több egysé­génél. Nem indokolatlanul húzó­dik-e el a városközpont­ban a régi Korona-szálló felújítása? — kérdezték a járásbíróság pártfórumán. — A Korona-épület teljes rekonstrukciójának költsége 110 millió forint, s ebből az Épszer által végzendő mun­kák értéke mintegy 70 millió forint. Két dolog nehezíti a munkát: nagyon elhanyagol­ták az épületet, s az érdem­beli felújítás-tervezés is csak a bezárás után kezdődhetett, mivel a valós helyzetet csak bontásokkal lehetett feltárni. A teljes felújítás bonyolult­sága és a pénzügyi lehetősé­gek korlátozottsága miatt az építkezés csak 1983. második félévében fejeződik be. Az Épszer eddig kb. 25 millió fo­rint értékű munkát végzett el. Miért nem tesznek intéz­kedéseket az illetékesek, hogy a borbányai szemét­telepre kikerült zöldáruk és hulladékféleségek ne kerüljenek vissza a város­ba guberálók útján? — kérdezték a Volán válla­latnál. — A szeméttelepi guberá­lók távoltartására tett intéz­kedések eredménytelennek bizonyultak, mivel a tíz éve épült kerítés megromlott, s azon át közlekednek, megke­rülve á bejáratot. A jelenlegi szeméttelep még egy-két esz­tendeig használható. Erre az időre jelentős költséggel új kerítést már nem szándékoz­nak építtetni. Jöhet a vendég Beregbe! Idegenforgalmi kirendeltség Vásárosnaményban Szabolcs-Szatmár megyében hosszú évek óta az egyik leg­forgalmasabb és ke­resett üdülő- és ki­rándulóterület a Be- reg. Természeti szép­ségei, jó fürdési lehe­tőségei, műemlék­együttesei nemcsak a környékről, de az or­szág más vidékeiről, s egyre gyakrabban külhonból is vonzzák a látogatókat. Eddig komoly gond volt, hogy megfelelő infor­málásuk, kiszolgálá­suk hiányosnak bizo­nyult. Ez a gond ér most vé­get Vásárosnaményban, a környék centrumában még ebben az esztendő­ben megnyílik a Nyír- tourist- irodája. A város középpontjában létesült kirendeltség megoldja az évek óta húzódó valuta- beváltás ügyét. Gondozó­ja lesz a gergelyiugor- nyai strandon létesült kempingnek is. Pontos és részletes tájékoztatást tud nyújtani, s megszer­vez minden szolgáltatást az ide látogatóknak: ‘ A megyei idegenfor­galmi hivatal ezzel az irodájával már csaknem teljessé tette a Szabolcs- Szatmárt átfogó hálóza­tát, hiszen Záhonytól Szatmárcsekéig minden fontos helyen kultúrált szolgáltatásai vannak. A ELSŐKÉNT NYÍREGYHÁZÁN Új módszerek az urológiában Mozg^lpjag, njásfél Jhőnáp: négy urológúsköngresszus a közelmúltban, egymás sarká­ban. A szakma neves műve­lői Tübingenben, Veszprém­ben, Brnóban és Kecskemé­ten találkoztak. Nyíregyházi elsőség — Vadonatúj eredmények nem születnek mindennap, de vannak „örökzöld" témák, rendkívül fontos területei az urológiának — mondja dr. Balogh Ferenc professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Urológiai Kliniká­jának igazgatója. — Ilyenek a különböző daganatos megbe­tegedések vagy a kövek kép­ződése. Megdöbbentően meg­ugrott például a korábbiak­hoz képest csaknem a tízsze­resére nőtt a heredaganatok száma. E zömében 20 és 30 év között előforduló, tehát fia- • talkori megbetegedés keletke­zésének és rohamos terjedésé­nek okait egyelőre sajnos nem ismerjük. Mindenesetre az urológusok fölvetették a be­tegség által odavetett kesz­tyűt: a terápia már rendkí­vül sokat fejlődött. A régi egyszerű módszer — a kasz­tráció — helyett ma már a hashártya mögötti összes nyirokcsomót eltávolítják. Négy—öt órás nehéz műtét ez, de nagyán hatásos. Míg korábban a túlélés, vagyis legalább ötéves tünetmentes­ség a beavatkozást követően, 20—25 százalékos volt, ma ezzel az új módszerrel egy­szeriben 75—80 százalékra ja­vult. Magyarországon első­ként a nyíregyházi kollégák végeztek ilyen műtétet. Ná­lunk, a klinikán eddig mint­egy félszáz esetben alkalmaz­tuk. Ugyancsak igen modern és hatásos metodika a hashár­tya mögötti nyirokcsomók röntgenbesugárzása, vagy a daganatsejteket pusztító gyógyszerkészítmények ada­golása. 8 Egyszerűbb, de... — Más fontos, időszerű témák? — Tübingen! előadáson a vesekövek egy új elemzési módját ismertette — ma­gyarázza Balogh professzor, aki az Európai Urológiai Tár­saság alelnöke is egyben. — Ezzel, a világon teljesen új metódusai gyorsan és egy­szerűen megállapítható, hogy a kő magja miből van, mi­lyen összetételű rétegek ra­kódtak rá, illetőleg á kő hol képződött. Könnyen elsajátít­ható és a korábbinál megbíz­hatóbb ez a módszer. A mun­katársunk: dr. Berényi Mi­hály ultramikrokémiai eljá­rásán alapuló készlet for­galombahozatalával kissé lassan ugyan, de már foglal­kozik a Reanal Finomvegy­szergyár. — A hólyagrákos megbe­tegedések is szaporodnak? — Nem, ezt nem tapasztal­juk. Ezen a területen az egyik legfontosabb és a szak­mában állandóan napirenden levő kérdés a daganatok húgy­csövön keresztül történő eltá­volítása. Sokkal egyszerűbb és jobb módszer ez a műtéti feltárásnál, de sokkal na­gyobb gyakorlatot is kíván. Itthon öt—ha éve csináljuk. Klinikánkon dr. Kisbenedek László adjunktus a szakértő­je. Ez az elektromos áram hatásán alapuló eljárás a jó­indulatú és rosszindulatú da­ganatok eltávolítására egy­aránt alkalmas. itt Fájdalommentes — Üj módszerek a veseda­ganatok kimutatására? — Egyre inkább elterjed az ultrahangvizsgálat, a kompu- ter-tomográf; a számítógépes rétegvizsgáló szinte szó sze­rint a „vesébe lát”. Amellett mindkét eljárás ártalmatlan az emberi szervezetre, s a vizsgálat a betegnek semmi fájdalmat nem okoz. (A Hétfői Hírekből) Münz András KÉPERNYŐ Egészen biztosan nehéz dolog azt meghatározni, hogy melyik műsort a nap melyik órájában, percében sugározzák. Mégsem egé­szen értem a műsorszerkesz­tőket. Nem is egyszer tesz­nek az est késői óráira olyan fontos politikai, közgazda- sági adásokat, amelyek pe­dig egészen bizonyosan nem­csak azt a — feltehetően ér­telmiségi — réteget érdek­lik, amely ilyenkor még nyitva tartja a televízió ké-* szüléket meghatározott cél­lal. Igen nagy a valószínűsé­ge annak, hogy ha megfele­lőbb, korábbi időpontban adnák, szívesen megnéznék ezeket a műsorokat olyanok is nagy számmal, akik fog­lalkozásuknál, munkaidő­beosztásuknál fogva korán fekvők. Tehát a munkások. Az értelmiségiek általában későig fennmaradnak, de közöttük is akad számos olyan, aki inkább korán kel, de korábban le is pihen, ök is lemaradnak tehát ezek­ről a tanulságos, meggon­dolkodtató adásokról. Most éppen azt nem tu­dom megmagyarázni ma­gamnak, hogy az igen érde­kes és nem is nehezen kö­vethető, világos okfej tésű Mekkora az állam, pénztár­cája? című közgazdasági, gazdaságpolitikai műsort amely az állami költségve­tés „rejtelmeibe” vezette be a nézőt, miért kezdték este tíz órakor? Olyannak tűnik számomra ez, mintha a te­levízió műsorszerkesztői nem bíznának eléggé a né­zőkben. Eleve azt tételezik fel, hogy az átlagos művelt­ségű nézőt nem érdekli a gazdaságpolitika, a ^pénz­ügyi gazdálkodás? De bi­zony érdekli, ha a legköz­ELŐTT vetlenebbül érdekelt Vala­mely témában! Márpedig az állami költségvetés mind­annyiunkat érinti, kit ez, kit meg amaz a rovata. Mégpedig egyáltalán nem elvont módon hanem zsebbe vágóan. Ezt ez a múlt ked­di, nagyon jól szerkesztett és tálalt, világos, az adatokat szemléltető eszközökkel is megerősítő, olykor „vissza­lapozó", visszautaló műsor is tanúsíthatta. Ha meg akarjuk ismer­tetni — mert szükséges és hasznos — az emberek soka­ságával azt, hogy miként gazdálkodik az állam, mire mennyit költ és miért ép­pen annyit, s mit mivel el­lensúlyoz, mit mennyivel dotál, akkor nem helyes, sőt hiba, erre olyan időpontot választani, amely lerontja a nézettségi indexet. Érvként éppen fel lehet hozni, hogy aki akarta nézni, az fenn­maradt. Ez biztosan így is van, de épp olyan biztos va­gyok abban is, hogy már az első negyedórában sokkal többen kedvet kaptak volna végignézni a műsort olya­nok is, akik egyébként a ké­sői kezdés miatt hozzá sem kezdtek. Hogy meggondol­kodtatta az adás az embert? Ez igaz. De gondolkodni, számolni, az anyagi lehető­ségeket felmérni, összevetni a legtöbb ember nem rest. Még akkor sem, ha nem csupán az ő egyéni dolgai­ról van szó, hanem az or­szág ügyeiről. így könnyeb­ben találja meg a magyará­zatot, az összefüggéseket a maga gondjaira is. S nem utolsósorban: tanulja, gya­korolja azt is, hogy népben, nemzetben gondolkozzék gazdasági kérdésekben is. Seregi István A RADIO MELLETT Általában nem rajongok az ismétlésekért. (Bár nem tagadom, hogy pótolni lehet velük az elmulasztottakat.) Ám néha kivételt kell ten­nem. Vasárnap délelőtt — szokás szerint — a színe­sebb, szórakoztatóbb Pető- fi-műsort hallgattam, s nem állhatom meg, hogy két is­métlésről ne írjak. Az egyik Az öncélú kutya és társai című „vidám állati roda- lom”, a Radnóti Színpad si­keres produkciójának a Ma­gyar Rádió Karinthy Szín­padának felvételében tör­tént megismétlése volt. Azt eddig is tudhattuk, hogy a magyar irodalom — elég ta­lán, ha csak Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Nagy La­jos és Weöres Sándor tárgy­beli műveire utalok — igen gazdag a vidám állattörté- netekben, -mesékben és -példázatokban. Engem most sokkal inkább az ra­gadott meg az adás halla­tán, hogy a benne közre­működő, jószerivel ismeret­len nevű, kiváló előadómű­vészek milyen missziót tel­jesítenek a jól összeállított (Kapossy Miklós szerkesz­tette) műsor kultúrházak- ban való „kolportálásával”. Hadd jegyezzem ide a ne­vűket: Bodó Györgyi, Böhm Edit, Breyer László, Kürti Papp László, Márai Enikő, Vándorifi László. Igazság­talanság volna, ha bárme­lyiküket is kiemelném a többiek rovására, valamint az is, ha nem írnám ide a rendező, Bencze Zsuzsa ne­vét. A másik — megemlítésre érdemes — ismétlés a Ba­lázs Samu-emlékműsor volt. A különösen jellegzetes, nagy színművész 75. szüle­tésnapján készített rádiós­portrénak szomorú aktuali­tást kölcsönzött, hogy a színművész időközben el­hunyt. Sokszor leírtuk (le­írtam én is), hogy a rádió­nak és a televíziónak nem­csak sosemvolt lehetősége, de feladata is a kimagasló személyiségek „életes” meg­örökítése. Ezt a feladatot Kopeczky Lajos — beszél­gető partnerként — hibát­lanul teljesítette. Tud kér­dezni — ami fontos (ha egyáltalán nem a legfonto­sabb !) riporteri erény. Az meg egészen természetes, hogy újból élveztem Balázs Samu rezignált bölcsessé­gét, kesernyés humorát és összehasonlíthatatlan hang- hordozású magán dikcióit. Régen szeretnék írni Se- diánszky János magazin műsoráról, a Világvasárnap- ról. A méltán népszerű szer- kesztő-műsorvezető-ripor- ter (egyszemélyben sűríti a tulajdonképpen összetarto­zó funkciókat!) francia — pontosabban párizsi — nosztalgiáról közismert. Mostani műsorának is ez volt a leghangulatosabb, legátfűtöttebb része. („Sztárparádé Párizsban”.) De a többi blokkra sem le­hetett panaszunk. Az „Órák a drezdai Zwingerben — némi túlnyújtottsága elle­nére is —, valamint a „Mai razglednácák a Dunától az Orhidi-tóig” kellemes va­sárnap délelőtti szórakozást nyújtottak. A műsor „legfajsúlyo- sabb” részét hagytam jegy­zeteim végére: a II. Rákó­czi Ferenc hamvai hazaho­zatala 75. évfordulójára ké­szített, „A fejedelem ár­nyéka. Rákóczi nyomában Rodostóban” című élmény- beszámolót. Mindent össze­vetve, a Világvasárnap most is élvezetesen jó műsor volt. Merkovszky Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom