Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

XXXVIII. évfolyam, 262. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1981. november 7., szombat r Éljen ä Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója! Barátságunk a Szovjetunióval előrehaladásunk záloga Méhes Lajos beszéde a rádióban és a televízióban Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, ipari miniszter, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából, november 6-án ünnepi be- szédett mondott a televízióban A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 64. évfordulójára emléke­zünk. Hatvannégy évvel ezelőtt a novemberben megszokott, napfény nélküli borús reggel­re ébredt Oroszország népe. „Már reggel hat óra felé járt az idő — írta Johen Reed, a hűséges krónikás — de még mindig sötét volt és hideg. A csendes utcák fölött csak va­lamiféle különös, sápadt fény derengett, az Oroszországra virradó nehéz nap előhírnö­ke”. Azon a szerdai napon, az első világháború poklában még mindig ezrek és ezrek haltak meg a frontokon. De a népekre kényszerített im­perialista háború tengernyi szenvedése a hadviselő orszá­gokban napról napra fokozta a munkások, parasztok harcát elnyomóikkal szemben is. A Budapesten megjelenő lapok azon a napon a válasz­tójogi törvényről polemizál­tak. A nyomdákban győztes hadijelentéseket szedtek, alat­tuk a szűkszavú kérdés: mi lesz a hadisegélyekkel? Az oroszországi helyzetről mindössze annyit írtak: Le­nint ismét keresik. Aznap az obszervatórium­ra hivatkozva az újságok földrengést jósoltak a követ­kező hétfőre. Akkor még nem tudták itthon, hogy Orosz­országban már azon a hajna­lon elkezdődött az egész vi­lágot megrázó társadalmi rengés, amelynek eredménye­ként az emberiség történeté­ben először lett egy ország­ban véglegesen a hatalom birtokosa a dolgozó nép. A burzsoázia azt harsogta, hogy ami Oroszországban tör­tént, az csak átmeneti, min­denképpen egyedi, megismé­telhetetlen esemény. A törté­nelem azóta bebizonyította ezeknek a jóslatoknak az alaptalanságát. És amit akkor átmenetinek, egyedinek és megismételhetetlennek mond­tak, az véglegesnek, sőt más népek számára is vonzónak, követendő példának bizo­nyult. Az első proletárállam ere­jét többször is próbára tette az osztályellenség, a forra­dalom győzelmét követően a kapitalista országok inter­venciója, majd a II. világhá­borúban a hitleri Németor­szág agressziója. De akik ke­zet emeltek rá, tapasztalhat­ták a hazáját védő nép el­szántságát és erejét. A szovjet nép ma pártja vezetésével békés alkotó mun­kát folytat. Azon munkálko­dik, hogy a gazdaság még ha­tékonyabban szolgálja a nép­jólét emelését, mind maga­sabb színvonalon töltse be a szovjet hatalom anyagi bázi­sának szerepét. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának kongresszusain kidolgozott el­vi politikának és határoza­toknak megfelelően a terme­lő-, alkotó munka minden te­rületén nagy figyelmet fordí­tanak az intenzív fejlődés té­nyezőire, a termelés és a tu­domány integrációjára, a munka hatékonyságának nö­velésére, a minőség javításá­ra. Az emberi társadalom fej­lődésében a huszadik század hozta a legnagyobb változá­sokat, ezekhez meghatározóan járult hozzá a Nagy Október hazája, a győztes szocializ­mus első országa. A győztes szocialista forra­dalom nem csupán Oroszor­szágban szabadította fel az embert. 1917-ben a gyarma­tosítók uralma alatt szenve­dett a föld lakosságának két­harmada. Ma földünk lakos­ságának mindössze. egy szá- 7. éka fölött uralkodnak még a gyarmatosítók. Október pél­dája, s a győztes forradalom ereje bátorította és bátorítja, segíti ma is a nemzetközi munkásosztály harcát a ki­zsákmányolás ellen, a népek küzdelmét a függetlenségért, a nemzeti felemelkedésért, a társadalmi haladásért,' a bé­kéért. A Szovjetunió békepoliti­kája is október szellemében fogant. Az úttörő szerep mel­lett a Szovjetuniónak jutott az a megtisztelő és nehéz kül­detés is, hogy létrejötte óta az első vonalban védelmezze, óvja' a világ békéjét. Döntő mértékben a szovjet nép ál­A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 64. évfordu­lója alkalmából díszünnepsé­get rendeztek november 6-án Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban. Részt vettek az ünnepségen a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagjai, az állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek vezetői, az ipari' üzemek, a dozatvállalásának eredmé­nyeként létrejött katonai erő- egyensúlynak köszönhető, hogy Európa történelmének leghosszabb békeidejét éljük. Meggyőződésünk, hogy to­vábbra is sikerül meggátolni az imperialista hatalmakat az emberiség létét fenyegető nukleáris világháború kirob­bantásában. A szocializmusért és a bé­kéért dolgozik, küzd a ma­gyar nép is. Ezt a törekvést fejezte ki pártunk Központi Bizottsága, amikor legutób­bi ülésén ismételten hangsú­lyozta, hogy veszélyes konf­liktusokkal, feszültségekkel terhes világunkban elenged­hetetlenül szükséges minden felelős politikai tényező, bé­keszerető erő cselekvő fellé­pése az enyhülés vívmányai­nak megőrzéséhez. Hazánkban ma kiegyensú­lyozott belpolitikai viszonyok között dolgozunk a fejlett szo­cialista társadalo.. építésén. Olyan vívmányaink vannak, mint független, szuverén, szo­cialista hazánk megteremté­se, népünk közös célokon nyugvó szocialista nemzeti egysége, az életkörülmények gyökeres megváltozása, ál­lampolgáraink növekvő mű­veltsége. Mindez olyan nem­zeti kincs, amelyre büszkék vagyunk. Nagy eredményeinket, tör­ténelmi vívmányainkat a szo­cialista közösség tagjaként értük el. Békénknek, függét- lenségünknek, szocialista tár­sadalmunk sikeres építésének termelőszövetkezetek, az in­tézmények, a fegyveres testü­letek, veteránok képviselői, a munkában élen járó, kitünte­tett dolgozók. Az elnökségben foglalt helyet többek között Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, Tisza László, a megyei tanács elnö­ke, Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja. Ott volt az ideigle­nemzetközi feltételei között kulcsszerepe van a Szovjet­unióhoz fűződő szövetségünk­nek és barátságunknak, amely a közös harcokban születeti, s kiállta a történelem próbá­ját. A magyar és a szovjet nép barátsága, internaciona­lista együttműködése továb­bi előrehaladásunknak is zá­loga. Sokszor mondjuk, hogy bo­nyolult világban élünk. De volt-e valaha is egyszerű a szocializmusért küzdő nem­zedékek sorsa? A mi népünk­nek is mindig állhatatosan kellett küzdeni és keményen dolgoznia a szocialista for­radalom és építés minden eredményéért. E küzdelemben együtt, szoros szövetségben haladunk a testvéri Szovjetunióval, a baráti szo­cialista országok közösségé­vel, a nemzetközi, munkásosz­tállyal. Szolidárisak vagyunk a fejlődő világ' nemzeti fel­szabadító mozgalmaival, a kapitalista országok haladó, békeszerető erőivel. Így él bennünk ma október győztes szelleme. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Miniszterta­nács, a magyar kommunisták, a szocializmus építésén mun­kálkodó magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a Szov­jetunió Kommunista Pártját, a nagy szovjet népet, és kí­vánom; sikeresen munkálkod­janak újabb korszakos ter­veik megvalósításán, a béke megőrzésén. nesen hazánkban állomásozó szovjet alakulat képviselője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Varga Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, a nyíregyházi városi párt- bizottság első titkára köszön­tötte a jelenlévőket, majd Tar Imre mondott ünnepi be­szédet. (Folytatás a 4. oldalon) Az ünnepi nagygyűlés elnöksége. (Elek Emil felv.) Díszünnepség Nyíregyházán (JÁVOR LÁSZLÓ FELVÉTELE)

Next

/
Oldalképek
Tartalom