Kelet-Magyarország, 1981. november (41. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

2 1981. november 7 Gyöngyvirágostól margarétásig Esztovátán készül a paszabi szőttes A múlt egy megelevenedett darabkájával találja szemközt magát az idegen a háziipari szövetkezet paszabi részle­gében. Hagyományos szövő­székeken (az évszázados esz- továták megszólalásig pontos másain) dolgoznak itt a kör­nyékbeli lányok, asszonyok. Szövik az eredeti, gyöngyvi­rágos, bazsarózsás, margaré- tás, almavirágos, árvácskás és felsorolni sem lehet, hogy még mennyi féle mintás szőt­teseket. Ezen a tájon — a paszabi szőttes „őshazájában” — úgy tartják, születni kell erre a mesterségre. Hiszen van, aki szinte ránézésre tudja, hogyan is kell kezelni a szö­vőszéket, s szőni a bonyolult mintákat. (Mások hónapok alatt sem szerzik meg ehhez a gyakorlatot.) Őrzik a hagyományt, nem­csak eszközeikben, de min­táikban is. Még a színössze­állításra is ügyelni kell! Hi­szen hagyomány szerint az eredeti paszabi szőttes fehér alapon piros-fekete, sötétkék­piros, illetve kék-fekete szí­nezéssel készül. Például pár­na, futó, abrosz, konyhagar­nitúra, blúzcsík. S hogy nem akármilyen munkát adnak ki kezükből a részleg dolgozói, igazolják ezt sikereik. Az idei országos szőttespályázaton 3. díjat nyertek szőtteseikkel. Czomba Pál, a népművészet mestere (a részleg nyugdíjasa) ezen a seregszemlén emlékdíjat ve­hetett át. Az idén 7 millió forint ér­tékű szőttes készül a szövet­kezet paszabi részlegében. Termékeik túlnyomórészt ha­zánkban kerülnek pultra. (házi) Tévéfilm a diétáról A cukorbetegeknek sugá­roz műsort a Magyar Tele­vízió december elsején az 1- es, és december 5-én a 2-es programban. Bemutatják a cukorbetegek diétás táplál­kozásáról szóló filmet, ame­lyet az Egészségügyi Minisz­térium és az Országos Egész­ségnevelési Intézet szakmai irányításával készítenek. A tízperces adásban a szakor­vosok hangsúlyozzák: az elő­írt diétás táplálkozás életbe­vágóan fontos a cukorbete­gek számára, némelyik cu­korbetegnek kevesebb gyógy­szert kell használnia, nincs szüksége inzulinkezelésre, ha a diétás étrend szerint táp­lálkozik. Ismertetik a szén­hidrát nélküli, energiasze­gény ételeket, italokat — ha­zai és külföldi termékeket —, amelyek ma már megvásá­rolhatók az élelmiszerboltok­ban. Felhívják a figyelmet a cukorbetegeknek ajánlott más élelmiszerekre is. A televízióban elhangzó orvosi tanácsokat, a diétás készítmények beszerzésére és fogyasztására vonatkozó tájékoztatásokat nyomtatás­ban is közzéteszik. BÁLBA INDULTAK MOTORON Elütötte, cserbenhagyta Bálba indult el június 20- án Hornyák Imre 19 éves nyírcsaholyi lakos Huba Já­nos 18 éves Hodász, Tornai­tanyai barátjával. Hornyák bátyja segédmotorjával vitte barátját Nyírmeggyesre, de mivel nem érezték jól ma­gukat a bálban, elindultak Mátészalkára. A 6 méter széles út telje­sen száraz volt, s Hornyákék ki is használták a motorban lévő lóerőt: míg fényszóró­val világíthattak maguk elé, jól látták, mi történik előt­tük. Nyírmeggyes és Máté­szalka között azonban egy személygépkocsival találkoz­tak, emiatt a fényszórót tom­pított világításra kellett kap­csolni. A hátul ülő Huba ész­revette, hogy előttük egy ke­rékpáros közlekedik, szólt is Hornyáknak: vigyázzon, ám míg Hornyák hátrafordította a fejét, olyan közel kerültek a motorhoz, hogy hiába fé­kezett, már nem tudott meg­állni. A motor nekiment a ke­rékpárnak, a kerékpáros — Kovács Dániel — több mint húsz méterre repült az üt­közés helyétől, s Hornyákék is csúsztak jó tíz métert. Amikor felálltak, hallották, hogy a kerékpáros kéri őket: értesítsék a mentőt és a rendőrséget, ők azonban anélkül, hogy meggyőződtek volna áldozatuk sérülésének súlyosságáról, kiegyenesítet­ték a motorkerékpár sárhá- nyóját és eltűntek a helyszín­ről. Kovács Dániel — akinek eltört a jobb csuklója, a bal térdkalácsa és sok helyen horzsolásos sérüléseket szen­vedett — hajnalig kínlódott a baleset helyszínén, míg végül sikerült eljutni egy vasúti őrbódéhoz, ahonnan telefonon kérhetett orvosi se­gítséget. Hornyák a baleset okozá­sát elismerte, ám a segítség- nyújtás elmulasztásában nem érezte magát bűnösnek, és aki ismeri Hornyákot, an­nak ez nem is meglepetés. A mátészalkai tejporgyár műszerésze a baleset elköve­tésekor még ipari tanuló volt. Részletek jellemzésé­ből : „Munkához való viszonya nem jó, tanulni nem szeret.” Ez természetesen meg is lát­szott bizonyítványán, több­ször javítóvizsgára utasítot­ták, de igazolatlan hiányzá­sai miatt is tantestületi fi­gyelmeztetésben kellett ré­szesíteni. Hornyákon éz sem változtatott, így kizárták az iskolából. Nem szerették tanulótársai sem, mert állandóan kölcsön kéregetett, s csak akkor ad­ta meg tartozását, amikor az igazgató utasította rá. Állan­dóan csavargott, jutalmat, dicséretet soha nem érdemelt, de nem végzett semmilyen társadalmi és tömegszerveze­ti munkát. A modora sem volt megfelelő, amit legegy­szerűbben úgy lehet kifejez­ni: Hornyák szemtelen volt. Huba magatartása tulaj­donképpen pontosan az el­lenkezője volt, társai és ta­nárai is szerették, mert min­dig udvarias és előzékeny volt, szívesen segített az idő­sebbeknek is, épp ezért ért­hetetlen már a barátságuk is, az pedig végképp, hogy Huba kezdeményezésére nem győ­ződtek meg a baleset áldoza­tának sérüléseiről. A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Péli-Toóth Sándor ta­nácsa Hornyák Imrét közúti baleset gondatlan okozása és segítségnyújtás elmulasztá­sa miatt halmazati büntetés­ként 8 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte és két évre eltil­totta a járművezetéstől. Hu­ba Jánost 4 hónap szabad­ságvesztésre ítélték, a bünte­tés végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesz­tették. Az ítélet nem jogerős. Kelet-Magyarország Őszi hangulat a Csarondán. (E. E. felv.) „Kössék be hozzánk is!" Víz, gáz, telek Lakást kérjenek vagy épít­senek, mivel fűtsék, hogyan utazzanak a város távolabbi részébe — körülbelül ezek a gondok foglalkoztatják légin-, kább a vásárosnaményiakat. Az új rendezési terv szerint 17 házat szanálnak, a csalá­dok egy része építkezni szán­dékozik, a többiek bérlakást kérnek. A tanács műszaki osztá­lyán talán gázbekötések mi­att kopogtatnak leggyakrab­ban az ügyfelek. Az üveg­gyárban gázzal fűtenek, s en­nek révén a TIGÁZ 72 lakás­ba kötheti be a gázt. A csat­lakozó kiépült, a KPM októ­ber végére ígérte: helyreállít­ják az útfelbontást, a gáz­bekötéseket viszont a kapaci­tásának megfelelően rangso­rolja a TIGÁZ. A belvíz igen nagy károkat okozott. Tavaly július-augusz­tusban 120 milliméter csapa­dék hullott rövid idő alatt. Hömpölygött a víz az ABC környékén, megteltek a pin­cék is, néhány házból azért nem szivattyúzhatták a tűz­oltókocsik a vizet, mert ösz- szedőlt volna a régi építmény. A megyei tanácstól kapott egymillió forintból a Felső­NÉGYSZÖGLETES, JELlRÁSÚ, HULLÁMOS Gurul, mint a forint — szoktuk mondani, de például Indonéziában már nem állná meg a helyét a mondás, mert még négyszögletes, közepén kör alakú lyukas, jelírásos ér­méjük is van. A bronz és . nikkel ötvözetből készült da­rab ritkaságszámba megy az éremgyűjtők között, csakúgy, mint a hullámos* oldalú, in­diai érme. A numizmaták minden hónap első vasárnap délelőttjén adnak találkát egymásnak a nyíregyházi 110- •es. szakmunkásképzőben. El­jönnek Miskolcról, Debrecen­ből is a szenvedélyes gyűjtők. A piacon nagy értéke van még az Árpád-házi királyok idején vert, néhány milliméter át­mérőjű, majdnem fekete pénznek, pedig ebből a bá­nyagrófok kilopák az ezüst nagy részét. Bartók — tükörvereten Igazi éremgyűjteményt rit­kán látni egy ilyen börzén. Már csak azért is, mert egy komoly darab több ezer fo­rintot ér. S a gyűjtő arra is ügyel, hogy a pénzdarabot mi­nél kevesebben vegyék ke­zükbe, mert a legkisebb súr­lódás, koccanás is árt nekik. — Különösen az igen érté­kes, tükörveretűnek — ma­gyarázza nagy hozzáértéssel Glüchmann Gábor, aki az Agroker szakfelügyelője. — A tükörfényes alapveretből ki­emelkedő rész matt, közis­mert idegen szóval proofnak nevezik. Ilyen módon készült az új Bartók-érme, amelyet még a gyűjtőkör tagjainak is nehéz megszerezni. Glüchmann Gábor „fiatal” gyűjtőnek számít, két éve foglalkozik érmékkel. Apjá­tól kapott pár darabot, de elhatározta: nem érdemes mindenfélét összevásárolni, nagyobb az értéke a sorozat­nak, mint a mégoly régi egye­di érméknek. A korona meg­jelenésétől, 1892-től rendsze­rezi az egyes darabokat. A gyűjtők kincsnek tartják az első ezüst pénzünket, ame­lyet I. István veretett ezer körül, az első arany forintot, amely Róbert Károly uralko­dása alatt 1310 körül került ki a pénzverdéből, és ritka­ságszámba megy az első tal­lérunk, amelyet 1499-ben II. Ulászló adott ki. Az ezeréves évfordulóra, 1896-ban ötkoro­nást verettek, amelynek „3. oldalán” olvasható: „Bizalom az ősi erényben”. Különmunka az érméért — A szomszéd bácsi egy­szer kivitt a tangóra és ott nagyon elcsodálkoztam a kü­lönleges, régi darabokon. En­nek már tíz éve — emlékezik vissza Szakolczai László — és azóta megszállottan gyűjtöm én is. Akkor még potom pén­zért lehetett hozzájutni, s azt hittem, rövid idő alatt össze­állíthatok egy értékes gyűjte­ményt. Ma már tudom, egy nemzedék kell hozzá, hogy a valamire való darabokat ösz- sze lehessen szedni. Egyelőre nem vagyok tagja a gyűjtő­körnek, de eljövök nézelődni és ha látok egy szép darabot, megveszem. Nusszer András tízéves kisfiú volt, amikor meglátott egy fémpengőst. A csillogó pénzdarab megtetszett, s azó­ta is ez a hobbija. Szerelő az Országos Villamostávvezeték Vállalatnál, szabad idejében különmunkát vállal, hogy több pénz jusson a régi érmékre. — Hat éve léptem be az éremgyűjtő egyesületbe s azóta a forgalmi és az emlék­érmék nagy részét megszerez­tem. Most fizettem be a Bar- tók-érmére, egy szép darabért érdemes áldozatot hozíni. Kü­lönösen a Ferenc József ural­kodása alatt kiadott pénzek­nek örülök, amelyeknek az első lapján a császár és ki­rály képe, a hátlapján a nem­zeti címer látható. Az ural­kodó eljegyzésére, 1854-ben kötött házasságára zsetonokat és pénzt is bocsátottak ki. Történelmi sorsfordulók Varga István egzotikus ér­mékkel büszkélkedhet. A négyszögletes, indonéziai pénztől kezdve az 1920 körül kiadott holland ezüst Gulde- nig, amelyen Wilhelmina ki­rálynő látható; német, szláv i és francia kiadású pénzei is \ gazdagítják gyűjteményét. I — Ennek ellenére a ma- I gyár történelem nevezetes \ dátumaihoz kötött kiadásokra j „vadászom”. Az Éremhatáro- zó nagy segítséget nyújt a\ rendszerezésben. A forgalmi ' sorból az 1935-ös kétpengőst/ szeretném még megvenni. I Háborúk, győzelmek' vere- j ségek, uralkodók, koronázó- / sok, családi események, törté­nelmi sorsfordulók emlékét őrzik az érmék. Évezredekeit, át mondják el, mit gondolt; akkor az ember. Vajon mit\ mondanak majd róluk száza­dok múltán? Tóth Kornélia tiszai Vízgazdálkodási Tár­sulástól kiviteli tervet, a Be­regi Vízgazdálkodási Társu­lástól a kivitelezést rendelte meg a tanács. Üj csatornahá­lózatot építenek a József At- 'tila utcán, a vasút alatti át­ereszt megnövelték. Vitkán a költségvetési üzem csator­názik, a félmillió forintos munkát november közepéig fejezik be. Városias jellege ellenére még mindig a családiház-épí- tés a divat Naményban. Éven­te 50—60 engedélyt kérnek. A 400 forintos négyszögölen­kénti telekárnak a 20 száza­lékát kell befizetni. 15 millió forintot kért a városi tanács a megyétől új telkek kialakí­tására. A Táncsics, a Petőfi, a Dózsa György és a Búza­kalász utcák által határolt területet parcellázzák a vá­rosközpontban. Gergelyiugor- nya a Gulácsi út mentén las­san összeépül Vitkával. Az, hogy egy városban nincs helyi járatú autóbusz, sok mindent megmagyaráz. Autóbuszmegállóhoz készíti az alépítményeket a Beregi Vízgazdálkodási Társulás, a felszíni munkákat a közúti építő vállalatra bízták. No­vember elejére elkészül: 400 ezer forinttal a megyei, 600 ezerrel a naményi városi ta­nács fedezi a költségeket. Emellett várótermet, jegyáru­sító helyet, a gépkocsivezetők­nek kényelmes pihenőszobát alakítanak ki. T. K. / Menetrend egy évre Szűrés a falvakban Zene — közelről Általános iskolásokat vár­nak a megyei könyvtárba no­vember 10-én délután 3 órá­ra, ekkor lesz az első előadá­sa az ifjúsági zeneismertptő sorozatnak. Szabó Dénes, a' 4-es iskola zenetanára elő­adásának címe: Istenek, óri­ások, törpék a zene színpa­dán. November 10-én 17,30 órakor az Országos Filhar­mónia november 16-i hang­versenyén felhangzó műve­ket ismerteti Péczely István, a tanárképző főiskola ad-, junktusa. Ismertetőjében Pro-: kofjev, Bartók, Sztravinszkij, j Mendelssohn, Eugéne Ysaye- kamaraművei szerepelnek. Mindkét díjtalan előadásra; várják az érdeklődőket aj megyei könyvtár előadóter­mébe. Sók embert — különö­sen távoli falvakban — még ma is visszatart, \ hogy elmenjen a szakor- ; voshoz és kivizsgáltassa / magát. Nem minden köz- ! ségben rendel naponta körzeti orvos, a rende­lőintézet, a kórház pe­dig — főként az idősek­nek — távol van. De ha helyébe megy az orvos, talán olyan panaszt is elmondanak, amelyért nem vették volna a fá­radságot. Jó néhány éve, hogy megalakult a megyei er- j nyőszűrő szolgálat a tü­dőgondozó intézeten be­lül. öt brigádjuk rend­szeresen járja a falva­kat, a nagyobb közsé­gekben még az üzemek- j re, téeszekre is külön f napot szánnak. A kép- \ zett szakemberekből álló kollektíva nemcsak a la­kosság évenként esedé­kes tüdőszűrését végzi ; el, hanem a betegségek korái felismerésére is vizsgálatokat készíte­nek. A nőgyógyászati, onkológiai problémák a nőknek, a szív- és ér- 1 rendszeri bántalmak el­sősorban a férfiaknak fenyegető veszély. A rák korai felismerése, a cu­kor- és vesebetegségek kiszűrése már a kezdeti tünetek jelentkezésekor ráirányítja a figyelmet a gyógyításra. Dr. Ke­mény Lajos igazgató fő­orvos irányításával már . egy évre előre elkészítik a szűrési sorrendet, órá­ra pontosan megjelölve, mikor hová mennek. A napokban már azt is tudják, hogy 1982 de­cemberében melyik falu esedékes. Az érem nem „felejt"

Next

/
Oldalképek
Tartalom