Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
2 KELET-MAG YARORSZÁG 1981. október 8. Kirdéstk és válaszáé a városrél Ellátás, közlekedés, építés Számos közérdekű kérdés hangzott el a szeptemberi pártfórumokon Nyíregyházán. Ezekből, s a városi tanács illetékeseinek válaszaiból közöljük összeállításunkat. A déli lakónegyedben több tízemeletes lakóház épült, de a lakosság ellátását szolgáló létesítmények hiányoznak — tették szóvá a konzervgyárban. — A Szamuely téri lakásépítésekhez kapcsolódóan a VI. ötéves tervben az alábbi, a lakosság ellátását szolgáló létesítmények épülnek: a Tompa Mihály utca és a Virág utca által határolt területen 16 tantermes általános iskola, 200 személyes óvoda, 80 személyes bölcsőde. A már működő OTP-fiók mellett egy 600 négyzetméter alapterületű ABC-áruház, valamint szolgáltatóház épül; ez utóbbiban cipőjavító, szabóság, fodrászat, háztartási gépjavító és Patyolat-szalon lesz. Az állomás közelében épül fel a Csemege Áruház, 2000 négyzetméter alapterületű új létesítménye — amelyekkel az ellátást jelentősen javítani lehet a környéken. A Krúdy lakótelepen a házak előtt igen gyakori a kocsimosás, annak ellenére, hogy nem messze kiépített kocsimosó is van; miért nem intézkednek, hogy azt használják? — kérdezték az ipari szakközépiskolában. — A zöldfelületeket kocsimosásra használókat a város minden lakótelepén büntetik. A közérdekű bejelentés alapján a Krúdy lakótelepen sűríteni fogják az ellenőrzéseket. A Nyírfa Aruház környéke autóparkoló lett. Ha ezt a részt parkolónak szánták, másképpen kellett volna a környéket rendezni — hangzott az Iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál. —A Nyírfa Áruháznál megépített körútszakaszt a végleges terveknek megfelelően alakították ki. Forgalmi jelentősége csak a további körútszakaszok kiépítésével növekszik, a parkolókénti ideiglenes hasznosítás jelenleg még célszerűnek látszik. Gyors ütemben gyarapodik a Ságvári-telep lakóinak száma. Tervezik-e gyógyszertár létesítését? — kérdezték a kereskedelmi pártbizottság fórumán. — A kérés indokolt, s a VI. ötéves terv elgondolásai között szerepel Is gyógyszertár létesítése. Felépítéséig elsősegély szintig a körzeti orvosoknak kézi gyógyszertár kialakításról teremtenek lehetőséget. Közeledik az ötnapos munkahét bevezetésének ideje. \Ieghosszabbítják-e emiatt | * gyermekintézmények nyit- vatartását? — hangzott el az MNB-nél. — A gyermekintézményekben, óvodákban eddig is volt felnőtt (da j kai) felügyelet 18,30 óráig. A munkahelyek ötnapos munkarendre történő átállásával egyidejűleg a gyermekintézmények nyitva- tartásában is változások lesznek. Ezeken jelenleg dolgoznak. Jó lenne, ha a konzerve- ken egyértelmű lenne a jótállási idő; a dobozok alján lévő számok nem mindenkinek nyújtanak egyértelmű eligazodást — tették szóvá az OTP-nél. — A konzerveken már hosszabb ideje egységes a gyártási idő feltüntetése. A gyártási év két utolsó számjegyét és a hónapot jelzik. Pl. az 1981. májusában készült konzerveken 8105 jelzés szerepel — ez jelenleg kielégítőnek látszó megoldás. Igaz-e, hogy a Nyíregyháza—Oros közötti zártker- tekel a VI. ötéves tervidőszakban építési telekké nyilvánítják? — kérdezték a kereskedelmi pártbizottság fórumán. — A Nyíregyháza és Oros közötti terület — az Orosi út a városból kifelé menő irány bal oldala — a nagytávú rendezési tervek szerint lesz építési terület; tehát több évtized múlva lehet ilyesmire számítani. A mostani középtávú tervben nincs szó nagyobb beépítésről. Az almatároló környékén lakóknak sok kellemetlenséget okoz a Simái úton lévő Patyolat-üzem kéményének füstje. Tervezik-e ennek megszüntetését? — kérdezték a 110. számú szakmunkásképző intézetben. — Tervezik, mégpedig a közeljövőben. A szenes kazánok helyett gázkazánokat állítanak be, amelyek próba- üzemelése már meg is kezdődött és rövid időn belül megtörténik az átállás. Jósavárosban gyakran 17— 18 órakor már mindenféle kenyér elfogy a boltokból, holott sokan csak ilyenkor vagy még később érnek haza — tették szóvá a bíróság pártfórumán. — A városi tanács illetékes' osztálya felhívta az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, illetve az ÁFÉSZ vezetőinek figyelmét a kenyér- ellátás e hiányosságára, s egyben jele^to^hogy gyakrabban fogják ellenőrizni, van-e kenyér záróráig a nagy lakótelep üzleteiben. A színházi szabadnap csütörtökön legyen Nyíregyházán, amikor bevásárlónap van, s a lakosság egy része az átlagosnál jobban elfoglalt — javasolták az OTP- nél. — A színház igazgatósága köszönettel vette a javaslatot, s más kérésekkel együtt fontolóra veszi, a szabadnapok kialakításánál. Az öz köz és a Vasvári Pál utca közötti terület nagyon régen rendezetlen, mikor várható változás? — kérdezték az ipari szövetkezetek pártbizottságán. — Az itteni lakásépítkezések 1983-ban fejeződnek be. FORUM Új köntösben az MTESZ folyóirata Űj formában, gazdagabb tartalommal jelent meg az idén a „Fórum”, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) folyóirata. Az egyes lappéldányok a városi hírlapárusoknál is megvásárolhatók. A Fórum legfrissebb, idei 5. száma — hasonlóan a korábbi négy laphoz — a műszaki értelmiséget foglalkoztató témákról ír legrészletesebben. Most például a tudomány és a gyakorlat sokrétű kapcsolatából egy részkérdéssel, a kutatói munkával foglalkozik a folyóirat. Csaknem minden számban szerepelt egy-egy írás a fiatalok, főként a műszakiak pályakezdéséről. Ebben a számban az érdekek és lehetőségek öszhangját elemzik, s felvetik „szükség van az oktatás és a pályakezdés integrációjára”. A prognosztikával, a jövőkutatással foglalkoznak egy másik írásban — főként a vállalati élet szemszögéből. A fejlődési tendenciák feltárásáról, ezek népgazdasági, ágazati és vállalati hasznosításáról szól a cikk. Egy tanulmány alapján az energiatakarékos, folyékony műtrágyák alkalmazásával megvalósított programozott növénytáplálásról írnak, s néhány különösen érdekes lehetőséget vetnek fel. A folyóirat az MTESZ belső életébe, a tudományos egyesületek munkájába is bepillantást enged, számos hírt, tudósítást közöl, pályázatot hirdet. VESZÉLYEZTETETT GYERMEKEK (1.) Miért lesznek egyre többen? Sokan amikor ezt hallják, veszélyeztetett gyermekek, elsősorban egy szűkebb gyermekcsoportra gondolnak. Olykor talán emiatt alakul ki olyan szemlélet, hogy a veszélyeztetett gyermekek ügye egy szűkebb nevelői gárdára, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusokra, gyámhatósági szakemberekre tartozik. Valójában az ilyen gyermekek akár egy kiegyensúlyozott, művelt és jó jövedelmű családból is eljuthatnak a lejtő szélére... Megdöbbentő adatot jegyeztünk fel a megyei tanács általános iskolai csoportjánál: Szabolcs-Szatmárban, becslések szerint, az általános iskoláskorú gyermekeknek mintegy 13—14 százaléka — 10— 12 ezer gyermek — sorolható a veszélyeztettek közé. Természetesen az iskolák és a gyámhatóságok által hivatalosan nyilvántartott gyermekek száma ennél jóval kevesebb, mert oda azok kerülnek, akikkel már foglalkozniuk kellett a pedagógusoknak, illetve a gyámügyi szakembereknek. Miért lesz egyre több megyénkben is a veszélyeztetett gyermek? Vannak, akik azzal magyarázzák a megyék közötti negatív elsőséget, hogy Szabolcs-Szatmárban az országos átlagnál nagyobb a gyermek- születések aránya. Ez igaz. Az alaposabban mérlegelők mégsem fogadják el az ilyen érvelést. A növekvő gyermeklétszám nem teszi törvény- szerűvé, hogy növekedni kell a veszélyeztetett családi és „n legnagyobb úr a függöny“ Tóth József, a színház műszaki vezetője munkájáról — Üj színházat teremteni rendkívül izgalmas feladat. Az első önálló színtársulattal, korszerűsített épületben a nullpontról indulni egyben igen nehéz is. Műszaki vezetőként dolgoztam Egerben, Kaposvárott és tizenkét évig Pécsett. Amit ezen a területen el lehet érni — szerénytelenségnek hangzik —, de úgy érzem, elértem. Pályám felén túl — ötvennégy éves vagyok — többet akkor tehetek, ha itt, Nyíregyházán mű- szakiag segítem az új színház létrehozását. Ezért, amikor Bozöky István hívott — jöjjek el vele Pécsről —, igent mondtam. — Tavaly ősz óta dolgozom Nyíregyházán. Figyelemmel kísértem a színházi rekonstrukciót. A koncepciók alakításánál arra törekedtem, hogy a felújítás nekünk, színházi szakembereknek is a legmegfelelőbb legyen. A második ütemterv szerint épült volna a műhelyház a színház mellett, az asztalos, festő, lakatos stb. szakipari részlegnek. Nem tartottam szerencsésnek, hogy ezek a zajos műhelyek itt kapjanak helyet, zavarva a színészek munkáját. Megértették ellenérzésemet. A megyei tanács megvette számunkra a régi szeszgyárat Nagyszálláson, amit komoly üzemházzá, díszlet- és jelmezraktárrá alakítottunk át. — Mi a színházban a műszaki vezető feladata? Nehéz összefoglalni, hiszen az épület állagától kezdve a beépített technikai berendezések működtetésén át a tűzrendészeti, munkavédelmi szabályok betartásáig mindent figyelemmel keli kísérnie. Szerteágazó munkakör. Mindez egy cél érdekében: a sikeres színi- előadásért. Együtt kell dolgozni a díszlet- ,a jelmeztervezővel, a rendezővel. Az álmaik, terveik alapján kell egy-egy produkciót kivitelezni. — Hazudnék, ha azt mondanám: könnyű a dolgom. Színháztechnikai téren nincsenek a megyében tradíciók. A színház műszaki kollektíJclmc/.próba. Közeledik a bemutató időpontja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Sűrűsödnek a díszletezők, a szabók munkái. Szabó Tünde színművésznő a Csongor és Tünde című darabban Irma szerepét játssza. Felvételünk jelmezpróba közben készült. (E. E. felv.) váját nekünk kell kinevelni. Olyanokból, akik képesek át- vennni és továbbadni a szakmai fogásokat. Jelenleg hat- vanan dolgoznak a vezetésem alatt a portástól a fodrászon, öltöztetőn át a hangtechnikusig. Idő kell, míg színházi emberekké válnak. Mert a színházi munkához nem elég a szaktudás, ide a művészet iránti alázatra van szükség. — A felújítás után a Móricz Zsigmond Színház technikailag összehasonlíthatatlanul többet tud, mint korábban. Ismertem az épület régi berendezését. A hatvanas évek elején az egri társulattal jártam itt. Nyíregyházát kedves, hangulatos városkának ismertem meg a kisvasúttal, szép parkjaival. Ez a kép maradt meg bennem, ezért is jöttem Ide szívesen dolgozni. — Méreteit tekintve kis- színház a nyíregyházi, de nagyon korszerűen felszerelt. A világítás, a színpadtechnika kitűnő, a zártláncú tv az ügyelőnek pótolhatatlan, az épület távfűtése megnyugtató. Az említett nagyszállási asztalos- és festőműhelyünk, varrodánk jól gépesített. A hivatalos szervektől ezen a téren is minden támogatást megkaptunk. — Az első két darab — a Csongor és Tünde, valamint a Búbosvitéz — színpadmakettjei elkészültek, tart a kivitelezés. A díszleteknél mindig arra ügyelek, hogy statikailag, biztonságtechnikailag teljesen megbízhatók legyenek. A díszlettervezők hajlamosak eltekinteni a fizikai törvényektől. Vitákban mindig hangoztatom: nem tudok egy színészre sem annyira haragudni, hogy esztikai megfontolások miatt kockára tegyem testi épségét. A színház kollektív játék. Ha egy fogaskereke kiesik, sántít az egész szerkezet. A maga pontján mindenki nélkülözhetetlen. A műszaki stáb első értekezletén is megmondtam, hogy ezen a munkahelyen a legnagyobb úr: még az igazgatónál is nagyobb a függöny... — A színházművészetben az a nagyszerű, hogy minden előadás egyszeri és megismételhetetlen. Mi technikailag estéről estére a művészi produkció szolgálói vagyunk. Ennek átérzése nélkül nem lehet jól dolgozni. — Tíz, tizenöt évig nem lesz gond a műszaki korszerűsítésre. A berendezések olyanok, hogy folyamatosan fejleszthetők. Hangsúlyozom, a technika alárendelt szerepet játszik a színházban: nem pótolhatja az érző embert, csak segítheti a művészt a még nagyobb színházi élmény megalkotásában. Terveimről? Mire nyugdíjba megyek remélem, kinevelődik az új műszaki gárda. Ha ez megvalósul, akkor Nyíregyházára jövetelem elérte célját. Lejegyezte: Reszler Gábor Mi lesz veled, emberke? (Elek E. felv.) egyéb körülmények között élő gyermekek arányának. Jobban közelítenek talán a valós okokhoz, akik a megyénkben élő nagycsaládosok számát, a megyén belüli és azon túli ingázást, a felgyorsult városiasodást, a nők mind nagyobb arányú munkába állását említik. Hozzáteszik még a megyére ugyancsak jellemzően, a házasságok felbomlásának magas számát, amit nem is mindig fejeznek ki a válási statisztikák, sok százan nem törvényesítik elromlott házasságukat. Fel kell figyelni egy új jelenségre, egyre több olyan gyermek kerül a veszélyeztetettek „zónájába”, aki látszólag kiegyensúlyozott körülmények között él. Közelebbről azonban kiderül: a szülők elhanyagolják őket. Törődés, bizalmas kapcsolat helyett pénzzel, ajándékkal, engedett szabadossággal akarják megváltani nevelési kötelezettségeiket. S ők csodálkoznak a legjobban, ha gyermekükről megtudják, s általában ők tudják meg utoljára, hogy nem jó úton halad ... Gyermekvédelmi szakemberek, pedagógusok állítják — nem lebecsülve a válások gyermekekre gyakorolt hatását — mítosz, hogy az elvált szülők gyermekei a veszélyeztetettek. Arányaiban nem több az ilyen gyermek száma, mint a nem elváltaké. Egyre több viszont az olyan ártalom, mint a családban elérhető pozitív élmények hiánya, a gyermekükkel szemben közömbös, olykor ellenséges,, vagy nagyon elfoglalt szülők, és a helytelen — túl szigorú, túl elnéző — családi nevelés. A gyermeki viselkedések — iskolában, utcán, otthon stb. — jelzik a családi nevelés veszélyes ártalmait, amely felett nem hunyhat szemet senki. Különösen nem az iskola, ahol a gyermek életének nagy részét tölti... Az iskola nem pótolhatja a családot. Tehet viszont valami olyat, amire a családok — legalábbis, ahol ilyen gondok vannak — önmaguk nem képesek. Észre vétetni a gyermek viselkedésében, teljesítményében, magatartásában, egész személyiségében tapasztalható negatív változásokat. Az okok megkeresése lenne az első lépés a megelőzéshez, amely nem lehet csak az osztályfőnök, vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott feladata. Valamennyi nevelő igyekezete szükséges hozzá. A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó megyei szakfelügyelő említi, hogy minden intézménytípusban (óvoda, általános, középiskola) gyermekvédelmi felelősöket bíztak meg, akik figyelemmel kísérik a problémás tanulókat. Vannak azonban olyan sajátos megyei gondok, amelyek a jószándék, a törekvés ellenére is nehezítik a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek felkarolását. Erről a szakfelügyelő így beszélt: „A városokban növeli a veszélyhelyzetet a napközis helyek hiánya. Különösen a pubertás korban — vagy ezt megelőzően — nem tudják megoldani az egésznapos pedagógiai felügyeletet. Egyre nő a lakáskulccsal ellátott gyermekek száma, ami melegágya lehet a veszélyeztetettség kialakulásának.” További kedvezőtlen tényező: egyre több gyermek jön a világra veleszületett, vagy szerzett organikus ártalommal. Növekszik a debil, im- becill, gyengénlátó, nagyothalló és súlyos beszédhibás gyermekek száma. A megyében lévő speciális gyermek- otthoni helyek száma kevés, a rászorulóknak egy kisebb hányada jut ilyen intézetekbe. Mindezt tovább bonyolítják a szülői szemlélet korlátái is, sokan nem mindig örülnek a lehetőségnek, hogy gyermekük a szellemi, lelki, érzelmi fejlettségnek legjobban megfelelő gyógypedagógiai, vagy kisegítő iskolában, osztályban kezdheti meg a tanulást. Röstellik, takargatják a bajt. Páll Géza Lopott tyúkot, kapát, ‘pokrócot Az ital vitte bűnbe Madár Sándor 24 éves többszörösen büntetett előéletű nagydobosi lakos március 15-én délelőtt ittasan bement Lakatos Zoltán helybeli lakos udvarára és a szénatárolóból ellopott egy ekekapát. Még aznap este ismét bement, összeszedett egy. hordót, lópokrócot, táposzsákot, kilenc tyúkot és egy kakast, s elvitte. (Lakatosnak összesen 1900 forint kárt okozott, s az ellopott holmik nagy részének lefoglalásával a kár — 600 forint kivételével — megtérült. Március 25-én délelőtt ugyancsak ittasan ment be munkatársának, Lukács Józsefnek vá- sárosnaményi udvarára, és ellopott egy kerékpárt, a hozzávaló lámpát, és egy sereg szerszámot. Mivel Lukács nyomban fölfedte, ki a tetes, följelentést tett a rendőrségen, s a lopott holmit hiánytalanul megtalálták Madár Sándornál. Az eljárás során Madár mindent beismert, hozzátéve, hogy az ellopott holmikra egyáltalán nem volt szüksége, viszont az ital teljesen megzavarja a fejét. Maga Lukács József is allítota, hogy Madár — ha nem iszik —, egyike a legjobb munkaerőknek. Orvosszakértői vélemény szerint Madár Sándor idült alkoholista, s a bűncselekményei is teljesen összefüggenek az italozó életmóddal. Semmi más baja nincs. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a lopások miatt Madár Sándort mint különös és többszörös visz- szaesőt egy év és két hónap börtönre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől, és elrendelte a kényszergyógyítását az alkoholizmusa miatt. Az ítélet jogerős. <*>
