Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
2 Kelet-Magyarország 1981. október 11. Tömegigény és ízlésformálás Butikmánia VESZÉLYEZTETETT GYERMEKEK (4.) Nevelőszülőknél „Elhanyagolt, piszkos, rendszerint sötét kis bolt, italmérés, vagy falatozó.” Az értelmező szótár 1959-es kiadása így határozta meg a butik szó jelentését. Ma a köztudatban maszek divatáru üzletet értünk e fogalom alatt, méghozzá a jobbakat. Néhány esztendeje — mikor még nem volt megyénkben — rangnak számított onnan öltözködni. Aztán 1978-ban Nyíregyházán is megnyílt az eső, melyet 1980- ban követett a második. Ma pedig nemcsak a városokban, de a szabolcsi községekben is megtalálhatók. Tőke és erkölcsi bizonyítvány — Nyolc évvel ezelőtt rendelettel tiltották meg a divatáru, műszaki és még egykét szakmában meszek üzletek nyitását. A lakosság gyarapodása, a városiasodás miatt azonban egyre nagyobb lett az igény az ilyen boltokra. 1980 őszén aztán feloldották a tilalmat, sőt bővítették a szakmák körét is — tájékoztat Petruss Istvánná, a Kiskereskedők Országos Szövetségének megyei titkára. Múlt év őszétől aztán gombamódra szaporodni kezdtek a butikok. Nyíregyházán azóta három nyílt (kettő most épülj, Nyírbátorban öt, Mátészalkán négy, további hét helységben pedig egy-egy — túlnyomórészt divatáru — üzlet tárta ki kapuit. — Szigorú feltételekhez kötjük a nyitást — folytatja a megyei titkár. — Kell hozzá erkölcsi bizonyítvány, szakmai jártasság és pénz. A bolt jellegétől függően 50- től 3Ö0 ezer forintig terjed a szükséges tőke. Aztán — különféle engedélyek megszerzése után — telephelyet kell Az Árok utcai munkáslakótelep, kívülről nézve, kellemes látványt nyújt. A színes magas házak, a mexicói piramisokra formázó alacsonyabbak, szépek. Csak a házak közé lépve lesz az összkép kedvezőtlen; a hatalmas törmelékkupacok, a por és a piszok, a földből kilógó kábelvégek, a sokmázsányi üvegcserép és a burjánzó gaz elrontják mindazt, ami amúgy kellemetes lenne. Ez pedig nem csupán a szem számára zavaró, hanem veszélyes is. — Rossz lenézni a hetedikről — mondja Nemes József- né a kapu alatt állva. — Már régen kész ez a telep, de még mindig rendezetlen minden. Van egy kislányom, nem szívesen engedem le ide, hiszen balesetveszélyes a házak közötti térség. Játszana a gyerek, de hol? A körülményeket nézve az első kérdés talán az lehetne, miért nem tesznek valamit a lakók? Az egyik piramisház földszintjén Stevanyik Sándorné két gyerekkel van otthon: — A lakás — mutatja — jó elosztású és elég nagy is, azonban ablakot nyitni majdnem merészség, mert a szél a Rákóczi utca minden porát, szemétjét, ide hordja. A múltkor — meséli — rám szólt a körzeti orvos, mert nem napoztatom eleget a gyerekeket. Csak azt kérdezném, hol? Az erkélyre a por miatt nem tehetem őket, arról nem beszélve, hogy nap sem éri, az udvarra pedig nem engedhetem, mert veszélyes. Mi már felajánlottuk a társadalmi munkát a tanácsnak, nem is egyszer, de azt mondták, míg nincs pénz, nem tartanak rá igényt. Még a fűmagot is beszereztük, de tereprendezés nélkül nincs hova vetni. találni, s üzletet építeni. Olyat, amelyik illik a városképbe, s a Köjál-előírásoknak is megfelel. A „fekete leves”, vagyis az árubeszerzés csak ezután következik. Lényegében itt dől el, hogy életképes marad-e az üzlet, vagy tönkremegy? A maszek divatáru kereskedők megyén kívüli, főleg budapesti kisiparosoktól vásárolnak. Hiszen létfeltételük, hogy kövessék a divatot, s egyedi darabokat árusítsanak. A megyei kisiparosok maguk is árusítanak, vásároznak, ami konkurren- ciát jelent a kiskereskedőknek. A tisztességes haszon mértékéig — Csak azt ne írja, hogy a kollégák segítik egymást! — figyelmeztet Petrussné. — Az új butikosok legnehezebb dolga, kapcsolatot találni a termelőkkel. A „felkapott” iparosok ragaszkodnak régi vevőikhez, elküldik a kezdőket. Ezért a kereskedő kénytelen új források után nézni. A hét egy naipján nyakába veszi az országot és áruért kilincsel. Azért nem kell sajnálni őket. Hiszen úgy a nyitásnál, mint az árubeszerzésben jelentős kedvezményekkel segítik őket. — Magas összegű kölcsönt nyújt az építésre, a berendezésre, árubeszerzésre az OTP, a KIOSZ javaslatára. A nagykereskedelmi vállalatokat kötelezték a kiskereskedők kiszolgálására. Ha a butikos maga szállítja el az árut, fuvarvisszatérítés is megilleti. Segíti ezt a gyakorlatot, hogy a kiskereskedő másfél tonnás tehergépkocsit is vásárolhat, melyhez szintén kérhet hitelt. Aztán azt számolgatjuk, hány gyerek is élhet a telepen? Osztunk, szorzunk, s arra jutunk, lehetnek vagy ezren. S ennyi gyerek érdeke mindenképpen közügy. A telepen lakók mesélik, • hogy volt idő, amikor szinte hetente bombázták kéréseikkel a tanácsot, de mint a jelek mutatják, nem sok siker-, rel. Riedt László a városi ta'Jv nács műszaki osztályának előadója szerint a pénzügyi háttér hiányzott eddig — pontosabban még hiányzik is — ahhoz, hogy ez a gond megoldódjék. — Mást pillanatnyilag nem mondhatok —, így az előadó — csak azt, hogy a park tervezése 1982-ben megtörténik, de a parkosításhoz aligha látnak hozzá jövőre. Viszont sor kerül a belső közlekedési utak megépítésére, s ez, majd tereprendezéssel jár együtt. s. z. — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a KIOSZ rendszeresen ellenőrzi a maszek boltokat, kezdve az áraktól, a tisztaságon át a kiszolgálásig, vagy a csomagolásig. A butikokban többnyire szabadáras termékeket forgalmaznak. Ez szabad ár — a tisztességes haszon mértékéig. Igen, többféleképpen értelmezhetjük ezt a fogalmat. De az tény, hogy a túl drága holmit úgysem veszik meg. Másrészt a magasabb ár rendszerint minőséget jelent! Egészséges versenyszellem Egy mátészalkai divatáru üzlet persze nem olyan, mint egy nyírbátori — de önmagában mind a kettő modern. Névkártyákat, saját emblémás szatyrokat .'sináltatnak. Persze, az ízlésformálás mellett tömegigényeket is ki kell elégíteniük. A trevira kardigán már régen nem divat, de a megyében sok helyen mégis slágercikknek számít. Jó ez, vagy rossz? — kérdezhetjük a butikmániáról, összességében jó. Hiszen egészséges versengés alakul ki a maszek boltok között. Sőt! A szaporodó butikok az árukészlet gondosabb megválasztására késztetik az állami üzleteket is. Bővítik a választékot, s keresett, egyedi darabokat is kínálnak. A végletekig persze nem növelhető a számuk. Az ésszerűség és az érdekek úgy diktálják, hogy például Nyíregyházán már nincs szükség több maszek divatáru kereskedésre. Házi Zsuzsa Csokor a koszorúslánynak is Ura négerbarnában A menyasszonyi csokor örök divat — de formája és az anyaga a divattal együtt változik. Napjainkban elsősorban gerbe- rából, szegfűből (ha van:) or- chydeából kötik — de rendelnek például mezei virágból, margarétából, ciklámenből is. Természetes, hogy minden menyasszony a legszebb szeretne lenni. Régebben a csokor nagyságával igyekezett kitűnni társai közül az ara, ma sokkal inkább a színek, formák variálásával. A malomkerék nagyságú bukéták helyett a kerek, maroknyi bieder csokor és a karra akasztható flörentin kosár a módi. Ez utóbbi előnye, hogy oázis műmohába szúrva helyezik el benne a virágokat, így megnő az élettartamuk. Rendeltek már négerbarna ruhához citromsárga, zöldhöz pezsgőszín csokrot, vagy kékhez fehér szegfűt égszín mezei virágokkal díszítve. A fátyol már nem divat — helyette egykét szál virágot tűznek hajukba a menyasszonyok. Nyár óta egyre többen köttetnek csokré- tát a koszorúslányoknak is. ősszel szőlőérés idején valóságos csúcsforgalom kezdődik a házasságkötő termekben. Ezt igazolja a nyíregyházi sávházban működő virágbolt forgalma. Míg nyáron egy héten átlagosan 30 esküvői csokor készül, jelenleg 40—45-öt rendelnek hetenként — főleg hétvégére. A virágkötők ősszel sokat túlóráznak. Hiszen egy bokréta elkészítése órányi munka a gyakorlott mesternek is. Talán sokan úgy hiszik: az állami gondozott gyermekek túlnyomó többsége árva, vagy félárva. Valójában többségüknek élnek a szülei. A megyében 2904 gyermek van állami gondozásban, számuk fokozatosan emelkedik. Többségük állami gondozásba vétele nemcsak indokolt, több ennél: egyedül ez garantálja további fejlődésüket. Akadnak azonban esetek, amikor elhamarkodottan indítják meg az állami gondozásba vételt, a gyermek a családban maradhatna, csak nagyobb anyagi, erkölcsi, nevelési segítséget kellene adni a szülőknek ... Szabolcs-Szatmár a megyék között az állami gondozottak számát tekintve a második helyen áll. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök megbízása, a rendszeres nevelési segélyek folyósítása, illetve gyakorlata sem csökkentette kellően a káros tendenciát. A jelenleg állami gondozott gyermekek szüleinek 35 százaléka munkás, 28 százaléka paraszt, 36 százaléka egyéb, 0,6 százaléka értelmiségi származású. A gyermekeknek csaknem 60 százaléka cigány. Első útjuk a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetbe vezet, amely átmeneti otthon. Itt évente 400—500 vizsgálat dönt arról; melyik gyermeket javasolják gyermekotthonba, melyiket nevelőszülőkhöz. „Igen sok azok száma, akik tetemes lemaradással érkeznek hozzánk — magyarázta Tusai Pál igazgató. — Ezzel függ össze, hogy az elmúlt tanévben osztályismétlésre bukott a nevelőotthonokban elhelyezett gyermekek 17 százaléka. A szakmunkásképzőben tanuló fiatalok körében is nagy a lemorzsolódás.” Nem egy tíz-, tizennégy éves fiatal analfabéta, vagy fél analfabétaként kerül az átmeneti intézetbe, akikről valahol, valakik megfeledkeztek. Hol maradt a szülők, az iskolák, a környezet, a tanácsi szervek vigyázó szava, szigora? Némely gyermek — mielőtt idekerül — hónapokig nem járt iskolába. Ilyen körülmények között csaknem megoldhatatlan feladatok várnak a gyermekotthonok nevelőire, s azokra az iskolákra, ahol az „otthoni” gyermekek folytatják a tanulást. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a gyermekotthonaink zsúfoltak -r- mondja el tapasztalatait Marczinkó István, a berkeszi otthon igazgatója. „Emiatt nem lehet megoldani a differenciált oktatást, nevelést. A legeltérőbb életkorú, szellemi, testi fejlettségű gyermekek vannak együtt az otthonainkban. Nagy szükség lenne a gyermekotthonok szakosítására.” Szóba kerül, hogy a hatodik ötéves tervben megépülő mátészalkai gyermekotthon reményeket kelt minőségileg, szakosításban is. így lesz csak megnyugtató a különböző életkorú, idegrendszerig szellemi adottságú gyermekek megfelelő felkészítése az életre. Ám ez kevés. Tenni kell a gyermekotthonban dolgozó nevelők anyagi és erkölcsi megbecsülése ügyében is, ami — sajnos — az évek során mindinkább megkopott. Sajnos megcsappant a pedagógusok érdeklődése a gyermekotthoni munka iránt. Tíz, tizenöt évvel ezelőtt még vonzerő volt a lakás, a kedvezményes étkeztetés, a nevelőotthoni pótlék. Ma már ezek nem tudják tartósan itt marasztalni a nevelők egy részét. Az idei tanévben az ötvenkét nevelőből tíz távoFoglalkozás a gyermek- és zott csupán Berkeszről, ahol még az új tanév megkezdése után két-három héttel sem tudta az igazgató, honnan szerezzen nevelőt. Ezek sem máról holnapra megoldható ‘gondok. Mégis keresni kell a. módját, hogyan lehetne a pedagógusok legjobbjait megnyerni e bonyolult, nemes munkának. Érdemes lenne felülvizsgálni az erkölcsi megbecsülés ösztönzőbb lehetőségeit is — alapítvány, díjak, kitüntetés — csakúgy, mint a pótlékok jelenlegi mértékét, valamint a heti 30 órás szolgálat csökFél órányival éjfél előtt csörgött a záhonyi rendőrőrs telefonja. Papp Gábor tiszabezdédi lakos tett bejelentést, hogy édesapját ismeretlen személyek leütötték és kirabolták. A rendőrök gyorsan tisztázták a bejelentés valódiságát, majd értesítették a megyét, s munkához látott a for- rónyomos akciócsoport. A helyszíni szemlét éjjel kettőkor tartották meg Tiszabezdéden. A rablás helyén tokban szemüveget, töltőtollat, zsebkendőt, szétszórt gyógyszereket, fizetési jegyzéket, gombot és müfogsort találtak. Papp Zsigmondot a kórházban hallgatták ki fél négykor, de ő a három elkövetőre semmit sem tudott mondani. Az az orvosi jelentésből kiderült, hogy Papp repesztett sérülései egy hónapnál hosszabb ideig gyógyulnak majd, s olyan súlyosak, hogy mentövei kellett kórházba számtani. A tettesekre viszont semmi sem utalt. Még aznap elcsípték viszont .őket a kisvárdai állomáson: Lakatos Károly 20 éves, a fiatalkorú B. Károly és az ugyancsak fiatalkorú L. Sándor személyében. (A két fiatalkorú 17, illetve 16 éves.) A kihallgatásuk során — és az egyéb bizonyítékokkal történt alátámasztással — kiderült, hogy nem rablással kezdték, hanem diszkóval. Pontosabban csak Lakatos: ő három társával még március lsén volt diszkóban Záhonyban, de mire vége lett, elment a vonatuk. Lakatos javasolta, hogy lopjanak kerékpárt. Az Uj Élet utcában besurrantak Baranyai Sándor lezáratlan pincéjébe, s mentőládákat, fűrészt, csavarhúzókat, motorolajat loptak, de kerékpár nem volt. Ezután Lakatos egy József Attila utcai ház pincéjébe surrant be', s elkötötte Ficsor Mátyásné lezáratlan kerékpárját, míg a többiek az utcán várták. De egy bicikli négyüknek mégis kevés volt, ezért Lakatos a Jókai utcán is belátogatott egy lezáratlan pincébe és onnan elvitte Koncsánszki János kerékpárját is. így tértek haza. kerítését. Jó lenne az általános pedagógusképzésben és több figyelmet fordítani a gyermek- és ifjúságvédelem megismertetésére, az erre hajlamot, bátorságot érzők felkarolására. Az újabb kérdés: intézett elhelyezés, vagy nevelőszülő? Ennek megválaszolását sürgeti az otthonok zsúfoltsága Is. Még fontosabb, hogy a legideálisabb gyermekotthoni Körülmények sem képesek pótolni a család melegét. Ezért szorgalmazzák megyénkben is, hogy minél több gyermeket helyezzenek el nevelőszülőknél. Jelenleg 585 nevelőszülőnél 997 állami gondozott gyermek él. örvendetes, hogy ifjúságvédő intézetben. (E. E. felv.) a nevelőszülők életkora, iskolázottsága, lakásviszonyai mind kedvezőbben alakul. Többségük munkás vagy paraszt, életkoruk zömmel 30— 50 év között, s mindössze 13,4 százalékuk a 60 éven felüli. Milyen gondokkal kell szembenézni? Alacsonyak a nevelőszülőknek járó gondozási díjak. (Egy 17—18 éves fiatal után havi 630 ■ forint.) És erkölcsileg, a közvélemény szemében sem övezi még egyértelmű elismerés, tisztelet a nevelőszülőket. Március 17-én Lakatos két fiatalkorú társával — meg egy gyerekkel — ezúttal a tuzséri Rákóczi Tsz terményraktárát szemelték kl. (B. Károllyal már jártak Itt, két zsák kukoricát vittek el. B. Károllyal különben jól megértette magát Lakatos: vele tört be Kojsza József ttsza- bezdédi lakásába, s elvittek egy táskarádiót. A B, Károly anyjának adta el Lakatos, s a pénzt közösen itták el. A terményraktárból elvitt kukoricát eladták,- s bort, pálinkát, hubertust, kólát és cigarettát vásároltak az árán. A B. Károly lakásán itták meg az Italokat, s itt Lakatos fölvetette, hogy újból pénzt kellene szerezni. Megegyeztek, hogy valakit kirabolnak. Kimentek a vasútállomásra és ott várakoztak. Este tízkor jött meg a vonattal Papp Zsigmond és a Kossuth utcán hazafelé tartott. Lakatosék követték. Mintegy nyolcszáz méter után Lakatos mondta B. Károlynak, hogy menjenek L. Sándorral Papphoz és üssék le. O a gyerekkel lemaradva követte őket. Mikor Pappot utólérték, L. Sándor minden szó nélkül ököllel többször az arcába csapott. A kissé ittas Papp a földre zuhant. Lakatos még a zakóját is levetette. úgy rugdosta, de segített a püfölésben B. Károly is. Ezután Pappot félig felültették, kikutatták a zsebelt, a farzsebéböl elvettek 1490 forintot. Újból a föld-* re lökték és néhány rúgás után otthagyták. Kísvárdára utaztak, hogy ott osztozzanak meg a pénzen. A Nyíregyházi Megyei Bíróság hirdetett ítéletet az ügyben, s a lopások és a rablás miatt Lakatost négy év fegyházra, B. Károlyt két év és hat hónap, L. Sándort pedig két év fiatalkorúak börtönére büntette, négy, három és két évre eltiltva őket a köz- ügyektöl. A kerékpárlopásokban résztvevő három diszkós enyhébb büntetéseket kapott. Az ítélet jogerős. Árok is van, gödör is van... Tereprendezés későn Páli Géza A tárgyalóteremből Rablás disco után A munkával ismerkedett nyolcvan Árpád utcai óvodás, amikor az őket patronáló Sásvári Termelőszövetkezetben a hulló alma szedésében sesédkeztek. (J. L. felvétele)
