Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

V 4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. október 6. 4 A magyar—amerikai gazdasági tanács ülése A szocialista országok békemozgalmi vezetőinek magyarországi tanácskozása A nemzetközi békemozga­lom időszerű kérdéseiről ta­nácskoztak a szocialista or­szágok békemozgalmainak vezetői október 3-án és 4-én Gárdonyban. A konzultáción részt vett a bolgár, a cseh­szlovák, a kambodzsai, a ku­bai, a laoszi, a lengyel, a ma­gyar, a mongol, az NDK, a román, a szovjet és a viet­nami békemozgalom delegá­ciója, továbbá a bécsi béke­kutató intézet küldöttsége. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a legutóbb beje­lentett amerikai stratégiai fegyverkezési program ve­szélyességére és megvitatták: milyen új akciók szüksége­sek mind szélesebb tömegek mozgósítására; az Egyesült Államok fegyverkezési haj­szája, a békét, az enyhülést fenyegető politika elleni fel- lépés érdekében, különösen az Európát fenyegető veszély elhárításáért. Az ülésen külön figyelmet fordítottak a Béke-világta- nács és más békeszervezetek, illetve mozgalmak közötti kapcsolatok szélesítésének le­hetőségeire. Áttekintették a békemozgalmak tájékoztató Hivatalos kubai látogatásá­nak befejeztével vasárnap délután Havannából vissza­indult Budapestre Gáspár Sándor és az általa vezetett szakszervezeti küldöttség. Az SZVSZ elnökét, a SZOT fő­titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a Jósé Marti repülőtéren Roberto Veiga, a Kubai Dolgozók Köz­pontjának főtitkár^, a Kubai Kommunista Párt KB Politi­kai Bizottságának póttagja, valamint a Kubai KP több vezető személyisége búcsúz­tatta. Jelen volt Jakus Jenő, Magyarország havannai nagykövete is. Gáspár Sándor és az álta­la vezetett küldöttség a Ku­bai Dolgozók Központjának meghívására egy hétig tar­tózkodott hivatalos látogatá­son a Kubai Köztársaságban. Gáspár Sándor Róberto Vei- gávat, á Kubai Dolgozók Központjának főtitkárával a két ország szakszervezete és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom előtt álló felada­tokról, valamint a X. szak­munkájának fejlesztésével kapcsolatos teendőket, s a résztvevők kicserélték ta­pasztalataikat a nemzeti bé­kemozgalmak hazai és nem­zetközi tevékenységéről is. A szocialista országok bé­kemozgalmi vezetői hangoz­tatták: a tömegek aktív és átfogó fellépése alapvető fon­tosságú feltétele annak, hogy sikerüljön elhárítani az embe­riséget fenyegető nukleáris háború veszélyét, hogy a konfrontáció helyett egyenjo­gú tárgyalásokon keressenek megoldást a vitás nemzetkö­zi kérdésekre, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza, a nukleáris eszkaláció megfé­kezésének lehetőségeire. E cé­lok eléréséért kívánnak mun­kálkodni a szocialista orszá­gok békemozgalmai. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Romesh Chand­ra, a Béke-világtanács elnö­ke. aki a BVT tervezett ak­ciói közül kiemelte azt a nagyszabású rendezvényso­rozatot, amelyet október 24. és 31. között az ENSZ lesze­relési hét részeként szervez­nek a világ számos országá­ban. szervezeti világkonkresszüs előkészítéséről tárgyalt. A kongresszust 1982 februárjá­ban tartják Havannában. Gáspár Sándor a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságában találkozott Machado Venturával, a KB Politikai Bizottságának tag­jával és Jesus Montanéval, a KB Politikai Bizottságának póttagjával, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a szakszervezeti mozgalomnak a békeharc ki- bontakoztatásában betöltött szerepéről tárgyalt velük. Fidel Castro elnök, a Ku­bai Kommunista Párt Köz- ponti Bizottságának első tit­kára szombaton este fogadta Gáspár Sándort. ★ Gáspár Sándor hétfőn ha­zaérkezett Kubából. Fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Földvári Aladár, a SZOT elnöke, jelen volt Jósé A. Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyar- országi nagykövete is. Hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémia kongresz- szusi termében megkezdődött a magyar—USA gazdasági tanács hetedik ülése. A ta­nácskozásra vezető amerikai gazdasági szakemberekből álló 38 tagú küldöttség érke­zett Budapestre Zoltán Mer- szeinek, az Occidental Petro­leum Corporation alelnöké- nek vezetésével. A megnyitón Dózsa Lajos, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke, az Alutröszt vezérigazgatója üdvözölte a magyar és az USA-küldött- séget, és tájékoztatta őket a kamarának a tanács Utolsó ülése óta megváltozott fela­datköréről. Majd Molnár Jó­(Folytatás az 1. oldalról) sem amivel nem értünk egyet, s aminek a közgyűlési beszé­demben is hangot adtam. Az ENSZ tekintélyét nem növe­li, hogy a tagállamok többsé­ge — főként néhány nagyha­talom nyomására — még mindig napirenden tartja az úgynevezett afgán és kam­bodzsai kérdést. Véleményünk szerint a két országban tör­tént fejlemények visszafor- díthatatlanok. Semmi értelme sincs olyan tervek készítésé­nek, amelyek nem veszik fi­gyelembe a kialakult realitá­sokat, s a rendezés helyett inkább az a céljuk, hogy aka­dályozzák a két ország belső és külső helyzetének teljes konszolidációját. — Ami az ENSZ-közgyűlés ülésszakán résztvevő külügy­miniszterekkel való megbe- széléseimet illeti, azokat igen hasznosnak, gyümölcsözőnek tartom. E megbeszélések nem­csak a közgyűlés napirendjén szereplő kérdéseket fogták át, hanem a nemzetközi élet to­vábbi égetően fontos problé­máit is. Véleményt cserél- tünk a Magyar Népköztársa­ság' és az adott országok két­oldalú kapcsolatairól is, azok­ról az időszerű teendőkről, amelyek hazánk és ezen or­szágok kapcsolatainak a fej­lesztését célozzák. — örömmel állapítottam meg, hogy országunk tekin­télye mind az ENSZ-ben, mind a világszervezet tagál- lamainak köreiben töretlen. A nemzetközi helyzet kedve­zőtlen alakulása arra kötelez bennünket, hogy Magyaror- zság jó hírnevére, külpoliti­kánk jelentős eredményeire alapozva a jövőben még ak­tívabb nemzetközi tevékeny­zsef a magyar és Zoltán Mer- szei, az USA-tagozat elnöke számolt be a tagozatok eddi­gi munkásságáról. H. E. Ber- gold, az USA budapesti nagy­követe az Egyesült Államok külkereskedelmi politikáját ismertette. Hazánk külgaz­dasági kapcsolatainak alaku­lásáról Bartha Ferenc mi­niszterhelyettes, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője tá­jékoztatta a megjelenteket. A magyar—amerikai gaz­dasági tanács a kölcsönös in­formációk cseréjével és két­oldalú gazdasági megbeszélé­sekkel kedden folytatja mun­káját. séget fejtsünk ki népünk tö­rekvései és a szocialista kö­zösség külpolitikai elképzelé­seinek valóra váltása érdeké­ben — zárta nyilatkozatát Púja Frigyes. TELEX... ELUTAZOTT ALVARO CUNHAL Vasárnap elutazott Buda­pestről Prágába a Portugál Kommunista Párt küldöttsé­ge, amely Alvaro Cunhalnak, a párt főtitkárának vezetésé- vei tartózkodott hazánkban. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúz­tatta. „SZOLIDARITÁS” — CIGARETTAÜGY Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök megbízásából vasárnap este Gdanskba ér­kezett Marian Krzak pénz­ügyminiszter és Zdislaw Kra- sinski, a lengyel árhivatal el­nöke, hogy tárgyalásokat kezdjen a „Szolidaritás” ve­zetőivel a cigaretta árának hétfőre bejelentett emelésé­vel kapcsolatosan. Marian Krzak és Zdislaw Krasinski először a feltett kérdésekre válaszolt, a vála­szok azonban nem elégítették ki a kérdezőket. Ezt követő­en elhangzott egy olyan ja­vaslat, hogy tárgyaló csopor­tot hozzanak létre. Tárgyalá­sokra azonban nem került sor, mert a „Szolidaritás” ve­zetője Lech Walesa ezek meg­kezdését attól tette függővé, hogy a kormány visszavon­ja-e az áremelési döntést. Gáspár Sándor hazaérkezett Havannából — ANGOLA Tankok - talapzaton K ülönös emlékművek éke­sítik Angola fővárosát. A luandai utcákon és tereken hat évvel ezelőtt, a függetlenség küszöbén ledönt- tötték a portugál gyarmatbi­rodalom „nagyjainak” szob­rait, a talapzatokra pedig ha­marosan terepzöld harcko­csik, csatát nyert páncélo­sok kerültek. A harci szellem táplálása, a „vigilancia” (éberség) állandó emlegetése manapság valóban napipa­rancs minden angolai számá­ra. Afrika déli részén, fehér és fekete Afrika határán ugyanis olyan társadalmi-po­litikai eszményért küzdenek, amely továbbra is harci te­reppé változtatja az orszá­got. Amikor megszületett az Angolai Népi Köztársaság, a haladó rendszer megmentésé­hez — a délről behatoló dél­afrikai hadsereggel szemben létfontosságúnak bizonyult a kubai alakulatok Luanda által kért jelenléte. A szoci­alista országok támogatását élvező rendszer azóta is ál­landóan ki van téve Pretoria meg-megújuló támadásainak. (E konfliktus egyik alapvető forrása a Dél-Afrika által megszállt Namíbia.) Angolában az elmúlt hat év alatt jelentős eredmények születtek. Az egykori fegyve- rés fölszabadító mozgalom, az MPLA időközben marxista— leninista irányvonalú élcsa­pattá vált. Tagjainak száma már meghaladja a 20 ezret, s sikerült megtisztítania sorait a kispolgári nézeteket valló, frakciózó vagy éppen faji ala­pon szervezkedő belső ellen­felektől. Az országot ért egy­re hevesebb dél-afrikai ag­ressziók pedig nyilvánvalóan szorosabbra zárják az MPLA- Munkapárt sorait sőt talán a törzsiségen fölülemelkedő nemezeti egységek kibontako­zását is elősegíthetik. A hatmilliós ország déli tartományait ért rendszeres támadások óriási anyagi ál- dozatot követelnek. A dél­afrikaiak által támogatott el­lenzéki gerillamozgalom, az UNITA terrorakcióival za­varja a délkeleti vidékek konszolidációját, s gyakorta megbénítja a Zaire és Zam­bia ásványkincseit az Atlanti­óceánhoz szállító Benguela- vasút működését is. A rend­kívül nagy kiterjedésű (ha­zánknál 13-szor nagyobb) or­szágban változatlanul alap­vető gond az infrastruktúra hiánya, a szegényes útháló­zat. Nyilvánvaló, hogy a ma még mindig önellátásra be­rendezkedett aprócska falvak ezreit nem igen képesek biz­tosítani a lakosság (elsősor­ban a városlakók) ellátását. A foglalkoztatottak több mint háromnegyedének mun­kát adó mezőgazdaság ma még meglehetősen nehéz fel­tételek közepette termel, a nagyüzemi gazdálkodás kü­lönböző formáival most is­merkednek. Hiányos a gép­park, akadozik a műtrágya­ellátás, rendkívül kevés a képzett szakember. A portu­gálok távozása után ez lett az egyik legnyomasztóbb gond, így a szocialista országok An­golának nyújtott támogatásá­ban nagy szerepet kap a ká­derképzés, szakértők küldése. A népi Angola külkapcso- latainak kibontakozásá­ban — (ma már az Egyesült Államok kivételével valamennyi fejlett tőkés ál­lam is elismerte a népi köz­társaságot!) — tág tere van a gazdasági együttműködésnek. Az olajkincs kiaknázásában az amerikai Gulf Oil mellett belga cégek is érdekeltek, s kutatási jogot kaptak brazil, francia és olasz vállalatok is. Föllendülőben van a gyé­mántkitermelés. E két nyers­anyag kiviteléből származik Angola devizabevételének több mint 90 százaléka! Luanda mélyülő kapcsolat- rendszert épít ki a szocialis­ta közösség országaival, rend- szeresen megfigyelővel kép­viselteti magát a KGST kü­lönböző tanácskozásain. A i szocialista célokat zászlajára tűző, de a rendkívüli elma- radottságot örökölt Angola számít a baráti országok to­vábbi támogatására. Ez annál is fontosabb, hiszen az állan­dó fenyegetettségben élő or­szág költségvetésének jelentős részét kénytelen katonai cé­lokra fölhasználni. Benda László Környezetvédelem Szabolcsban Itkagyii Sztrugackii Borisz Sztrugackii: Nehéz istennek lenni 55. De a lány nem válaszolt. A férfi kis ideig mellette állt, azután kézbe vette a kard­jait, lassan lement a lépcsőn, és várta, hogy mikor törik be az ajtót... — És aztán? — kérdezte Anka. Paska elfordította tekinte­tét, lehajolt, és a lába mel­lett levő szamóca után nyúlt. Anka várt. — Aztán... — mormoltá. — Senki sem tudja, mi volt azután. A rádióadót otthon hagyta, és amikor a ház ki­gyulladt, az őrjáratot végző léghajón rájöttek, hogy baj van, és nyomban Arkanarba indultak. Mindenesetre alta­tógáz-patronokat szórtak a városra... — Paska elhall­gatott, s egymás után do­bálta szájába a szamócát. — És? — kérdezte halkan Anka. — A palotába jutottak ... Ott meg is találták. — Hogyan? — Hát. . . aludt. És körös­körül mindenki ... feküdt. Egyesek aludtak, mások pe­dig ... Don Rebát is megta­lálták ... Magukkal vitték őt, vagyis Antont, a Bázisra szállították... Tudod, Anka, ő semmit sem mesél. Anka falfehéren, szálegye­nesen ült, és Paska feje fö­lött átnézett a kis ház előtti erdei rétre. — De mi lett a lánnyal? — kérdezte Anka. — Nem tudom — felelte ri­degen Paska. — Ide hallgass, Pása — szólt Anka. — Talán nem is volt érdemes idejönnöm? — Ugyan, mit beszélsz! Azt hiszem, nagyon megörül ne­ked ... — Én pedig folyton úgy érzem, hogy ő valahol a bok­rok között lapul, néz bennün­ket, és arra vár, hogy én el­menjek. Paska gúnyosan elmosolyo­dott. — Azt már nem. Anton nem volna képes a bokrok között üldögélni. Nem tudja, hogy itt vagy. Horgászik valahol, mint szokott. — És veled hogy fér meg? — Sehogy. Eltűr. De te más lapra tartozol . . . Hallgattak egy sort. — Anka — szólalt meg Paska. — Emlékszel az ani­zotrop útra? Anka összeráncolta a hom­lokát. — Milyenre? — Anizotrop. Ahol a „Be­hajtani tilos!” tábla lógott. Emlékszel, amikor mi hár­man? ... — Emlékszem. Anton mondta, hogy anizotrop. — Anton akkor átment a tábla alatt, amikor pedig visz- szatért, elmondta, hogy ott ál­lítólag egy felrobbantott hi­dat talált, meg egy fasiszta csontvázat géppuskához lán­colva. — Nem emlékszem — mondta Anka. — No és az­tán? — Most gyakran eszembe jut ez az út — folytatta Pas­ka. — Mintha valami össze­függés , volna... Az út ani­zotrop volt, akár a történe­lem. Visszáfelé menni nem lehet, ö pedig mégis elindult. És egy odaláncolt csontvázba botlott. — Nem értelek. Mi köze ehhez az odaláncolt csontváz­nak? — Nem tudom — ismerte be Paska. — Csak úgy rém­lik. Anka így szólt: — Ne hagyd, hogy sokat gondolkozzon. Állandóan be­szélj vele valamiről. Valami ostobaságról. Hogy vitatkoz­zon. Paska felsóhajtott. — Ezt magam is tudom. De mit törődik ő az én ostobasá­gaimmal? Hallgatja egy ide­ig, elmosolyodik, s elmegy. Én pedig ott ülök. . . Eleinte észrevétlenül követtem, most azonban csak ülök és várok. Bezzeg, ha te... Anka hirtelen felállt. Pas­ka hátratekintett, és szintén felállt. Anka lélegzetvissza- .folytva nézte a tisztáson kö­zeledő Antont. Magas volt és széles, arca világos, nem fog­ta meg a nap. Semmi sem változott rajta, mindig kissé komor volt. A lány elébe indult. — Anka — szólt nyájasan Anton. — Anka, drága paj­tásom . .. Feléje nyújtotta hatalmas kezét. A lány félénken köze­ledett hozzá, de nyomban visszahőkölt. Anton ujjain piroslott valami... De nem vér volt, csupán a szamóca leve. Fordította: Gellert György Vége (Folytatás az 1. oldalról) NYÍRBÁTOR: l/ii n /. f ■ Kozmuvesitesi tervek szemétszállításba, jelenleg ennek csak kétharmadát tud­ják ellátni. Űj köztisztasági gépek beszerzésével, munká­ba állításával kívánják to­vább javítani a település ren­dezettségét, gondozottságát. Nyírbátor kész koncepció­val rendelkezik a VI. ötéves tervidőszak környezetvédelmi tennivalóira. A kisvárosban a közművesítettség hiánya okozza a legnagyobb gondo­kat, a szennyvízelvezetés, csa­tornázás hiányai. Egyetlen példa is jelzi, hogy milyen sokoldalúak a tennivalók. A növényoljagyárat már három évvel ezelőtt' félmilliós bír­sággal sújtották a szennyvi­zek olajszennyezése miatt, s ezzel ösztönözték a végleges megoldásra. A tisztító elké­szült, s egy jelentős környe­zeti károsodás szűnt, meg — több év előkészítő munkája után. A Nyírségben sok gondot okoz a levegő homokszennye­zése. Ezért különösen nagy gondot fordítanak a szabadon lévő területek parkosítására, a laza talaj megfogására, le­kötésére. A város körül vé­dőövezeteket alakítanak ki, főként a nagyüzemek kör­nyékén. A hulladékelhelyezésben és -kezelésben is sok a tenni­való. Háromezer lakást kelle­ne bekapcsolni a szervezett HODASZ: Első a köztisztaság A nagyközségben a köztisz­tasági tanácsrendeletből adó­dó feladatok megvalósításá­val láttak hozzá a környezet- védelem kiterjesztéséhez. Ta­vasszal és ősszel is megszer­vezték a környezetvédelmi szemléket, amelyeken az utak, árkok, átereszek kar­bantartását vizsgálták. Tájvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak Hodászon. A környék egyik jellegzetes ré­szét, a Tárnái tanyát szeret­nék tájvédelem alá helyezni. A környezetvédelmi felada­tok megoldása legtöbbször pénzbe kerül, s az összegeket a nagyközségben sem tudják számottevően növelni. Ezért is tűzték feladatul a lakos­ság tájékoztatását, az össze­fogás kiterjesztését: igénylik az úttörők, az idősebb kor­osztály és különösen a közü- letek segítségét, példamutatá­sát a környezet megóvásá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom