Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-26 / 252. szám

1981. október 27., kedd XXXVIII. évfolyam, 252. szám Huszonnégy órát dolgoz­nak a gépek a kocsordi Üj Élet Termelőszövetke­zetben. Barta Lajos egy műszak alatt 50 hektárt készít elő vetéshez. (Já­vor László felv.). Zöldövezet a megyeszékhely körül Ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács Ünnepi tanácsülésen emlé­keztek meg hétfőn Nyíregy­házán a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 64. és a város felszabadulásának 37. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezés után Gyurics- ku Kálmán tanácselnök ki­tüntetéseket adott át a me­gyeszékhely gazdasági, társa­dalmi, kulturális és egészség- ügyi fejlesztéséért kiemelke­dő munkát végzett patrióták­nak. Nyíregyháza város díszpol­gára címet adományozott a tanács Biró Lászlónak, aki az ellenforradalom után közel negyedszázadig volt Nyíregy­háza tanácselnöke. A „VÁ­ROSÉRT” emlékéremmel Madai Gézát, a Csemege Ke­reskedelmi Vállalat boltve­zetőjét, dr. Sinkovits Sándor intézetvezető főorvost és Tóth Lászlóig a városi mű­velődési központ volt igaz­gatóját tüntette ki a tanács. A kitüntetések átadását követően a testület Nyíregy­háza környezetvédelmi és környezetfejlesztési program­ját, valamint komplex zöld­övezeti tervét fogadta el. A környezetvédelmi és fejlesz­tési programban jelentős he­lyet kapott a földvédelem, hiszen a talajt természetes ásványi anyagok, mestersé­ges anyagok — a trágya, a műtrágya, a vegyszerek, ve­gyi anyagok, de még az ön­tözővíz is — szennyezik, nem beszélve az emberről, aki hulladékokkal, ipari anya­gokkal okoz kárt a földek­ben. A védelem lehetőségei közül a meliorációt, a talaj - javítást és az emberi beavat­kozással okozott károk hely­reállítását emelték ki, de a talajszennyezés csökkentését jelentené a lakókörzetekben kialakított szennyvízemész­tők bekapcsolása a gerinc­hálózatba. Nem gazdag Nyíregyháza vízkészletekben sem, így na­gyon fontos feladat a meglé­vő vizek tervszerű védelme. A felszín alatti víz szeny- nyezettsége ma még nem ha­ladja meg a káros értéket, éppen ezért fontos feladat a kutak és környékük tisztán­tartása, a nem működő ku­tak szakszerű betemetése. A szennyvízelvezetés és -keze­lés csak a gerincvezeték to­vábbépítésével, valamint a tisztítómű megépítésével va­lósítható meg. A levegőt a tüzelőanyagok égetése, a belső égésű moto­rok üzemelése, a hulladékok égetése, az ipari folyamatok, az oldószerek párolgása, a hordozó gázok használata szennyezi, amelyen a ház­tartási, az ipari, az intézmé­nyi és közlekedési égéster­mékek kibocsátásának szabá­lyozásával, a tüzelési módok megváltoztatásával lehet vál­toztatni, de segítene a levegő tisztításában a fásítás, az er­dősítés, a várost körülvevő zöldövezet létesítése is. A települési környezet vé­delmében is van bőven ten­nivaló, mert ebből a szem­pontból nézve a város álta­lános rendezési terve sem kö­vetkezetes. Iparterület öleli körül a várost északkelet, északnyugat, délkelet és dél­nyugat felől, ráadásul a 260 telephely közül 107 korsze­rűtlen, jobban szennyezi a várost, így telepítésük olyan helyre indokolt, ahol keve­sebb kárt okoznak a környe­zetnek. A tanács tervet fogadott el egy várost körülvevő zöld­övezet létrehozására, s ha­tározatot hozott a környezet- védelem javítására. Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Helmut Schmidt-nek, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetsé­gi kancellárjának meghívásá­ra ma, október 27-én hivata­los látogatásra a Német Szö­vetségi Köztársaságba utazik. Tudományos tanácskozás Budapesten A nemzetközi biztonságért, a leszerelésért A tarpai Esze Tamás Tsz-ből csehszlovák piacra szállítják az almát. Simon Zoltánná és Faggyas Gé- záné csomagolás közben. (Elek Emil felv.) Díszpolgári cím, Városért emlékérem Gyenes András előadása a Politikai Akadémián A nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdéseiről tu­dományos tanácskozást tar­tottak hétfőn a budapesti Kossuth Klubban. A kchfe- renciát az Országos Béketa­nács, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­A nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdéseiről folyó tu­dományos tanácskozáson dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője tartott előadást (Kelet-Magyar- ország telefoto) zeti Bizottsága, a Magyar ENSZ-társaság és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat rendezte a leszerelési vi­lághét hazai programjának részeként. A tanácskozáson Gyovai Gyulának, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójá­nak megnyitóját követően Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tartott előadást a nemzetközi biz­tonság időszerű kérdéseiről, összefüggéseiről. Elöljáróban rámutatott: az ENSZ napjához kapcsolódva kibontakozott háborúellenes, leszerelési akció sorozatnak főként az ad jelentőséget, hogy a világ közvéleményét egy közös, valamennyi nép érdekét kifejező cél: a béke megőrzése érdekében mozgó­sítja, s így e társadalmi tö­rekvések a politika befolyá­soló tényezőjévé válhatnak. — Napjainkban a bizton­ság globális, világméretű té­nyezővé vált — mondotta a továbbiakban, utalva arra, hogy az államok megosztott­ságát, szembenállását nem földrajzi-területi kérdések, hanem alapvetően a társa­dalmi, az ideológiai különb­ségek határozzák meg, s a két világrendszer létrejötte óta a harc is világméreteket öltött. (Folytatás a 4. oldalon) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján hétfőn Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára előadást tartott ,,A nemzetközi viszonyok jel­lemzői a 80-as évek elején” címmel. Az előadáson részt vettek a párt- és a tömegszervezetek vezető propagandistái, az egyetemek, a főiskolák mar­xista tanszékeinek tanárai, a politikai propagandamunka irányítói, gazdasági, politi­kai, társadalmi életünk kép­viselői. A résztvevőket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője köszöntötte. Öltöny Moszkvába Félmillió nadrág Vásárosnaményból A legmodernebb eljárással készülő korátron nadrágok mellett öltönyök, szóló zakók és még a hagyományos csizmanadrágok kerülnek le a VOR vásárosnaményi ru­hagyárának gyártó gépsorai­ról. Az idei 194 millió forin­tos termelési tervük majd­nem a duplája a múlt évi eredménynek. A hirtelen nö­vekedés viszont annak tud­ható be, hogy az 1979-ben indult zakószalag lépcsőze­tesen emelte termelését. Az idén 170 ezer zakót, 472 ezer nadrágot — ebből az öltö­nyök száma 117 ezer — állí­tanak össze a budapesti köz­ponti gyárból kapott szabás­minta alapján. A naményi gyár szinte ki­zárólag exportra termel. Moszkva, Leningrad és Lvov utcáin találkozhatnánk az itt készülő férfiruhákkal. A ha­zai konfekcióellátás javítá­sára gyártják a különleges eljárású korátron nadrágot. Az így előálított ruhadarab a későbbi mosás-vasalás so­rán is megőrzi eredeti for­máját. A községekben még min­dig nagy népszerűségnek ör­vend a csizmanadrág. Nem­csak a Vörös Október Férfi- ruhagyárban, de még az or­szágban is csak itt állítanak elő csizmanadrágot. Az évi 30 ezer darabos termelés az egész hazai keresletet kielé­gíti. A termelékenység növelé­sét új, nagy teljesítményű gépek vásárlásával igyekez­nek megoldani. Még az idén munkába áll a vállalati köz­pont révén kapott úgyneve­zett ikerszár-vasalőgép és a nadrágfelsőrész-vasaló, jö­vőre újabb varró- és vasaló­gépeket szerelnek fel a sza­lagokon. A fluktuáció megfékezésé­re nagyobb hangsúlyt fektet­nek az iparitanuló-képzésre. A kisvárdai ruhaipari szak­munkásképzőben harminc el­sős, valamint 15—15 másod- és harmadéves diák ismerke­dik a szabászattal. A felsőbb évesek túlnyomó többségével tanulmányi szerződést köt­nek. A leendő szakmunkások havonta 250 forint társadal­mi, illetve a tanulmányi eredményüktől függően 4— 500 forint tanulmányi ösz­töndíjat kapnak. Egy-két ki­vétellel a naményi VOR- gyárban helyezkednek el. Nem mentség, de tény, hogy a 700 dolgozó közül kétszá­zan gyermekgondozási sza­badságon vannak. Lakás­kérdés úlzás nélkül mondhat­juk, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit érintő kérdés megvitatására ült össze az elmúlt héten a Központi Bizottság. Hisz még napjainkban is legégetőbb gondjaink közé tartozik a la­káshiány: pedig, ha visszapil­lantunk eddigi eredménye­inkre, vagy körsétát teszünk valamelyik városunkban, szembetűnő a változás. . De azoknak, akik több éve albér­letben laknak kisgyermekük­kel vagy hatodmagukkal al­szanak egy szobában (sorol­hatnánk még a példákat), vaj­mi kevéssé vigasztalóak a következő — valóban impo­záns — adatok: az elmúlt tíz évben hárommillióan (!) köl­töztek korszerűen felszerelt, új lakásba. Azaz az ország csaknem egyharmada. De nemcsak új lakások épültek, régieket is komforto- sítottak. Az elmúlt öt évben 75 ezer tanácsi lakást korsze­rűsítettek. Ez pedig óriási összeget emésztett fel. Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a havi néhány száz forintos lakbér fedezi egy tanácsi lakás karbantartási költségeit! Ebből következik, hogy a tanácsi ingatlankeze­lés csak jelentős állami tá­mogatással tudja hálózatát fenntartani. S miközben a régi lakáso­kat felújítják, új meg új la­kások épülnek. S mégis: mi­nél több új lakás épül, annál több lesz az igénylő. Mikor érjük utol magunkat? — kér­dezik sokan. Miért kell még mindig tíz-tizenöt évet várni, amíg lakást kap valaki? A szűkre szabott válasz ennyi: mert az eredmények ellenére a lakásépítésben és -elosztásban továbbra is van­nak feszültségek. S mert az igények egyre nő­nek. Mert nő az egyszemélyes és a kis létszámú háztartások aránya. Mert számtalan csa­lád felbomlik, újratermelve ezzel a lakásigénylést. Mert még mindig sokan költöznek a városba, ahol önálló lakás­ra tartanak igényt. S végül, mert az életszínvonal emelke­désével együtt természetsze­rűen megnőtt a nagyobb, ké­nyelmesebb lakások iránti igény. z igények zöme jogos: fi lakni — s ma már: egészséges, korszerű la­kásban — mindenkinek kell. A Központi Bizottság úgy foglal állást, hogy tovább kell fejleszteni a lakásgazdálkodá­si rendszert. A realitások is­meretében a fókozatosság el­vét hangsúlyozta, s azt, hogy belátható időn belül a jogo­sultakat lakáshoz kell juttat­ni. De azt is hangsúlyozta, hogy ennek a terheit az ed­diginél nagyobb arányban kell viselni a tanácsi lakások bérlőinek, s a lakbéreket — ugyancsak a fokozatossság elve alapján — úgy kell meg­állapítani, hogy azok fedezzék a lakás fenntartásának költ­ségeit. Természetesen nem hagyva figyelmen kívül a csa­ládok szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét. Hogy min­denki teherbírásának megfe­lelően vállaljon részt a költ­ségviselésből. Ezeket az irányelveket a Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács széles körben vitára bocsátja. A legilletéke- sebb társadalmi és állami szervek jövő év februárjáig megtárgyalják a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás rendszerének to­vábbfejlesztését. Észrevétele­ik, javaslataik figyelembevé­tele után véglegesítik az irányelveket. ARA: 1,40 FORINT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom