Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

1981. október 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Két jegyzet BB Elégetett forintok ősz van, egyre hidegebbek a nappalok, az éjszakák. Ha a hűvösről nem is akar még mindig tudomást venni az em­ber, a naptár figyelmeztet: két hét, s kezdődik a fűtési sze­zon. Szabolcs-Szatmárban csaknem kétszázezer lakás talál­ható, s ha nem is tüzelnek mindegyikben, mert lakatlan, számuk elenyésző, összehasonlíthatatlanul több az, ahol már most begyújtottak a kályhákba. Tüzelünk olajjal, szénnel, gázzal, fával, óriási mennyiséget használunk el belőlük évről évre. Aki távfűtéses lakásban él, tudja, áldás az. Tiszta, ké­nyelmes ... de hadd ne dicsérjem tovább, hiszen ki számol­ja, hányszor kell mérgelődnünk is miatta. Egyszer még a ti­zenhat fokot sem éri el a szoba hőmérséklete, máskor meg fulladozunk a hőségtől. S mit tesz ilyenkor az ember? Ha jégverem a lakás, elő a villanytűzhely, ha meg trópusi a hő­ség, sarkig tárja az ablakokat. Szabad utat engedünk a me­legnek, számolatlanul dobálva így ki a forintokat. Erről azonban nemcsak a hőközpont szakemberei tehet­nek, az ipar, a kereskedelem is okolható ezért. Az ipar, mert olyan ajtókat, ablakokat gyárt, amelyeken át szabadon nyar- galászhat a szél, a kereskedelem, mert elfelejt rendelni szi­getelőanyagot, amit a lakó is fel tud ragasztani az ajtóra, ablakra. Igaz, sokkal célszerűbb lenne ezt az építők felada­tául kijelölni, de ha már erről elfeledkeztek, magad uram, ha szolgád nincs. Persze, azért mi, lakók sem vagyunk szentek. A kony­hában a gáztűzhellyel fűtünk, a szobában meg szellőztetünk. Tehetjük, hiszen a gázért sok helyütt átalányt fizetünk, nem nézi senki a fogyasztást. S közben szidjuk a hőközpontot, mert hanyagok. Októbert írjuk, s hamarosan kezdődik a fűtési szezon. Vajon hány millió forintot égetünk el megint fölöslegesen? Balogh Géza Bl A! lást keresnek... Évenként több százan keresik fel á Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgálati irodáját azért, hogy segítséget kap­janak az elhelyezkedéshez. Állásajánlat mindig van. Mégis a kereslet és kínálat között nagy a szakadék. A vállalatok elsősorban szakképzett dolgozókat várnak. Például kőműveseket, festő-mázolókat, hegesztőket, lakato­sokat — rendszerint ötéves, vagy ettől is hosszabb gyakor­lattal. Ez különösen a frissen végzett fiatalok elhelyezkedé­sét nehezíti meg. Gyakori feltétel az is, hogy nyugdíjas, csökkent munkaképességű dolgozó, illetve akinek munka­könyvében kilépett bejegyzés van, ne jelentkezzen. Hiányoznak az egy műszakos állások is. Ez különösen a kisgyermekes anyukákat sújtja, akik a második, harmadik gyerek megszületése után már nem vállalhatják a több mű­szakot. Jelenleg mintegy 15 asszony vár megfelelő állásaján­latra a munkaközvetítőben. Hasonló igényekkel jelentkeznek az érettségizett fiata­lok, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek. Elhelyezked­hetnének, hiszen a SZAÉV, a konzervgyár és a vasút mindig keres dolgozókat. Például betanított, vagy segédmunkára. Ám a gimnáziumot végzettek — különösen a lányok — első­sorban irodai munkára áhítoznak. S ha ilyenhez nem jutnak hozzá, sokan inkább hónapokig is várnak a kedvező lehe­tőségre. A munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolása érdeké­ben ez év július 1-től módosították megyénkben a munka­erő-közvetítés rendjét. A megyei tanácselnök utasítása szerint július 1-től a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kötelesek féléves vár­ható munkaerőigényükről tájékoztatást küldeni a fél év első hónapjának 20. napjáig. Az egységes munkaerőigény beje­lentő lapon pedig folyamatosan tájékoztatniuk kell az ügy­félszolgálati irodát a megüresedő állásokról, $ arról is, ha a munkahelyet betöltötték. Az utasítás megjelenése óta javult a szak- és segédmun­kások elhelyezkedése Nyíregyházán. Az egy műszakos hely­re várók, a kezdők és a csökkent munkaképességűek mun­kába állítása továbbra is megoldatlan. Gondot jelent, hogy sok helyen nem vették komolyan a beküldési határidőt. Szá­mos vállalat, szövetkezet adós még az 1981. második féléves munkaerőigénye bejelentésével. A városi tanács terv- és munkaügyi osztálya még egyszer levélben szólítja fel a fi­gyelmetlen munkáltatókat. S ha ez a figyelmeztetés is ered­ménytelen marad, akkor szabálysértési eljárást indítanak a késlekedők ellen. Házi Zsuzsa Nem lesz szükség „hórukkéra n—inin in min n n mii— ■ ■ Otfotgazdag emh&r&k Színhely az ÉRDÉRT tuzséri telepe A leleményesség szá­mos példáját láthatjuk az ÉRDÉRT Vállalat tu­zséri telepén. Az itteni munka nehéz és baleset­veszélyes. Az ötletgazdag emberek könnyebbé, biz­tonságosabá tettek ed­dig még meg nem szá­molt munkafolyamatot. Természetes dolog, hogy a gondolkodó ember a saját könyebbségét keresi és igyek­szik a legkisebb veszélyeket is elhárítani. A kelepen ma már az is természetes, hogy néhány újító, — tegyük hoz­zá rendszeres újító — a gaz­dasági haszonra törekszik. A haszon egy része persze a sa­ját zsebébe „vándorol”. Ki kaphat aranyat? A hatalmas területen fekvő telep közepe táján egy nem nagy, de korszerűen berende­zett műhely előtt állunk. A műhely legfőbb, majdnem kizárólagos feladata az elfo­gadott újítások megvalósítá­sa. Most egy látványos, híd­szerkezethez hasonló építmé­nyen munkálkodnak a szak­munkások. Ez lesz a rönkfor­dító berendezés. Keresztbe ér­kezik rá a 3—4 mázsás, télen hóval és jéggel borított rönk, a berendezés keresztbe for­dítja a rönköt és az máris besiklik a fűrészgép alá. Ci- pekedésre, hórukkra nem lesz szükség. A szomszédos csar­nok a léchasogató üzem. A szalag végén asszonyok köte­gelik a hármasával szaporán érkező lécet. Az újításokkal korszerűsített szalag évente 8 millió forint plusz bevételt hoz a vállalatnak. Iványi János, a karbantar­tók művezetője „ötletzsák” hírében áll. Naponta járja a csarnokokat, üzemrészeket. Tulajdonosa a Kiváló Újító kitüntetés bronz és ezüst fo­kozatának. Így kapcsolódik a beszélgetésbe: Kevés a pénz... — Idén már öt javaslatot* adtam be és motoszkál ben- í nem újabb öt javaslat. Haj csak felét fogadják el idei | javaslataimnak, jövőre meg-j kaphatom az arany fokoza-| tot. A szabályok értelmében j az kaphat aranyat, akinek az. utóbbi hét évben legalább 401 elfogadott újítása volt. Ezenj a telepen 16 éve dolgozom% Tíz évig kétkezi lakatos vol-j tam, levelezőn érettségiztem | A középiskolai leckék is se­gítettek, de ötleteim többségei a helyi gyakorlatból szárma­zik. Dobó Ferenc hegesztő-la­katos is kezd felzárkózni a rendszeres újítók sorába. A közelmúltban három újítását fogadták el. — A Volvo rakodógéphez nem kaptunk alkatrészt. Nem nézhettem tétlenül, hogy a drága gép ott áll kihasználat­lanul. Javaslatomra átalakí­tottuk a szovjet alkatrésze­ket, és azóta a gép rendesen üzemel. Néhány ötletes em­ber azt mondja, kevés a pénz, amit az újításokért ka­punk. A többség azonban szí­vesen újít. Én azt mondom, ne csak a pénzt nézzük. Má­sik újításom a szerelőkosár, amely a darukon gördül és ezzel megszűnt a szerelők balesetveszélye. Ilyenekért is érdemes újítani. Révész Gyula művezető, egyben újítási megbízott. Elő­ször is azt kérdezzük tőle, hányán vannak azok, akik azt vallják: érdemes újítani? — Harminc dolgozónkat tartjuk rendszeres újítónak. Ez a szám a létszámunkat is tekintve, jónak mondható. Csakhogy bővülhetne a kör. A vállalati élet többi terüle­téről, például az ügyviteli dolgozóktól, a szállításban részt vevőktől is érkezhetné­nek be újítási javaslatok. A kimutatásom szerint tavaly­előtt 22, tavaly 24 volt az el­fogadott újítások száma. Idén eddig tíz újítást fogadtunk el. Ez utóbbi számadat tu­lajdonképpen nem mond semmit, hiszen szeptember nálunk az újítási hónap. De­cemberig javíthatjuk a sta­tisztikát. Jegyzőkönyvbe foglalták A fiatal újítási megbízott két írásos anyagot mutat. Egyik az „átdolgozott” újítá­si szabályzat, amely ez év ja­nuárjától érvényes. Itt olvas­ni újabban „Kiváló Dolgozó” kitüntetést is kaphat a jó újító”. Dicséretre méltó a kezdeményezés, serkentő le­het. A másik jegyzőkönyv az üzemi pártvezetőség áprilisi ülésén készült, amelyen az újításokkal kapcsolatban be­számoltatták a műszaki igaz­gatóhelyettest. Idézet a jegy­zőkönyvből: „Nálunk az újí­tómozgalom a műszaki hala­dás társadalmi erőforrása, a dolgozók önként vállalt alko­tó tevékenységének szervezett formája”. Tóth Árpád termelési igaz­gatóhelyettes az üzemi újítá­si bizottság elnöke. — A bizottság munkájában a szakemberek mellett részt vesz a pártvezetőség, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ-bizottság képviselője is. Az újítást mi valóban társa­dalmi feladatként, mozga­lomként kezeljük. Évente egyszer, néha kétszer is ki­adjuk az újítási feladattervet. A vékonyfa-feldoigozó üzem­ben több újítás, elképzelés figyelembevételével átrendez­tük az egész technológiai sort. Ezzel létszám-megtakarítást is elértünk, harmincnégy fi­zikai dolgozó munkáját iktat­tuk ki. Újításokból évente 10—15 millió forint a hasz­nunk. Lada—újításból S mi a dolgozók, az újítók közvetlen haszna? Nem álta­lános, de követhető Iványi János példája, aki tavaly 37 ezer forintot kapott újításai­ért. Az utóbbi néhány évijen pedig újítási díj címén egy Lada személygépkocsi árát vehette fel a pénztárban. Nábrádi Lajos LEHALÁSZÁS Álmatlan éjszakák VI z épülő nyolcvannégy lakásos bérház Lassan Uka bomlik ki a ködből.. A hajnal, a négysávos út lám­pái erősebbek a gyenge fény­nél. Gyanakvó „jóreggelt” fo­gad. Szántó Dániel nem is jön egészen a kerítésig. Nem látszik álmosnak sem törődöttnek. Előző nap dél­után indult Nagyecsedről, öt órakor délután kezdte a szol­gálatot. Most néhány perc múlva reggel hat óra lesz: — Megszoktam. Több, mint nyolc éve vagyok éjjeliőr. Voltam Kisvárdán, Nyíregy­házán ... Mindig építkezésen. Korábban Pesten dolgoztam, de nem volt az élet. Mindig távol a családtól. — Miért lesz valaki éjjeli­őr? — Van egy kertem. Ha na­ponta járok, mit kezdhetek vele? Mire hazaérek és hoz­zákezdenék már besötétedik. Így meg van időm. Meg úgy igaz, hogy szeretem is. Ha két műszak van, akkor estig itt vannak a brigádok. Elbo­londozunk, beszélgetünk. Kö­tekednek, hogy láttak ők mar nappal is meghalni éjjeliőrt. Ügy tesznek, mintha mi nem dolgoznánk. Persze tudják, hogy hideg reggeleken hét, nyolc brigádnak is tüzet gyújtok. — Mekkora területet őriz? Nem fél? — Hát ez itt most elég nagy. Sok millió forint érték van itt. Egyszer, még Nyír­egyházán, majdnem megver­tek. Autóval álltak be az építkezésre, többen voltak, én meg szóltam nekik. Akkor az meleg volt, de nem rosszak a népek. Itt még lopáskísérlet sem volt, de nemcsak a tol­vaj árthat. Ha sok a részeg az utcán, akkor jobban figyel az ember. — Mikor a legnehezebb az éjszaka? — Kinek mikor. Nekem 11- től éjfél utánig. Akkor na­gyon maga van az ember. — A tél? — Ügy öltözik az ember. A nyár se mindig olyan, mint most volt. Néha még jobban fázunk, mint az igazi télben. Nem mondom, hogy minden­kinek való ez a mesterség, de hát embere válogatja. — És amikor kész a ház? — Hát látja, az a legszebb. Igaz akkor az érték is na­gyobb, de az ember látja a párokat, akik jönnek és a járdáról keresik az'ablaku­kat. Ha olyanok, és amikor lehet, néhány percré be is kí­sérem őket. Aztán elbontják a kerítést, mi meg megyünk tovább. De mögöttünk ott a ház, azzal a rengeteg élettel, amihez nekem is volt kö­zöm ... Hat óra. Kivilágosodott kö­rülöttünk a reggel. — Ma éjszaka történt vala­mi? — Nem. Éjfélkor volt csak rossz, aztán gyorsan telt. — Mit csinál, amikor rossz? Amikor úgy érzi fárad? —• Körbejárok és bíztatom magam, hiszen mindig meg­érkezik pontosan a hajnal. Bartha Gábor A fehérgyarmati Rákóczi Halászati Tsz megkezdte a lehalászást a csegöldi víztárolónál. A halászat az ősi húzóhálós módszerrel történik. Célszerűségi szem­pontoktól függően alkalmaznak elektromos gépi le­halászást is. A kitermelt hal 80 százaléka ponty. A 15 százaléknyi búsa, s a négy százalékban előfordu­ló amur mellett egyéb halak is kerülnek a hálóba. (Mol­nár Károly felv.) . ' Bartos Tibor, a közterület-fenntartó iroda vezetője fl nyíregyházi utakról — Nyíregyháza úthálózata 293 kilométer — ebben csak a tanácsi utak vannak ben­ne, a KPM-kezelésben lévők nem —, s ennek az útmeny- nyiségnek tetemes része, 194 kilométer, földút. Ez az adat már jelzi is, hogy melyek a legnagyobb gondjaink. Mond­hatnám úgy is: ez az egyik legnagyobb baja a városnak. — Erre az úthálózatra eb­ben az évben majdnem har­mincmillió forintot költöt­tünk, útfenntartásra 6,4 mil­liót, felújításra pedig 23,5 millió forintot. Ez. az összeg az útfenntartásra elegendő, azonban felújításra már ko­rántsem. Minden jel arra mutat, hogy a felhasználható forintok mennyisége nőni fog, azonban ha figyelembe vesz- szük, hogy 1981-ben is két­szer emelkedtek az árak, már kevésbé biztató a hely­zet. — Az úthálózat problémái, miként talán kitűnt az el­mondottakból, előttünk sem ismeretlenek, mi is érezzük, mennyire szorítóak ezek a gondok. Igaz, a felhasználha­tó pénz szűkösségére utal­tam, de természetesen javul­nak a körülmények. Idén például — csak a nagyobb munkákat mondom — elké­szült a Kiskörút első üteme, a déli pályának a sávház előtti része, s megtörtént a Szabadság tér felújítása, az új megyei művelődési köz­pont építkezéseivel összefüg­gésben. Folyamatban van a Széchenyi utca járási hivatal előtti részének felújítása is. Régi gond oldódik meg a Krúdy utca rendbetételével, hiszen ezek után pormentes úton lehet majd eljutni a Kodály Zoltán utcáról a Krúdy utcára. Elkészül a Kí­gyó utca felújítása is, par­koló épül az ABC előtt, s járdafelújításra is sor kerül. — Közeledik a tél, s ter­mészetesen készülni kell a hideg évszakra is. Eddig nyolcszázezer forintot fordí­tottunk a felkészülésre, de ha szükséges, további hétszázez­ret is átcsoportosíthatunk. Ez a másfél millió elég lesz, s egyebek közt az összes köz- világítási lámpa égőinek ki­■ cserélésére is sort kerítünk ebből. — A telet illetően nem a pénz, hanem a kivitelező hi­ánya a legnagyobb probléma. Nincs kapacitás, s ezért a kátyúzásra nem kerülhet sor huszonnégy órán belül, mi­ként egyébként szükséges len­ne. Néha bizony hetekig ék­telenkedik egy-egy gödör, míg végre sikerül eltüntetni. — Végül, a már említett fő gondra, a földutak kérdé­sére visszatérve: ezek egy része mindenképpen megszű­nik, hiszen az új lakótelepek építése maga után vonja az új úthálózatot is. De, hogy mikorra sikerül teljesen fel­számolni az állapotot, ma még kérdéses. Speidl Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom