Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
1981. október 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Két jegyzet BB Elégetett forintok ősz van, egyre hidegebbek a nappalok, az éjszakák. Ha a hűvösről nem is akar még mindig tudomást venni az ember, a naptár figyelmeztet: két hét, s kezdődik a fűtési szezon. Szabolcs-Szatmárban csaknem kétszázezer lakás található, s ha nem is tüzelnek mindegyikben, mert lakatlan, számuk elenyésző, összehasonlíthatatlanul több az, ahol már most begyújtottak a kályhákba. Tüzelünk olajjal, szénnel, gázzal, fával, óriási mennyiséget használunk el belőlük évről évre. Aki távfűtéses lakásban él, tudja, áldás az. Tiszta, kényelmes ... de hadd ne dicsérjem tovább, hiszen ki számolja, hányszor kell mérgelődnünk is miatta. Egyszer még a tizenhat fokot sem éri el a szoba hőmérséklete, máskor meg fulladozunk a hőségtől. S mit tesz ilyenkor az ember? Ha jégverem a lakás, elő a villanytűzhely, ha meg trópusi a hőség, sarkig tárja az ablakokat. Szabad utat engedünk a melegnek, számolatlanul dobálva így ki a forintokat. Erről azonban nemcsak a hőközpont szakemberei tehetnek, az ipar, a kereskedelem is okolható ezért. Az ipar, mert olyan ajtókat, ablakokat gyárt, amelyeken át szabadon nyar- galászhat a szél, a kereskedelem, mert elfelejt rendelni szigetelőanyagot, amit a lakó is fel tud ragasztani az ajtóra, ablakra. Igaz, sokkal célszerűbb lenne ezt az építők feladatául kijelölni, de ha már erről elfeledkeztek, magad uram, ha szolgád nincs. Persze, azért mi, lakók sem vagyunk szentek. A konyhában a gáztűzhellyel fűtünk, a szobában meg szellőztetünk. Tehetjük, hiszen a gázért sok helyütt átalányt fizetünk, nem nézi senki a fogyasztást. S közben szidjuk a hőközpontot, mert hanyagok. Októbert írjuk, s hamarosan kezdődik a fűtési szezon. Vajon hány millió forintot égetünk el megint fölöslegesen? Balogh Géza Bl A! lást keresnek... Évenként több százan keresik fel á Nyíregyházi Városi Tanács ügyfélszolgálati irodáját azért, hogy segítséget kapjanak az elhelyezkedéshez. Állásajánlat mindig van. Mégis a kereslet és kínálat között nagy a szakadék. A vállalatok elsősorban szakképzett dolgozókat várnak. Például kőműveseket, festő-mázolókat, hegesztőket, lakatosokat — rendszerint ötéves, vagy ettől is hosszabb gyakorlattal. Ez különösen a frissen végzett fiatalok elhelyezkedését nehezíti meg. Gyakori feltétel az is, hogy nyugdíjas, csökkent munkaképességű dolgozó, illetve akinek munkakönyvében kilépett bejegyzés van, ne jelentkezzen. Hiányoznak az egy műszakos állások is. Ez különösen a kisgyermekes anyukákat sújtja, akik a második, harmadik gyerek megszületése után már nem vállalhatják a több műszakot. Jelenleg mintegy 15 asszony vár megfelelő állásajánlatra a munkaközvetítőben. Hasonló igényekkel jelentkeznek az érettségizett fiatalok, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek. Elhelyezkedhetnének, hiszen a SZAÉV, a konzervgyár és a vasút mindig keres dolgozókat. Például betanított, vagy segédmunkára. Ám a gimnáziumot végzettek — különösen a lányok — elsősorban irodai munkára áhítoznak. S ha ilyenhez nem jutnak hozzá, sokan inkább hónapokig is várnak a kedvező lehetőségre. A munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolása érdekében ez év július 1-től módosították megyénkben a munkaerő-közvetítés rendjét. A megyei tanácselnök utasítása szerint július 1-től a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kötelesek féléves várható munkaerőigényükről tájékoztatást küldeni a fél év első hónapjának 20. napjáig. Az egységes munkaerőigény bejelentő lapon pedig folyamatosan tájékoztatniuk kell az ügyfélszolgálati irodát a megüresedő állásokról, $ arról is, ha a munkahelyet betöltötték. Az utasítás megjelenése óta javult a szak- és segédmunkások elhelyezkedése Nyíregyházán. Az egy műszakos helyre várók, a kezdők és a csökkent munkaképességűek munkába állítása továbbra is megoldatlan. Gondot jelent, hogy sok helyen nem vették komolyan a beküldési határidőt. Számos vállalat, szövetkezet adós még az 1981. második féléves munkaerőigénye bejelentésével. A városi tanács terv- és munkaügyi osztálya még egyszer levélben szólítja fel a figyelmetlen munkáltatókat. S ha ez a figyelmeztetés is eredménytelen marad, akkor szabálysértési eljárást indítanak a késlekedők ellen. Házi Zsuzsa Nem lesz szükség „hórukkéra n—inin in min n n mii— ■ ■ Otfotgazdag emh&r&k Színhely az ÉRDÉRT tuzséri telepe A leleményesség számos példáját láthatjuk az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri telepén. Az itteni munka nehéz és balesetveszélyes. Az ötletgazdag emberek könnyebbé, biztonságosabá tettek eddig még meg nem számolt munkafolyamatot. Természetes dolog, hogy a gondolkodó ember a saját könyebbségét keresi és igyekszik a legkisebb veszélyeket is elhárítani. A kelepen ma már az is természetes, hogy néhány újító, — tegyük hozzá rendszeres újító — a gazdasági haszonra törekszik. A haszon egy része persze a saját zsebébe „vándorol”. Ki kaphat aranyat? A hatalmas területen fekvő telep közepe táján egy nem nagy, de korszerűen berendezett műhely előtt állunk. A műhely legfőbb, majdnem kizárólagos feladata az elfogadott újítások megvalósítása. Most egy látványos, hídszerkezethez hasonló építményen munkálkodnak a szakmunkások. Ez lesz a rönkfordító berendezés. Keresztbe érkezik rá a 3—4 mázsás, télen hóval és jéggel borított rönk, a berendezés keresztbe fordítja a rönköt és az máris besiklik a fűrészgép alá. Ci- pekedésre, hórukkra nem lesz szükség. A szomszédos csarnok a léchasogató üzem. A szalag végén asszonyok kötegelik a hármasával szaporán érkező lécet. Az újításokkal korszerűsített szalag évente 8 millió forint plusz bevételt hoz a vállalatnak. Iványi János, a karbantartók művezetője „ötletzsák” hírében áll. Naponta járja a csarnokokat, üzemrészeket. Tulajdonosa a Kiváló Újító kitüntetés bronz és ezüst fokozatának. Így kapcsolódik a beszélgetésbe: Kevés a pénz... — Idén már öt javaslatot* adtam be és motoszkál ben- í nem újabb öt javaslat. Haj csak felét fogadják el idei | javaslataimnak, jövőre meg-j kaphatom az arany fokoza-| tot. A szabályok értelmében j az kaphat aranyat, akinek az. utóbbi hét évben legalább 401 elfogadott újítása volt. Ezenj a telepen 16 éve dolgozom% Tíz évig kétkezi lakatos vol-j tam, levelezőn érettségiztem | A középiskolai leckék is segítettek, de ötleteim többségei a helyi gyakorlatból származik. Dobó Ferenc hegesztő-lakatos is kezd felzárkózni a rendszeres újítók sorába. A közelmúltban három újítását fogadták el. — A Volvo rakodógéphez nem kaptunk alkatrészt. Nem nézhettem tétlenül, hogy a drága gép ott áll kihasználatlanul. Javaslatomra átalakítottuk a szovjet alkatrészeket, és azóta a gép rendesen üzemel. Néhány ötletes ember azt mondja, kevés a pénz, amit az újításokért kapunk. A többség azonban szívesen újít. Én azt mondom, ne csak a pénzt nézzük. Másik újításom a szerelőkosár, amely a darukon gördül és ezzel megszűnt a szerelők balesetveszélye. Ilyenekért is érdemes újítani. Révész Gyula művezető, egyben újítási megbízott. Először is azt kérdezzük tőle, hányán vannak azok, akik azt vallják: érdemes újítani? — Harminc dolgozónkat tartjuk rendszeres újítónak. Ez a szám a létszámunkat is tekintve, jónak mondható. Csakhogy bővülhetne a kör. A vállalati élet többi területéről, például az ügyviteli dolgozóktól, a szállításban részt vevőktől is érkezhetnének be újítási javaslatok. A kimutatásom szerint tavalyelőtt 22, tavaly 24 volt az elfogadott újítások száma. Idén eddig tíz újítást fogadtunk el. Ez utóbbi számadat tulajdonképpen nem mond semmit, hiszen szeptember nálunk az újítási hónap. Decemberig javíthatjuk a statisztikát. Jegyzőkönyvbe foglalták A fiatal újítási megbízott két írásos anyagot mutat. Egyik az „átdolgozott” újítási szabályzat, amely ez év januárjától érvényes. Itt olvasni újabban „Kiváló Dolgozó” kitüntetést is kaphat a jó újító”. Dicséretre méltó a kezdeményezés, serkentő lehet. A másik jegyzőkönyv az üzemi pártvezetőség áprilisi ülésén készült, amelyen az újításokkal kapcsolatban beszámoltatták a műszaki igazgatóhelyettest. Idézet a jegyzőkönyvből: „Nálunk az újítómozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrása, a dolgozók önként vállalt alkotó tevékenységének szervezett formája”. Tóth Árpád termelési igazgatóhelyettes az üzemi újítási bizottság elnöke. — A bizottság munkájában a szakemberek mellett részt vesz a pártvezetőség, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ-bizottság képviselője is. Az újítást mi valóban társadalmi feladatként, mozgalomként kezeljük. Évente egyszer, néha kétszer is kiadjuk az újítási feladattervet. A vékonyfa-feldoigozó üzemben több újítás, elképzelés figyelembevételével átrendeztük az egész technológiai sort. Ezzel létszám-megtakarítást is elértünk, harmincnégy fizikai dolgozó munkáját iktattuk ki. Újításokból évente 10—15 millió forint a hasznunk. Lada—újításból S mi a dolgozók, az újítók közvetlen haszna? Nem általános, de követhető Iványi János példája, aki tavaly 37 ezer forintot kapott újításaiért. Az utóbbi néhány évijen pedig újítási díj címén egy Lada személygépkocsi árát vehette fel a pénztárban. Nábrádi Lajos LEHALÁSZÁS Álmatlan éjszakák VI z épülő nyolcvannégy lakásos bérház Lassan Uka bomlik ki a ködből.. A hajnal, a négysávos út lámpái erősebbek a gyenge fénynél. Gyanakvó „jóreggelt” fogad. Szántó Dániel nem is jön egészen a kerítésig. Nem látszik álmosnak sem törődöttnek. Előző nap délután indult Nagyecsedről, öt órakor délután kezdte a szolgálatot. Most néhány perc múlva reggel hat óra lesz: — Megszoktam. Több, mint nyolc éve vagyok éjjeliőr. Voltam Kisvárdán, Nyíregyházán ... Mindig építkezésen. Korábban Pesten dolgoztam, de nem volt az élet. Mindig távol a családtól. — Miért lesz valaki éjjeliőr? — Van egy kertem. Ha naponta járok, mit kezdhetek vele? Mire hazaérek és hozzákezdenék már besötétedik. Így meg van időm. Meg úgy igaz, hogy szeretem is. Ha két műszak van, akkor estig itt vannak a brigádok. Elbolondozunk, beszélgetünk. Kötekednek, hogy láttak ők mar nappal is meghalni éjjeliőrt. Ügy tesznek, mintha mi nem dolgoznánk. Persze tudják, hogy hideg reggeleken hét, nyolc brigádnak is tüzet gyújtok. — Mekkora területet őriz? Nem fél? — Hát ez itt most elég nagy. Sok millió forint érték van itt. Egyszer, még Nyíregyházán, majdnem megvertek. Autóval álltak be az építkezésre, többen voltak, én meg szóltam nekik. Akkor az meleg volt, de nem rosszak a népek. Itt még lopáskísérlet sem volt, de nemcsak a tolvaj árthat. Ha sok a részeg az utcán, akkor jobban figyel az ember. — Mikor a legnehezebb az éjszaka? — Kinek mikor. Nekem 11- től éjfél utánig. Akkor nagyon maga van az ember. — A tél? — Ügy öltözik az ember. A nyár se mindig olyan, mint most volt. Néha még jobban fázunk, mint az igazi télben. Nem mondom, hogy mindenkinek való ez a mesterség, de hát embere válogatja. — És amikor kész a ház? — Hát látja, az a legszebb. Igaz akkor az érték is nagyobb, de az ember látja a párokat, akik jönnek és a járdáról keresik az'ablakukat. Ha olyanok, és amikor lehet, néhány percré be is kísérem őket. Aztán elbontják a kerítést, mi meg megyünk tovább. De mögöttünk ott a ház, azzal a rengeteg élettel, amihez nekem is volt közöm ... Hat óra. Kivilágosodott körülöttünk a reggel. — Ma éjszaka történt valami? — Nem. Éjfélkor volt csak rossz, aztán gyorsan telt. — Mit csinál, amikor rossz? Amikor úgy érzi fárad? —• Körbejárok és bíztatom magam, hiszen mindig megérkezik pontosan a hajnal. Bartha Gábor A fehérgyarmati Rákóczi Halászati Tsz megkezdte a lehalászást a csegöldi víztárolónál. A halászat az ősi húzóhálós módszerrel történik. Célszerűségi szempontoktól függően alkalmaznak elektromos gépi lehalászást is. A kitermelt hal 80 százaléka ponty. A 15 százaléknyi búsa, s a négy százalékban előforduló amur mellett egyéb halak is kerülnek a hálóba. (Molnár Károly felv.) . ' Bartos Tibor, a közterület-fenntartó iroda vezetője fl nyíregyházi utakról — Nyíregyháza úthálózata 293 kilométer — ebben csak a tanácsi utak vannak benne, a KPM-kezelésben lévők nem —, s ennek az útmeny- nyiségnek tetemes része, 194 kilométer, földút. Ez az adat már jelzi is, hogy melyek a legnagyobb gondjaink. Mondhatnám úgy is: ez az egyik legnagyobb baja a városnak. — Erre az úthálózatra ebben az évben majdnem harmincmillió forintot költöttünk, útfenntartásra 6,4 milliót, felújításra pedig 23,5 millió forintot. Ez. az összeg az útfenntartásra elegendő, azonban felújításra már korántsem. Minden jel arra mutat, hogy a felhasználható forintok mennyisége nőni fog, azonban ha figyelembe vesz- szük, hogy 1981-ben is kétszer emelkedtek az árak, már kevésbé biztató a helyzet. — Az úthálózat problémái, miként talán kitűnt az elmondottakból, előttünk sem ismeretlenek, mi is érezzük, mennyire szorítóak ezek a gondok. Igaz, a felhasználható pénz szűkösségére utaltam, de természetesen javulnak a körülmények. Idén például — csak a nagyobb munkákat mondom — elkészült a Kiskörút első üteme, a déli pályának a sávház előtti része, s megtörtént a Szabadság tér felújítása, az új megyei művelődési központ építkezéseivel összefüggésben. Folyamatban van a Széchenyi utca járási hivatal előtti részének felújítása is. Régi gond oldódik meg a Krúdy utca rendbetételével, hiszen ezek után pormentes úton lehet majd eljutni a Kodály Zoltán utcáról a Krúdy utcára. Elkészül a Kígyó utca felújítása is, parkoló épül az ABC előtt, s járdafelújításra is sor kerül. — Közeledik a tél, s természetesen készülni kell a hideg évszakra is. Eddig nyolcszázezer forintot fordítottunk a felkészülésre, de ha szükséges, további hétszázezret is átcsoportosíthatunk. Ez a másfél millió elég lesz, s egyebek közt az összes köz- világítási lámpa égőinek ki■ cserélésére is sort kerítünk ebből. — A telet illetően nem a pénz, hanem a kivitelező hiánya a legnagyobb probléma. Nincs kapacitás, s ezért a kátyúzásra nem kerülhet sor huszonnégy órán belül, miként egyébként szükséges lenne. Néha bizony hetekig éktelenkedik egy-egy gödör, míg végre sikerül eltüntetni. — Végül, a már említett fő gondra, a földutak kérdésére visszatérve: ezek egy része mindenképpen megszűnik, hiszen az új lakótelepek építése maga után vonja az új úthálózatot is. De, hogy mikorra sikerül teljesen felszámolni az állapotot, ma még kérdéses. Speidl Zoltán
