Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
4 KELET-M AG YARORSZÁ G 1981. október 3. Új nemzetközi kezdeményezések a háborúellenes összefngás szilárdításáért Romesh Chandra sajtótájékoztatója A Béke Világtanács ősszel nagyszabású nemzetközi of- fenzívát indít a világ háborúellenes erőinek mind szélesebb összefogása, az emberiséget fenyegető veszély elhárítása érdekében — jelentette be Romesh Chandra, a BVT elnöke pénteken Budapesten tartott sajtókonferenciáján. Romesh Chandra, aki az Országos Béketanács meghívására tartózkodik hazánkban, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában találkozott a hazai és a a külföldi sajtó képviselőivel. , Kovács Bélának, az OBT főtitkárának megnyitóját követően a BVT elnöke az új békekezdeményezések jelentőségéről szólva elmondotta: napjainkban a világ békemozgalma megerősödött, tevékenysége megélénkült, erőteljesebben hallatja hangját, mint bármikor. E tény a nemzetközi helyzet realitása, ám ugyanilyen realitás az is, hogy megnövék’edett egy nukleáris háború kirobbanásának veszélye. Mindezt együtt kell figyelembe vennie a békemozgalomnak, amikor további teendőit meghatározza. A .Béke Világtanács különösen nagy jelentőséget tulajdonít az október 24. és 30. közötti időszaknak. A „nemzeti békemozgalmak ugyanis ezekre a napokra öszponto- sítják akcióikat, megmozdulásaikat. Ezen a „leszerelési világhéten” a korábbiaknál nagyobb szabású rendezvények várhatók Európában és más kontinenseken egyaránt. E megmozdulások a közvélemény fokozott várakozását fejezik ki az ENSZ tervezett második rendkívüli leszerelési közgyűlése iránt. A béke- offenzíva jelentőségét növeli az is, hogy a madridi európai biztonsági és együttműködési tárgyalássorozat újabb fordulójának előestjén bontakozik ki, így lendületet adhat a tanácskozás konstruktív szellemű előrehaladásához, s hozzájárulhat az európai fegyverzetkorlátozási tárgyalások eredményességéhez is. Rrkagyij Sztrugacki) Borisz Sztrugaekij: Nehéz istennek lenni 53. — Vagyis megölni? — Igen. Megölni! Elrabolni! Börtönbe vetni! Cselekedni kellett volna. — Valami olyasféle kellett volna, mint a barkani vérengzés? — érdeklődött dón Kondor. — Igen, körülbelül. De szervezettebb. — Most már késő Rebát eltávolítani? — kérdezte dón Kondor. — Nincs értelme — felelte Rumata. — Nélkülünk is eltávolítják, de erre nincs is szükségünk, ő legalábbis a kezemben van. A világhét akciói során a békeszerető emberek milliói tiltakoznak majd az új amerikai fegyverek — a Pershing—2 rakéták, a szárnyasrakéták — telepítése, a neutronbomba gyártása ellen; felhívják a figyelmet a Szovjetunió békekezdeményezéseire, s kifejezik reményüket, hogy a november 30-án Géniben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások a feszültség csökkenéséhez vezetnek majd — mondotta a BVT elnöke. Romesh Chandra aláhúzta a békéért folytatott küzdelem új szakaszának azt a sajátosságát, hogy a BVT minden erejével harcol a békemozgalom egységéért. Ez ma annál inkább időszerű, mivel az európai tőkés> országokban is egyre többen érzékelik az életüket, jövőjüket közvetlenül fenyegető veszélyt, s ellene az NSZK-ban, Hollandiában, Belgiumban, a skandináv országokban és másutt mind nagyobb számban — a legkülönbözőbb politikai irányzatok képviselői — hajlandók cselekedni is. — Az európai tömegmozgalom ma döntő erőt jelent — hangsúlyozta. — Küzdelme azonban önmagában nem Vezethet sikerre, csak más kontinensek népeinek harcával egységben érheti el alapvető célját, az enyhülés folytatódását, a leszerelést. A nukleáris háború elleni fellépéssel a legalapvetőbb jog, az élethez való jog biztosításáért küzdünk — tette hozzá. Szólt a nemzetközi békemozgalom egységének megbontására irányuló kísérletekről is. Ilyen próbálkozásnak minősítette az elmúlt napokban közreadott úgynevezett Weinberger-jelentést, amely a Szovjetunió állítólagos fegyverkezési fölényéről igyekszik meggyőzni a közvéleményt az USA-ban és más nyugati országokban. Az MTI tudósítójának kérdésére Romesh Chandra utalt arra, hogy mostani magyar- országi látogatása során megbeszéléseket folytat az Országos Béketanács vezetőivel, s tájékozódik a hazai szolidaritási és béketevékenység időszerű terveiről, feladatairól. — Hogyan? — Fél tőlem. Sejti, hogy mögöttem nagy erő áll. Sőt, már együttműködést is ajánlott. Don Gug kissé dadogva jegyezte meg: — M-mi az, elvtársak, komolyan mondjátok ezt az egészet? — Éspedig mit? — kérdezte dón Kondor. — Hát ezt az egészet?... Megölni, fizikailag megsemmisíteni ... Megőrültetek? Don Kondor lassan, tagoltan mondta: — Rendkívüli körülmények között csak rendkívüU intézkedések hatékonyak Don Gug az egyikről a másikra nézett. — Tudjátok, hogy így hová süllyedtek? — kérdezte. — Nyugodj meg — válaszolt dop Kondor. — Semmi sem történik. És egyelőre erről elég volt ennyi. Mit tegyünk a Renddel? Én az ar- kanari terület blokádját javasolom. —Nekem még nincs semmilyen véleményem — felelte Rumata. — Paskának pedig még kevésbé. Tanácskozni kell a Bázissal. Egy hét múlva találkozunk és eldöntjük. — Rendben van. — Don Kondor felállt. — Induljunk Rumata vállára vette Bu- dahot, s kilépett a házból. Don Kondor zseblámpával Ünnepi nagygyűlés Gáspár Sándor beszéde Havannában Munkatársaink külföldön Magyar szó Medvejábaa Ünnepi nagygyűlést tartottak Havannában csütörtök este a Szakszervezeti Világ- szövetség megalakításának 36. évfordulója alkalmából. A Lazaro Pena-ról, a kiemelkedő kubai szakszervezeti személyiségről elnevezett impozáns színházban több mint ezer ember gyűlt össze, hogy megemlékezzék az évfordulóról és hitet tegyen a kubai- magyar barátság mellett. Elsőként Robert Veiga lépett a szónoki emelvényre. Beszédében méltatta a Szak- szervezeti Világszövetség megalakulása, a jövőre Havannában tartandó X. SZVSZ-kongresszus jelentőségét és éltette a kubai—magyar barátságot. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és a reakciós erők példátlan méretű fegyverkezési hajszát indítottak, amivel szembe a dolgozók egyértelmű békeakaratát kell állítani. A világ dolgozóinak tömörítése szempontjából — mondotta — nagy felelősség hárul az SZVSZ Kubában tartandó X. kongresszusára. A szónok hazája helyzetéről szólva kijelentette, hogy a kubai dolgozók a „termelés és a védelem” kettős jelszó jegyében válaszolnak az imperialista fenyegetésekre. E kettős jelszó eredménye, hogy a mostani fél év a forradalom utáni időszak legkiemelkedőbb gazdasági eredményeit hozta. Gáspár Sándor beszédében kiemelte, hogy a kubai dolgozók munkájuk minőségének javításával köszöntik az SZVSZ évfordulóját és munkafelajánlásokkal igyekeznek hozzájárulni a X. kongresz- szus előkészítéséhez. Meggyőződését fejezte ki, hogy Kuba méltó házigazda lesz, s hozzáfűzte: 36 évvel ezelőtt, az SZVSZ megalakulásakor még a legmerészebb latinamerikai álmodozók sem hihették, hogy 1982-ben Kubában, az Egyesült Államok tő- szomszédságában, a földrész szocializmust építő országában ülhet össze a X. kongresszus. Szófiába érkezett az angolai államfő Todor Zsivkovnak, a BKP KB elnöke, az Angolai Népi KB főtitkárának, a bolgár ál- Köztársaság államfője. Az an- lamtanács elnökének meghí- golai vendéget és kíséretét vására pénteken hivatalos ba- Todor Zsivkov, valamint a ráti látogatásra Bulgáriába BKP és a bolgár állam több érkezett Jósé Eduardo dos más vezetője fogadta a szó- Santos, az MPLA-munkapárt fiai repülőtéren. Elnökválasztás Iránban. A képen: a legesélyesebb jelölt, Khamenei főpap a szavazóurnánál. (Kelet-Magyarország te- lefotó) világított. A helikopterhez mentek, Rumata lefektette Budahot a hátsó ülésre. Don Kondor bemászott a pilótaülésre. — Nem fuvarozna haza? — kérdezte Rumata. Végre ki akarom aludni magam. — Szívesen — dörmögte dón Kondor. Csak gyorsan. — Azonnal visszajövök — mondta Rumata és beszaladt a házba. Don Gug még most is az asztalnál ült és maga elé bámult. Kabani atya mellette állt, és így beszélt: — Mindig ez az eredmény, pajtás. Az ember igyekszik jobban csinálni, és rosszabbul sikerül... Rumata feinyalábolta kardjait és a kardkötőt. — Sok szerencsét, Paska — mondta. — Ne búsulj. Annyi az egész, hogy mindnyájan fáradtak és ingerültek vagyunk. Don Gug a fejét csóválta. — Vigyázz, Anton — mondta. — Vigyázz!... Szása bácsiról nem beszélek, ő régóta van itt, nem a mi dolgunk, hogy átneveljük. Bezzeg te ... — Álmos vagyok — felelte Rumata. — Kabani atya, fogja a lovaimat, és vigye el Pampa báróhoz. A napokban ellátogatok hozzá. Odakint feisüvítettek a légcsavarok. Rumata intett, és kiszaladt a házból. Felkapaszkodott a kabinba, és becsapta az ajtót. Don Kondor a magasba emelte a gépet, és biztosan vezette az arkanari út fölött. Hátul békésen cuppogott álmában az öreg Budah. — Anton — szólalt meg dón Kondor —•, nem szeretnék tapintatlan lenni, és ne gondold azt, mintha és .. . beleavatkoznék a magánügyeidbe. — Hallgatom — válaszolt Rumata. — Nyomban kitalálta, miről lesz szó. — Mi valamennyien felderítők vagyunk — folytatta dón Kondor. — És minden.- nek, ami számunkra drága, vagy messze a Földön kell lennie, vagy bennünk. Nehogy túszként elvehessék tőlünk. — Kiráról beszél? — kérdezte Rumata. — Igen, fiacskám. Ha mindez igaz, amit dón Rebá- ról tudok, akkor őt kordában tartani veszélyes feladat. Érted, mit akarok mondani... — Igen értem — válaszolta Rumata. — Igyekszem kitalálni valamit. ★ Sötétben feküdtek, egymás kezét fogták. A városban csend volt, csak valahol a közelben nyihogtak olykor dühösen a lovak. — Biztosan nagyon álmos □ Modern szállodasor Rabacbán J ugoszlávia bővelkedik természeti szépségekben. Tengerpartján nyár végén is „bábeli zűrzavarnak” lehettünk tanúi és részesei, A világ szinte minden részéről nyüzsögnek a turisták. Nem csoda, hiszen az Adriai-tenger Európa és a vi- lág egyik legszebb, legtisztább tengere. A part mentén mintegy ezer kilométeres hosszúságban csaknem ezer kisebb- nagyobb sziget ejti ámulatba a távolról érkezőket. Délnyugaton legtöbben németül beszéltek, de itt-ott magyar turista hangjára is felfigyelhettünk. A tengerre érkezés előtt megcsodálhattuk a zordon hegyeket, a sziklák szédítő magasságában szeretettel gondoltunk a szatmári síkságra ... Medvejahan (Opatia köze- lében) ütöttük fel sátrunkat egy nemzetközi autóskempingben. A falunyi sátortábor szélén száz méter magas sziklasor tekintett le komo- ran. A sima, de kavicsos tengerpart sok-soik külföldi gyereknek is örömet okozott. Kreol bőrű, göndör hajú két év körüli kislány szülei németül magyarázták, hogy otthon hagyták a fényképezőgépüket, készíthet egy felvételt, megadják \a címűket, küldjék egy képet. Egy reggel NSZK „felség- - jellel” ellátott kocsi fékezett sátrunk mellett. A magas fiatalember magyarul köszönt ránk. összebarátkoztunk. Egy féldeci szatmári szilva után levegő után kapkodott, de később megjött a hangja és elvagy — mondta suttogva Kira. — Aludjál. — Nem, nem, csak mesélj, hallgatlak. — Folyton elalszol. — Akkor is hallgatom. Igaz, nagyon elfáradtam, de még jobban vágyódtam utánad. Sajnálom alvásra pazarolni az időt. Mesélj, nagyon érdekel. Kira megcsókolta a férfi arcát, s újra mesélni kezdett. Ma este eljött hozzá az apja szomszédjának a kisfia. Apja fekszik, kidobták a kancelláriából, és búcsúzóul alaposan megbotozták. A fiú még azt is elmondta, hogy beállított Kira bátyja is sebesülten, de új egyenruhában. Pénzt adott az apjának, és megint azzal fenyegetőzött, hogy ők mindenkit izzé-porrá zúznak. Most valami különleges alakulat hadnagya, hűséget esküdött a Rendnek. Az apja arra kéri Kirát, egyelőre semmi esetre se menjen haza. Bátyja azzal fenyegetőzött, hogy végez vele, amiért összeállt egy nemessel... Igen, gondolta Rumata. Kira nem mehet haza. És itt sem maradhat. Ha bármi történnék vele . . . — Alszol? — kérdezte Kira. — Nem, nem... És még mit csináltál? (Folytatjuk) mondta, hogy bácskai magyar, jugoszláv állampolgár és München külvárosában vendégmunkás — villanyszerelő. Mutatós kocsiján egy nyomdában készített címke volt ezzel a felirattal: „Ich bin Energiesparer”. Vagyis: Energiatakarékos vagyok. Ideiglenes barátunkról az is kiderült, hogy nemcsak a gázpedál kímélésével takarékoskodik, hanem a tankolás- nál is. Ügy tervezte, hagy Magyarországon keresztül utazik haza és mindkét magyar határállomás közelében megtankol. Hiába, nálunk még mindig olcsóbb a benzin . . . Egy délelőtt a sziklás parton búvárok ügyeskedésében gyönyörködtünk. Magyarul beszéltek, de a német búvárakkal is jól megértették egymást. A bemutatkozásnál elmondták, hogy az MHSZ siófoki búvárklubjának a tagjai. Mily kicsi a világ! A nyíregyházi búvárklub tagjai közül is ismernek „valakit. Nem is kellett búvárfelszerelés, egyszerű búvárszemüveggel is sok mindent elleshettünk a tenger titkaiból, hiszen a víz Medveja körül kristálytiszta. A harmadik, negyedik napon hiányoztak a magyar hírek és a nagyvilág hírei. Szokol rádiónk képtelen volt a vételre, a nagy hegyek eltakarták a magyar adók hullámait. Ellenben a zágrábi rádió világslágereket közvetített. Örömmel hallgattuk a „Gyere fel a hegyoldalba” kezdetű magyar dalt. Világsláger lenne? Másnap a pavilonban felfedeztük a Szabadkán kiadott Magyar Szót. A színes hírek között olvastuk, hogy Jugoszláviában megrendezték a kövér férfiak szépségversenyét. A győztes egy 160 kilós férfi lett. Egy másik lappéldány első oldalán életbevágóan komoly hírt olvastunk, amely szerint december 31-ig Jugoszláviában az áremelkedéseket visz- szaszorítják 25 százalék alá. Indokolt ez, hiszen volt olyan vállalat, amely idén 60--70 százalékkal emelte termékeinek árát... Rabac városka egy csodaszép öböl peremén fekszik. Valaha halászfalu lehetett Régi házaihoz harmonikusan illeszkednek a modern épületek. Az ultramodern szálloda- és üzletsor előtt állandóan nagy a forgalom. A szálloda előtti strand nyüzsgésében a vártnál is hamarabb találkoztunk Debrecenben lakó régi barátunkkal. Aztán egy váci házaspár került az utunkba, ők a hajóhoz igyekeztek, amely Olaszországba vitte őket. Lovranban, a „tengeri herkentyűk” boltjában preparált óriás rákok, tengeri kígyók és különböző tengeri állatok kápráztatták a szemünket. Opatijában, az egykori magyar urak kedvenc szórakozóhelyén a régi épületek látványa marasztalta a tekintetünkét. Nábrádi Lajos
