Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1981. október 3. 2 TZUJnUK/lMS o®oo©o Irodalmi matiné Ismét találkozóra hívják az irodalombarátokat a Hotel Szabolcs presszójá­ba október 4-re. A házi­gazdák — a megyei írócso­port és a Szálloda és Ven­déglátó Vállalat — a Je­lenkor című irodalmi fo­lyóirat szerkesztőit látják vendégül. Beszélgetnek a lap célkitűzéseiről, a hazai irodalmi életben betöltött szerepéről és a szerkesz­tői alapelvekről. Az iro­dalmi presszó matinéján, ami vasárnap délelőtt 10 órától kezdődik, közremű- ködik Berki Antal szín­művész. Karnagyok találkozója Ma, október 3-án, szombaton 9 órai kezdettel rendezik Nyíregy­házán, a tanárképző főiskolán a megyei karnagyi klub következő foglalkozását. Beszámoló hang­zik el az 1980—81-es megyei ének-zenei rendezvényekről és az 1981/82. év feladatairól. A kórusok, a népzenei együttesek és a munkás- és ifjúmunkás­kórusok vezetői megbeszélik az új közművelődési évre szóló szakmai feladataikat is. Megkap­ják a következő évad ének-ze­nei nagyrendezvényeinek tervét és a Kodály gyűjtötte népdalok- ból összeállított, sokszorosított népdalcsokor-gyűjteményeket, melyek a megyei kórusok fel­készülését, munkáját könnyítik meg. Színes mezőnnyel jubileum Kállai kettős Néptánc­fesztivál Nagykállóban Korábbi felvételen a házigazda Kállai kettős együttes üve­ges táncot jár. (G. B. felv.) Tizedik alkalommal rende­zik meg a hét végén, október 3—4-én a Kállai kettős Nép­táncfesztivált. A rendezvény azzal a céllal jött létre, hogy ösztönözzön a magyar folk­lórkincs gyűjtésére, feldolgo­zására, a szövetkezeti nép­táncmozgalom fejlesztésére. A házigazda Kállai kettős né­pi együttessel együtt tizenhá­rom néptánccsoport versenyez a nagykállói művelődési köz­pontban. A fesztivál ünnepélyes megnyitójára ma, október 3-án délután 2 órakor kerül sor. Azután a csoportok ver­senyében a Szövetkezetek Jászsági Népi Együttese, a sárospataki ÁFÉSZ Bodrog néptáncegyüttese, a Szövetke­zetek Kőrös táncegyüttese, az Ipari Szövetkezetek Nyírség táncegyüttese, a Kállai kettős népi együttes, az Alföld Nép­táncegyüttes és a Kőrös men­ti Szövetkezeti együttes mu­tatja be programját. Este vi­déki bemutatókra utaznak a résztvevők. Bököny, Geszte- réd és Levelek művelődési házaiban lépnek közönség elé. Vasárnap délelőtt folytató­dik a verseny. A Tápió menti szövetkezeti együttes, az Ilos- vay táncegyüttes, a hegyaljai népi együttes, az Ipari Szö­vetkezetek Erkel Ferenc Mű­vészegyüttese, a kalocsai Népi együttes és a Földvár táncegyüttes mutatkozik be. A kétnapos fesztivál vasárnap este eredményhirdetéssel és gálaműsorral zárul. A milotai férfikar r Életre kelt dalárda Színpadon a milotai férfikar. Alig két éve kezdeményez­ték a Tiszaháton férfikar ala­pítását, s az idei szereplések nyomán az egész ország meg­ismerhette a milotai férfikar nevét. A megtett útról a kö­vetkezőket mondta Berhés István, a művelődési ház igazgatója, aki maga is kó­rustag: — Milotán régen is műkö­dött dalárda. Amikor az egy­kori dalosok — Nyilas Jenő, Kisfalussy Béla, Sipos Gyula és a többiek — vállalták, el­kezdtük a munkát. A milotai Űj Élet Termelőszövetkezet, hiszen döntően tagjai szere­pelnek a karban, megígérte, hogy segíti a csoportot. A húsztagú együttes azóta is él­vezheti a tsz anyagi éá er­kölcsi támogatását. — 1979-ben TESZÖV-dí- jat kaptunk a nyírbélteki fesztiválon. Ezt követően ott voltunk a megyei bemutató­kon a legjobbak között. Ez év­ben Püspökladányban orszá­gos kiválók lettünk, és meg­hívást kaptunk az egri or­szágos döntőbe. így június közepén az egri Gárdonyi Géza Szinházban az or­szág legjobb tizenkét együt­tese között jutottunk szóhoz. Katonadalokat, Bartók-mű­veket és helyi fonódalokat énekeltünk. — Ott kértek fel bennün­ket, vegyünk részt a Harká­nyi nyár ’81 rendezvényein. A tsz jóvoltából eljuthattunk erre a gyönyörű vidékre, s elvihettük a Tiszahát dalait a Dunántúlra. — Tovább dolgozunk, s re­méljük 1982 is ugyanolyan sikeres lesz, mint az eddigi­ek. Az utánpótlásról is gon­doskodunk. A helyi általános iskola fiataljaiból kialakítunk egy, ugyancsak egyszólam- ban éneklő kart. (mk) Kiállításokról Bőséges választékot talál a hétvégén a kiállításszerető közönség. Nyíregyházán a Megyei és Városi Művelődési Központ Lenin téri kiállító­termében Bényi Árpád festő­művész tárlatát kereshetik fel az érdeklődők. A múzeu­mi hónap keretében Móricz Ida grafikusművész és Varga Angéla ötvösművész alkotá­saiból nyílt kiállítás tekint­hető meg a Jósa András Mú­zeumban. Szintén a megyeszékhelyen, az MVMK Lenin téri hírlap- olvasójában kereshető fel A szőlő és a bor ex libriseken című kiállítás. A képzőművé­szeti pályázatra beérkezett amatőr munkák a me­gyei könyvtár előadótermé­ben találhatók. Nyírbátorban a Báthori István Múzeumban Reményi Katalin ötvös és Ko­lozsvári G. Miklós grafikus műveiben gyönyörködhetnek a látogatók. Ifjú Fazekas Ist­ván népi ’iparművész fekete kerámiáival a vásárosnamé- nyi művelődési központban mutatkozik be. A képzőművé­szeti tárlatokon túl a hétvé­gén még megtekinthető a kis- várdai művelődési központ­ban az Alkotás és hazafiság című kiállítás, amit a Képző- művészeti Világhét alkalmá­ból az MHSZ városi és járási modellező klubjainak anya­gából rendeztek. Zenei világnap: Hangverseny a főiskolán A zenei világnap alkalmából a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola kerengőjében október 3-án, szombaton este fél 7-kor hangversenyt rendeznek. A műsorban fellépő Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának le­ánykara Monteverdi, Verdi, Kodály Zoltán műveiből, a KISZ Központi Művészegyüttes rézfúvós"szextettje Barsvári József, Hollós Lajos és Farkas An.tal szerzeményeiből, a Jászberényi Lehel vezér Gimnázium kamarakórusa pedig Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kórusművei­ből ad elő. A Nyíregyházi vegyes kar programját Fehér András, Szokolay Sándor, valamint Rautavaara kompozí­cióiból állította össze. 3UBILÁL Á KEMECSEI SZÜLŐOTTHON Félelem nélkül, bizalommal A bábáért küldtek, ha a szülés megindult, de nem rit­kán már a bába is „végszóra” érkezett. Orvoshoz, kórházba menni pedig feleslegesnek tartották az asszonyok. Még városon is inkább otthon szültek. Bábák helyett otthonban Nemes feladatot határoztak el 1945 után szerte az ország­ban: minél több szülőotthont kell építeni, ahová bizalom­mal mehetnek a nők a kis­gyermeket megszülni. így nyi­totta meg kapuját a kemecsei — a tiszalöki után második­ként a megyében éppen ne­gyedszázada. 1956. július 28- án vették fel az első nőbete­geket. — Óriási dolog volt „becsá­bítani” eleinte a szülőnőket — hallottuk dr. Czégé Zoltán főorvostól, a szülőotthon ve­zetőjétől, aki 1962 óta vezeti az intézményt. — A tisztaság, a nyugalom, az, hogy gondos­kodunk az újszülöttről, az el­ső héten teljesen megkímél­jük a mamát mindentől, na­gyobb vonzerő volt, mint a szakorvosi ellátás. Nem kellett sokáig bizony­gatni a szülőotthon előnyeit. Ismerős adta a hírt a szom­szédnak, az itt szült nő az éppen terhesnek, érdemes ide jönni. Hamarosan foglalt lett mind a 15 ágy. A 60-as évek végén már 28 beteget helyezhettek el itt egyszerre, hét, egyenként 4 ágyas kórte­remben. Gazdát cserélt az állomás Mentőállomásra is szükség volt, de a tanács, a miniszté­rium és az Országos Mentő- szolgálat jóindulatán kívül pénzt nem tudott adni. Mesé­be illő módon szereztek épü­letet: a vasút villamosítása során lebontásra ítélték a kisállomást, s ennek bontási anyagát a MÁV nekik adta. Hamarosan öt mentő hozta- vitte már nemcsak a szülő­nőket, hanem a környék be­tegeit a kórházba és onnan vissza, haza. Kiépült a területi ellátás hálózata, s ma 15 község 50 ezer lakosa tartozik Czégé főorvoshoz. Az integráció ré­vén közvetlenül utalhatja a várhatóan kórházi vagy. kli­nikai kezelést igénylő bete­geket Nyíregyházára, Debre­cenbe. Mozgó szakorvosi szol­gálat keretében szakmailag is segíti a körzeti orvosokat, el­lenőrzi a leendő szülőanyá­kat. Rendszeres Kemecsén a járóbeteg-szakrendelés, álta­lában havonta megvizsgálja a terület nőbetegeit. Családtervezés, nővédelem — Már a terhesgondozás során kiderült, hogy milyen a kisbaba kihordása, milyen szülés várható. Ha úgy lát­juk, hogy valamilyen ok mi­VISKY A DISZKÓBA Sopianae a bélésben „Elfelejtett** fizetni A fiatalember discóba in­dult. Előtte betért az áruház­ba, hogy ne menjen csak úgy .„üresen”. Amikor a pénztár­tól távozott, megállították. Két üveg — egyenként több, mint 190 forint értékű — skót viszkyt találtak nála eldug­va. Azzal akart elmenni, fi­zetés nélkül. Az eset a nyírbátori egyes számú ÁFÉSZ-áruháztian tör­tént, de sorolt még többet is Vajner Tamás vezetőhelyet­tes : — Egy másik alkalomkor egy csomag Omniát találtunk meg eldugva egy asszonynál. Mellesleg nem volt ráutalva, sőt vezető beosztásban dol­gozott. Vannak, akik klepto- mániásak. Ezeket már ismer­jük. Ha megszólítjuk őket, szó nélkül fizetnek. Megesnek cifrább dolgok is. Előre felkészülve, rendsze­resen is látogatják néhányan ilyen céllal az áruházat. Akadt, aki a csizmába dugta az árut, mások a kabátbélést használták rejtekhelynek. Egy tolvaj külön erre a célra át­alakított kabátot használt. Az rossz, hanem inkább valami rosszul értelmezett, túlzott igény kielégítésére való tö­rekvés. A lopott áruk között ugyanis még véletlenül sincs élelmiszer. A tizenhat éves fiatalember a fiúknak akart imponálni a skót wiskyvel. Az asszony könnyűszerrel kifizethette volna a csomag Omnia árát. A gyereknek nincs szüksége Az egy doboz cigarettára, de 'öt-hat sem boldogítja azt, aki rendszeresen, állandó mun­kahelyen dolgozik. Mi hát a megoldás, hol kel­lene kezdeni? — Szerintem már kicsi kor­ban. A családban és az isko­lában. Ott kell elsősorban megismerkedni az enyém, ti­ed, a közösség fogalmával. Aztán a munka, az annak ré­vén szerzett pénz értéke. Ha ez hiányzik gyermekkorban, az végig kíséri a felnőttet is. A rajtakapott áruházi tol­vajoknak mintegy harminc százaléka gyerek. S ez az arány már önmagában iá' el­gondolkodtató. Tóth Árpád att nem számíthatunk sima szülésre, nagyobb intézmény­be utaljuk a beteget. Ma már családtervezésre oktatják a kismamákat és nővédelmi ta­nácsadást tartanak. Ennek eredménye, hogy a cigányla­kosság fele is védekezik a nem kívánt terhesség ellen. S így csökkent a koraszülések, a vetélések és a terhesség­megszakítások száma. A ne­gyedszázad alatt 42 és fél ezer beteget kezeltek a szülőott­honban. 17 085 gyerek szüle­tett, s ugyanennyi a vetélé­sek és az abortuszok száma. 8430 pathológiás terhest lát­tak el. Évente átlagosan hat­száz kisbaba születik Keme­csén. Itt a szülési fájdalom csök­kentésére a félelem megszün­tetését és a bizalom megte­remtésének elvét vallják: ha ez a kettő megvan, nyugod­tan szül a kismama. * Tegnap bensőséges ünnep­ségen emlékeztek az eltelt negyedszázad sikereire, küz­delmeire a jubiláló szülőott­honban. Tóth Kornélia SZlNEZODIK A FÁCÁN Szarvasbika százezerért VADDISZNÓRA MINDIG LŐHET A természetes vadszaporulat kedvezően alakult idén me­gyénkben. Különösen apróvad­ból van több a múlt évinél. A negyven társasághoz tartozó va­dászok most nemigen panasz- kodhatnak zsákmányhiányra. A vadkacsa vadászata augusz­tus elején kezdődött, jó ered­ménnyel. Külföldi vendégvadá- szók is megjelentek, akik külö­nösen előszeretettel vették célba a vadgerléket, ami anyagi szem­pontból jól jött a vadásztársasá­goknak. Hivatalosan szeptember 1-től le­het fácánra vadászni. Több tár- saság azonban nem élt a határ­idő adta lehetőséggel, mivel ek­korra még nem eléggé színeződ- tek a szép vadmadarak, ami ked- vezőtlen hatással van súlyukra és exportjukra egyaránt. Egyéb­ként fácánellátottságból az utób­bi évek legjobbja a mostani, le­het még zsákmányolni belőlük februárig. Tapsifüleseket november köze­pétől december végéig lőhetnek vagy élve foghatják be a hiva­talos nimródok. Főleg az utóbbi kifizetődő, mivel egy élő mezei nyúlért a nyugati országok csak­nem ezer forintot fizetnek. Az idei, májustól tartó őzbak- vadászat október 15-én lejár. Az eddigi zsákmány jó közepes volt. Jutott belőle több külföldi vendégvadásznak is, akik 300-nál több őzbakot ejtettek el; dara­bonként átlag 10 ezer forintot fizettek a helyi társaságoknak. Nagyvadból kevés van nálunk: csupán a lónyai erdőben és kör­nyékén található szarvas. Szep­tember elejétől január végéig le­het rá vadászni. Erre Is szíve­sen jönnek külhoni vendégek, egy sikeresen elejtett bikáért csaknem százezer forintot fizet­nek. A vaddisznó viszont egész év­ben félheti a vadászokat, min­denkor kilőhető nemétől, fej­lettségétől függetlenül. (ab) egyik alkalommal húsz cso­mag Sophianát szedtek elő egy télikabátból. — Jó ez az önkiszolgáló rendszer, de nagyon oda kell ügyelni. Másként fizetünk is... Ebben az áruházban a ká­ló még mindig fedezte a hi­ányt. Látszólag tehát itt nincs probléma. Azonban Vajner Mihálynak nem ez a vélemé­nye: — Ebben az áruházban — természetesen a forgalomtól függően — a káló évente a félmillió forintot is eléri. Meggyőződésem, hogy az ilyen lopásokra ennek a fele elmegy, tehát évi negyedmil­lió. — Hány ilyen áruház van a megyében, az országban ... ? — Sokat jelentene, ha min­dig teljes volna a létszám, de a megoldás sokkal mélyebbre nyúlik. Szerintem az áruházi lopás nem valami szükséges Rátámadt a nagymamára Zsilettel vágta a ruhát... Halász Sándor 29 éves nyírbá­tori lakos — a MOM mátészal­kai gyárának raktárosa — és nagyanyja, öív. Moldován Jó- zsefné győrtelekl lakos között még akkor mérgesedett el a kap­csolat, amikor Halász Moldován- nénál lakott. Moldovánné becsü­letsértés miatt többször is följe­lentette az unokáját, s a sza­bálysértési hatóság őt előbb ezer, utóbb ezerötszáz forintra bírságolta. Tavaly a Mátészalkai Járásbí­róság októberben jogerőssé vált Ítélete kötelezte Halászt, hogy a nagyanyjánál általa lakott lak­részt ürítse ki és maga köteles gondoskodni a saját elhelyezésé­ről. Halász december 15-én délután Győrtelekre utazott és fölkereste a nagyanyját. A lakásba azon­ban nem tudott bemenni, mert a nagyanyja becsukta az ajtót. Halász kérte a nagyanyját, hogy nyissa ki, de erre azt a választ kapta, hogy hívjon egy idegen embert és akkor kinyitja. Halász erre egy vasdoronggal állt neki ajtót nyitni, kifeszítet­te, bement a lakásba és a nagy­anyja szekrényben lévő ruháit egy zsilettpengével összevagdos­ta. összesen 1650 forint kárt oko­zott. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Halászt a magánlaksértés és ki­sebb kárt okozó rongálás vétsé­ge miatt hat hónap fogházra büntette, és elrendelte a koráb­bi felfüggesztett bat hónap sza­badságvesztésének végrehajtását is. Emellett a bíróság kötelezte Halászt, hogy a nagyanyjának okozott kárt térítse meg. Az ítélet jogerős. (k>

Next

/
Oldalképek
Tartalom