Kelet-Magyarország, 1981. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. október 1. Választék és alapellátás Károsult a fogyasztó A polcok szinte üresen ásí- toznak a Nyíregyházi ÁFÉSZ 32-es számú nyírturai boltjá­ban. Szépréthy Béláné üzlet­vezető alig győzi sorolni, nincs szalvéta, egészségügyi papír, ultrapor és -paszta, zsemlemorzsa, az italok közt csak császárkörte kapható. De kevés a rizs, cukor, liszt, ebből rendelhetnének úgyne­vezett lédig árut, de ennek a csomagolásához viszont nem biztos a papírzacskó. Hét ele­je van, a FŰSZERT csak hét végén jön. A megrendelt áru­ból, ki tudja, mennyit hoz. isi, kapa, babatej — Általában 160 ezer fo­rintos forgalmunkat megdup­lázhatnánk ebben a- kis ve­gyesboltban — így a vezető­nő. — Szinte pillanatok alatt kiürül az üzlet a szállítás után, de sajnos, csak ennyit forgalmazhatunk... Két kanyarral arrébb, a 33- as vegyesbolt előtt délben alig lehet belépni az önki- szolgáló üzletbe: most hoz­ták meg a kenyeret. A 45 négyzetméteren szinte min­dent összezsúfoltak; van itt gáztűzhely, mosógép, ásó, ka­pa, pipereszappan, italok, va­jaspogácsa, babatej. — Most éppen egy kísérle­tet folytatunk — szól az üz­letvezető, Ónodi Jánosné. — Három hónapon át figyeli az ÁFÉSZ, ha a forgalomnak legalább húsz százalékát a vegyes iparcikk és a ruházat adja, profilváltásra kerül sor. Eddig úgy tapasztaljuk, hogy még a közeli Nyíregyháza sem jelent konkurrenciát, ha valaki tűzhelyet, porszívót vagy kályhát akar venni. Szinte már tudjuk, ki mit sze­retne vásárolni, s a rendelést ehhez igazítjuk . . . A 650 ezer forintos havi forgalmat lebonyolító bolt­ban már kevésbé akadozik az áruutánpótlás. Igaz, a FU- SZÉRT tíznaponta jön, a do­hányféléket és a szeszipari termékeket kéthetente szál­lítják. A tej már nyitásra az ajtó előtt, a kenyér csak dél körül érkezik. Amit viszont nehezen tudnak elintézni: egy hónapja rossz a mélyhű­tő, s a boltvezető hiába in­tézkedne személyesen, tele­fonon, a szerelés várat magá­ra. Lejárt határidő Igaz, a drága import pipe­recikkek is hamar gazdára találnak a távoli falvakban csakúgy, mint a megyeszék­helyen. Keresik is a vevők, de ezek korlátozott beszerzése miatt — érthetően — kon­centrálják kínálatukat. A hat városban, Záhonyban és Ti- szavasváriban egy-egy boltot jelöltek ki a keresett élelmi­szer- és háztartási, kozmeti­kai cikkek forgalmazására. — Figyelemmel kísérjük, hogy az alapellátás ne szen­vedjen csorbát sehol. Ezért június 15-én a megyei tanács kereskedelmi osztálya intéz­kedési tervet adott ki. Külö­nösen a tej és tejtermékek kínálatát — amelyekből az ipar korlátlan mennyiséget ígért — szervezzék meg úgy a kereskedelmi vállalatok és AFÉSZ-ek, hogy valamennyi boltot soroljanak kategóriá­ba. Az A-tól E-ig tartó beso­rolás elsősorban a forgalom­tól függ. Erre július 31-ig kaptak határidőt a vállalat­igazgatók, szövetkezeti elnö­kök — hallottuk Bódi And- rásné főelőadótól. Két hónappal a tanácsi in­tézkedés után a két nyírturai boltban nem is hallottak a kategóriába sorolásról. Sem­milyen utasítást vagy infor­mációt nem kaptak erre vo­natkozólag a Nyíregyházi ÁFÉSZ-től. „Tili-toli“ — Még most stencilezzük ezeket a leveleket — mondja Tóth László, a Nyíregyházi ÁFÉSZ áruforgalmi osztály- vezetője, akit ezzel a feladat­tal megbíztak. — A napok­ban megkapják a kereskedel­mi egységek. — De két hónapja letelt a határideje ennek az intézke­désnek, s így a boltok nem tudják a rendeléseket ehhez igazítani . . . — Minden boltvezető tudja a gyakorlatból, hogy általá­ban mit és mennyit rendel­jen. Nemsokára megkapják ezt a rendelkezést az érintett kereskedelmi egységek is — ismételte újból Tóth László. Biztosan nem attól változik meg az alapellátás színvona­la, ha a boltvezető C vagy D kategóriásnak tudja az üzle­tét. Az viszont elgondolkod­tató, hogy a megyei tanács illetékes osztályának határo­zatát kéthónapos késéssel to­vábbítja a szövetkezet. S eb­ben az a bosszantó, hogy a hivatali aktatologatásnak a vásárló látja kárát... T. K. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság guti kerületében nagy gondot fordítanak a vadállomány nevelésére, gyarapítására. Az ide telepített dám­szarvasok, őzek, vaddisznók mellett mintegy négyezer darab fácáncsirkét nevel­nek. Ot-hat hetes korukban, amikor már jól bírják az időjárási viszonyokat, sza­badon engedik. A fácánte­lepen 800 fácántyúkot ne­velnek. 1. Egy kis erdei tóban vad­kacsákat nevelnek. Ifjú Badarász László vadász, a kacsák egyik gondozó­ja­2. Ezeket a befogott fácán­tyúkokat tojásukért tart­ják a telepen. (Elek Emil felvételei) KONDITORNA A KPVDSZ-BEN Menekülés a zsírpárnáktól Lábemelés, karlendítés, guggolás. A pattogó ritmusra idősebb, s fiatalabb nők haj­ladoznak szorgalmasan. Vé- gefelé tart az óra, erről árul­kodnak a rózsás arcok, iz­zadtsággyöngyös homlokok. — Kérem, mondják meg, jónak tartják-e a gyakorlato­kat? — kérdezi Kovácsné Borbély Ilona, a nyíregyházi 17-es számú általános iskola testnevelő tanára, aki a fog­lalkozást vezeti. Hátulról válaszol egy szé­gyenlős hang: Rozsdásak vagyunk — Igen, csak hasizomerősí­tésnél talán jobb lenne, ha egy lábbal írnánk betűket a levegőbe. így kevésbé fá­rasztó. Hiába, rozsdásak va­gyunk .. . Tucatnyi asszony és lány gyűrkőzik -szeptember eleje óta hetenként kétszer — szer­dán és pénteken — este 8- tól 9 óráig a kondicionáló tornával. Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési ház­ban már hagyomány, hogy ősztől — a felesleges kilók ledolgozására, no meg a lusta izmok megmozgatására — tornát szerveznek vállalkozó kedvű hölgyeknek. — Harcolunk a zsírpárnák ellen! — határozza meg a célt Kovácsné. — A has, a comb, a hát és a csípő az, ahová legkönnyebben lera­kódik a felesleg. Legjobban ezeket a testrészeket tornáz­tatjuk. Modern építészeti formák — Nyíregyházán '81. (Jávor L. felv.) Érdekek A z ötnapos munkahétről beszélvén, sokszor kerül elő­térbe egy szó: érdekegyeztetés. Legtöbbször úgy is tűnik, hogy a kereskedelem, a vállalatok, a közle­kedés, a mindenki számára jó megoldáson töri a fejét. Igaz, ez kompromisszumok árán lehetséges csak, de így is van rendjén. A jelek azonban azt mutatják, hogy a posta a szabályt erősítő kivétel. Mert, míg az üzletek szombaton is nyitva lesznek, addig ők, néhány helytől eltekintve, nem akarnak gondoskodni a napi bevételek begyűjtéséről. Pontosítva a dolgot, egy esetben igen, ha minden egyes bolt után, ahon­nét összeszedik a pénzeszsákokat, 120 forintot kapnak. Tekintve, hogy nagyon sok üzletről van szó, ez tekin­télyes összeg, ám talán nem is a fizetség a lényeg. Inkább az, hogy miért is teszik ezt? Kevés az emberük? S az öt­napos munkahét nekik is öt nap csupán? Lehet. De. — mondjuk — a vasútnak is kevés az embere, s szolgáltatá­sai tarifáját még sem emeli. Nyilván megszervezik a mun­kát, miként — például —, a kereskedelem teszi. S ha a pos­tának munkaerőhiánya van — mert kétségtelenül van —, akkor ez 120 forintokért megszűnik? (speidl) Csapatzászló az orosi iskolásoknak A fegyveres erők napja al­kalmából, az úttörőmozgalom 35. évfordulója tiszteletére csapatzászlót ajándékozott az Orosi 18-as számú Általános Iskola úttörőinek a Nyíregy­házi Közúti Építő Vállalat Sallai Imre KlSZ-alapszerve- zete. A zászlót ünnepség ke­retében szeptember 29-én ad­ták át a pajtásoknak. Könnyebben az emeletre — Én már tavaly is jártam — magyarázza Kaskötő Ká- rolyné műszaki rajzoló. — Az első órák után izomlázam volt, de azért jólesik a moz­gás. Bánhidi Péterné (Margó) aki kalkulátor és a társaság szóvivője közbevág: — Megéri a fáradságot, hi­szen tavaly négy kilót lead­tam a konditornán! Mióta járok, javult az állóképessé­gem könnyebben megyek föl emeletre és kőmosás­kor is jobban hajlik a dere­kam. Faragó Lajosné járásbíró­sági előadó évtizedekkel ez­előtt aktív sportoló volt a debreceni DTE-ben. ötven­négy éves, kétszeres nagyma­ma, s a csoport egyik leglel­kesebb tagja. ósz fejjel — A sportnak egyszerűen nem tudok ellenállni. A fér­jem először kikacagott: majd mondják, mit kereset te ősz fejjel a fiatalok között! Per­sze csak viccelt. Szívbeteg vagyok, infarkuson is átes­tem. Az egészséges, rendsze­res mozogás nekem többet ér, mint akármelyik gyógyszer. Főleg környékbeliek járnak a foglalkozásokra. Többségük egy-két gyermekes édesanya, általában ülő foglalkozásúak. Egyelőre 16-an iratkoztak be, de rajtuk kívül többen is jelezték: októbertől járni fog­nak a kondicionáló tornára. <h) Kritika, filmen Az engedély nélküli építkezé­sekről készített 18 perces video programot a Nyíri Amatőr Film- klub Nyíregyházán. Bemutatták a borbányai, újkistelekiszőlői, Krúdy Gyula utcai engedély nél- küli építkezéseket, hatásukat a leendő városképre. A képsorokon a hibák mellett azonban jó pél­dák is szerepeltek: a Ságvári­telepi előközművesített, kedvező lakásépítési lehetőségek, mintegy illusztrációjaként annak, ha tud­nak ajánlani jó építési telkeket, szóba sem kerül a környéken az engedély nélküli építkezés, video-program első nézői között voltak a Nyíregyházi Városi Ta nács V. B.-tagjai, akik a végre hajtó bizottság ülésén, az enge dély nélküli építkezésekről szóló napirend előtt láthatták a sűri tett példatárat. Az almatermesztés apró segítői Porzó métiek Baktalórántházán túl. a Flóra tanyán van a megye egyetlen állami méhész szak­telepe. A Hungaronektár „üzemében” Dudás Gábor irányításával 600 méhcsalád szolgálja az intenzív méhész­kedés alapjait. Mint azt a te­lep vezetője közölte a tény­leges méztermelés mellett a mintatelep célja a kisterme­lők munkájának segítése, szervezése. Harmincöt szakcsoport mű­ködik a megyében, a szakc'o- porttagoknak rendszeresen tartanak bemutatókat, előa­dásokat. A fő profil a méhes megporzás koordinálása. A méhésztelepnek együttmű­ködési szerződése van a NYÍRKERT és a Szatmárkert télialma-termelő rendszerek­kel. Idén 16 ezer méhcsalád végezte az almáskertek be­porzását, és hogy ez mennyi­re volt hasznos, azt a bősé­ges almatermés igazolja. Az alma virága az egyik legrosszabbul mézelő. A mé­hek ráengedése tehát nem a méz miatt történik, de hogy mégis kifizetődő legyen a mé­hészeknek ez a tevékenysége, a rendszerek méhcsaládon­ként 100 forintot fizetnek és vállalják a szállítást. Egyéb­ként ami a méhészkedést iga­zán jövedelmezővé teszi, az az akácméztermelés mellett a virágpor, a táblásméz, a lé­pesméz és a propolisz terme­lés. A mézet kilónként 80 fo­rintért, a virágport kilónként 140 forintért vásárolta fel a vállalat. Dudás Gábor szabad idejé­ben a saját 40 méhcsaládjá­val végez háztáji termelést. Tapasztalatból mondja; a lé­pesméz- és a virágporterme­léssel megduplázódik a jöve­delem, de ez a munka nagy szaktudást igényel. A TIT ke­retén belül ezért is tartanak rendszeresen etlőadásokat. Most új feladatként a Fló­ra-tanyai szaktelep a nagyü­zemi méhészetek megszerve­zésén dolgozik. Ennek nagy a jövője, hiszen minden terme­lőszövetkezet rendelkezik olyan gyümölcsössel ahol a beporzásra ismételten szük­ség van. Ezen túl is sok az erdő, rengeteg a szántóföldi mezei virág, így a nagyüzemi méztermelés jövedelmezősé­ge biztosítható. Vigyázat, tolvaj! Pénz? Ez év március 2-án lett jogerős a Papik István 20 éves nyírbátori lakosra lopásért kiszabott büntetés, de mivel a végrehajtást felfüggesztet­ték, s nem kellett börtönbe vonulnia, otthon újabb bűn- cselekmény elkövetéséről áb­rándozhatott. A tervet ügye­sen ki is dolgozta: elhatároz­ta, hogy betör a Nyírbátori ÁFÉSZ Petőfi téri ABC-jé- be, s a lopott pénzen Dunán­túlra utazik. A betörés idő­pontját április 20-ra tűzte ki. Délután alaposan felöntött a garatra, s este részegen ment el az ABC-hez. Átmászott a kerítésen, felment az épület tetejére, letépte a biztonsági csengő zsinórját a tv-anten- na zsinórjával együtt, betör­te az áruház egyik üvegezett ablakát és megpróbált bejut­ni a boltba. Pechére a közel­ben tartózkodók észrevették a betörést, értesítették a rendőrséget és Papikot elő­állították. A Nyírbátori Já­rásbíróság Papik Istvánt lo­pás kísérletéért 6 hónap bör­tönre ítélte és elrendelte a korábban kiszabott négy hó­nap szabadságvesztés letölté­sét is. Karóra Jó sorozata volt az elmúlt év decemberében az alkoho­lista Árokszállási János 26 éves Balkány, perkedpusztai lakosnak. A korábban lopá­sért büntetett Árokszállási tavaly december elején egy balkányi udvarról lopott el egy 1500 forint értékű kerék­párt. December 18-án Sza- kolyban segédkezett a do­hánycsomózásban, s amikor bevitte a dohányt a szobába, ellopott 150 forintot, egy kar­órát és egy pár 250 forintér­tékű kesztyűt. Másnap Kál- lósemjénben járt, s az otta­ni élelmiszerbolt elől vitt el egy 1400 forint értékű ke­rékpárt. Árokszállási Jánost a nyírbátori Járásbíróság halmazati büntetésül 7 hónap szabadságvesztésre ítélte, el­rendelte a korábban kisza­bott 6 hónap büntetés végre­hajtását és a büntetés kitöl­tése alatt elrendelte Árok- szállási kényszergyógyítását is. Kölni Burgonyavásárlási ürügy- gyei kereste fel encsencsi la­kásán M. Sándort Varga Ala­dár 35 éves többszörösen büntetett előéletű encsencsi lakos. Amíg a házigazda más vásárlókkal lement a kert­be, Varga bement a lakásba és ellopott két ágytakarót, egy nyakkendőt, egy üveg kölnit és egy reklámszatyort. Amikor Varga megtudta, hogy M. Sándor feljelentést tett a rendőrségen, a kölni kivételével visszavitte a lo­pott holmit. A Nyírbátori Já­rásbíróság a többszörös visz- szaeső Varga Aladárt 10 hó­nap börtönre ítélte és két év­re eltiltotta a közügyektől. Valamennyi ítélet jogerős. Vadkacsák, fácánok

Next

/
Oldalképek
Tartalom