Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-12 / 214. szám
1981. szeptember 12. KELET-MAG Y ARORSZÁG Elmaradt haszon Figyelemre méltó riportot láttam a televízió híradójában. Az autógumik újrafutózásáról szólt, s említette a Kótajban létesült üzemet is. Jó volt látni, hogy olyan vállalkozás részesei vagyunk a megyében, ami évtizedes lemaradásokat igyekszik hazánkban behozni. A riport egyik érdekes felvetése volt: nehézkes a futózó üzemek munkája, mert nem zavartalan a használt autógumik felvásárlása. Ez az a pont, amikor az újságíró gondolkodni kezd. Használt gumiról és másról. Járok Nyíregyházán, s eltévedek a Guszev és az AGROKER közti területre. Bontótelep működik itt. Szedik szét a gépeket, a járművekről az abroncsot leégetik. Lángol a gumi, száll a vastag, levegőt szennyező, büntetendő füst. Emlékszem téli munkahelyek- .re, ahol égő gumi mellett melegedtek a munkások. Bepillantok óvodákba, játszóterekre, s mindenfelé használt abroncsok, hol játékként, hol mint virágoskert körüli kerítések. Figyelem a lakótelepi gyermekeket: ott görgetik, mint mi egykor a fakarikát, az autókról ledobott gumikat. Használt abroncs tehát van, csak éppen nem ott, ahol lennie kellene. A gondolat továbbgyűrűzik. Nyilván ott a hiba, hogy nincsen hol átadni, eladni. Mert az biztos, ha kilométereket kell kocsizni, míg átvevőhely akad, az autós is meggondolja, érdemes-e pár forintért benzint pazarolni. Nyilván így van ez más használaton kívüli vagy éppen használhatatlan dologgal. A MÉH a közelmúlt napokban éppen ebből a meggondolásból vonultatta ki gyűjtőkocsiját a Jósa- városba, ahol a helyszínen vette meg (igaz, bonyolult adminisztrációtól kísérve) a felkínált másodlagos nyersanyagot. Világos: sok olyan hely, alkalom és lehetőség kell, ahol az emberek megszabadulhatnak felesleges dolgaiktól. Nemcsak az évi rituális lomtalanítás kívánatos, hanem sok, kicsi, gyorsan működő, bürokráciamentes bodega, jármű, ahol megvesznek mindent, ami még használható. El tudnám képzelni, hogy jól működnének akár kis magánvállalkozások, sok nyugdíjas is szívesen vállalna alkalmi átvevőhelyet, de talán azt is ki lehetne próbálni, hogy diákszövetkezetek keretében létesítenének begyűjtőket, átvevőhelyeket. A hulladékfeldolgozás fontosságát, hasznát minden esetben hangsúlyosan ismertetik a hírközlők, a különböző sajtó- tájékoztatók. Jó lenne, ha egyszer valakik arra is vállalkoznának, hogy a begyűjtés elhanyagolása miatt -elveszett és elmaradt hasznot is kimutatnák. Talán az összeg megdöbbentené azokat, akik ez ügyben illetékesek. (bürget) Moszkva, Bukarest után Madrid is? Rotaméter a csőben Újítanak a fizikaiak Az eddig ismeretlen afrikai piacot is meghódítja a BEAG Universil nyíregyházi gyáregysége, ha az üvegtechnikai gyár létesítésére tett javaslatot a nigériai partner elfogadja. Várhatóan egymillió dolláros megrendelésről van szó. Háromezerdolláros A hagyományos külkereskedelmi feladatok mellett a kulcsra kész gyár telepítése különleges munkát jelenthet a nyíregyháziaknak. Emellett komoly versenytárgyalást folytatnak a madridi labdarúgó világbajnokság kommentátor berendezéseinek gyártására és szállítására. A moszkvai olimpián ragyogóan vizsgázott berendezések megnyerték a szakemberek tetszését, s az idei nyáron a bukaresti Universiádén is a nyíregyházi kommentátorberendezéseken továbbították tudósításaikat a rádiósok, tévések és újságírók. Hetvenöt, egyenként 3 ezer dolláros berendezést szállítottak a főiskolai világversenyre. Ha a madridi versenytárgyaláson — Nagyon készülnek, Éva? — Igen. Két év alatt egy ilyen fiatal gyárban nagyon sok probléma összegyűlik, ezek most mind terítékre kerülhetnek. — Még be sem mutatkozott. — Megellai Éva vagyok, a VOR vásárosnaményi KISZ-bizottságának titkára. — Itt is panasznap lesz az ifjúsági parlament, ahol nemrég vadonatúj üzemet avattak? — Én nem mondtam, hogy panasznapot tartunk, csupán azt, hogy nem hallgatjuk el a gondjainkat. Abban önnek igaza van. hogy ez a gyönyörű új gyár valóságos nemzeti ajándék. Hiszen akik itt dolgoznak, akik ebben az üzemben kaptak állást, azok mehettek volna ingázni, vagy maradnak otthon és emésztik magukat. — Ráadásul ezek többsége fiatal. — így van. Zömében tizenévesek járnak be a környező településekről műszakba; olyan fiúk, lányok, akik ezelőtt legfeljebb messziről láttak gyárat. Nehéz itt megszokni a rendet, a fegyelmet és elsajátítani a szakmai fogásokat Egyáltalán nagyon nehezen rázódik össze a nép egy ilyen fiatal üzemben. Miért nem segítik, gyorsítják ezt a kiszesek? — Az nem igaz, hogy nem segítik, de igen alacsony a szervezettség. Négyszáznyolcvan fiatalból csak kilencven tagja a KISZ-nek, bár ezek többsége igyekszik pluszmunkát is vállalni, mégis nehéz eredményt elérni. KépPÁRBESZÉD ÉVÁVAL zelje el, hogy adva »van egy szalag, ahol az egyik fiatal tagja a KISZ-nek, a másik nem. Hiába igyekszik emez, ha a másik hi- bát-hibára halmoz, vagy egyáltalán neki teljesen mindegy, hogy mennyit teljesít. — Hogy-hogy mindegy? — Ügy, hogy több fiatal a szülői házban él, ahol nem létkérdés a tizenhat— tizenhét éves lány havi keresete, legfeljebb félreteszi stafirungra. Persze nem mindenki ilyen, vannak akik a megélhetésbe pótolják a pénzüket. Mégis nagy gondunk a munka- fegyelem az egész üzemben, ami alól a fiatalok sem kivételek. S ahol ilyet tapasztalni, ott más gondok is adódnak. — Például? — Például a- fizetés: egyáltalán nem veti fel a pénz a becsületesen húzó fiatalokat sem, mert az egyik lerontja a másik munkáját. Aztán nincs minden rendben a művezetők körül sem, ezt gyakorta panaszolják a fiatalok. Az egyiknél szakmai hiányosságok vannak, a másik durván beszél a fiatalokkal, nem törődik a munkaszervezéssel. Hát ezekről bűn volna hallgatni a szeptember 19-i gyári ifjúsági parlamenten. — Mit tesz a KISZ ezért, hogy ez a parlament sikeres legyen? — A parlament állami rendezvény, itt a KISZ csak egyik partner, bár a súlya nagy. Igyekszünk* megismerni az igazgatónő beszámolóját előre, hogy felkészüljünk a vitára. Nem kontrázni akarunk, de, azt szeretnénk, ha az egész ifjúság nevében tennénk szóvá elsősorban a termelési gondokat, azután meg a másfajta problémákat. — Említene egy ilyen másfajtát? — Szívesen. Hiába mondogatjuk már régóta, hogy jó volna nekünk is egy magnó, meg a munkaterembe vezetékes rádió, melynek segítségével amolyan hangos újságot tudnánk készíteni, eddig semmi eredmény. Úgy tudom, tavaly is megmaradt a rengeteg kulturális keret, biztosan elvitte a központ, mi meg itt vagyunk semmi nélkül. Általában a szabad idő hasznosabb eltöltéséhez kellene megteremteni a jobb feltételeket, nekünk pedig vonzó ötleteket kiagyalnunk, mert csak így lehet ötről a hatra jutni. Ügy érzem, hasznos lesz ez a gyári párbeszéd mához egy hétre, hiszen ha az ember csak elmondja a gondját- baját, máris megkönnyebbül egy kicsit. De mi nemcsak, a szavakat akarjuk szaporítani, állunk elébe mindannak, amit a gazdasági vezetés tőlünk elvár. — így legyen, Éva. A. S. A Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregységében szovjet exportra 300 vagon vegyes darabos savanyúságot készítenek. Naponta tizenöt vagon 5 literes késztermék kerül le a szalagokról. (— Jávor L. —) ez a cég kap megbízást a gyártásra, akkor féléven keresztül adna ez komoly feladatot az Universil-nek. Áramlásmérő sorozatban A gyár az idei 250 millió forintos termelési értékét várhatóan teljesíti, ezt támasztja alá az első féléves 130 millió forintos termelési volumen. Kői László igazgató szerint ez azért is fontos, mert nem a mennyiséget növelik mindenáron, hanem szakszerű gyártmányfejlesztéssel, minőségi munkával, a piacok felkutatásával érik el ezt az eredményt. Üjításiíel- adattervüket a fizikai dolgozók is magukévá teszik, s az évente benyújtott húsz újítást tekintve: az újítók számának 49 százalékát a fizikai állományú dolgozók adják. Olyan új termékekkel kísérleteznek, amelyek iránt fokozatosan növekszik a kereslet. Parancsoló szükséglet például az energiatakarékosság, s így a legtöbb gazdálkodó egység pontosan akarja tudni, mennyit használ fel a folyékony üzemanyagokból. A folyadékok, gázok mérésére áramlásmérőt, úgynevezett rotamétert szerelnek be a csőbe. s a műszer mutatja, hogy óránként hány liter folyadék megy át a csövön. Több száz féle típust gyártanak már most. még az idén elkezdik az áramlásmérő sorozatgyártását. Tíz országba küldik Az üvegtechnikai termékek közt automata bür'ettát, mér- legedényeket, merőlombiko-' kát állítanak elő. Vásárlóik közt találni a világhírű üvegiparral rendelkező NDK-t, Franciaországot, Angliát, Olaszországot. Az akusztikai berendezésekét, stúdiók fel- szerelési eszközeit, hangosító- kat, erősítőket a Szovjetunióba, Líbiába, Kubába, Irakba továbbítják, összesen nyolctíz külországba jutnak el a nyíregyházi termékek. (t. k.) Brokkoliszüret Székelyben Megkezdték a brokkoli szedését a székelyi Búzakalász tsz-ben., A közös gazdaság egyike a káposztafélék családjához tartozó növény hazai legjelentősebb termesztőinek. Az idén 35 hektárról gyűjtik össze a zöld termést, amelynek nagy részét a miskolci hűtőházba szállítják, ahonnan a további feldolgozást követően a tőkés országok piacain talál vevőre a növény. A 30 va- gonos termésből azonban közvetlen exportra is jut a brokkoliból. A HUNGAROFRUCT közvetítésével Svédországba küldenek belőle a székelyiek. Pillanatkép M egérkezett a kislányom, mindössze kilencven percet töltött nálam. Ennyi jut; vagy ennyi jár az apának, aki lehetőségei szerint gondoskodik róla? Mindegy is most már, utólag. Ahogy így vagyunk a szép reggelinél, betéved a nyitott erkélyajtón egy egérke. Köze) az erdő, hát miért nem jöhetne be, hiszen látnivaló volt rajta, hogy nem házi egér; csakis innen a közeli erdőből jöhetett. Valami végtelen szomorúsággal húzódott meg a sarokban. Kérdezi a kislányom: — Miért szomorú az egérke apa? — Gondolom, mert egyedül van. — De hisz mi is itt vagyunk. — Hozzá hasonló társakra vágyik. — Találna itt olyat? — Ha lemegy a lépcsőn, ki a játszótérre talán. — Visszajön még ide? — Nem hiszem. Mi emberek vagyunk, ő állat. Kevéske szünet következett. — Miért nyitottad ki az ajtót apa? — Sűrű a levegő. — De hisz nézd, az egérke elmegy. — Menjen csak. — De miért megy el? Van itt ennivaló, megmaradhatna. Akkor azt mondottam a kislányomnak : — Egyedül nem élhet sem ember, sem állat. (Galambos) Hi a véleménye? Kajdi Géza, a megyei tanács mátészalkai járási hivatalának osztályvezetője Á társadalmi munkáról — A mátészalkai járásban a társadalmi munkának hagyományai vannak. 1976-ban 336, 1977-ben és 78-ban 446, illetve 441 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka. Nos, az 1980-as évre itt a mátészalkai járásban 573 forintot terveztünk társadalmi munkában. A számok elmondják, hogy valami nagyon megváltozott. Miről van szó? Tény, hogy az 1980-ra tervezett és elért eredményeinkben nagy szerepe van a kongresszusi munkaversenynek is. Másik igazság: 1979-ben 25 130 000 forint értékű társadalmi munkát mertünk szervezni. Az eredmény két és félmillióval több. 1981-ben . már, 29 és félmillió forintot terveztünk, de ennek a 64,6 százalékát már az első félévben teljesítettük. Várható tehát a terveinket meghaladó eredmény 1981-ben is. — Mi változott? Én különbséget teszek a társadalmi munkák között. Tehetem, mert példáim vannak rá. Jó néhány településünkön nemcsak értéket őriz meg, hanem új értékeket is teremtenek társadalmi munkában. Néhány példa: Szamosszegen óvodát kezdtek építeni; 1980-ban napközi ebédlőt építettek a gyerekeknek. Most Öregek napközi otthona épül és a napokban készül el egy több mint fél kilométeres kövesül Erre a tanács csak anyagot adott, minden többi társadalmi összefogással valósult meg. Mondhatnám tovább a példákat. Győrteleken egy kilométer vízvezetéket fektettek le a község lakosai. Másutt, például Nagydoboson társadalmi munkában bővített óvodát a tanács, és gyakorlatilag ez az óvoda tette lehetővé, hogy a helyi termelőszövetkezet egy varrodát létesítsen. A dolgok összefüggenek és a helyi politikától függően jelentős értékek termelődtek. — Mi a háttere mindennek? Gazdasági nehézségeink közismertek. Az a település, amelyik nem tesz mást, mint lehetséges ajándékokra vár, önmagát zárja ki a fejlődésből. Jó érzéssel mondom, hogy ezt majdnem mindenütt felismerték és tudják. Igaza van annak a jó néhány tucatnyi községeinkben élő állampolgárnak, aki azt mondja, hogy neki is autója van, az ő utcája is kövesutat érdemelne. Más dolog: ha a tanács azt mondja nekem, hogy csak anyag kell, a többit megcsináljuk mi magunk, altkor épülhet köves út is, mint Szamosszegen. Bővülhet az óvoda, mint Nagydoboson vagy Nyírmeggyesen, hosszabbodhat a járda, mint Győrteleken. Minden községnek megvannak a maga fórumai, ahol a várások és elvárások megfogalmazódnak. A tanácsaink akkor állnak a feladataik magaslatán, ha azt tudják mondani: a kérés jogos, de fogalmazzuk meg együtt, hogy mit adunk ahhoz, amit kérünk. Bartha Gábor
