Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-10 / 212. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁGI 1981. szeptember 10. Nézőpont Szükségtelen luxusfény Féléjjeles közvilágítás Jósavárosban Kémények (Elek Emil felv.) A Nyíregyházi Városi Ta­nács kérésére a TITÁSZ nyíregyházi kirendeltsége ez év végén, vagy 1982 elején a Jósavárosban fél éjjeles köz- világítást valósít meg. Deák Zoltán, a kirendeltség veze­tője elmondta, hogy erre a célra új közvilágítást vezérlő adó- és vevőberendezést ter­veztek, melyet dolgozóik a tanműhelyükben készítettek el. A villamos energiával is ta­karékoskodni kell. Egyáltalán nem indokolt éjszaka Nyír- egyháza-Jósavárosban a köz­területeknek a mostani luxus­fényességű megvilágítása. Ezért év végén, de legkésőbb jövő év elején este 10 óra után valamennyi lámpatest A szokatlanul meleg kezdet után hűvösen köszönt el tő­lünk augusztus. Ügy tűnik az időjárás ebben a hónapban akarta behozni azt, amit áp­rilisban mulasztott, különö­sen az első harmadban iga­zán nem lehetett panasz a változatosságra. Volt kániku­lai meleg, zivatar, sőt jégeső is. A jellemző időjárási szél­sőségekről Gyüre László, az Országos Meteorológiai Inté­zet nyíregyházi főállomásá­nak vezetője mondott el még néhány érdekességet: — Meleg volt az augusztus első harmada Szabolcs-Szat- már megyében is. A maxi­mum augusztus 3-án volt, amikor a hőmérő higanyszála 32,6 fokra kúszott fel. Ezen a napon északról már hűvö­sebb levegő szivárgott be, amely Borsod keleti részén és itt már heveny zivataro­kat okozott. A szélviharok és a jégeső nagy károkat okoz­tak. Ekkor mértek például másfél kilós jégdarabokat Mátészalkán. — A hónap második felé­re már a nappali felmelege­dés erős csökkenése volt a jellemző. Amíg 21-én 28 fok maximumot mértünk, 22-én már csak 20 fok volt. A leg­fényforrásának csak a fele üzemel majd. Ennyi fény­erősség is biztosítja a város­rész közterületeinek a szük­séges megvilágítását. Az új közvilágítást vezérlő adó- és vevőberendezés mo­dul rendszerű, így javításuk gyors és biztonságos. Ezzel az új közvilágítási rendszer­rel évente mintegy 300 ezer forint értékű fénymegtakarí­tás érhető el. Az új rendszer sikeresen vizsgázott. A váro­si tanács meg is rendelte a TITÁSZ-tól a berendezéseket, és szó van arról, hogy a jö­vőben a Szamuely lakótele­pen is hasonlót szerelnek fel. hűvösebb hajnalt a hónap utolsó napján, 31-én mértünk. Nyíregyháza térségében ek­kor 5 fokra, sőt a talaj men­tén 2 fokra hűlt le a levegő. Ez augusztusban ritka jelen­ség. Végeredményben augusz­tusban — a sokévi átlag 6,4- del szemben — mindössze 3 hőségnap volt, s hónap végi erős lehűlés negatív hőmér­sékleti mérleget eredménye­zett. A sokévi 20,2 fok átlag­gal szemben csak 18,5 fok volt a havi középhőmérséklet. — Csapadékban sem bővel­kedett az augusztus; néhány állomás kivételével lényege­sen kevesebb eső esett. Né­hány főbb állomás havi csa­padékösszege. (Zárójelben a sokévi átlag.) Kisvárda 32 (74); Mátészalka 65 (63); Nyíregyháza 40 (72); Nyírlu- gos 28 (60); Pátyod 43 (62); Vásárosnamény 55 (75); Zá­hony 118 (74) milliméter. Napsütésből az átlag körül kaptunk. A sokévi átlag 280 órájával szemben mindössze 6 óra hiányzott. A legerősebb szelet — amely elérte a viha­ros fokozatot — az emlékeze­tes augusztus 3-án mértük: másodpercenként 15, azaz óránként 54 kilométert. — tá — (farkas) Szeszélyes kezdet, hideg búcsú Melegszegény augusztus Ütöttek, loptak Lakat alatt az ibrányi rablóbanda Váradi Péter 22 éves ibrá­nyi alkalmi munkás február 14-én este az ibrányi Virág presszóban iszogatott öt fia­talkorú társával: H. Pállal, B. Sándorral, Váradi József 19 éves alkalmi munkással, B. Ferenccel és H. Sámuellel. H. Pál és Herman Ferenc kö­zött a pult előtti részen szó­váltás keletkezett s ekkor H. Sámuel ököllel homlokon ütötte Hermant. (Herman a szemöldöke fölött duzzanatos, könnyebb természetű sérü­lést szenvedett.) Váradiék este tíz tájban tá­voztak a presszóból. Koráb­ban ott tartózkodott Szabó Béla is, de ő Váradiék előtt távozott. A presszó közelében, a kul- túrcikküzlet előtt Váradiék meglátták Szabót. H. Sámuel lépett hozzá, karonfogta, né­hány lépésen keresztül vezet­te, amikor B. Ferenc ököllel a Szabó arcába sújtott. Szabó a földre esett. Ekkor valamennyien rugdalni kezd­ték, a két Váradi egy közeli kerítésből léceket tördeltek ki, s azokkal csépelték. H. Pál a fekvő Szabó karjáról letépte az órát, Váradi Péter pedig a zsebeit kezdte kifor­gatni, és kivett belőlük 340 forintot, csak azután ment a társai után. Szabó Béla a presszóba tért vissza. A bántalmazás követ­keztében orrcsonttörést és az arcán repesztett sérülést szenvedett. Váradiék haladtak tovább, mikor mellettük ment el Hriczu János. H. Sámuel hozzálépett, arcul ütötte, majd valamennyien rugdalni kezd­ték. Hriczunak hamarosan sikerült elmenekülnie, s meg­úszta kisebb sérülésekkel a találkozást. ^ H. Pál később mutatta a többieknek az órát, H. Sá­muel azonban más vélemé­nyen volt: — A bűnjeltől meg kell szabadulni! — mondta, azzal eldobta az órát. Váradi nem szólt a többieknek a zsebből kiszedett pénzről. Váradiék bíróság elé kerül­tek. A szakértők szerint H. Pál és Váradi József erköl­csi fejletlenség, illetve a ha­tármenti zónába eső gyenge­elméjűség miatt cselekménye következményeinek -fölisme­résében kis mértékben kor­látozva volt. (H. Pált maga­tartása miatt az ötödik osz­tály elvégzése után az iskola látogatásától eltiltották.) A járásbíróság H. Pált egy év két hónap fogházra, Vá­radi Pétert pedig egy év és hat hónap börtönre büntette a kifosztás és a verekedések miatt, H. Pált egy, Váradit két évre eltiltva a közügyek­től. A többiek héttől tíz hó­napig terjedő felfüggesztett szabadságvesztés büntetése­ket kaptak, kettő pénz mel­lékbüntetést, Váradi József­nek pedig elrendelték a párt­fogó felügyeletét. Ezenkívül H. Pál és Váradi köteles meg­fizetni Szabó Bélának az el­tulajdonított óra és pénz ér­tékét, valamint az összes vád­lott a ruhájában okozott kárt. Az ítélet ellen egyedül Vá­radi Péter fellebbezett, az ő büntetését azonban helyben hagyta a Nyíregyházi Megyei Bíróság, így az ítélet vala­mennyi vádlottal szemben jogerős. (k) Szabolcsi kárnak az NSZK-ban '// A „Tinód a Ruhr-vidéke A nyáron jelentős sikere­ket ért el az ÁFÉSZ-ek fenn­tartásában működő nyírbátori Tinódi vegyes kar és a máté­szalkai Pedagógus kórus. Jú­niusban 'Bejutottak a szövet­kezeti kórusok Szolnokon megrendezett országos talál­kozójára, ahol mindkét kórust nivódíjjal jutalmazták. Jú­liusban pedig a SZÖVOSZ je­lölése alapján —- a két kórus 120 taggal az NSZK-ba lá­togathatott. Az előzmények a követke­zők : A Ruhr-vidéki 230 ezer lakosú Hagen város 80 fős leánykara ez év áprilisá­ban két hetet töltött me­gyénkben, koncertet adtak Mátészalkán és Nyírbátorban. A nyírbátori és mátészalkai kórus 120 fővel viszonozta a leánykar látogatását, és 8 kel­lemes napot töltött a Ruhr- vidéken a Rajna melletti Ha- genben és Kölnben. Már a pályaudvari fogadta­tás is megható volt: a leány­kar — Weerner Giesen kar­nagy vezetésével és számos felnőtt jelenlétében — kedves dalcsokorral fogadott ben­nünket, kezünkbe adva a 8 nap részletes programját. Csoportunk 7 napot töltött a Hagen és Dortmund között Jugendberge ifjúsági tábor­ban. Innen naponta autóbusz- szal szállítottak bennünket a program szerinti helyekre, melyek közül kiemelkedett: a hageni Elektromark vízierő­mű, az ANDREAS PILS Sör­gyár (ahol a dolgozókat da­lokkal köszöntöttük), és Dortmund város nevezetessé­geinek megtekintése. A kereskedelem általános kulturálódása — ha még nem is általános érvénnyel —, egyre több vállalatot késztet versenyre, sarkall az új mód­szerek bevezetésére. Ebbe a folyamatba — mint egy tá­jékoztatón elhangzott —, a VASVILL kereskedelmi vál­lalat is bekapcsolódik, s a vállalat észak-magyarországi részlege Miskolc és Debrecen után, Nyíregyházát is bevon­ja az új formák egyikébe, a minta utáni értékesítésbe. Igaz, kiskereskedelmi tevé­kenységet eddig is folytattak a városban, hiszen a Szé­chenyi utcai boltjuk áruházi szintű forgalmat — a tervek szerint 150 millió forintot — bonyolít le idén, de felmerült a gondolat, hogy az Állomás tér 7. szám alatti jókora rak­tárukat „VASVILL Depó” né­ven kereskedelmi egységgé alakítják át. A hely kiválasz­Hageni tartózkodásunk ki­emelkedő eseménye természe­tesen bemutatkozó hangver­senyünk volt, a Ricarda- Huch-Schule 500 fős, zsúfolá­sig telt aulájában. Jellemző volt a nagy érdeklődésre, hogy az 5 márkás (75 forintos) be­lépőjegyek már napokkal előbb elkeltek. A hangver­seny elejétől a befejezéséig forró hangulatú volt. Madri­gálok, barokk és romantikus művek hangzottak el, a má­sodik blokkban pedig XX. századi magyar és külföldi szerzők kórusművei. A hang­verseny 3 összkari művel zá­rult, közte Kodály: A ma­gyarokhoz című alkotásával. A sikeres szereplést nagy mértékben segítette Ladányi Pál (nyírbátori szülész fő­orvos!) az ottani sajtó által is nagyra értékelt zongorakísé­rete. Vendéglátóink egyöntetű véleménye, hogy bár leány­karukkal bejárták már a „fél világot” — Kanadától Olasz­országig, a legbensőségesebb élményekkel tőlünk távoztak. Éreztük: nagyra becsülik ha­zánk gazdasági, társadalmi stabilitását, népünk vendég­szeretetét, kulturális értéke­inket. Mindkét kórus tagja­inak fegyelmezettsége, lelkes, odaadó törekvése, mély nyo­mot hagyott vendéglátóink­ban is. Ezt többször is kife­jezésre juttatták. Erdős Jenő megyei és városi művelődési központ tása — mint mondották — szerencsésnek tekinthető, hi­szen a Szamuely téri lakóte­lep például, híján van az ilyen beszerzési lehetőségek­nek, s maga a vasútállomás környéki forgalom is fontos tényező. A választéknövelő célzattal is létesítendő áruház mint­egy 900 négyzetméter alapte­rületű lesz, nem számítva a raktárakat és kiszolgáló he­lyiségeket. A boltban, ahol a vas-műszaki árukon kívül tartós fogyaszási cikkek is kaphatók lesznek, a minta utáni értékesítés céljaira kü­lön bemutató helyiséget is kialakítanak. Az október elejéig megnyíló „Depó”-ban helyet kap a Hermész ÁFÉSZ is, mely el­sősorban a kiskerttulajdono- sok munkáját könnyítő cik­keket árul majd. S. Z. Ellopták a poént Könyvrongálók G yakran panaszkod­nak a nyíregyházi megyei könyvtár derék munkatársai a bib­liotéka első számú közel­lenségeire, a könyvrongá- lókra. A könyvbarbárok kijátszva az éberséget, be­férkőznek a tisztességes ol­vasók táborába, felöltve a jámbor bibliomán álarcát, vandál módon fizetnek a bizalomért. Milyen ötlet, szándék vezérli a köztulajdon pusz­títóit? A jegyzetelést spó­rolta meg az, aki a Szat- már-Bereg vármegyék fej­lődése és kortöténete cí­mű monográfiából a 195 és a 206-os oldalak közötti lapokat magáévá tette, aki Luby Margit Fogyó legelő­kön című néprajzi kötetét 25 oldallal csökkentette. A rajzolás fáradtságától kí­mélte magát az, aki a Nyírség természeti föld­rajza című monográfiából elvitte a térképmelléklete­ket. Pedig a könyvtár rep­rográfiai szolgálata néhány forintért az olvasók ren­delkezésére áll. A rongálok nem kímé­lik a folyóiratokat, újságo­kat sem. A gyűjtőszenve­dély hatására eltűnik a Nyírvidékből, a Kelet-Ma- gyarországból egy-egy tu­dósítás, helytörténeti cikk, a műszaki folyóiratok­ból táblázatok és képle­tek. Halmozódnak néhá- nyuk otthonában a szí­nészképek a Nemzetközi Filmlexikonból orozva. A megyei könyvtárban jelentős károk keletkez­nek olyan könyvekben is, amelyek szinte pótolhatat­lanok. A könyvkötőknek egyre több munkát ad a kitépett lapok pótlása. Kissé költséges eljárás ez, de hát az olvasó nem szí­vesen vesz a kezébe cson­ka könyvet. Persze egy­szerűbb lenne, ha min­denki arra használná, amire való: olvasásra. A nagy forgalomban a könyvtáros ritkán veszi észre a könyvcsonkítók te­vékenységét. Ha mégis, mit tehet? Ha a bizonyít­ható kárösszeg elér egy szintet, a bírósághoz for­dulhat és kihúz egy nevet a könyvtári nyilvántartás­ból. Ä közellenség pedig folytatja tevékenységét egy újabb könyvtárban. A könyvtárosok jól tud­ják, hogy a könyvek sorsa az olvasó felfogásától függ. Jó volna ezt pozitív érte­lemben befolyásolni: a könyvek elején apró cédu­lán kérni az olvasót, bán­jon úgy a kezében lévő darabbal, mintha valóban barátja lenne. Ne bántsa, ne piszkolja, ne tépje, gon­doljon arra, hogy a könyv a folyóirat másokat is ér­dekel. A megyei könyvtárban az elmúlt években több alkalommal rendeztek könyvkiállítást is. Mi len­ne, ha egyszer a pusztítók kiállítását is láthatnánk? O. Sz. Tartós fogyasztási cikkek is... „VASVILL Depó“ 900 négyzetméteren A közelmúltban adták át Fehérgyarmaton a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet új szo­ciális épületét. Az ebédlő, öltözők, irodák mellett szeptembertől itt oktatják a szakmun­kástanulókat is. (Elek Emil felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom