Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-26 / 226. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 26. m^nmdMs ©©©©©© Munkások a képeken... A magyar képzőművészet leghaladóbb képviselőinek alkotásain örök szereplő a dolgozó ember, vagy a munkában és a mindennapokban megfáradt elesett figura. Munkácsy Ásító inasától az Egry József fiatalkori képein szereplő kikötői munkásokig, Mednyánszky László csavargóportréin keresztül gazdag a kép. S a csúcsot a harmincas évek legjobbjai, Derkovits és Dési Huber jelzik. A debreceni Déri Múzeum most Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben címmel adott tág keresztmetszetet ezekből az alkotásokból. A csütörtökön megnyílt tárlaton vasárnaponként tárlatvezetést tartanak a múzeum szakemberei. Hóra, Váci, Ratkó 0 pódiumon: Bodor Tibor Aligha van rádióhallgató, aki ne ismerné fel azonnal Bodor Tibor másokkal összetéveszthetetlen, mélyen zengő hangját. Az utóbbi években többnyire verseket tolmácsolj mikrofon előtt, vagy pódiumon. Nyíregyházán, a megyei könyvtárban a rokkantak éve alkalmából tartott emlékezetes előadóestet. Mórától — Móráig. A műsor vezárfonala a derű, a művészetben jelentkező harmónia volt, át meg átitatva a pódiumon álló előadó személyes élményéivel. Nekünk, szabolcsi hallgatóknak különösen kedves részletek is felbukkantak, hol „Váci Miska”, hol meg „Ratkó Jóska” életművéből. Valahány azt példázta: bármilyen sors verheti az embert, azért embernek kell maradnia. Ezért marad felejthetetlen Bodor Tibor előadóestje mindazoknak, akik tolószékeken, bottal, családtagok, barátok támogatásával eljöttek. S ezért ajánljuk azok figyelmébe a megyében, akik a soron következő műsorokat még meg-» hallgathatják. Képünkön: Bodor Tibor a megyei könyvtárban. (Glück György felvétele) Új kiadvány A Hungaroton hanglemezhetek egyik új kiadványa. Balga bajsza, almaszüret, bérletezés Színházi hírcsokor A Móricz Zsigmond Színház történetében először művész-közönségtalálkozót szervezett a hét elején a KPVDSZ művelődési háza Nyíregyházán. A műsorban versek, zenés összeállítások, pódiumdarabokból vett részletek hangzottak el, majd az érdeklődőknek Szeli Ildikó, Fekete Alajos, Lakatos István, Lengyel István és Tomasovszki Pál válaszolt. A kíváncsi kérdések között elhangzott: vajon valódi-e a Balga szerepére készülő Lakatos István bajsza, s nem zavarja-e játék közben a ragasztott maszk; milyenek a színészlakások, miért jöttek a művészek távoli vidékekről éppen a Nyírségbe? A jó hangulatú találkozó után a művelődési ház újabbak szervezését készíti elő: októberben, s novemberben két-két hasonló rendezvényt terveznek... A színház társulata is kivette részét a szabolcsi alma- szüretből. A múlt vasárnap hatvanan végeztek társadalmi munkát a napkori Kossuth tsz-ben ... Sokan jelentkeztek a színházi szervező irodában múlt szombati hírünk nyomán, s az előjegyzők többsége már elvitte a bérleteket. A szervező iroda továbbra is kéri, jelentkezzenek, vagy vigyék el a bérletet, vagy újítsák meg igénylésüket, mert olyan nagy az új érdeklődők tábora, hogy az eredeti előjegyzéseket október 1-től már nem tudják figyelembe venni. Képünkön : művész-közönségtalálkozó Nyíregyházán. (Jávor László felvétele) Immár második alkalommal vehették kézbe olvasói a Pick-up-ot, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat popzenei reklámkiadványát. A régóta várt, de csak az idén nyáron indult lap az együttesek életéről, a lemezkiadás újdonságairól tájékoztató hírcsokrai mellett izgalmas címmel — Lennon szemüvege, A romlott alma is gyümölcs — de ehetetlen, Kesernyésen bolond poénok — nem kevésbé izgalmas cikkeket tartalmaz. Az utóbbi kettőben például új hazai együttesekről — a GM 49-ről és a táncdalfesztiválon bemutatkozott KFT-ről — tudhatunk meg érdekességeket. Közli a lap az év hátralévő részében várhatóan boltokba kerülő tizenhárom nagylemez címét, szerzőit, előadóit. A Lemezek dalról dalra rovatban a Neo- ton Família új lemezének dalait elemzik. Külföldi LP-hí- rek, a magyar hanglemezpiacon hozzáférhető külföldi hanglemezek „névsora” és a kislemezek sikerlistái találhatók még többek között a Pick-up második számában. Az olvasó népért Továbbfejlesztik a mozgalmat Több mint tíz éve indult útjára a népfront kezdeményezésére az Olvasó népért mozgalom. A Hazafias Népfront országos titkársága az elmúlt napokban közzétett felhívásában a mozgalom továbbfejlesztését szorgalmazza. Arra szólítják fel az olvasó mozgalom minden hívét, valamennyi támogatóját; erősítsék a már meglévő művelődő közösségeket — az utóbbi években létrejött olvasóköröket —, s járuljanak hozzá mind több ilyen csoport megalakulásához. Támaszkodjanak a munkában a könyvtárakra, a művelődési otthonokra, hogy fgy is megsokszorozzuk erőinket nemzeti kultúránk ápolásában. PERGOLESI STABAT MATER Szemét rohamsisakban, locsolók ünnepeken A tisztaság kérdőjelei Nyíregyházán Mi tagadás, nem a legtisztább város Nyíregyháza, s az sem lehet vigasz, hogy ebben néha már a fővárosi méretek lesznek a jellemzők. Mert a főútvonalakkal túlzott baj ott sincs, de a mellékutcákba lépni, a perifériákra menni, nem éppen felemelő látvány. Az alapbér fele Nos, ránk is ez jellemző. Tanúsítják azok a levelek, melyek a szerkesztőséghez érkeznek, s a város tisztaságát, a szemételhordás hibáit kifogásolják. Aki nyitott szemmel jár Nyíregyházán, az számtalan jelét találja annak, hogy elkelne a gyakoribb takarítás. A tisztaság őre — egyéb feladatai mellett — a Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat. Egy biztos — és ez kiderül a továbbiakban —, mint minden más dolognak, ennek is két oldala van, vagyis, a felelősség korántsem hárítható csakis a vállalatra. Darida Béla ágazatvezető részletes képet festett a jelen helyzetről. — A szemétszállításra a vállalat, amikor 1980 április 1- én létrejött, nem volt felkészülve, hiányoztak a gépek, az emberek, és a gépek karbantartásához szükséges feltételek. Kívülről egyszerűnek tűnik a szemétszállítás, belülről nézve azonban bonyolultabb feladat a megszervezése. Bonyolult, mert a kevés gép mindegyike sem fogható munkára, sokszor üzemképtelenek. Igaz, a helyzeten javított az év elején kapott három kuka gépkocsi, s a jobbulást segítette elő az az ösztönző bérezés, mely erősen érdekeltté teszi az embereket a jobb munkában. Az alapbér felét csak akkor kapják meg, ha feladataikat teljesítik. Ezt a gyakoribb ellenőrzéssel is segíteni igyekeznek. Igaz, ez sem lehet mindig eléggé hatásos, hiszen csak augusztusban, 30 dolgozót kellett büntetni. Szó esett arról is, hogy kevés az edény, s ezek beszerzése nem a vállalat feladata, (akinek nincs, az jelenleg féláron vehet a telepen), ráadásul a szeméttárolókat is oly szűkre méretezték egyes helyeken, hogy ha elég edény lenne, sem férne mind el. — Sok bejelentés érkezik hozzánk, s azokat ki is vizsgálják, s a képhez tartozik, hogy a bejelentések jelentős része, alaptalan. Szél kavarja Darida Béla friss példákat is mond. A beszélgetés napján telefonáltak Jósaváros- ból, hogy a szemét a tárolóban maradt. Valóban, a tároló dugig volt, csak a kukák voltak üresek, mert a házmester nem vette a fáradtságot, hogy az edényeket a szemétledobó alá tegye. A Ságvárl-telepi telefonáló pedig azért nem tudott megszabadulni a hulladéktól, mert a kukát betontörmelékkel rakta tele, s ezek a sze- métszállító berendezéseket tönkre tennék. És a pédák, még sorolhatók lennének. Kilenc körzet 21 ezer háztartásából, továbbá 1600 intézményből viszik a szemetet, átlag három naponként. Ennél többre, a jelenlegi viszonyok között, nem képesek. De, hogy vigasztalót is mondhassanak: idén négy nagy teljesítményű gyűjtő gépkocsit kap a vállalat, s ha ez így lesz, akkor a Sóstó, a Bujtos, Oros, Nyírszőlős hulladékát is begyűjtik. A géphiányt, valamint munkásokkal való gondokat kell megemlíteni, amikor a közterületek tisztaságáról beszélünk. S hogy a probléma még nagyobb legyen, nem lehet figyelmen kívül hagyni: az ország legszelesebb városa Nyíregyháza. Nagyon sok a földes út, sok a felhordás, és még a város belterületén ’is előfordul, hogy a szemetet lavórban, rohamsisakban (nem tévedés!) és egyéb le- fedhetetlen edényekben tárolják, s így a szélnek van mit kavarnia. Szankciók kilátásban — Baj az is — fejtegette az ágazatvezető, — hogy eszközök híján locsolni alig tudunk, inkább csak a pirosbetűs ünnepeken kerülhet erre sor. A géphiány miatt 294 ezer négyzetméter utat csak hetente egyszer tudunk tisztítani, ez a teljes felület alig több, mint egyharmada. A földutak takarítása a lakók kötelessége lenne. Három nagy teljesítményű seprűgépünk van, egy rendszeresen rossz, s tegyük hozzá: a három gép 150 ezer négyzetméter seprésére képes egy nap alatt. Javulást itt az a nagy teljesítményű gép jelent, aminek beszerzéséhez a megyei tanács adta a valutát. Ami pedig a munkaerőt illeti: örülünk annak, ami van, még ha egy részük csak a családi pótlék kedvéért tart ki. A város tisztántartására 12 millió 13 ezer forint jut 1981-ben, s ebből csak a munkabérek összege négymillió. Való, hogy a dolgozók egy része nem megfelelő, s hogy ezen javítani lehessen — a vállalat szakembere szerint — pénz is szükséges, gépek vásárlására. De — és erről sem szabad megfeledkezni • —, mi városlakók is vétkesek vagyunk, s hogy miben, azt felsorolni aligha szükséges. Úgy tűnik, a városi tanács is lépni szándékozik, erről tanúskodik a tanács 1981. évi 2. számú rendelete „A köztisztaság fenntartásáról”, mely egyebek között nagyobb felelősséget hárít a tulajdonosokra, legyen az intézmény, magánszemély, vagy akár az IKSZV. Számos szankciót helyez kilátásba ez a rendelet, csak érvényt is lehessen szerezni neki. Speidl Zoltán 24 órán belül... Alighanem megdöntötte Lukács Sándor 23 éves tisztabereki lakos a korábbi „nehéz fiúk” megyei rekordját: szabadulása után alig 24 órán belül újra a fogdában találta magát. Korábban garázdaság, illetve garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt állt bíróság előtt, s a két ítélet egybefoglalt összbüntetése: másfél év börtön. Lukács ezt letöltötte és január 23-án szabadult az állampusztai BV Intézetből. Élettársa várta, s együtt utaztak a fővárosba. Ott, a Dózsa étteremben találkoztak a fiatalkorú V. Zoltánnal, s együtt italoztak. Fejenként másfél deci pálinkát fogyasztottak, majd a pályaudvaron vásároltak két hét- decis üveg bort. s azokat Mátészalkáig megitták. Mátészalkán több ismerősével ünnepelte Lukács a szabadulást: egy liter pálinka fogyott el meglepő gyorsasággal. A reggeli órákban Fehérgyarmatra utaztak mind a hárman. Vissza a Ott betértek a Szamos étterembe, de Lukácsot az ittassága miatt nem szolgálták ki. Az étteremben tartózkodott Varga Dániel is. Lukács odament az asztalához, s hívta ki a WC-re, hogy mondani akar neki valamit. Varga erre nem volt hajlandó és távozni akart az étteremből. Lukács az előcsarnokban érte utói Vargát, s úgy megütötte, hogy az nekiesett a bejárati ajtónak. Odaért V. Zoltán is és nyomban pofon ütötte Vargát. Varga kérdezte, hogy miért ütik, amire Lukács csak annyi válaszolt, hogy meghalt az anyja. Varga menekülni próbált az étteremből. futott de V. Zoltán utolérte, hajánál fogva hátra rántotta, s püfölte. ahol csak érte. Lukáccsal együtt a hajánál és karjánál fogva a buszmegállóba húzták, s közben rúgdosták. Bakó István figyelmeztette Lu- kácsékat, hogy hagyják abba, mikor Vargának sikerült egérutat börtönbe nyernie. (Varga zúzódásos sérülést szenvedett.) Ezután hármasban a buszváróba mentek, ahol 30—40 ember tartózokodott. Itt Lukács az élettársával vitatkozott, hangoskodott, Parragh Béla figyelmeztette, hogy hagyja abba a hangoskodást. Ekkor Lukács odament hozzá és az arcába akart fejelni, bár Parragh elkapta a fejét, ezért csak a száját érte, bár az erős koccanás miatt egy foga így is meglazult. A buszváróban lévő emberek nagyobb része az események hatására a várót elhagyta. Lukácsot még aznap letartóztatták. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Lukácsot garázdaság miatt — mint többszörös visszesőt — egy év és két hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. V. Zoltán hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést, xőOO forint pénzbüntetést kapott, s a bíróság elrendelte pártfogó felügyeletét. Az ítélet jogerős. Megjelent a Pick-up Révészek a gávavencsellői kompnál. (Jávor L. felv.) MAGDA KALMAR JÚLIA HAMARI LAMBERTO GARQELLI
