Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
|| KeletInagyarország j XXXVIII. évfolyam, 221. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1981. szeptember 20., vasárnap| HÁTTÉRIPAR A lig egy évvel ezelőtt döntött a Miniszter- tanács a háttéripar fejlesztéséről, a határozat végrehajtásának helyzetét részletesen megvizsgálta és a további feladatokat is megjelölte a Gazdasági Bizottság. Megállapítása szerint a végrehajtás még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az 58 háttéripari termékcsoportból azt a 22 féle árucsoportot vizsgálták, amelyeknek fejlesztése különösen sürgős feladat, hogy zavartalanul elláthassák az ipart, különböző öntvényekkel, szerszámokkal, készülékkel, szerelvényekkel, gépelemekkel, sokféle egyéb kellékekkel, vegyi anyagokkal stb. A Minisztertanács korábbi határozatának megfelelően az országos főhatóságok, minisztériumok irányelveket adtak ki a továbbfejlesztésre, a Magyar Nemzeti Bank eddig négy gépipari, három vegyipari és két könnyűipari vállalat háttéripari fejlesztésének hitelkérelméről döntött, összesen egymilliárd forintot meghaladó kölcsönt nyújt a vállalatok beruházásaihoz. Az Állami Fejlesztési Bank két vállalatnak nyújtott anyagi segítséget a fejlesztéshez, s további három kérelem elbírálását készíti elő. Az eddig elért szerény eredményekhez tartozik, hogy a vállalatok eddigi intézkedéseinek hatása szerint acél-, réz- és sárgarézöntvényekből, egyes kovácsolt és sajtolt termékekből mennyiségileg most már kielégítő az ellátás, de gondoskodni kell a választék bővítéséről, a minőség javításáról és a szállítási határidők betartásáról is. Kétségtelen, hogy a fejlesztés elsősorban a vállalatokon múlik, nyilvánvaló az is, hogy a fejlesztési igényekkel nincsenek arányban az anyagi eszközök. Éppen ezért nagyon fontos, hogy meglévő termelési lehetőségeket kutassanak fel, és hasznosítsanak háttéripari termékek gyártására. De a Gazdasági Bizottság szorgalmazza az információs rendszerek kidolgozását. Indokoltnak tartja azt is, hogy a vállalatok az együttműködés fejlesztésével gondoskodjanak a szocialista importbeszerzési lehetőségek növeléséről. Célszerűnek látszik például többcsatornás ellátó szervezetek kialakítása, különböző társulások, vállalati vagy szövetkezeti mérnöki, műszaki irodák alapítása, a közvetítő kereskedelmet ellátó szervezetek stb. létrehozása. A háttéripar fejlesztésében természetesen továbbra is számítanak az OKISZ, a SZÖVOSZ, a TOT és a KIOSZ aktív közreműködésére. Ikarus autóbuszokat szerelnek össze Magyar—kubai gazdasági tárgyalások Budapesten Ernesto Melendez Bachs, a kubai gazdasági együttműködési állami bizottság első elnökhelyettese és Pablo Fernandez Alegre kohó- és gépipari miniszterhelyettes Budapesten tárgyalásokat folytatott Soltész István ipari miniszterhelyettessel, az Ikarus típusú autóbuszok Kubában történő összeszerelésében való együttműködés továbbfejlesztésével kapcsolatos közös feladatokról. Ernesto Melendéz Bachs-t, aki egyben a magyar—kubai gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság kubai elnökhelyettese, fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Jósé Antonio Ta- bares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Ernesto Meléndez Bachs megbeszéléseket folytatott Kovács Gyulával, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesével, Káplár József és Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettesekkel is. A kubai delegáció meglátogatta az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat és megbeszéléseket folytatott a TES- CO, a METRIMPEX és a BUDAVOX vezérigazgatóival. Cél: a versenyképesség fokozása Megújulás műszaki fejlesztéssel A kor technikájával tartanak lépést az üzemek, amikor állandóan fejlesztik a gyártóberendezéseket, új termékekkel jelennek meg a piacon. A műszaki fejlesztés eredményeiről érdeklődtünk három vállalatnál. A gyártási kultúra és a termelékenység fejlesztését tűzték ki célul az idén a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyáfaban. Újabban a szamjegyvezérlé- sű, valamint a számítógéppel irányított szerszámgépekhez is készítenek alkatrészeket. Az év első felében kezdték az osztrák Heid-céggel kooperációban az NC-eszterga alkatrészeinek gyártását, a második negyedévben a japán Yasda licenc alapján készülő megmunkálóközpont alkatrészeinek és egyes gépegységeinek gyártását indították. Itt új technológiaként jelentkezett a hegesztett gépszerkezetek gyártása. Ehhez fényérzékelővel ellátott lángvágógépet, védőgázas hegesztőberendezést állítottak munkába. Ugyancsak új technológiát jelent, hogy műgyémánt lapkás marófejeket alkalmaznak az eddigi köszörüléssel szemben. Tovább korszerűsödött a géppark. Többek között marásra és köszörülésre alkalmas hosszgyalut, számkijelzésű fúró-maróműt, félautomata furatköszörűt és sugárfúrógépet állítottak munkába. A nyíregyházi papírgyár- ban a műszak fejlesztésre elkülönített keretből 1,7 millió forintot használtak fel a csomagolási eszközök fejlesztésére és a diagnosztikai rendszer kialakítására. Az utóbbinál elsősorban a járművek javításának, karbantartásának korszerűsítését irányozták elő. A másik fejlesztésnél az importból származó ragasztó hazai anyagból történő helyettesítésére folytattak kísérleteket. A polietilénnel bevont termékeknél folyó fejlesztési munka pedig a jobb áruvédelem kialakítását szolgálja. A tőkés export gazdaságosságának fokozását határozták meg a Taurus nyíregyházi gyárában. '"Tjegfontosabb a mezőgazdasági radiál abroncsok gyártásának növelése. Egyrészt új méretek gyártását kezdték el, másrészt megkezdték a felkészülést az óriás abroncsok jövő évi gyártására. Az idén 190 ezer darab mezőgazdasági abroncs készül. A piaci munkának köszönhető, hogy Dániában nagyrészt Taurus abroncsokat használnak, de már a francia piacra is betörtek. Az abroncsgyártással függ össze a pneutömlőgyár- tás teljesebbé tétele. Az idei bővítés lehetővé teszi, hogy a korábbi félmillió darabos termelésről 720 ezerre emeljék a Nyíregyházán gyártott tömlők számát. Újdonság, hogy a mezőgazdasági tömlőknél a víz- és levegőfeltöl- tésű szelepek beépítését kezdték meg. A kempingcikkeknél a racio-team eljárással, különösebb beruházás nélkül igyekeztek javítani a gazdaságosságot. A módszer lényege a hibafeltárás és megelőzés. Ennek nyomán javult az anyagfelhasználás, kevesebb lett a selejt. További kisgépesítéssel pedig nemcsak a termelés lett biztonságosabb, hanem a termelékenység is emelkedett. A gumigyár legnagyobb feladata, hogy minél kevesebb tőkés importból származó nyersanyagot használjon fel termékeinél. Ezért a következő években tervezik az acél vázerősítők gyártásának meghonosítását. Az ipari szövetkezetek a C-pavilonban mutatják be termékeiket. Az előtérben a kisvár- dai ruhák. Szabolcsi kiállítók a BNV Az Újpesti Gyapjúszövőgyár szöveteihez az újfehértói gyárból is kerül ki fonal. Különböző divatszínekkel jelentkezett a Szabolcs Cipőgyár. A konzervipar a nyíregyházi gyár szállítószalagján mutatja be termékeit. A Szatmár hálót a bútorgyár korábban csak exportra szállította. (Császár Csaba felvételei)
