Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 20. Nyíregyháia: Dacia és kis Polski — garanciálison is Diagnózist csak műszerrel! Az adatok azt jelzik, hogy a megyeszékhelyen csaknem olyan „sűrű” a járműállo­mány, mint Budapesten vagy a többi nagyvárosban, míg a megye átlagával a sor végén foglalunk helyet. A sok autó sok karbantar­tást, javítást igényel, a nagy szám miatt főleg Nyíregyhá­zán és környékén. Itt új szer­vizek is nyíltak, most azon­ban a legrégebbi, a Moszkva utcai AFIT-szerviz vezetői­hez, Czvik Ferenchez és Bo- hus Pálhoz kopogtatunk be, hogy ők' mondják el, lépést tudnak-e tartani a rohamos fejlődéssel. — A nyíregyházi szerviz húsz évének tapasztalatait és az AFIT-hálózat előnyeit sze­retnénk elsősorban felhasz­nálni — kaptuk a választ. — Főleg a lakossági szolgálta­tásra fordítunk nagy figyel­met, munkánknak háromne­gyedét magánautósok veszik igénybe. ; Sokszor, vetődött fel az utóbbi években, hogy egyik­másik . típus garanciális mun­káival más megyei szervize­ket kellett felkeresni. Vajon mikorra lesz „összkomfortos” áí nyíregyházi AFIT-szerviz? -f számos autpst érint ez a kérdés. — Hamarosan — mondták. — A Zaporozsec és az Aro- diesel kivételével valameny- nyi szocialista országban gyártott személy- és kiste- hergépkocsi garanciális ellá­tását és fizető javítását el­látjuk, beleértve a fődarab­cseréket is. Ez az általános mondat ok­tóber veitől,a. megyében futó, 600 Dacia és 2500 kis Polski Harmincötezer személygépkocsi futott az év ele­jén Szabolcs-Szatmárban (tizenkétezerrel több, mint 1978. januárjában) — olvasható az Autósélet szep­temberi számában egy érdekes statisztikában. Nyír­egyházán most több mint 11 ezer személygépkocsit tartanak nyilván. tulajdonosának jelent újdon­ságot, ugyanis e két típus ga­ranciális ellátásához most kapták meg először a lehető­séget. Rövid időn belül meg­érkeznek a szükséges célszer­számok, alkatrészek is, és in­dulhat a munka. A megszokott és jellemző szerviz- és javítószolgáltatá­sokon kívül a gépkocsitulaj­donosok további jobb kiszol­gálására is törekednek. Be­vezették a javítással egybe­kötött műszaki vizsgáztatást a lakosság és a közületek szá­mára; személygépkocsikkal és kisteherkocsikkal egyaránt jgénybe vehető ez a szolgál­tatás. Gazdagították a felszerelést é$. fi, njűszerparkpt is; a kor­szerű, érzékeny gépkocsikhoz — amelyek beállításához már nem elég jó a fül és önma­gában az „aranykezű szak­ember” sem — szinte vala­mennyi diagnosztikai mű­szert beszerezték az utóbbi években. Képünkön; műszer- szobában. (G. B. felv.) A lakossági szolgáltatás fejlesztésére Szövetkeznek a kisiparosok Kisipari műhelyépítő és fenntartó szövetkezetek lét­rehozásával igyekszik enyhí­teni a lakossági szolgáltatás hiányosságain a KIÖSZ. Az Leértékelte önmagának... Egy főosztályvezető különös munkamódszere új szervezeti forma kereté­ben legalább 6 iparos társu­lására van szükség. A jelent­kező mesterek magas össze­gű : személyenként 200 ezer forint kisipari építési köl­csönt kapnak hét százalékos kamatra, 120 hónapos lejá­rattal. A kiadások 30 száza­lékát saját erőforrásból fede­zik. Ezekből az összegekből épül meg a szolgáltatóház, melyben a társuló szakembe­rek egy-egy műhelyt vehet­nek birtokba. Július közepén egy bejelentés érkezett a Nyírbátori járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, amelyben a be­jelentő a népi ellenőrök tudomására hozta, hogy Kovács Béla, a Nyírbátori ÁFÉSZ főosztályvezetője az elnök távol­létében ajtókat értékelt le a kockázati alap terhére és fél­áron ő vásárolta meg azokat. A bejelentést vizsgálat követ­te és egy sor szabálytalanságot találtak, amelynek vagy az elkövetője, vagy a szellemi atyja valóban Kovács Béla volt. Történt, hogy július 6-án Tóth Károly ügyvezető és Felföldi János, a Nyírbátori ÁFÉSZ nyírgelsei TÜZÉP- telepének vezetője 9 ajtóról leltárfelvételi ívet állítottak ki, hogy javasolják leértéke­lésüket, mert az ajtók defor­máltak és már régen ott po­rosodnak a telepen. Másnap leltár kezdődött, de még dél­előtt megérkezett a szövetke­zet teherautója, felpakolták az ajtókat és elszállították Debrecenbe, ahol a szövetke­zet főosztályvezetője építke­zett. Igaz, a leltározás ideje alatt nem szabad semmilyen árut kiadni, de ezt a szabályt a leltározó bizottság figyelmen kívül hagyta, s hogy az eset­leges ellenőrzés ne köthessen a dologba, a szállítmányról teljes értékű számlát állítot­tak ki. Amikor Kovács meg­látta a számlát, nyomban meg is reklamálta az ellenőr­zési csoport vezetőjénél, mondván: ő az ajtókat már korábban leértékelte, s csak fele árát hajlandó fizetni ér­te. Nos, a leértékelés július 7- én valóban megtörtént, de az árutasítást megsemmisítették és egy nappal korábbi időre dátumozták, hogy az még a leltár megkezdése előtti na­pon érvényes legyen. A telep vezetője július 9-én kapta kézhez a dokumentumot. Ezen a napon meg is jelent egy osztályvezető-helyettes a telepen és kifizette az ajtók árának felét, Orosz Ferencné, a telep helyettes vezetője pe­dig kiadott egy számlát, Har­csa János és Szabó Sándor nem létező személyek nevé­re. Azért találták ki őket, mert Kovács Béla főosztály- vezető nem szerette volna, ha elterjed a hír, hogy visz- szaél lehetőségeivel. A bejelentés tehát igaz volt, s azt is megállapították, hogy az ajtók nem tavalyról porosodtak a telepen, hanem nemrég szállították őket, s deformáltak sem lehettek, mert a kockázati alap terhé­re csak kifogástalan minősé­gű árut lehet leértékelni, a hibás áru árának csökkenté­se más módszerrel és a költ­ségek terhére történik. A vizsgálat más szabályta­lanságot is talált: szintén a leltározás ideje alatt adtak ki Kovácsnak 400 téglát, amelynek árát csak a vizs­gálat idején fizette ki. Ta­valy történt, hogy több érték­csökkent hullámpalát adtak el a telepen, mint amennyi valóban sérült volt, s termé­szetesen ebből is vásárolt Kovács. Másfél év alatt 48 napig dolgozott nála a szövetkezet betonkeverője, amiért nem fizetett, a bontá­sokból származó bádoglemezt vitetett haza engedély nél­kül, munkaidő után a szö­vetkezet tmk-sai dolgoztak nála, a szövetkezet műhelyé­ben javíttatta kocsiját. Kovács Béla a vizsgálat után részletes tájékoztatást kapott az eredményről, s előbb írásban, majd a NEB ülésén szóban válaszolt rá. Egy mondat a reagálásból: „A vizsgálati anyag tartalma és megállapításai valótlanok, a bizonylatokból nyert infor­mációkat elferdíti, nem az objektív valóságnak megfe­lelően értékeli.” És reagálá­sa oldalakon keresztül ugyanilyen. Hogy miért idéz­tük? Azért, hogy ízelítőt ad­hassunk Kovács Béla szem­léletéből. Kovács Béla magatartását régen ismerték a szövetkezet vezetői és dolgozói, hiszen az 1978-ban készített minősí­tésében az is szerepelt, hogy a dolgozók nem szeretik, má­sokat bírál, saját mulasztá­sait nem ismeri el, becsüle­tességét anyagi szolgáltatá­sok kérése és elfogadása miatt kikezdték, elfogult, ön­telt, dicsekvő és így tovább. Hogy mégis főosztályvezető maradhatott, azt azzal ma­gyarázták, hogy szakmáját kiválóan érti, s így elnézhe- tők magatartásbeli fogyaté­kosságai. Vajon valóban értette szakmáját? A szövetkezet kétségtelenül nyereségesen gazdálkodott, ám a vásárlók egyre többet zúgolódtak a város különböző pontjain megszüntetett kisboltok miatt, mert mostanra — épp Kovács koncepciója alapján — odáig jutottak, hogy min­den bolt a város kellős kö­zepén található, a többi be­zárta ajtaját, de az ellátás­ban és a felvásárlásban is bőven akadnak hiányosságok. A NEB vizsgálata után a nyírbátori szövetkezet a ha­talmával és lehetőségeivel visszaélő Kovács Bélát fe­gyelmivel elbocsátotta, az ügyészség pedig felbujtás és hűtlen kezelés miatt bűnvá­di eljárást kezdeményez el­lene. Vajon nem lett volna-e jobb a szövetkezetnek, a vá­sárlóknak, és Kovácsnak is, ha korábban megálljt paran­csolnak neki? Balogh József A hatodik ötéves tervben Nyírbélteken, Fehérgyarma­ton, Borbányán, Ajakon, Nagyecseden és Tiszaszalkán általános szolgáltató szakmá­val rendelkező mesterek mű­helyépítő és fenntartó szövet­kezetét hozzák létre. Ezeken a településeken főleg fodrász, kozmetikus, fényképész, sza­bó, rádió-tévészerelő, háztar­tásigép-javító iparos jelent­kezését várják. Az épülő szolgáltató házban Wfyiét kap egy-egy " divatáru üzlet (bu­tik) is, melyek iránt nagy az igény. Nyírbátorban és Nyíregy­házán a Ságvári-telepen au­tós műhelyépítő és fenntartó szövetkezet kialakítását ter­vezik. Itt autószerelő, ka­rosszérialakatos, fényező, au­tóvillamossági szerelő, alkat­részkészítő, valamint gumi­javító, illetve autómosó kis­iparos társulna. Az épülő szolgáltató egységekben a KIOSZ szolgáltatás-felvevő­hely nyitását is tervezi. Itt lakáskarbantartó, építőipari és egyéb ipari jellegű szolgál­tatásokra vesznek majd fel megrendelést a lakosságtól. A kisipari műhelyépítő és fenntartó szövetkezetek által épített szolgáltatóházak a társuló iparosok tulajdonába kerülnek. Ha a KIOSZ felve­vőhelyet nyit az épületben, akkor a fenntartási költsége­ken osztozik a mesterekkel, de a műhelyek belső karban­tartása a tulajdonos felada­ta. A KIOSZ várja az ér­deklődő kisiparosok jelent­kezését. <h> Fogyókúrázók figyelmébe ^ Nyírfavessző a szaunában Már korábban rebesgették: szauna lesz Nyíregyházán, s a finnek kedvelt nemzeti szo­kásának nálunk is hódolhat­nak. Szeptember 15-én a. vá­rosi fürdőben impozáns lát­vány fogadta a vendégeket, teljesen felújították, átalakí­tották az épületet. Több új szolgáltatást nyújtanak, esz- tétikusabb környezetben. Masszázs — kívánságra Az előcsarnok megfiatalo­dott. Műanyagborítású, hal­ványzöld színű fal, piros, sár­ga székekre cserélték a kopott műbőr fotelokat. Szemben büfé, a társalgóban tévé, a ruhatár is pár lépésre. Újsze­rű megoldást találtak a sok­féle virágnak; egy hosszú áll­ványban, Jccgps helyen pom- | póznak a iikuszok és a külön­böző futónövények. A zuhanyozók és az öltözők halványsárga csempeborítást kaptak, a mennyezetet kék lambériával burkolták. így sokkal könnyebb tisztán tar­tani, a fürdők rettegett ellen­sége, a gomba így nem érke­zik megtelepedni a résekben. Az öltözőből kacskaringós fo­lyosókon jutunk beljebb. Az egyik szoba közepén hatalmas pad, erre feküsznek azok a vendégek, akik masszázst kérnek. Lehet, hogy először . nagyon fájdalmasnak tűnik, de szaunázással és fürdéssel kiegészítve csodálatos hatású. Megmozgatja az izomzatot és a felesleget igyekszik „leráz­ni”. Férfiak és nők egyaránt igénybe vehetik, van egy fér­fi és egy női masszőr is. Bár a vendégek rendszerint a má­sik nemű masszőrhöz pártol­nak ... Taposni a pedált Különösen a hölgyek csi­nálnak hiúsági kérdést a fe­lesleges kilókból. Igaz, az esz­tétikai látványon túl élettani- lag is káros a kövérség. Csak­hogy nincs hol ledolgozni — mondhatták eddig. A fürdő kondicionáló termében két kerékpárt rögzítettek, mind­kettőre felpattanhat bárki. Szabályos kilométerórája van, igaz nem a megtett távolsá­got, hanem a sebességet mu­tatja. Ha valaki tisztessége­sen tapossa a pedált, akár harminc kilométeres sebessé­get is elérhet. És ha igazán erősíteni akarja kar- és láb­izmait, beállítja a féket és így még nehezebb a biciklizés. Négy bordásfalon nyújtóz­kodhatnak az erősödni vá­gyók, és gumikötelek egészí­tik ki a konditerem felszere­lését. — Hamarosan csini-masszí- rozó gépet is veszünk, gondo­lom ennek a hölgyek fognak igazán örülni — mondja Támcsu Mihály fürdővezető. Egyre beljebb jutunk a „szentélybe”. Előbb gőzkam­rákba nyitunk be. Már az el­ső pillanatban visszahőköl a járatlan vendég: a száraz gőzkamrában 40 fok a meleg. Támcsu Mihály mosolyog, fo­gom még ezt hidegnek is érez­ni. Igaza van,, a szomszédos gőzkamrában még elviselhe­tetlenebbnek tűnik a levegő, itt 55—60 Celsius fok között váltakozik a hőmérséklet. A nedves gőzkamra a trópusok­ra hasonlíthat, szinte nem lát­ni a gőztől, a melegről nem is beszélve. A kamrákban há­rom emelkedő magasságú pa­dot építettek be: a legbát­rabbak a magasabbakra me­részkedhetnek, itt, ha lehet, még jobban éget a hőség. Fürdőruha kötelező! Hétköznap délelőtt van, en­nek ellenére sokan lubickol­nak a medencékben. Mint egy titkos ajtót, úgy mutatják a szaunát. Kinyitjuk, szinte azonnal hátra dob a forró­ság. A hőmérő 80 fokot mutat. A finn szaunához hasonlóan a sóstói erdőben gyűjtött nyírfevesszőkkel csapkodhat­ják testüket a fürdőzők. Mindössze annyiban tér el a szauna északi rokonainkétól, hogy itt kötelező viselet a fürdőruha... Ha valaki kilép a szaunából, a 24 fokos me­dencében hűsölhet. Bár a fin­nek a nulla fok körülit szere­tik, minél nagyobb legyen a különbség, annál egészsége­sebb. A vendégek kényelméről női—férfi fodrászat és pedi­kür gondoskodik. Ahogy in­dulunk vissza, a 31 fokos le­vegőjű nagyterem határozot­tan hűvösnak tűnik ... Naponta általában kétszáz vendég keres itt felüdülést. Most a két és félmillió forin­tos felújítás után a forgalom növekedésére számítanak. T. K. A SZÁÉV kivitelezésében Nyíregyházán, az Árok ut­cán október végéig befejezik és átadják a süllyesztett garázsokat. Ebéd a tanulónak K i hinné, hogy a ru- j hakészítő szakmá- / ban a tű, cérna, 1 olló az első „tananyag”. A munkavédelmi előírá­sokat már az első gya­korlati napon megis­mertetik a tanulókkal a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben. Az első évfolyamot most 22 ipari tanuló kezdte, a másod­éven 15-en tanulnak és egy év múlva kapja meg szakmunkásbizonyítvá­nyát 15 végzős. Hivata­losan ruhakészítőnek és nem a hagyományos szabó-varrónak jelölték meg a szakmát. Az elne­vezés annyival ad töb­bet a korábbinál, hogy a mindenkori divatirány­zatoknak megfelelően tudják alkalmazni az alapfogásokat. így nem lesz gond a szoknya, ru­ha, nadrág, mellény var­rásánál, ha a divat más szabásvonalat vagy dí­szítő elemet „ír elő”. A tanulók szociális' 1 körülményeit számotte- ; vően javították az öltö- / ző és a tanműhely át­adásával, ebédet is j mindössze három forin- / tos térítésért kaphatnak i a szövetkezetben. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom