Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

Kiosztották a BNV díjait Kedden délelőtt a vásárvá­ros konferenciatermében tar­tották meg az őszi BNV díj­kiosztó ünnepségét. Kelemen hajós, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese beszédében hangsúlyozta: a vásár ezúttal is lehetőséget teremt a ma­gyar ipar fejlődésének bemu­tatására, a hazai termékek versenyképességének felmé­résére, és egyben kedvező al­kalom a magyar és külföldi termékek összehasonlítására, a világpiac értékítéletének megismerésére, az importálók és az exportálók közötti esz­mecserére. Utalt arra, hogy a bemutatott sokezer termék nemcsak magas színvonalú termelést, hanem javuló ter­mékstruktúrát is tükröz. A díjakat odaítélő bizottság is elsősorban a nemzetközi műszaki színvonal elérését, az exportképességet, az import­megtakarítás lehetőségét, il­letve a fogyasztói igényeket vette figyelembe. A számos kiváló termék közül 16 kapta a Budapesti Nemzetközi Vá­sár nagydíjat, 71 terméket pe­dig BNV-díjjal tüntettek ki. Beszéde után Kelemen La­jos átadta a díjakat a kitün­tetett termékek gyártóinak. Kádár János találkozója a kuvaiti uralkodóval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára kedden találkozott és megbeszélést folytatott Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejkkel, Kuvait állam uralko­dójával, aki L osonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott Ma­gyarországon. A szívélyes légkörű talál­kozón — amelyen részt vett Kádár János találkozott Ja­ber al-Ahmed al-Jaber al- Sabah sejkkel, Kuvait ural­kodójával. A találkozón jelen volt Losonczi Pál is. (Kelet- Magyarország telefotó) Losonczi Pál — eszmecserét folytattak a két országot kö­zösen érintő nemzetközi kér­désekről, valamint a Magyar Népköztársaság, és Kuvait Ál­(Folytatás a 4. oldalon) Szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa meghívásá­ra Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel kedden magyar szakszer­vezeti küldöttség utazott Moszkvába. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor főtitkárhelyettes bú­csúztatta. Rz MNOT elnökségének ülése Kedden ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöksége a MNOT szék­házában. Napirendjén első­nek a veszélyeztetett gyerme­kek és fiatalok helyzete sze­repelt. Az elnökség ezután a nők közelgő világkongresszusának előkészületeiről tájékozódott. A nők világkonrgesszusát a nemzetközi demokratikus nő­szövetség ez év október 8— 13-a között rendezi meg Prá­gában, az egyenlőség, nem­zeti függetlenség, béke jel­szavával. A kongresszuson megrende­zik a szocialista országok küldötteinek fórumát, ame­lyen a magyar nők tíztagú küldöttsége sok információ­val, kiadványok és filmek be­mutatása révén tájékoztatja aZ érdeklődőket a magyar nők helyzetéről, életkörülmé­nyeiről. A nők világkongresszusa után, október 14—15-én tart­ják ugyancsak Prágában a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség VIII. kongresz- szusát. A szokásosnál másfél hónappal előbb, már most megkezdték a jövő évi üdülőjegyek szétosz­tását az ágazati szak- szervezetek között, hogy a beutalók november vé­géig eljussanak az alap­szervezetekhez, s így a dolgozók kellő időben értesülhessenek jövő évi üdülési lehetőségeikről. Mind a 19 szakmai ága­zat taglétszámának meg­felelő azonos arányban jut üdülőjegyhez, sőt az egyes üdülési fajtákat külön-külön is a taglét­szám arányában osztják szét. A különösen ked­velt üdülőket kiemelten kezelik, s valamennyi szakszervezetnek, valar mennyi turnusban bizto­sítanak helyet, itt is be­tartva a taglétszám ará­nyait. 1982. január 1-én lép életbe az új üdülési sza­bályzat, amely az eddi­gieknél lényegesen több jogot biztosít a szakszer­vezeti alapszervezetek­nek és kevesebb lesz a központi szabályozás. Az üdültetésre a bizalmiak tesznek majd javaslatot és a szakszervezeti bi­zottság titkára dönt. Vál­tozatlanul egyéves szak- szervezeti tagsághoz kö­tik a beutalást és egy évben egyszer lehet igénybe venni kedvez­ményes üdültetést. Gon­doskodnak arról is, hogy minél többen üdülhes­senek a főidényben, ezért ugyanaz az ember két egymást követő év­ben a főszezonra nem kaphat beutalót. A szakszervezeti be­utalójegyek térítési díja jövőre változatlan ma­rad. Ami azt jelenti, hogy a SZOT-üdülőkbe beutaltak a tényleges költségeknek mindössze 30 százalékát fizetik. A nyíregyházi papír­gyárban a legkülönbö­zőbb csomagolóanya­gokat készítik nagy szériákban. Kedden Nyíregyházán meg­nyitották a megyei műszaki hónapot. Az eseménysorozat első rendezvényén — amely­re a megyei könyvtár elő­adótermében került sor —, részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Pétervári József, az SZMT titkára, a műszaki-gazdasági értelmiség, húsz tudományos egyesület képviselői, a máté­szalkai, a nyírbátori MTESZ intéző bizottságok vezetői. Ott volt a műszaki hónap megnyitóján az MTESZ len­gyel testvérszervezetének rzeszówi küldöttsége is. Scholtz Béla, az MTESZ megyei titkára köszöntötte a résztvevőket, szólt arról, hogy a műszaki hónap — amelyet az idén 17. alkalom­mal tartanak —, a tudomá­nyos egyesületek rangos ese­ménye, jól szolgálja a mű­szaki értelmiség tájékoztatá­sát, társadalmi aktivizálódá­sát, részvételét a megye éle­tében. Hagyománya a mű­szaki hónapoknak, hogy min­den esztendőben egy köz­ponti téma köré csoportosít­ják az előadásokat, ankéto- kat és más rendezvényeket: tavaly a VI. ötéves terv elő­készítése volt a téma, most a tudomány új eredményei­nek a gyakorlatban való al­kalmazása a műszaki hónap fő gondolata. Ezt követően Boross Zol­tán, a közgazdaság-tudomá­nyok doktora, az MTESZ fő­titkárhelyettese tartotta meg a műszaki hónap program­adó előadását „A műszaki ér­telmiség szerepe a tudomány eredményeinek gyakorlati al­kalmazásában, a termelés korszerűsítésében, műszaki színvonalának emelésében” címmel. Többek között el­mondta, hogy a műszaki szín­vonal fejlesztése már a szá­zadforduló idején is fontos kérdések közé tartozott, de az utóbbi évtizedekben rend­kívül felgyorsult műszaki­gazdasági fejlődés időszaká­ban méginkább az érdeklő­dés középpontjába került, számos országban. Hazánk­ban az ötvenes évektől kezd­ve — előbb az extenzív fej­lesztések időszakában — gondot fordítottak a kutatás­ra, műszaki fejlesztésre; ek­kor jött létre a széles kuta­tóintézeti hálózat is. A hat­vanas évek központi fejlesz­tési programjai — az inten­zív fejlesztési szakasz — nagy lendületet adtak a tu­dományos munkának. A továbbiakban a műszaki, tudományos, gazdasági élet időszerű kérdéseiről szólva többek között elmondta: a párt XII. kongresszusa hatá­rozatának, s a népgazdaság VI. ötéves tervének megva­lósítása alapvetően igényli a műszaki fejlesztés, a műsza­ki-gazdasági értelmiség al­kotó közreműködését. Ennek adott új lendületet a párt Politikai Bizottsága, amikor a közelmúltban a műszaki értelmiség társadalmi, gaz­dasági szerepéről tárgyalt. A megnyitó előadásban többször elhangzott, hogy a kutatásokra, műszaki fejlesz­tésre a szűkösebb anyagiak­ból is áldozni szükséges. Az ipari kutatás, a formaterve­zés, az oktatás, a rendszer- szervezés, az informatika el­engedhetetlen a nagy szelle­mi értéket képviselő, korsze­rű termékek előállásához, az energia- és anyagtakarékos gyártási eljárások bevezetésé­hez. Szellemi erőforrásaink nagyok, s indokolt, hogy eze­ket az eddigieknél jobban ál­lítsuk a műszaki haladás ér­dekébe. Az MTESZ sajátos eszkö­zeivel segítheti e célok még- valósítását. Az innovációs folyamat (a technikai meg­újulás) résztvevői szemléleti egységének megteremtése az egyik fő cél; a mérnök több­ször gondoljon a közgazdasá­gi kérdésekre, a közgazdász pedig a műszaki élet követel­ményeire. Az MTESZ közre­működik a közgazdasági gon­dolkodásmód erősítésében, szélesítésében, amelyre min­den munkahelyen, kutatóhe­lyen szükség van. A fontos célok megvalósításának szá­mottevő eszköze a tudomá­nyos egyesületek üzemi te­vékenységének fejlesztése. Az MTESZ fokozni kívánja a műszaki értelmiség szaktudá­sát, s javítani információel­látását. A megnyitó résztvevői. Az MTESZ főtitkárhelyet­tese hangsúlyozta, hogy kö­zelíteni szükséges a kutató- és a termelőmunkát. El­mondta: a tudományos egye­sületek fórumot teremtenek a tudomány eredményeinek gyorsabb gyakorlati alkal­mazásához. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztés nem hozza meg egyszerűen az eredményeket, az egyben mindig kockázatot is jelent. De kockázat nélkül nincs ha­ladás, s a fejlődés érdekében rendszeresen vállalkozni kell az újra. Éppen ezzel, az új iránti fogékonysággal, az ész­szerű kockázattal, a fejlődést lendítő tudományos eredmé­nyek mielőbbi birtokbavéte­lével, felhasználásával tehet többet műszaki értelmisé­günk a népgazdaság helyze­tének javításáért, életszínvo­nalunk megőrzéséért. A megnyitó előadásban többek között az is elhang­zott: a tudományos egyesü­letek és a szövetség egyaránt arra törekszik, hogy közvet­ve is segítse ezt a munkát, közreműködnek a műszaki, természettudományos, agrár- és gazdasági értelmiség er­kölcsi-anyagi elismerésének a teljesítményekkel összhang­ban történő fokozásához, a műszaki pályák vonzerejének növeléséhez. A műszaki hónap rendez­vénysorozata ezzel kezdetét vette; harminc nap alatt mintegy hatvan előadás, an­két, rendezvény lesz Nyír­egyházán, a megye városai­ban és nagy ipari üzemeiben. Hasznosítsuk jobban szellemi erőinket Megnyílt a negyei műszaki hinap eseménysorozata fnngajSgHH | pgyanrejágl Előbb osztják a szakszervezeti üdülőjegyeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom