Kelet-Magyarország, 1981. szeptember (41. évfolyam, 203-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. szeptember 13. ZTV és hangvezérlő rendszer Mit tud az új művelődési központ? A napról napra szépülő nyíregyházi „kultúrpalotát”, az épülő művelődési központot már birtokba vette a leendő házigazdák egy csoportja. A belső szerelési munkákkal párhuzamosan, a műszaki-technikai stáb közreműködésével a közművelődést szolgáló audiovizuális eszközök imponáló „arzenálja” lassan elnyeri végleges helyét. Milyen lesz az új művelődési központ műszaki felszerelése, berendezése? Mint Kovács István műszaki vezetőtől megtudtuk, a létesítményt épületgépészetileg, világítástechnikailag, akusztikailag egyaránt a magas szintű technika jellemzi. A második szinten a hangversenyterem világításához hagyományos áramkörökön kívül harminc tirisztoros, azaz fényerőszabályozós áramkört is beépítettek. A 175 négyzetméteres színpadot két oldalról övezi nézőtér. Az egyiken három- száznyolcvannyolcan, a másikon kilencvenegyen foglalhatnak majd helyet. A színpad négy reflektorhídról az alkalomnak, a műsornak megfelelően minden irányból megvilágítható. A színpadgépezethez öt motoros díszletNyékí Géza, a BEAG dolgozója a hangversenyterem hangosító berendezését, szereli. (Gaál Béla felvételei) húzó és a két függönyt mozgató rendszer tartozik. Értékes része a koncertteremnek a beépített hangvezérlő központ. A hangosító berendezést a BEAG tervezte és szereli. Megtalálhatók benne mindazok az eszközök, melyek az élethű hangátvitelhez nélkülözhetetlenek. A műsorok hangosítása mellett alkalmas arra is, hogy a hangversenyeket hangszalagon megörökítsék. A tervek szerint rádiós helyszíni közvetítésekre is mód nyílik. Korszerű ügyelői rendszer is helyet kapott, ami jelentősen megkönnyíti a műsorvezérlést. Mozgathatóság, variálhatóság jellemzi a második szinten található kamaratermet, amely előadóestek, konferenciák, tudományos eszmecserék megrendezésére egyaránt alkalmas. A 150 négyzetméteres helyiség bútorzata mindenkori célnak megfelelően átrendezhető. A huszonnégy áramkörös fényerőszabályozós világításrendszer különlegesAz épület előtt már parkolnak. sége, hogy hordozható vezérlőegységgel három helyről — a hátulsó széksorból vagy valamelyik oldalról — a rendezvény jellege szerint kezel- tehő. A hangrendszer itt mobil. Guruló szekrénykén „ér» kezik” a programra a keverő, a végerősítő, gerjedésgátló. Továbbra is a felső szinten maradva szólni kell az oktatóteremről és a természettudományi szakköri helyiségről. Ezeket a művelődési központ műszaki csoportja szereli tel audiovizuális eszközökkel. Húszán hallgatják egyszerre az első szinten, a könyvtárban a BEAG négycsatornás berendezésén a magnószalag és a hanglemeztár hangdokumentumait. A szabad polcokon ezer hanglemez között válogathatnak az odalátogatók. A két jól felszerelt fotólaborban a művelődési központ fotósai és a Nyíri Amatőr Filmklub tagjai találják meg a nyugodt munkavégzés minden feltételét. Végül szóljunk a ház technikai büszkeségéről a ZTV- ről, azaz a zárt televíziós rendszerről. Az épület helyiségeiben tizenhárom tv-n nézhetik a látogatók a magyar, a csehszlovák televíziók adásait és a művelődési központ önállóan szerkesztett tv-mű- sorát. Ehhez a technikai háttér már adott. Négy kamera, egy szalagos képmagnó, képkeverő „közreműködésével” tűnik majd fel a tv-n az MVMK inzertje. R. G. „Törlesztés“ börtön után BaltáYal jött a haragos A történet még 1980. február 16-án kezdődött, amikor Tóth Gyula besenyődi lakos az utcán összetalálkozott régi haragosával, B. József besenyődi lakossal. Tóth felelősségre vonta és többször meg is ütötte B. Józsefet, aki a támadás elől menekült, de ••közben elővette zsebkését és a támadó felé szúrt. A kés behatolt a mellüregbe, megsértette a májat is és életveszélyes sérülést okozott. A bíróság B. Józsefet ezért a cselekményéért elítélte: figyelembe vette, hogy jogos védelmi helyzetben volt, de az elhárítás mértékét túllépte. Tóth Gyula annak ellenére, hogy a bíróság B. Józsefet elítélte, továbbra is neheztelt rá családjával együtt, így aztán B. József a börtönből való szabadulása után sem mert haza menni Besenyődre. Tóth Gyula nem tudta elfelejteni, hogy őt B. József majdnem megölte és miután nap mint nap ott haladt el B. Józsefék háza előtt, állandóan benne volt a rossz érzés. Ez év május 8-án Tóth Gyula szabadságon volt, s a házi munkák közben a délelőtti órákban lakásán bort, sört és pálinkát ivott. Délután elhatározta, hogy elmegy testvére telkére megritkítani az akácfákat, mert azok már elérték a villany- vezetéket. Magához vett egy hosszú nyelű fejszét. Amikor B. Józsefék lakásához ért, eszébe jutott az őt ért sérelem, ezért elhatározta, hogy bemegy és felelősségre vonja, bár nem tudta, hogy kik tartózkodnak a lakásban, mert csak a gyerekeket látta játszani az udvaron. Tóth a bereteszelt kaput kinyitotta és a kezében levő fejszével elindult a lakás felé. Az udvaron tartózkodott ekkor a 9 éves Csaba, az 5 éves Zsolti és a 4 éves Szilvia. B.-né nagyon megijedt, amikor meglátta a család haragosát, beszaladt a szobába és az ajtót nyomva igyekezett megakadályozni, hogy Tóth Gyula bemenjen. Mivel Tóth nem tudott bemenni a szobába, ezért a szoba ajtaját kezdte hasogatni a baltával. B.-né hiába kérte őt rimán- kodva, hogy távozzon, Tóth az ajtót faragta és nem volt hajlandó elállni szándékától. Amikor B.-né elfáradt, az ajtót hirtelen elengedte és ki akart szaladni az udvarra. Tóth azonban ütni, rugdosni kezdte. A dulakodás közben sikerült B.-nének jajgatva kirohannia az utcára, s közben segítségért kiáltozott. Tóth nem követte az asszonyt, hanem dühében az udvaron játszó gyermekek után lépett és a balta fokával előbb Szilviát, majd Csabát ütötte fejen, melytől a gyerekek rögtön a földre estek. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, eltávozott. Az utcán találkozott egy ismerőssel, aki megkérdezte, hogy mit csinált. Tóth azt válaszolta, hogy „agyonütöttem két gyermeket”. A helyszínre érkező rendőröknek pedig csak any- nyit mondott tettének okaként, hogy „törlesztettem”. A bántalmazás következtében a 4 éves Szilvia életveszélyes sérülést, a 9 éves Csaba 8 napon túl gyógyuló súlyos, míg B.-né 8 napon belül gyógyuló, könnyebb sérülést szenvedett. A megyei bíróság a 19 éves Tóth Gyulát 7 évi szabadság- vesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. (m. f.) Nyíregyházi újdonságok A sávháztól a vásárcsarnokig Egy város arculatát a lakóházak, közintézmények homlokzatának változatossága, vagy sablonossága mellett terei fái, ligetei formálják széppé, hiányuk pedig kopárrá és kietlenné teszi. Milyen ma Nyíregyháza arca, s milyen lesz öt-tíz év múlva? — ezt kíséreljük megláttatni a városközpont most formálódó tereinek bemutatásával. Talán legszembetűnőbben a Lenin tér változik, amelynek egy éve még a neve is más (Szabadság tér) volt, hiszen a Kálvin téri sávház felépítésével — előnyére — lényegesen megváltozik az egész városrész. A tavaly felavatott Lenin szobor mögött, az egykori Gorkij mozi helyén már kirajzolódik a kiskörút egy újabb szakasza, s ha az építők elvonulnak, a nagyobbra növő parkban hozzáláthatnak egy képzőművészeti alkotás — még nem dőlt el, hogy szökőkút vagy valamilyen fémplasztika, esetleg a kettő kombinációja — elkészítéséhez. Legyen a gyalogosoké A Kálvin tér északi részén lévő épületek egyenlőre megmaradnak, csak a mostani út válik zöldterületté előttük, a tértől keletre pedig a sétáló utca programjának megvalósításához látnak hozzá. Megszűnik majd a gépjárműforgalom a Zrínyi Ilona utcában, a Nyírfa Áruházát például a Felszabadulás út felől, a Zrínyi Ilona utcán lévő boltokat pedig a Bethlen Gábor utcai épület udvaráról látják majd el áruval. Valamilyen képzőművészeti alkotás elhelyezését is tervezik a megyeszékhely első sétáló utcájában. Folyamatosan változik meg majd a Kosuth tér arca is, ahol ugyancsak megszűnik majd a gépjárműforgalom. Már a VI. ötéves tervben szeretnék a város tervezői elérni, hogy legalább a Kossuth tér nyugati oldala is a gyalogosoké legyen. A Lenin tér formálásának része a Zrínyi Ilona utcai sávház belső udvarának átalakítása is, ahol ma költői össze-visszaságban találhatók a garázsok. Ezeket lebontatják majd az elkövetkező években, s egy reprezentatív belső udvar kialakítására nyílik majd lehetőség. Ez akkor válik majd igazán láthatóvá, ha lebontják az Iskola és a Felszabadulás utca sarkán lévő épületet, a FÉNY- SZÖV és a kiállítóterem közötti területet árkádosítják, s ez köti majd össze a belső udvart a Lenin térrel. Kapcsolat terek között A Kálvin tér nyugati oldalán már a VI. ötéves tervben lényeges változás lesz, mert a Bessenyei tér és a Bethlen Gábor utca sarkán felépül a színészház, a tömb déli részén pedig a meglévő lakóépületeket szeretnék rekonstruálni. Aki ma ezen a környéken jár, láthatja: mennyire zsúfolt a református templom környéke. A tervezők ezt is szeretnék kibontani úgy, hogy a templom közvetlen szomszédságában lévő épületeket lebontják majd, és az Állami Biztosító belső udvarát észak felől egy többszintes épülettel zárják le. így érhető el, hogy funkcionális és vizuális kapcsolat is legyen a Bessenyei és a Kálvin tér között. E kapcsolat megteremtésével egyidőben kerül majd sor az Állami Biztosító udvarának rendezésére is. Változik a Szabadság tér képe is. Az új megyei művelődési és ifjúsági ház északi oldalán folytatódik a kiskörút építése, s ha elkészül a Dózsa György és a Hunyadi utca közötti szakasz a mai látványnál lényegesen többet mutat majd magából a megye kulturális centruma. A művelődési ház nyugati oldalán az SZMT székháza épül majd fel. A rendőrség és a római katolikus templom között, a törvényháztól nyugatra a tér lezárása valószínűleg egy szolgáltatóházzal kombinált irodaépülettel történik majd, amelj nagyjából a jelenlegi AUTÓKER helyén lesz, s építésére minden bizonnyal a VII. ötéves tervben kerül sor.A tér nyugati oldalán rekonstrukció alatt áll a Korona épülete. A VII. ötéves tervben a megújult Korona és a Szabolcs-szálló mögötti területet egy újabb szállodaépület zárja majd le, amely a Dózsa György úti kollégium helyén épül majd fel. Most készül a művelődési ház előtti díszburkolat, vízijátékkal kombinált fém- plasztika is kerül majd ide, de ezen kívül is terveznek képzőművészeti alkotást a művelődési ház és a Krúdy mozi közé. A Szabadság tér is elsősorban a gyalogosoké lesz, azonban a teljes jármű- forgalmat távlataiban sem lehet erről a területről kizárni, csak akkor, amikor a Jókai téri autóbuszállomás megszűnik, és parkolóvá alakítják. Zöldprogram Amikorra a szabadság tér elnyeri végső formáját, akkorára elkészül Bujtoson a városliget, s a Szabadság tér köti majd össze a város központját a városligettel. Ha nem is lényegesen, de változik a VI. ötéves terv során a Tanácsköztársaság tér arculata is. Itt a már elkezdett zöldprogram rekonstrukcióját folytatják, s a kis csobogó helyére a tér léptékének megfelelő nagyságú szökőkút kerül. A tér egyben összekötő kapocs lesz a XI.-es lakókörzettel. Megépülnek a VI. ötéves tervben a dombházak, s a gyalogos aluljáró megépítésével átalakul a Kossuth és Rákóczi út csomópontjának forgalma is. E városrész is alaposan megváltozik a VI. ötéves tervben, mert befejeződik a Kossuth utcai házak építése. A vásárcsarnok felépítésével átalakul a Búza tér képe is ahol most a piac működik, ott park és parkoló lesz, de növekszik majd a tér zöldállománya is a parkoló és a meglévő épületek közötti területen. Balogh József Petőfi, Dobó István, Mátyás király Bográccsal a múzeumba A szülőföld élménye — Mi már évekkel ezelőtt megbeszéltük a férjemmel, hogy először a szűkebb környezetben kezdjük az ismerkedést — emlékszik vissza Papp Istvánná, az UNIVER- SIL nyíregyházi gyárának adminisztrátora. — Nagyarban születtem, s a hétéves Andreát és a hatéves Erikát már elvittük a híres Petőfi-fához. Igaz, még nem tanulnak irodalmat, Petőfi Sándor nevét talán már az óvodából ismerik. De amikor az iskolában A Tiszánál című verset tanulják, minden bizonnyal visszagondolnak majd a kellemes családi kirándulásra, amikor a falu határában álló magányos tölgyet megnéztük. Irodalmat és az életet így lehet nagyszerűen összekapcsolni. A férj ugyancsak itt dolI gozik, üvegműves. Nyáron a tivadari Tisza-partot keresték fel. Összejött az egész család, legalább tizenöten sátoroztak a víz partján. A hömpölygő folyóra, a hazai környezetre biztosan sokáig emlékeznek még a lányok. Blaha Lujza és a múzeumfalu Kapi Gábor lakatos családjában kézenfekvő lett volna, hogy a két fiút az NDK- ba vigyék nyaralni: két évet itt dolgozott korábban a férj. Autóvillamossági szerelőnek tanul a nagyobbik, ötödik osztályos a kicsi. A Ságvári- lakótelepi kertes családi házból leggyakrabban mégis a környékre kirándulnak. — Természetesen elmaradhatatlan a bogrács, rendszerint Sóstón vagy Debrecenben kötünk ki. Nagyon szeretjük sporttal, testmozgással kiegészíteni a kirándulást. Míg a gyerekek kisebbek voltak, megmutattuk nekik az állatkertet, ahogy cseperedtek, már a nagytemplom, a Déri Múzeum volt a következő látványosság. Sóstón sem csak az ízletes gulyáslevesen volt a hangsúly, hanem beszélgettünk a tó keletkezéséről, megnéztük a Svájci-lakot, ahol még Blaha Lujza is megszállt, — végigmentünk a Blaha Lujza sétányon. Sóstó mai arcát a nyaralófalu, a KISZ-tábor, a múzeumfalu megszemlélésével próbáltuk nekik bemutatni. A megye látnivalóin túl a SZOT-beutalókat rendszerint arra a környékre kérik, ahol még nem jártak. így nem ma- ? radhatott ki Lillafüred és Ta- 5 polca, Mátrafüred és Eger. Az ‘ egri vár megtekintése előtt a ' gyerekek kezébe adták az 1 Egri csillagokat. Milyen jó ■ érzés volt ráismerni a regényben szereplő várfokra, bástyára, hadi ösvényre. A ;* gyerekek fantáziáját megmozgatták a kazamaták, a földalatti folyosók. Élményekben gazdag kirándulásról tértek haza. Ötszáz éves fürdőszoba Bende Árpádné a trafóbekötő műhelyben csoportvezető. A férje gépkocsivezető a papírgyárban. — A hétvégi programokat úgy állítjuk össze, hogy rendszerint egy hosszabb-rövi- debb kirándulás legyen benne. A papírgyár gyakran szervez autóbuszos túrákat, s ilyenkor nem maradunk le. A legutóbbi háromnapos ünnepen például a Duna-kanyar- Oan jártunk. Visegrád, Esztergom, Verőcemaros nevezetességeit kerestük fel. A hétéves kislányunk még most ismerkedik a betűkkel, a könyvekkel, de a történelmi hőstettek, a híres emberek minden gyereket érdekelnek. Mátyás király legendás alakja álmél- kodásra késztette, aztán a királyi lakosztály fennmaradt részeit rögtön a mi fürdőszobánkhoz hasonlította, s rögtön megállapította, mit fejlődött az élet ötszáz év alatt. Tóth Kornélia