Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 6. Kitekintő Műhely a Nemzeti Galériában A Nemzeti Galéria fő­épületében több tájékoz­tató felirat Invitál szíves szóval a harmadik eme­letre. Itt van ugyanis a szokásos Műhelykiállítás keretében az a tárlat, amely a sóstói nemzet­közi éremművész telep több éves tevékenységét tárja" a néző elé. A hívogatás nem is hatástalan. Bizonyítja ezt a vendégkönyv ezer­nyi beírása és a terem­ben állandóan forgó vendégsereg. Mindez érthető, hiszen Európa- szerte reneszánszát éli az éremművészet, ez a tenyérbe zárható, zseb­be tehető, sokak számá­ra könnyen elérhető szobrászat. De az érdek­lődés egyik oka az is, hogy a sóstói művészte­lep anyagát bemutató kiállítás élményt ad. Be­mutatja az európai szin­tű alkotók munkáit, s csodálatos színes fény­képek segítségével az itt működő (s tegyük hozzá egyáltalán nem kihasz­nált!) öntőműhelyt. Joggal büszke a sza­bolcsi, aki látja: az itt működő nemzetközi tá­bor immár olyan rangot kapott, hogy a Galériá­ban önálló teremben léphet a közönség elé. Talán a megszokás, ta­lán az értetlenség az oka, hogy itthon koránt­sem ennyire ismert és becsült ez a már a ha­tárokon túl is híres és becsült esemény, alkotá­si lehetőség. Mindenesetre érdemes elmenni a Nemzeti Ga­lériába, már csak azért is, mert talán azokat is megmozgatja a kiállí­tás, akik Nyíregyházán a szervezésért, rendezé­sért felelősek, és segít abban, hogy megfelelő értékét mérlegelhesse néző, alkotó, szervező, finanszírozó. Mert azt egyértelműen meg lehet állapítani: a sóstói nem­zetközi éremművésztá- bor hosszú idő után az első olyan, nem provin­ciális rendezvény, mely a képzőművészet terén megyénkben meghono­sodott. És ez már önma­gában is sok, jelentős. Magyarázza a tárlat azt is, hogy az itt dolgozó művész és az értő kö­zönség miért ragaszko­dik ahhoz, hogy az éven­te megrendezésre kerülő nemzetközi eseményt Nyíregyházán olyan, a művészetben otthonos, maga is művész irányít­sa, aki személyében is garancia az elért színvo­nal megtartására, fej­lesztésére. Külön öröm volt lát­ni, hogy a fiatal Sebes­tyén Sándor, aki itthon alig lehet próféta, a Ga­lériában a legelőkelőb­ben bemutatott művész, méltán. Talán ez kár­pótlást jelent a művész­nek, aki első önálló ki­állítását a megyén kívül kénytelen megrendezni, összességében elmond­ható: megyénk művé­szeti otthonadó szerepé­nek szép bemutatkozása ez a nemzet legrango­sabb múzeumában. Csak ez, kizárólag ez lehet a mérce a jövőre nézve akkor is, amikor meghí­vunk, akkor is, amikor rendezünk. Ezzel nem a szűkebb pátriának, ha­nem az egyetemes kép­zőművészetnek tarto­zunk. (bürget) HELY A GYALOGOSNAK i „Zöldebbre“ a belvárost Jól fizet a menta Kezdődik a napraforgószirom gyűjtése Befejeződött a borsmenta első szürete Szabolcs-Szat- már megyében. Az első vá­gásnak ugyan nem nagyon kedvezett a két hónapig tar­tó száraz időjárás, de így is szépen fizettek a több éves telepítések. A tavalyi 9 ton­na helyett mintegy 11 és fél, 12 tonna fosztott levél szá­radt a padlásokon, melynek jelentős része a nyugati pia­cokon talál ma is vevőre. Továbbra is van igény a többi gyógynövényféleségek iránt. Zsurlófűből — orsósa­rokból — is nagy mennyisé­get vásárolnak fel. Eddig mintegy húsz tonna került a begyűjtőhelyekre. Legalább a duplájára van szükség. Különösen a kukoricafölde­ken található nagy mennyi­ségben. Ugyanis a vegyszere­zés nem irtja. Befejeződött a vérehulló fecskefű gyűjtése, amelyből az idén kevesebb „termett”. A vadöntermők közül „szüretelhető” még a gyermekláncfű-gyökér, a sze­der-, a csalán-, a feketena- dály-lévél, a garádics- és a somkóróvirág, a szúrós- gyöngyajakfű. Körülbelül két hét múlva szedhető már a fehérüröm is. Az idén gyé­ren virágzik a termesztett sáfrányos szeklice, szedésre érett a körömvirág. Nagy mennyiségben van szüksége a Herbáriának az idén is napraforgósziromra, amelynek szedését már me- gyeszerte megkezdték. Külö­nösen kedvez a „szerencse” ott, ahol nagy táblákban van napraforgó-ültetvény. Itt az ügyes gyűjtő egy nap alatt 3—400 forint értékű szirom­levelet is képes leszedni. T. A. A bótori üzemből Javult az üdítőital-ellátás A modern városrendezés és városépítés elengedhetet­len követelménye a zöldöve­zet kialakítása. Minden elül­tetett fa, minden virágágyás egy kicsit ellensúlyozza az újdonsült épületek sokszor .bizony zsúfoltnak tűnő egy­ségét. Ebben az évben adják át Nyíregyházán az új műve­lődési központot. Környékén ma még markolók túrják a földet, még itt-ott gödrök tarkítják, de már építik a parkolót, járdákat, és han­gulatos utcai lámpákat sze­reltek fel. Vince István v*áro- si főépítészt kérdeztük: a va­donatúj létesítmény körüli parkosítási munkálatokról: Térrekonstrukció november 7-re — Az új. művelődési köz­pont és környéke szerves ré­sze lesz a majdan kialakuló egységes városközpontnak. Ezért már most arra törek­szünk, hogy ez a terület is harmonikusan beilleszkedjék a belváros összefüggő tér­rendszerébe. Az új létesít­mény jellegéből fakad kör­nyezetének kialakítása is. Ide az emberek szórakozni, ki­kapcsolódni jönnek majd, ezért minél több zöldterüle­tet kell meghagyni, több fát ültetni. A meglévő fák mellé örökzöld fajták kerülnek, a füvesítést, és a parkosítás egyéb munkálatait őszre, a művelődési központ novem­ber 7-i átadására befejezzük. Amit már most lehet látni, az a Dózsa György út mel­lett épülő parkoló, a járdák, és a már felállított utcai lám­pák. Fémplasztika és víz játék — Nemrégiben nyílt meg Nyíregyházán az urbánus bú­torok városrendezési kiállítá­Mire jó a hajnal? A DDD-csoport A nyár örömeit gyakran el- legyeket ködképzéssel pusz- ronthatja egyetlen szúnyog, títjuk el, ehhez viszont még légy vagy rosszabb esetben a légmozgást is ki kell iktat- egy kullancs. Igaz, a kánikula ni, s erre a hajnal a legal- mégcsak most kezdődött, a kalmasabb. KÖJÁL viszont már hónapok A kirándulók, sportolók óta tisztítja a terepet a kirán- rettegnek a kullancstól. Sze- dulóknak megyeszerte. rencsére, ez a 2—3 millimé­Miről is van szó? A KÖ- tér nagyságú rovar a mi vi- JÁL titkosnak tűnő DDD- dékünkön ritka „vendég”, s csoportja gondoskodik a fé- a gyakori irtás miatt nincs regtelenítésről, a fertőtlení- igazán ilyen veszély. Ha még- tésről, a rovar- és rágcsáló- is előfordul, mit tehet a tu- irtásról (e három szó latin rista? nevének első betűi adják a — Semmi esetre sem azt, DDD-t). amit az első ösztöne diktál — — Intézményünknek hiva- folytatja a főorvos. — Ha le talosan csak járványok ide- akarjuk seperni, akkor a jén kel közbeavatkozni — kullancs nyolc kapaszkodó szól az igazgatóhelyettes, dr. lábával beleragad a bőrbe, s Bodnár Sándor főorvos. — miután vérrel teleszívta ma-« A Tempó ipari szövetkezet gát, borsószem nagyságúra és nyolc kisiparos végzi eze- duzzad. A hirtelen mozdulat- ket a munkákat. Ennek el- tói a feje beszakad, S ebben lenére az egészségügyi és a vannak a kórokozók is. Ehe- gyermekintézmények, az út- lyett a kezünk ügyében levő törőtáborok és kirándulóhe- bármilyen anyaggal: olajjal, lyek, parkerdők környékét krémmel, benzinnel, kölnivel, rendszeresen fertőtlenítjük, alkohollal, jóddal kenjük be Ez azért elengedhetetlen, a kullancsot és környékét, mert több olyan súlyos, fér- így a kullancs lábai ellazul- tőző betegséget tartunk nyi- nak, már nem ragad a bőrbe, ván, amelyet rovarok tér- s könnyen kihúzható. Most jesztenek. A kiütéses tífuszt jött forgalomba a Szuku ke- okozhatja tetű is, a pestisért nőcs, amely — neve is mu- a bolha felelős, a szúnyog- tatja — szúnyog és kullancs csípés előidézhet maláriát, ellen védi meg a sétálókat, míg az utóbbi évek rettegett Sokan házilag is védekezni „erdőlakója” a kullancs, agy- akarnak a rovarok és rág- hártyagyulladással fenyeget, csálók ellen, s a mezőgazda­A DDD-csoport vezetője, ságban használatos növény- Kálya László avat be mes- ' védő szerekkel fújják be az térségük titkaiba. Éjszaka érintett területet. Pedig ezek­kettőkor indulnak, hogy a nek a vegyszereknek még az hajnal már a helyszínen ta- adalékanyaga is mérgező, s a Iái ja őket. kívánt hatás helyett veszé­— Ez azért igen fontos, lyes lehet az emberre is. mert például a szúnyogokat, T. K. Parkosítják az új megyei mű­velődési ház környékét. (E. E. felv.) sa. Sok érdekes tervvel ta­lálkozhattunk, s ezek közül néhányat feltétlenül figye­lembe veszünk, s amint kivi­telező akad, azt a gyakorlat­ban is felhasználjuk. Ugyan­csak gondoltunk térplaszti­kák elhelyezésére. A tervek szerint a Móricz Zsigmond Könyvtár és a Krúdy mozi közötti területen egy új köz­téri képzőművészeti alkotás­sal találkoznak majd az arra járók: fémplasztika kerül oda vízjátékkal. Szintén sze­retnénk egy köztéri szobrot az új művelődési központ elé is. Belváros — autók nélkül — Mint már említettem, a távlati tervek szerint a me­gyeszékhely belvárosában egy összefüggő térrendszert, párkrendszert szeretnénk ki­alakítani. A városközpont teljes rekonstrukciójával a tereket, utcákat a gyalogosok kapnák meg, a gépkocsifor­galom — a célforgalom kivé­telével — teljesen kiszorulna a belvárosból. Ennek termé­szetesen elsőrendű feltétele a Kiskörút teljes pályaszaka­szának az átadása, megfelelő parkolóhelyek kialakítása, és egy új autóbusz-pályaudvar — a város szívén kívül. Szaniszló Ferenc Sikerrel járt a Nyírkémia vállalat számítása, amely szerint a mátészalkai régi, el­avult technikájú üzemrész­leget korszerűbbel váltsa fel. A jobb és több termelést biztosító új telep Nyírbátor­ban készült el, kezdett üze­melni ez év elejétől. Jobbá vált az ellátás a szatmár-be- regi részen is. A vállalat el­ső félévi forgalmi tervét üdí­tő italokból 8, pezsdítő szén­savas vízből 17 százalékkal túlteljesítette. Kooperált a szabolcsi üzem Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj- Zemplén és Győr-Sopron me­gyék hasonló üzemeivel egy új üdítőital-család kialakí­tására. Az új család „Viking” márka jelzést kapott, ötféle termék tartozik hozzá, alap­anyaguk szerint narancs, málna, citrom, meggy és sző­lő. Megyénkben két hónap óta kaphatók a Nyírkémiának ezek az új termékei. S már keresettekké is váltak. Idén sikerült kialakítani a vállalatnál fele-fele arány­ban a kis és literes üvegek forgalmazását. Tapasztalat, hogy házi használatra szíve­sebben vásárolják a literes üdítőket. (ab) Segítség T alán sokan nem em­lékeznek már arra a családi tragédiá­ra, amely évekkel' ezelőtt történt: egy terhes kisma­ma maradt özvegyen, s egy gyermek árván. A férj, az édesapa sorkato­naként (egy műszaki ala­kulatnál, ahol kőműves szakmájában dolgozott), baleset áldozata lett. Az évek során sokan segítet­ték az özvegyet és immár két gyermekét. Végh Ferencné sorsa azonban talán most ren­deződik véglegesen, Máté­szalkán : beköltözhetett összkomfortos tanácsi la­kásába. Szép társadalmi összefogás járult hozzá, hogy az örömteli hírrel együtt jelentkező sok ki­adást, . lakás-használatba­vételi díjat, bútorozást az özvegy fizethesse. A MOM mátészalkai gyárának több szocialista brigádja, az út- és vasútépítő vál­lalat (amelyek munkahe­lyén annak idején a fér­fi balesete történt) jelen­tős összegekkel segítette a családot. A megyei had­kiegészítési és területvé­delmi parancsnokság köz­benjárására újabb segít­ség érkezett a hadsereg­től is, felemelték az öz­vegyi nyugdíj összegét. Forintokban nyilván nem lehet pótolni egy fia­talon elhunyt családfőt. De az a támogatás, amely időről időre megújul, se­gít a gondok megoldásá­ban, az összefogás erejét mutatja, könnyebbé, szeb­bé teheti egy anya és gyermekei életét... M. S. Gyors ítélkezés a sértődés útonállók ügyében 1981. év július 27-én a dél­utáni órákban a kisvárdai Mártírok útján szűknek bi­zonyult a gyalogjárda Oláh Istvánnak és testvéreinek Oláh Csaba és Oláh György kékesei lakosoknak. Sörös hangulatban, hangoskod­va igyekeztek a Fő utca felé, mikor velük szem­ben Felszabadulás úti lakó­telepi lakására tartott egy 72 éves, idős nyugdíjas, békésen pipázva. Oláhékat meglátva a gyalogjárdáról letért az út­testre, arra gondolt, jobb lesz kitérni a hangoskodók útjából. A testvérek azonban a kitérés miatt megsértőd­tek. Oláh István utánalépett, megfogta a mellén a puló­vert és így szólt: „Állj meg öreg, hová mész?” Ruhájánál fogva társaihoz rángatta az idős embert és feléjük dob­ta. Oláh Csaba és György ér­tették a „tréfát”, mert elesni sem hagyták a bácsit. Ok is löktek rajta néhányat, mi­közben mondogatták egy­másnak: „nézzétek már ne­kem jön, még lökdösődik.” Mindhárman ütlegelték, szá­jából Oláh István a pipát is kirántotta és földhöz vágta. Az utcán ekkor hirtelen fel­tűnt egy rendőr. A történte­ket látva futva igyekezett a sértett segítségére. Felszólí­tását a „labdázók” nem akarták meghallani, erélyes fellépésére hagytak fel csu­pán magatartásukkal. A rend őre ezt követően igazoltatni kívánta az Oláh fiúkat. Kérésére Oláh György, a személyi igazolvá­nyát átadta, Oláh István azonban ismét megsértődve így szólt: „Mit igazoltat itt bennünket, nem csináltunk mi semmit, csak békésen jö­vünk.” Kijelentésével egy­idejűleg kezét ütésre is emelte a rendőr felé, aki számított erre és elhárította a támadást. A gyors és határozott rend­őri intézkedést követően a Kisvárdai Járásbíróság dr. Kutas István tanácsa Oláh Istvánt garázdaság bűntette és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt — gyorsított tárgyaláson két napon belül — 1 évi és 6 hó­napi szabadságvesztésre, két­évi közügyektől eltiltásra, Oláh Csabát garázdaság bűn­tette miatt 9 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte és egyben elrendelte a felfüggesztett szabadságvesztés letöltését is, amelyet az elmúlt évben lo­pás miatt 8 hónapi tartam­ban szintén a Kisvárdai Já­rásbíróságtól kapott. Oláh Györgyöt garázdaság bűntet­te miatt 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság, ez utóbbi büntetést azonban ■ 3 évi próbaidőre felfüggesztet­te. Az ítélet jogerős. Dr. Hadnagy Rozália ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom