Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 20. Alkotmánynapi nagygyűlésekről jelentjük Nagy kincsünk az alkatú összefogás Pullai Árpád beszéde Kisvárdán Az alkotmánynapi nagygyűlés elnöksége. jaink megoldása fegyelmezettebb, pontosabb, hatékonyabb munkát követel. További erőfeszítésekre, kezdeményezésekre, nem ritkán kockázat- vállalásra van szükség annak érdekében, hogy a tartós eredményt biztosító minőségi változások a termelési szerkezet átalakításában, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában gyorsabban bontakozzanak ki. — A szorgalmas munkának érteimbe, é^foganatja van. Ennek hatására változott meg gyökeresen d népi hatalom évei alatt >Sz erősen iparosodó jellegű Kisvárda és tá- gabb környezete, Szabolcs- Szatmár megye városainak és falvainak arculata, az itt élő és dolgozó emberek élete. Az itteni épülő és szépülő környezet, a kul- túrszínvonal növekedése, a lakosság szívós küzdelme a természeti adottságok jobbá tételéért, azért, hogy úrrá legyenek a természeti csapásokon is, és mindennek az eredménye az átutazóból, a vendégből is a megbecsülés, a tisztelet érzését váltja ki. — Az alkotmányunk törvénybe iktatása óta eltelt három évtized itt is történelmi mértékkel mérhető fejlődést hozott. Ez az országrész is, mint egész hazánk, gyors ütemben fejlődik, lakossága cselekvőén járul hozzá a szo- cializms építésének nagy, Aöfnzéti ügyéhez,' — A minden területen kibontakozó lendületes folyamat olyan körülmények között sem vesztett tempójából, amikor az országnak, mindannyiunknak a vártnál több gonddal kell szembenéznie. Elismeréssel kell szólni arról, hogy a megye — benne Kisvárda — dolgozói igyekeznek lépést tartani a megnövekedett követelményekkel. örvendetesen bővül azoknak a vállalatoknak, munkahelyeknek a köre, ahol magasabbra állítják a mércét. Ez a fejlődésünk szükségleteivel összhangban álló helyes és korszerű magatartás. Ily módon erősödik a helybeliek országos, átfogó szemlélete, általa pedig tovább emelkedik a megyében folyó munka céltudatossága, hatásfoka, eredményessége. Ez az erősödő, egyre jellemzőbb gondolkodásmód és magatartás megfelel annak a nagy, valóságos népgazdasági ösz- szefüggésnek, hogy az ország haladásáért tevőlegesen fellépve, lehet leginkább előmozdítani a szűkebb haza — megyénk, városunk, községünk, közvetlen környezetünk gyarapodását, s benne az egyéni sorsok kedvező alakítását, a személyes boldogulást — mondta 1 fejezésül Pullai Árpád Gáspár Sándor: Fejlődésünhet a lehetőségekhez igazítjuk Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára szerdán a békéscsabai alkotmánynapi ünnepségen mondott beszédet. Rámutatott, hogy a szocialista Magyar- országért vívott nehéz küzdelemben a munkásosztály vállalta a történelmi felelősséget. A szocialista építés eredményeinek hatására a munkáshatalom társadalmi bázisa lényegesen kiszélesedett, a munkásosztály az egész néppel szövetségben gyakorolja a hatalmat, dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A felszabadulás óta megtett utat áttekintve kitért a mezőgazdaság eredményeire is, amelyek ma kisebb földterületen, lényegesen kevesebb élőmunkával 60—70 százalékkal nagyobbak, mint a háború előtt A búza, a kukorica és más termékek termésátlagai önmagukért beszélnek. Bizonyítják mezőgazda- sági nagyüzemeink világszínvonalát. Kenyerünk jó ízű, bőséges, jut belőle mindenkinek, és marad exportra is, amennyi kell. Jogos az örömünk, hogy ez most már sok éve így van. A párt — mondotta — mindenkor csak olyan célokat tűzött a nép elé, amelyekhez, megvolt az erőnk, amelyekről tudtuk: képesek leszünk megvalósítani. Elhatározott szándékunk, hogy mindazt maradéktalanul végrehajtjuk, amit az MSZMP a párt program- nyilatkozatában megfogalmazott. Jólétet akarunk biztosítani és fel akarunk kerülni az iparilag fejlett országok közé. Mindehhez megvannak nemzeti erőink, s biztosított a szilárd nemzetközi háttér a Szovjetunióval, a KGST többi tagországával való együttműködés révén. A termelő, alkotó közösségekben hatalmas erők rejlenek. Ezeket mindenütt fel kell tárni, és hasznosítani. A párt és a szakszervezetek éppen ezt tartják szem előtt, amikor a szocialista demokrácia bővítésére ösztönöznek. Szólt arról, hogy pártunknak, kormányzatunknak a jelenlegi nehéz világgazdasági helyzet ellenére is elhatározott szándéka népünk eddig elért életszínvonalának megőrzése, sőt kisebb mértékű differenciált növelése is. Fejlődésünket azonban lehetőségeinkhez kell igazítanunk, ahogyan a gazdaság fejlesztésében mérsékelnünk kellett az ütemet, úgy az élet- színvonal növelésében sem léphetjük túl a gazdaság adta kereteket. A világban növekvő feszültség, a nemzetközi helyzet romlása sajnos nem kedvez a szocializmus céljainak, a népek közötti békés kapcsolatok bővítésének. Mi — a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt — a tárgyalások, a békés politikai megoldások hívei vagyunk itt Európában és a világ más részein is. Végül arról szólt, hogy alkotmányunk tág teret enged az emberi képességek szabad Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára augusztus 19-én Csornán mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben a közelmúlt nagy belpolitikai eseményeire, a párt, a népfront, a szakszervezetek és a KISZ kongresszusára, az ország- gyűlés és tanácstagi választásokra emlékeztetett Sarlós István, hangsúlyozva: a széles körű, érdemi előkészület, majd a választók felszólalása, a küldöttek munkája hűen tükrözte mindazokat az alapvonásokat, összefüggéseket, amelyek népünk életét, ma és a következő években is meghatározzák. — Ügy vélem, ezeknek élére a szocialista nemzeti egység további erősödése kívánkozik — folytatta beszédét. — Azé az egységé, amely az ország jelenét, jövőjét, döntően befolyásoló kérdésekben például az államiság, a politikai berendezkedés, a béke ügyében alapvetően azonos álláspont mögé sorakoztat fel munkást, termelőszövetkezeti dolgozót, értelmiségit, vallásost és ateistát, aktív dolgozót és nyugdíjast. Mindezek alapján állíthatjuk jó szívvel, nyugodt lélekkel: Magyarországon ma erős a népünket összefűző, az azonos cél mögé felsorakoztató nemzeti egység. Szilárdabb, mint a XIX. század második felétől napjainkig történelmünk során bármikor volt. Az ünnepi szónok kiemelte, hogy a szocialista nemzeti egység a párt helyes szövetségi politikájának alapján erősödött. Ez a politika hozott össze és tart együtt minden tisztességes gondolkodákibontakoztatásának. Mi a teljes foglalkoztatottság fenntartására törekszünk, mindenkinek biztosítjuk a munkához való jogot, a kenyér- kereset lehetőségét. Olyan alapjogok ezek, amelyektől a fejlett tőkés országokban milliók vannak megfosztva napjainkban is. A béreknek, jövedelmeknek arányban kell állniuk a munka mennyiségével, minőségével. A jól dolgozó embereknek joguk, hogy kiemelkedhessenek, előre juthassanak. Ez mindannyiunknak közös érdeke. Ugyanilyen közös érdek, hogy a társadalmi juttatásokból azok részesüljenek nagyobb mértékben, akiknek a személyes és családi körülményei azt leginkább indokolják — mondotta a SZOT főtitkára. sú embert, párttagot és pár- tonkívülit, s a hazánkban élő különböző nemzetiségűeket. A fejlett szocialista társadalom építésének szolgálatában a népfront bizottságai, aktivistái a jövőben is azon munkálkodnak, hogy a munkás-paraszt szövetség erősödjön, a két alapvető osztály egymás iránti bizalma elmélyüljön. Ugyanakkor a népfront különböző fórumok megteremtésével növeli az értelmiség lehetőségeit, hogy mind szélesebb körben vegyen részt a társadalom ügyeinek szolgálatában. A népfront — mint eddig is tette — alkotó részese lesz gazdasági terveink ismertetésének, megvitatásának, alakításának, hiszen gazdaság- politikai tevékenysége erőteljesen ösztönöz a közös gondolkodásra, a tudatos cselekvésre, a döntésekkel járó felelősségvállalásra. Társadalmilag felkarolja, a gondolkodásban erősíti annak a követelménynek a szükségességét, amely csak a tisztességesen elvégzett jó munkát értékeli, s egyértelműen elveti a felelőtlen, a munkahelyen csak éppen a minimumot nyújtó magatartást. Mindez alátámasztja azt, hogy a köz- gondolkodás változása törvényszerűen kihat a termelésre, továbbá az élet más területeire is. Ha tehát e munkánkat jól, eredményesen végezzük, akkor más lényeges kérdésben is előbbre tudunk lépni. A Hazafias Népfront főtitkára beszédének befejező részében a magyar nép békeakaratáról, társadalmunknak a nemzetközi élet fejleményeiről alkotott állásfoglalásait méltatta. Sarlós István: Előrejutásunk alapja a jól végzett munka Napirenden a kiegészítő gazdálkodás fejlesztése, a szabványok korszerűsítése Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Az érdekképviseleti szervek bevonásával megtárgyalta a lakosság ellátásában és a gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésében hasznos kiegészítő szerepet betöltő kisüzemi és szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével összefüggő javaslatokat. Elfogadta a kisüzemi termelés keretében újonnan létrehozható szervezeti formák működési feltételeiről, ezek jövedelmének és adózásának szabályozásáról, valamint a vállalatok egyes — kisüzemi vagy szolgáltató jellegű — részlegeinek szerződéses rendszerben történő üzemeltetéséről szóló előterjesztéseket. Módosította a magángépjárművek személy- és áru- szállításra való felhasználásának szabályait. Az intézkedések 1982. január 1-én lépnek hatályba. A jogszabályok többségét szeptember végéig teszik közzé. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság összefoglalóját a műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére hozott intézkedések eddigi tapasztalatairól. Megállapította, hogy a munka eredményesen halad. Csökkent a hatósági előírások száma, a műszaki vizsgálatra kötelezett termékek köre. Az országos és ágazati szabványok felülvizsgálata nypmán jelentősen mérsékelték a kötelező szabványok számát. A kormány jóváhagyta a gazdasági bizottság állásfoglalását e munka folytatásáról és kiszélesítéséről. A Minisztertanács meghallgatta a gazdasági bizottság tájékoztatóját az 1981. évi zavartalan energiaellátás biztosítására hozott intézkedések tapasztalatairól. Megállapította, hogy az ésszerűsítési és takarékossági intézkedések eredményesek voltak, ezért a kormány elismerését fejezte ki. A kormány — a tudomány- politikai bizottság jelentése alapján — értékelte a középtávú kutatási tervben szereplő programok megkezdésének első féléves tapasztalatait és határozatot hozott a munka meggyorsítására. Elfogadta „A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások” című programnak az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervbe való felvételét. A kutatások irányítására a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. Ünnepi nagygyűléssel kezdődött meg Szabolcs-Szat- márban az alkotmány napja tiszteletére rendezett ünnepségsorozat. A szerdán Kisvárdán rendezett esemény a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd az új kenyérről hangzott el szavalat. A nagygyűlés több száz résztvevőjét Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a várkerti ünnepségen. Ott volt Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, Pénzes János megyei tanácselnök, Tóttf>í Géza, az SZMT titkára, Bihari Albert, a KISZ megyei/bizottságár! nak titkára, Kisvárda város, és a kisvárdai járás párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek több képvise- loöe.oü .xsnilölvn»'",/ iníuíio ,Ezt. követően, Pullai 4TV°-d,. az MSZMP központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében a Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, Kisvárda és Szabolcs-Szatmár megye lakóit, majd így folytatta: — Augusztus 20-i ünnepünkön emlékezünk a honfoglalásra. Nem feledjük, hogy á X. és a XI. század fordulóján végbement állam- alapítás tette lehetővé azt, hogy a magyar nép itt, ezen a földön gyökeret verhessen, s a történelem több mint ezeréves forgatagában fennmaradhasson. Méltán emlékezik tisztelettel, s övezi dicsőséggel az utókor azoknak az emlékét, akiknek ez a nevükhöz fűződik: Árpád fejedelemét, István királyét. A bekapcsolódás az európai fejlődésbe, az akkori haladás áramlatába nehéznek bizonyult, áldozatokkal járt, a fejlődés útja göröngyös volt. — Erről tanúskodik ennek a tájnak, a nyírségi földnek a története is. Egybefonódott hazánk történetével, annak komor, vigasztalan időszakaival ugyanúgy, mint reményteljes, dicső napjaival. E földhöz is fűződnek népünk életének sorsfordulói. A nyírségi táj tanúja volt, a nyírségi nép részese volt az államalapításnak is és részese annak is, hogy népünk kiállta az évszázadok kemény próbáját, túlélte a tatár pusztítást, a török hódoltságot, a Habsburg-uralmat. Pullai Árpád szólt azokról a küzdelmekről, amelyeket nemzedékek vívtak az ország, a nemzeti nyelv és kultúra megőrzéséért, a haza függetlenségéért, a belső reakció ellen, a nép szabadságáért. Az elmúlt három és fél évtizedben elért eredményeinkről tö mondta: — ártunk XII. kongresz- sz’iSri ‘ ismeréssel és nagyra- br ’-üléssel állapította meg, hf'~ épünk erőfeszítéseiből : többi években is jelentős eredmények születtek. A fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. Ennek köszönhető minden, amit hazánk, életünk szebbé, jobbá tételében elértünk. Szinte túl nem becsülhető nagy vívmányunk, hogy e cél valóra váltásán a kölcsönös bizalom jegyében, egymást becsülve és segítve, jó egyetértésben, közösen munkálkodnak a különböző világnézetű emberek, a kommunisták és pár- „tonkívüUjek, hj)(ők és netn hívők, nőí; és férfiak, ifjak és idősebbele1" *Á bővülő és szilárduló szocialista nemzeti egységet megtestesítő alkotó összefogás nagy kincsünk. Ezen őrködni, ezt erősíteni, munkálkodni valamennyiünk joga és kötelessége, megtisztelő, fontos feladata. — Népünk munkája, helytállása, viszonyainkhoz való ragaszkodása a záloga annak, hogy a társadalmi rendszerünk, a dolgozó nép hatalma, a szocializmus szilárd. Bizonyosak lehetünk abban, hogy szocialista rendszerünknek annál mélyebbre nyúlnak társadalmunkban a gyökerei, terveink valóra váltásának annál biztatóbbak az esélyei, minél erőteljesebben bontakozik ki és érvényesül a mindennapok munkájában a szocialista demokrácia. Szélesítésére, továbbmélyítésére most — amikor ügyeink bonyolultabbak, és a feladatok mindenkitől fokozott helytállást igényelnek — még inkább szükség van. — Most olyan szakaszban vagyunk, olyan időket élünk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a további biztonságos, szolid fejlődés megalapozása a döntő feladat. Pártunk, a kormány ennek a megoldására összpontosítja erőfeszítéseit, erre mozgósítja népünket. — Amint a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közlemény is rámutatott, a kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetnek, a kongresszusi határozatok és a tervfeladatok valóra váltását segítő tettrekészségnek, lendületnek nagy szerepe van abban, hogy a korábbinál szervezettebb, célratörőbb a munka, hogy kezdenek kibontakozni a fejlődés minőségi tényezői. A népgazdaság ez év első felében is alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött, az ipar, a mezőgazdaság, az építés, a közlekedés és a kereskedelem területén egyaránt. — A közvélemény egyre reálisabban ítéli meg az ország gazdasági helyzetét és lehetőségeit. A dolgozók ten- niakarásában kifejezésre jut az a felismerés, hogy gond
