Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-14 / 190. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 14. Szervizben Az Információtechnikai Vállalat nyíregyházi szervizében a közelmúltban kezdték meg a japán gyártmányú sokszorosító gépek javítását, felújítását és karbantartását. Képünkön: Filep József másológépet javít. (Császár Csaba felvétele) A vásárlókért: kereskedelmi hetek Kongresszusra készülnek az ÁFÉSZ-ek A novemberben sorra kerülő fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa tiszteletére megyeszerte vala- menyi fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezet készül. A rendezvények közül kiemelkedik az augusztus közepétől november 15-ig tartó kongresszusi kereskedelmi hetek elnevezésű program, melybe egyéb kereskedelmi vállalatok is bekapcsolódnak. A Mátészalkai ÁFÉSZ augusztus 24-vel nyitja meg a kereskedelmi hetet. Az első napon az 1-es és 5-ös ABC- ben mosószerbemutatót és engedményes vásárt rendeznek. Másnap, 25-én „Korszerű táplálkozás” címmel élelmiszer- és termékbemutatót tartanak a vajai, sza- mosszegi, nagydobosi ABC- ben, a mátészalkai Kraszna Áruházban terítési bemutatót rendeznek. Augusztus 26- án tea-, teasüteménybemu- tató és kóstoló lesz a mátészalkai 2-es és 4-es ABC-ben. Ekkor rendezik a nyugdíjastalálkozót 130 fő részére a strand éttermében. A rokkantak napja lesz 27- én, amikor alapvető ruházati cikkekből a Kraszna Áruházban tartanak árengedményes vásárt a rokkantaknak, 28- án a gyesen lévő kismamák találkoznak a klubhelyiségben, ekkor bébiruházati cikkekből árengedményes vásárt tartanak a Krasznában. Évente — és nem elégszer — visszatérő rendezvény a mátészalkai Pálma presszóban a cukrásztermék-bemutató; 29- én még az ópályi, szamos- szegi és a vajai cukrászdákba is jut a cukrászipari termékekből. Aki nem kedveli az édességet, az az őri és papo- si bisztróban disznótoros vacsorán vehet részt. Másnap, 30- án „Szatmári ízek, tájjelegű ételek” elnevezéssel a Kossuth étteremben, közkeletű nyelven a Fényesben lesz bemutató. Nyéki Károly A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzetnében hét különböző — orange, citrom, kóla, banán, meggy és pezsdítő ivóvíz üdítőt — készítenek. Orosz Gyuláné a szörp keverési arányát állítja be. (Császár Csaba felvétele) A tárgyalóteremből Tóba dobta Minden normális embert alaposan felháborító bűncselekmény miatt ítélte el a Nyíregyházi Megyei Bíróság Babos Ilona 19 éves nyíregyházi lakost: megölte saját gyermekét. Babos Ilona gyermekkora óta állami gondozásban volt, intézetben nevelkedett, de szorgalmas, jó magaviseletű lány volt és elvégezte az egészségügyi szakközépiskolát. Érettségi után a megyei kórház gyermektüdőosztályán talált munkát magának, ápolónő lett. Tavaly júniusban megismerkedett egy nyíregyházi fiatalemberrel és szoros kapcsolat alakult ki köztük. Még három hónap sem telt el az ismeretség kezdete óta, Babos Ilona rájött, hogy terhes. Ahelyett, hogy a bizottsághoz fordult volna, kihordta gyermekét, de terhességét szobatársai és munkatársai előtt is titokban tartotta, terhességi tanácsadásra sem járt. A szülés napja április 17-én érkezett el. Babos Ilona a nővér- szálláson feküdt le aludni, s éjfél körül jelentkeztek a szülési fájdalmak. Hogy szenvedését senki ne hallja meg, kiment a folyosói WC-be, s rövid idő múlva egy érett fiúgyermeket szült a kagylóba. Egy ideig nem nyúlt a gyermekhez, s ez elegendő volt ahhoz, hogy meghaljon. Ezután egy törülközőbe csavarta a .halott csecsemőt, majd betette táskájába és szekrényébe rakta. Három napig volt a halott csecsemő a nővérszállás egyik szekrényében, amikor Babos Ilona kivitte Sóstóra és bedobta a tóba. A csecsemő hulláját április 23-án fogták ki. Babos Ilona a szülés után is tagadta munkahelyén, hogy korábban terhes lett volna, de a szülészeti osztályon megvizsgálták és fény derült a bűncselekmény elkövetésére. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Vathy Ákos tanácsa emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek Babos Ilonát és két év hathónapi szabadságvesztést szabott ki rá, mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyektől. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. Az ítélet jogerős. Munkából a kórházba II vasmegyeri rosszullétek tanulságai Hét asszony dohánytörés közben — és az őket hazaszállító tsz-buszon — augusztus 6-án rosszul lett. Ettől többen panaszkodtak szédülésre, hányingerre, gyengeségre, de a hét legsúlyosabbat kellett csak kórházba szállítani. Mi történt a vasmegyeri Micsurin Tsz dohányföldjén? Ennek igyekeztünk utánajárni néhány nappal a történtek után. A körzeti főorvos, dr. Viberál Béla: — A tsz-busz hozta a rendelőbe az asszonyokat, akik mérgezésre utaló tünetekre panaszkodtak. Egész nap a dohányföldön dolgoztak a rekkenő hőségben. Kiderült, hogy előző nap gombaölő szerrel helikopteres permetezést végeztek a dohányföldön. A hét legsúlyosabb beteget beszállíttattuk mentővel a "nyíregyházi kórházba. Varga Gyula tsz-elnökkel és Márton Miklós főagronó- mussal kezdtük az eset tisztázását: a tsz elnöke kilenc dolgozó megbetegedéséről tud, akik közül hetet kórházba kellett szállítani. Másnap, sőt harmadnap is voltak, rajtuk kívül is, akik rosszullétre panaszkodtak és a körzeti orvost is felkeresték. A tsz elnöke aznap hivatalos úton a megyénél járt, a főagronómüs pedig szabadságon volt. — Sajnálnánk, ha a dohánytermelésünket amiatt csökkenteni kellene, hogy különféle ártalmakat okoz — kezdte Varga Gyula tsz-el- nök. Néhány tagot már eddig is kivontunk ebből a munkából, mert az orvosi vélemény szerint nem tenne jót nekik a dohány. Több éve foglalkozunk a dohánnyal. Az eset bennünket is nagyon megrázott. Egy kicsit akkor nyugodtunk meg, amikor az orvosi jelentésből megtudtuk, nem mutatható ki a vegyszer okozta ártalom. De a háromnapos előírást, mely szerint a permetezés után nem szabad a földeken dolgozni, miért nem tartották be? — Eddig úgy volt — veszi át a szót a főagronómüs, Márton Miklós, hogy a növényvédő szakmérnök, Fodor István mondta ki mindig a döntő szót, melyik földre mehetnek a brigádok. Ez ebben az esetben valahogy elmaradt. Fodor István növényvédő szakmérnököt a lakásán találtuk meg, táppénzen van, eltörte a lábát. — Nagyon sűrű nap volt az a szerdai, amikor a helikopteresek megérkeztek. Egész héten vártuk őket, aztán dél körül elkezdhettük a tartályok feltöltését. Másnap az AGROKER-hez kellett mennem Nyíregyházára, utána egy káposztapermetezési ügyet kellett elrendezni. Nem szóltam, hogy ne kezdjék az asz- szonyok másnap a munkát a dohányban, ez igaz. De hát nem is kérdezte senki, és a brigádvezető is tudta, hogy előző nap permeteztek, ő is ott volt. Beszterecen kerestük meg a lábadozó, vagy már dolgozó asszonyokat, akik közül a legsúlyosabb beteg Galambos Józsefné volt. Erősen szabadkozik, hogy ne írjon az újság róluk, elég baj az nekik. Néhány szóban mégis felidézi a történteket. — Vártuk a buszt, én már ott elájultam, nem is tudtam, magamról. A mentős kérdezgetett, de nem fordult a nyelvem, teljesen elzsibbadt, hiába húzgáltam. Másnap engedtek haza bennünket a kórházból azzal, hogy nincs baj, mehetünk dolgozni. Iván Sándorné, az asszonybrigád vezetője — aki csak irányította a munkát — szintén rosszul lett Sorolja a neveket, Hegyes Józsefné, Zám- bor Sándorné, Harsányi Józsefné, Liptai Istvánné, akik még ma is gyengélkednek. Nem célunk a történtek felelőseire . ujjal rámutatni, mert véleményünk szerint több tényező — a rekkenő hőség okozta napszúrás, az egész napi munka, a friss vegyszer, a nikotin — szerencsétlen összjátéka okozhatta együttesen a bajt. Tény viszont, hogy ugyanazok, akik betegek lettek, hosszú évek óta foglalkoznak már a dohánnyal. A tsz vezető szakemberei azt sem titkolták, hogy a sokak számára emlékezetes permetezést — a korábbitól eltérő — kombinált vegyszerrel végezték. És az előírt, a háromnapos tilalmat mindenképpen megsértették ... Becsülendő, hogy a tsz-ben nem egymásra mutogatnak, komolyan veszik a történteket, amolyan figyelmeztetésnek. Ha a vegyszer nyomai nem is mutathatók ki a szervezetben — jobb óvatosnak lenni. Az előírásokat pedig mindenképpen meg kell tartani. Általánosabb tanulság: több figyelmet az emberekre, akik miközben teszik a dolgukat, nem tudják, hogy veszélyek is leselkednek rájuk. Pál! Géza Hi újság az országban? BURGONYAFAJTÁK VERSENYEZTETÉSE Százhúsz kisparcellán Európa ötven legjobb és legújabb burgonyafajtaját versenyeztetik, vizsgáztatják most már második esztendeje Bicsér- den, az Igreszemcsei Kutató Intézet állomásán. A fajta- kísérleteket háromévi ismétlésekben mikro- és Majlátpusztán öthektáros nagyüzemi parcellákon, s csak azután mondanak róluk ítéletet. Vannak nagyon ígéretes fajták a kísérletekben. Nem egy közülük potenciálisan képes 60 tonnás termésre. (Dunántúli Napló) NAGY VÁLASZTÉK CSERJÉBŐL A kecskeméti erdőfelügyelőség Bács-Kiskun megyei körzetében a tavasszal elültetett fák között — a hagyományos erdei fafajokon kívül — található már ezüst- hárs, platán, tiszaháti nyár, madár berkenye, judásfa, nyír, ostorfa is. A cserjék között az aranyeső, a hóbogyó, a cserszömörcse, az aranyfa, a gyöngyvirágcserje és a tu- jafélék számos változata gazdagította a telepítési anyagot. Az elültetett és az őszi idényben még földbe kerülő fák, cserjék értéke meghaladja az egymillió forintot. (Petőfi Népe) TÖKFÉLÉK HONOSÍTÁSA Mosonmagyaróváron, az egyetem kertészeti tanszékén kiemelten foglalkoznak a tökfélék honosításával. Egyik nagy sikerük a patisszon honosítása, termesztésének kidolgozása volt. Ez a tökféleség ma már az ország szinte minden területén ismert. A kruknyek, a citromtök, a cukkini, valamint a kokocel- la neve még kissé ismeretlenül hangzik a kívülállók előtt, pedig mind nagyon jól tartósítható, választékot bővítő zöldségfélék. A buzogánytök, az almatök, a spagettitok szintén ismeretlen nálunk. Banántök néven a közeljövőben egy új sütőtökfajtát fognak elismerésre bejelenteni, mely az összes hazai fajtát felülmúlja, nagy előnye, hogy szeptember elejére teljesen beérik, és nagyon alkalmas hűtőipari feldolgozásokra is. (Kisalföld) KONTÉNEREK A HATÁRBAN Fejér megyében összehangolt program keretében — a helyi tanácsok igénylése, illetve a járási hivatalok javaslata alapján — a településekre bevezető útszakaszok mellé gyűjtő konténereket helyeznek ki. hogy a községekből személykocsival vagy egyéb szállítóeszközzel kivitt szemetet ne az árokba, az út- széli erdőbe dobják, hanem díjmentesen a kijelölt konténerekbe. Az intézkedések első szakaszában mintegy háromszáz konténer készült el és ezeket ki is helyezték. (Fejér megyei Hírlap) TEHENÉSZETI TELEP „HÍGTRÁGYATERMELÉS” NÉLKÜL A Palotási Állami Gazdaságban kiválóan bevált az első olyan hazai szakosított tehenészeti telep, ahol nem keletkezik hígtrágya. Az épületkomplexumban a trágya- kezelés lengyel—svéd módszer szerint történik. A tehenek boxokban helyezkednek el, az ürülékük úgynevezett trágyaútra kerül. Innét nem mosással, hanem speciális tolólapos gép segítségével tá- volítják el az épületen kívül levő kibetonozott tárolóba. A szilárd trágyát az őszi betakarítás után szállítják ki a földekre. A jelenlegi trágyakezelési rendszer kiépítése kilenc és fél millió költséget igényelt, csupán egy tizedét annak, amennyibe egy komplex hígtrágyakezelő telep létesítése kerül. (Szolnok megyei Néplap) ÜJABB SZOLGÁLTATÁSOK Ezután nem kell még négy helyre elmenniük azoknak, akik egyik lakásból a másikba költöznek, az ügyfélszolgálati irodán segítségükre sietnek, s’az ott kapott űrlapok kitöltésével intézhetik el az egyéb bejelentési kötelezettségüket is. A tanács megegyezett a DÉDÁSZ-szal, a KÖZ- GÁZ-zal, a DRW üzemigazgatóságával, a postahivatallal abban, hogy a lakásváltozást bejelentők egyben őket is tájékoztatják a változás-' ról' írásban. Segítséget jelent a lakosságnak, hogy az áram-, a gáz- a vízdíjjal, valamint a tévéelőfizetéssel, lapmegrendeléssel kapcsolatos tájékoztatást ezentúl az ügyfélszolgálati iroda adja. (Somogyi Néplap) Szamoskéri öröm Szokatlan kép állítja meg a Szamosszeg és Szamoskér között közlekedőket. Az országút szélén, akár a városokban nyomós kutak sorakoznak. — Társközségünkbe, Sza- moskérbe vezettük át az egészséges ivóvizet. A sza- moskériek csatlakoztak a szamosszegi víztársuláshoz — mondta a kutakról Kris- tyun Julianna a közös tanács titkára. — A kutak a földek, illetve az országút szélén nem öntözési célokat szolgálnak. Ez természetes. Gondoltuk, hogy ha már ott van a víz, akkor azzal a néhány kúttal segítünk a mezőn dolgozóknak. Egy-egy forró napon kincset ér a friss ivóvíz. — A kivitelezők? — Az Ecsedi Láp Vízgazdálkodási Társulás. Határidőre készültek el. Augusztus 28-án adjuk át a vezetéket a lakosságnak. Négy kilométer a két község közötti távolság, mintegy két kilométernyi a községet átérő vezeték. A lakossági hozzájáruláson kívül segített anyagiakkal a közös tanács, és a helyi termelőszövetkezet. Ötszáz-ötszázezer forinttal. A lakossági hozzájárulás 15 ezer forint portánként, amit tíz év alatt kell megfizetni. Most, hogy közeledünk a befejezéshez azt reméljük, hogy mindenki örül. ■ Azok, akik itt akarnak élni biztosan. Ez különben , érzik a község hangulatán is. Érdekessége különben az építkezésnek, hogy a tervezésben, a munka előkészítésében is sokat segített Biró László, a vízgazdálkodási társulás építésvezetője, aki maga is szamoskéri. Nem vagyunk any- nyira gazdagok, hogy egy ilyen beruházásnál ne' számítana minden megtakarítható fillér... A szamoskéri nyomós kutakból ottjártunkkor már folyt a víz, igaz még nem ivóvíz minőségben. A próbaüzemelés azonban bebizonyította, hogy az átadást nem kell elhalasztani. Érzékeltetni kívánván, hogy milyen örömet okozhat egy megépített vezeték szolgáljon a képünk. Szilvia, kérésünkre és anyai engedély- lyel kutat próbál. A többit az örömről elmondja az arca. (Bartha—Gaál)
