Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 3. Áz ötnapos munkahét bevezetése előtt Mi lesz a menetrenddel? HÉZÓPONT HARANGOK A lakásépítés lehetőségei és feltételei (2.) Az ötnapos munkahét bevezetése természetesen azt is jelenti, hogy a rendeletekben előírt helyeken a munkanapok meghosszabbodnak. S ez a tény a munkakezdéshez és -végzéshez igazított helyi autóbuszjáratok menetrendjében valamint távolsági munkásjáratok menetrendjében is óhatatlanul változásokat követel. Rendelet mondja ki, hogy a közlekedés menetrendjét a megváltozó munkaidőhöz kell igazítani, s azt is, hogy ezt mindenütt egyeztetni kell az üzemek vezetőivel. Csakhogy ahány üzem, annyiféle az elgondolás. Vannak olyan vállalatvezetők, akik a velük egy telephelyen működő másik vállalattal sem hajlandók a jövőbeni munkakezdést és befejezést összehangolni. És van nálunk egy olyan „babona” is, amely szerint műszakot kezdeni és végezni csak kerek órakor lehet. így pedig sehogyan sem jön ki a 20, 30, vagy 45 perces többlet. Bár, ha muszáj, ennél nehezebb matematikai feladván munkaidőhöz igazítani Mentesítő kocsik „Charter-járat“ nyokat is meg lehet fejteni... Nagy feladat vár a megyei tanácsokra, az ő feladatuk egyeztetni a különböző vállalatok jövőbeni munkaidejét és az ehhez szükséges közlekedési módosításokat. A rendelet fogalmazói kifelejtettek egy fontos tényezőt: sehol sincs arról szó, hogy mi történjék, ha nem sikerül egyeztetni! Sem hatalmi szóval döntő hatóság, sem az ötnapos munkahét bevezetését kicsinyes vállalati szempontok miatt késleltetőket sújtó szankció nem szerepel a jogszabályban. így pedig nehéz lesz... Az mindenképpen biztos, hogy a buszok menetrendje nem maradhat változatlan. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy a munkaidő csak „elvileg” hosszabbodnék meg, mert a reggeli késést vagy a délutáni korábbi távozást indokolhatnák azzal a dolgozók, hogy „nem jött a busz”, vagy hogy „elmegy a busz”. Miközben ennyi gond van a majdani ötnapos munkahét autóbuszközlekedése körül, alig kevesebb a megoldani való a másik két nap, a „hosszú hét vége’’ buszjárataival. Annyi már biztosnak látszik, hogy hétvégeken mintegy kétezer kocsit tud a szabadnapos dolgozók rendelkezésére bocsátani a Volán, vagyis egész autóbuszállományának egynegyedét. Itt is az az első lépés, hogy felmérjék az igényeket. Lesznek helységek, ahol sok kocsi szabadul fel, s mások, ahol a hétköznapinál több buszra lesz szükség. Különösen áll ez a helyközi járatokra, amelyek némelyikét mentesítő kocsikkal kell majd megerősíteni. A Volán Tröszt most azt ajánlja vállalatainak, hogy a hosszú hétvégeken adjanak 10—15 százalékos kedvezményt a különjárati díjakból. Szó van például arról is, hogy előre olcsóbban lehet majd megváltani a jegyeket és kirándulócsoportoknak is nyújtanak külön kedvezményt. Mindez azonban ma még csak elképzelés, s egy sereg tényezőtől függ, hogy mi valósul meg belőlük, amikorra sor kerül az ötnapos munkahét, azaz a kétnapos hét vége bevezetésére. Nem utolsósorban az is befolyásolja ezt, hogy a vállalatok szándékoznak-e hét végén csoportokat indítani saját üdülőjükbe, illetve hétvégi házaikba és táboraikba. Mert érdemes lenne „charter-szerű járatokat indítani az ország autóbuszvonalain, meghatározott indulási és érkezési idővel, ha a két időpont közötti órákat, egy, másfél napot kikapcsolódásra, felfrissülésre felhasználni kívánó dolgozók megtalálhatnák a kirándulóhelyeken mindazt, amit keresnek. Tehát: igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelő programokat, kulturált, de megfizethető áru szállást és étkezést. Fából faragott csillár Kisvárdán Szivartartó Castrónak A szép mívű ajándék több ezer kilométert utazott, míg eljutott rendeltetési helyére, a kubai fővárosba. Történt pedig azért, mert munkásőr- küldöttség utazott a távoli baráti országba. A küldöttség vezetője meleg szavak kíséretében adta át a hársfából faragott szivartartót Fidel Castrónak és hangsúlyozta, hogy ezt a szép dobozt Magyarország határ menti városában, Kisvárdán készítette egy munkásőr, V.~Tóthr F&- renc. A nyugdíjas munkásőr nevét az utóbbi időben szőkébb hazánkban is egyre többen megismerik. Fafaragásai a közelmúltban a vásá- rosnaményi kiállításon arattak sikert. Dicsérik szépérzékét, keze munkáját Budapesten, Miskolcon, Szarvason és Szerencsen. Azokban a városokban, ahol munkásőr társai, barátai ajándékot kaptak tőle. V. Tóth Ferenc csak az utóbbi néhány évben foglalkozik fafaragásai. Igaz, már ifjú korától a fa szerelmese. Ezért is választotta a kerékgyártó szakmát. Hídépítő volt, amikor kissé kényszerből kitanulta az asztalos és az ács szakmát is. Univerzális lett a „fás” szakmában. Maradéktalanul engedelmesekedik akaratának a legősibb alapanyag, a fa. Mintáit a népművészetből meríti. Szívesen alkalpipa értékét növeli, hogy csontberakással készült. Kémiai szereket is használ a csont formálásához, színezéséhez. A józan paraszti ész diktálta neki, hogy a közönséges fogkrém egyenletessé, fényessé teszi a csontot. Persze nemcsak az ösztöneire, őstehetségére épít, tanul is. Rendszeres hallgatója a nyíregyházi népművészeti díszítő stúdiónak. Kisvárdán közreműködésével alakították meg a fafaragók klubját. Büszke rá, hogy a városban számos fiatal kapott kedvet a fafaragáshoz, a népi hagyományok ápolásához. A kertes háza udvarán lévő műhelyben egy parasztszekér kicsinyített mása készteti csodálkozásra a látogatót. Most készítette unokájának, harmadik születésnapja alkalmából. Hangsúllyal mondja: „A lányom és a vejem is munkásőr. Eddig többnyire munkásőrök kaptak tőlem ajándékot.” Aztán mutat egy jókora fatányért, amelyen ismert újságírók, tv-kommentátorok portréja rajzolódik ki. És itt említi a tervét: „Most, hogy nyugdíjas lettem, sok a szabad időm. El tudok mélyed- ni. Próbálkozom a faszobrászattal. Emberi arcokat akarok vésni a fába.” (nábrádi) mázzá a szatmári és a beregi mintákat, de többnyire somogyi mintás darabok kerülnek ki keze alól. Jól ismeri a falusi életet, a népszokásokat, hiszen a Tisza partján, Ra- kamazon nőtt fel. A fúró-faragó szerszámok többségét maga készíti el. Érdekes, hogy alkalmazza a modern technikát is, az elektromos áram segítségével, az úgynevezett cekász módszerrel is „életre kelt” mintákat. Darabjai nemcsak látványosak, hasznosak is. Azt mondja, csupán használati tárgyak hagyják el műhelyét. A fából faragott csillár például jobban elkápráztat, mint a legszebb fémből, vagy műanyagból készült társa. Tányérok, poharak, fűszertartók marasztalják a tekintetet. A díszes tükörkeretnek talán varázsereje van, ebben a tükörben mindenki szebbnek látszik. A szőlőtőkéből és a rózsatőből készült pipák közismertek, de ki gondolná, hogy a szabolcsi almafából is szép és tartós pipák faraghatok? Avatott kézzel nyúl a csonthoz és a szárúhoz is. Sok a csodálója a csontból készült úgynevezett áttörőmintás cigarettakínálónak. A bükkfa WM ■■ I ■■ W m V70Z0S a koruton Szerdán a késő délutáni órákban sok száz csodálkozó szempár kíséretével utazott a sóstói kisállomásra az az 1930-ban készült gőz- mozdony, melyet a MÁV nyíregyházi vontatási főnökségének szocialista brigádjai, KISZ-tagjai, társadalmi munkával állítottak vissza eredeti állapotába. A másfél millió kilométert megtett mozdony „utolsó” útját rendhagyó módon nem a sínen, hanem a közúton tette meg. Képünk a nyíregyházi Kun Béla és a Kossuth út kereszteződésében készült. (Császár Csaba felvétele) A bérlakások bővítése A lakásépítésről és lakásgazdálkodásról szóló párt- és állami határozatok feladatul tűzik azt is, hogy a jogos lakásigények kielégítése céljából valamennyi lakásellátási és -építési formát felhasználva, az állami lakóházak felújítása mellett az ilyen lakások korszerűsítésével, továbbá az épületekre történő ráépítéssel is segíteni kell a lakáshiány csökkentését. Ráépítés A korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével újra szabályozták az állami tulajdonú épületek emeletráépítésének tetőtérbeépítésének feltételeit. A rendelet hatálya kizárólag, vagy legalább 50 százalékban állami tulajdonban álló lakóépületeken végzendő olyan emeletráépítésre, tetőtérbeépítésre, tehát ráépítésre terjed ki. amelynek során állami bérlakás, műteremlakás létesül. Ez a lakásépítési forma kedvező lehetőséget nyújt az állami bérlakások számának növelésére, továbbá arra is, hogy a munkáltatók is támogathassák dolgozóik ilyen formában történő lakáshoz jutását. Sőt, arra is van lehetőség, hogy — ha a ráépítés során két lakásnál több nem alakítható ki — a ráépítést magán- személy is végezhesse. Figyelmünket az utóbbi építkezési formára irányítva ez esetben eltekintünk a házkezelő szerv és a munkáltató által történő ráépítéstől, mert célunk a lakossági lakásépítés lehetőségeinek áttekintése. Kizárólag állami tulajdonban álló épületben történő ráépítést magánszemély az épületet kezelő szervvel, vegyes tulajdonú épületek esetében pedig valamennyi tulajdonostárssal kötött megállapodás alapján végezhet, vagy végeztethet. Ez esetben az illetékes lakásügyi hatóság, tanács szakigazgatási szerve az építtető magánszemélyt előzetesen kijelöli bérlőül. Lakásépítési hozzájárulást nem kell fizetni. A ráépítés keretében épülő lakás költségeinek 50 százalékáig, legfeljebb azonban 150 ezer forint kölcsön nyújtható, évi 2 százalékos kamattal. A törlesztési idő legfeljebb 25 év. Az építtető sajét részének az építési költség legalább 15 százalékát el kell érnie. Az építési kölcsön igényléséhez szükség van a lakásügyi hatóság előzetes bérlőkijelölésére, a házkezelési szervvel kötött megállapodásra, amely a ráépítési költségek viselésének megosztását is tartalmazza, továbbá a jogerős építési engedélyre, valamint a tervdokumentációra és a költség- vetés egy példányára. Több lakás építése esetén mellékelni kell az egy-egy lakásra eső költségek felosztását is. Kölcsön bérlakáshoz Az állami bérlakások bérlői kedvezményes feltételekkel juthatnak az OTP útján állami kölcsönhöz, ha bérelt lakások bővítésével, felújításával kívánják jogos lakásigényüket kielégíteni. Ez tehát azt jelenti, hogy a meglevő lakás megfelelő kialakítását is segítik. Tehát lehetőség van arra, hogy a meglevő lakás kialakítása útján oldódjék meg a jogos lakásigény kielégítése. Az Országos Takarékpénztár az állami tulajdonban álló lakások bérlői részére az általános feltételek szerint kölcsönt nyújt felújításra, tatarozásra, korszerűsítésre és közművesítésre, továbbá bővítésre, beleértve a toldaléképítést is. Ezenkívül igénybe vehető még kölcsön a nagylakások műszaki megosztására, lakásleválasztásra, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására. A kölcsönt az OTP területi fiókjánál kell igényelni, forma- nyomtatványon. Mellékelni kell az igénylők munkáltatói igazolását, az elvégzendő munkák tételes költségvetését, valamint a házkezelő szerv nyilatkozatát a munkák elvégzéséhez történő hozzájárulásról, továbbá a költségeknek a házkezelő szerv és a bérlő közötti megoszlásáról. Építési engedélyhez kötött munkák esetében mellékelni kell az építési engedélyt és a jóváhagyott tervrajzot is. Felújítási, tatarozási kölcsön a lakások szokásos karbantartási munkáira nem adható, de a lakások felújítása, korszerűsítése és közművesítése következtében, azzal egyidejűleg felmerülő ilyen munkákat figyelembe lehet venni. A felújítási hitei feltételei szerint kérhető kölcsön a lakások korszerűsítésére és közművesítésére. E kölcsönnyújtás célja a régebbi építésű lakások komfortosításának. közművesítésének támogatása. Éppen ezért víz, gáz, csatorna, távfűtés bekapcsolására, központi fűtés létesítésére is kérhető. Bérlakások bővítésére', toldaiéképítkezésre abban az esetben nyújtanak kölcsönt, ha a meglevő lakás alapterülete növekszik és a tervezett bővítéssel újabb lakószoba is keletkezik. Bérlői kölcsön az említett célokra kizárólag a bérlőt terhelő építési költség 75 százalékáig, legfeljebb azonban 100 ezer forint összeghatárig engedélyezhető. A kamat ebben az esetben kedvezményes, évi 2 százalék, míg a visszafizetési idő 15 év. Élni a lehetőséggel Az állami bérlakások felújítása, karbantartása, sőt korszerűsítése szerepel a lakásgazdálkodási terveinkben és tervszerűbbé tétele lakáspolitikánkban megkülönböztetett figyelmet kap. Ám ez nem zárja ki azt, hogy — a korlátozott állami erőforrások mellett — mindazok, akik jogos lakásigényük megoldásának előbb- rehozatalához szükséges feltételekkel rendelkeznek, ezt a lehetőséget ne használják fel igényeik mielőbbi kielégítésére. A bérlők részére biztosított kedvező pénzügyi feltételek és támogatások igénybevétele akár emelet- ráépítés, akár toldaléképítés vagy egyéb korszerűsítés útján bizonyára sok család jogos lakásigényének korábbi megoldását segítheti. Csak élni kell a lehetőséggel. A tárgyalóteremből A pórul járt táskatolvaj Hévíz József tiszakerecse- nyi lakos bár alig múlt 35 éves, már tízszer volt elítélve az ország különböző részein elkövetetett lopások miatt. A börtönben eltöltött idő úgy látszik nem volt elegendő a megjavuláshoz, mert ismételten a vádlottak padjára került, ezúttal Vásárosna- ményban. Hévíz 1981 június 16-án reggel tiszakerecsenyi lakásáról 2 deci pálinka elfogyasztása után autóbusszal indult vissza gödöllői munkahelyére. Útközben megéhezett és mivel Vásárosnaményban várnia kellett a vonatra, bement élelmet vásárolni az ÁFÉSZ ABC-áruházába. A nála lévő aktatáskát az áruház előterében a kosarak közé tette le. Vásárlás után az aktatáska mellett egy idegen bőrtáskát vett észre. Ezúttal sem tudott ellenállni az alkalom csábí- tásánák: elvitte magával a más tulajdonát képező táskát is. Az ellopott táska tartalmáról útközben győződött meg. Nem kis bosszúsággal tapasztalta, hogy a remélt pénz helyett csupán egy szemüveg és szemüvegtok, valamint egy íróntartó és különböző, számára értéktelen iratok kerültek a birtokába. Az iratoktól szabadulni akart, ezért azokat a vasútállomáshoz vezető úton a bokrokba dobálta és mint aki jól végezte dolgát, felszállt a vonatra. Igen ám, de közben a táska tulajdonosa sem tétlenkedett, hanem indult a tolvaj után. Előbb a főtéri autóbuszmegállóban, majd az állomáson nézett szét. Szerencséje volt, mert az állomásra érve éppen megpillantotta a vonatra fellépő ismeretlen személyt, kezében a már eltűntnek hitt táskával. A tettenért Hévíz József kezdetben tagadta a lopást, azt állította, hogy a táska az övé. A gyors rendőri intézkedés közben azonban rájött, hogy csak helyzetét rontja értelmetlen tagadásával, kedvezőbb az őszinte beismerés, a megbánó magatartás. A Vásárosnaményi városijárási Ügyészség gyorsított eljárással állította az elkövetőt bíróság elé. A Vásárosnaményi Járásbíróság dr. Szabó Péter tanácsa Hévíz Józsefet lopás vétsége miatt jogerősen 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Elrendelte az alkoholista vádlott kényszergyógyítását és egy évre eltiltotta őt a közügyek gyakorlásától is. Dr. Barabás Bertalan ügyész
