Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981, július 18. 'KvtjnvmdMs OQQOQQ Bemutató Kisvárdán. ^1] várszínházi esték előadássorozata a végéhez közeledik. Tegnap este mutatták be Ruzante: Csapodár madárka című komédiáját, két részben. Ez az olasz reneszánsz komédia a várszínházi esték ősbemutatója. A rendező szervek — három előadásra — egy olyan együttest hoztak létre, amely csak Kisvárdán lép színre. A nyári színtársulat — a tervek szerint — minden évben egy-egy űjabb előadással jelentkezik Kisvárdán. A társulat tagjai: Kovács Nóra (Vígszínház), Tahi József (Népszínház), Mikó István (Thália Színház) és Barbinek Péter, aki szeptembertől a nyíregyházi színház tagja. Az előadás rendezője Halasi Imre, aki az új évadtól a Szegedi Nemzeti Színház rendezője. A díszleteket Szlávik István, a Miskolci Nemzeti Színház tagja tervezte. Az előadásban közreműködnek még Walla Ervin és Posta Pál, A Thália színház zenészei. A darab ma és vasárnap látható még a várszínpadon este fél kilenctől. Képünk az egyik forró délelőtti próbán készült. Balról jobbra: Halasi Imre rendező, Mikó István, Kovács Nóra, Barbinek Péter, Tahi JózSef. (Vincze Péter felv.) Népművészeti kiállítás Nyíregyházán Balatoni turné A munka közben jó közösséggé kovácsolódott Nyíregyházi Városi Stúdiószínpad tagjai elhatározták, hogy a nyári szünetben sem válnak meg egymástól. Közösen töltik a vakáció egy részét a Balatonnál, dolgoznak is, pihennek is. A kedden kezdődött közel kéthetes turné alatt az északi part-úttörőtáborait keresik fel gyermekeknek szóló műsorukkal. Először a zán- j kai úttörővárosban mutatkoztak be, majd a balaton- szepezdi táborokban léptek fel Lázár Ervin művéből készített összeállításukkal. KÖNYVESPOLC Kisvárda — Vár A Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ismét megyei műemléket bemutató kötettel gyarapodott. A napokban jelent meg Ács Zoltán múzeumigazgató tollából a Kisvárda — Vár című kiskönyv. A vár megközelítésében segítő és az építését ábrázoló térképekkel, fényképekkel szépen illusztrált kiadvány Kisvárda és környéke őskori, honfoglalás kori történetének leírásával indul. Azután a települést birtokló Várdai család történetéről és a várépítésről olvashatunk. A több éves ásatás eredményeként jól elkülöníthetők azok az időszakok, melyek alatt a belső várépület, a XV. századi palánkvár és a XVI. századi olaszbástyás erődítés megépült. Tájékozódhatunk még a kisvárdai vármúzeum létrejöttéről, jelenlegi kiállításairól. Minden bizonnyal hasznos úti társa lesz a kiadvány azoknak, akik Felső-Ti- szántúl egyetlen fennmaradt középkori világi építményét felkeresik. Nagy sikere van a két hete megnyílt országos nép- művészeti kiállításnak. A szakemberek és a látogatók egyaránt elismerően szólnak a magas színvonalú rendezésről, illetve a kiállított tárgyak gazdag, színpompás gyűjteményéről. A hímzett és szőtt textiliák, a faragások, a fazekasedények, a bőr- és fémtárgyak, a gyermekjátékok mellett a ritkábban alkalmazott' gyékényből, csu- héjból, szalmából font használati tárgyakat is sokan Pásztortűz, filmvetítés, természetről szóló népdalok gyűjtése, terráriumok, akváriumok készítése, fürdés, rejtvényfestés és még sok más színes program teszi bizonyára emlékezetessé a környezet- és természetvédelmi tábort az úttörők és a szakkörvezetők számára. A megyei szervek ez év januárjában vetélkedőt hirdettek a megyében működő környezet- és természetvédelmi szakköröknek. A vetélkedőre ötvenhat szakkör nevezett be. Az első fordulóban négy feladatlapot oldottak meg a résztvevők. A legtöbb pontszámot elért tíz szakkör juSzcenikai tábor a Sóstón Művészjelöltek érkeztek a Sóstóra a hét végén az ipar- művészeti főiskoláról. A díszlet- és jelmeztervező szak hallgatói közel egyhónapos szcenikai táborban vesznek részt, amelyet július 15-én nyitottak meg. A táborban a festői környezettől ihletve készítenek maketteket, jelmezterveket, díszletrajzokat, kis- ruhákat, vagyis mindazoknak a tárgyaknak a mini változatát, melyeket pályájukon majd igazi színpadra álmodhatnak. A tervek szerint a főiskolások közreműködnek a nyíregyházi színház leendő állandó kiállítási anyagának összeállításában. megcsodálják. A rendezőktől megtudtuk, hogy a legtöbb néző valamilyen szervezett csoporttal érkezik, viszonylag ( kevés az egyéni, s meglepően kevés a helybeli látogató. Oka lehet ennek, hogy nyolctól este hatig tart nyitva a kiállítás — szinte munkaidőben. Javaslatunk: elég tízkor nyitni, de zárjanak később, például este nyolckor. Akiknek nincs hétvégi programjuk, azoknak ajánljuk ezt a bemutatót Nyíregyházán, a Korányi úton, az ipari szakközépiskolában. tott be a vetélkedő döntőjébe, a szaktáborba. A táborozás július 20-án hétfőn kezdődik Tiszavasváriban. Az ünnepélyes megnyitóra a sátorverés után, 16 órakor kerül sor. A gazdag versenyprogramban a szakkörök sorshúzással eldöntött területen ismerkednek az élő és élettelen természettel. Az ünnepélyes eredményhirdetés, díjak átadása július 25-én lesz. KEPKIÁLLtTÁS NYÍLT Pongor Béri Károly munkáiból a me- gyei-városi művelődési központ Lenin téri kiállítótermében Nyíregyházán. Az ünnepélyes megnyitóra július 17-én délután kerül sor. A nyírbélteki születésű festő sajátos szín- és formavilá- gú alkotásait hétfő kivételével augusztus 2-ig, naponta 9-től 19 óráig kereshetik fel a látogatók. Áz ügyvéd feladata Hogyan segíthetik az ügyvédek az igazságszolgáltatási munkát? — ez volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet a napokban tartottak Nyíregyházán öt ügyvédi kamara és munkaközösség vezetőinek. A tanácskozáson dr.-Borsy Zoltán, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke vitaindítójában elmondta: az ügyvédeknek az ítélkezés időszerűségét, törvényességi színvonalának emelését, a jogpolitikai elvek maradéktalan és következetes érvényesülését kell szolgálniuk. A vitaindító sokoldalúan értékelte a szakmai-politikai továbbképzés jelenlegi módszereit, felvetette a bírák és ügyvédek .közös továbbképzéséinek lehetőségét. A tanácskozáson javasolták: az ügyvédi jogszabály mondja ki, hogy az ügyvédjelölt a munkaközösség alkalmazottja, de a felvétel továbbra is a kamara hatáskörébe tartozzon. Szikraeső. (Jávor László felvétele) TISZA-HlD. Péntek reggelre teljes szélességében átadták a forgalomnak a szolnoki Tisza-hidat, amelynek elkerülhetetlen felújítását példás gyorsasággal, három éjszaka alatt végezték el az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói. A naponta 24—26 ezer gépjárművet fogadó hídon a nyári csúcsforgalomra tekintettel az éjféli és a hajnali órákban dolgoztak. így nappal a járművek zavartalanul közlekedhettek. A híd mintegy 200 méter hosszan és két méter szélességben, ötven tonna forró aszfaltot felhasználva, kapott új felületi borítást. A lopásnak majdnem minden formáját kipróbálta már Drigán Józsefné Kóka Éva, 51 éves nagy- cserkeszi lakos: ült zsebtolvajlásért, sima lopásért és jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt is, de alig szabadult ki ez év elején a börtönből, néhány hét múlva újból visszahúzta a szive, vagy inkább a keze. Április 17-én történt, hogy Dri- gánné élettársával, Maroda Lászlóval beutazott Nyíregyházára vásárolni — egy árva fillér nélkül. Itt összetalálkoztak egy ismerős házaspárral, s levonultak a Halászcsárda pinceborozójába. Bódiék, az ismerősök voltak a vendéglátók, s néhány pohár után Bódiné kiment a vécébe. Drigánné már korábban megfigyelte, hogy az asszony annak a széknek a karjára akasztotta a szatyorját — benne a pénztárcával —, amelyiken ül, így amikor kiment, a táska csaknem szabad prédájává vált. Odament Bódi mellé, s hogy figyelmét elterelje, ölelgetni kezdte, csókolgatta, hogy milyen nagy öröm neki ez a találkozás, s közben kiszedte a pénztárcát a reklámszatyorból. Az ügyes tolvaj kiment a kijárati ajtó mellé A Kelet-Magyarország július 4-i számában Nábrádi Lajos cikket írt a munkaügyi bíróságon folyó munkaügyi vitánkról. Az alábbiakban e cikk megállapításaihoz szeretnék hozzászólni, tekintve, hogy annak néhány megállapítása téves, továbbá korántsem tartalmazza azokat a tényeket, melyek négy dolgozó elbocsátásához vezettek, hanem a vállalati munkát bírálja. A téves ténymegállapítások közül első, hogy vállalatunk félmillió forintot adott az R- alapjából, a kisvárdai kórháznak, s ehhez a bizalmi testület jóváhagyása kellett volna. Ez — bár az információt a cikk írója dolgozóinktól szerezte — tévedés, ilyen átutalás nem történt. A túlórák ügyében nem tett bejelentést senki. Mindössze egy bizalmi írt a jelentősnek látszó fizetéskülönbségek kivizsgáltatására a szakszakszervezeti titkárnak. A kivizsgálás megtörtént, amelynek eredménye az lett, hogy az idén február elsején életbe lépő változtatások nyomán ezek a különbségek mér mérséklődtek, vagy eltűntek. Erről a bizalmit levélben értesítettem, s kértem, közölje ezt az üzemükben dolgozókkal. Tévedés a cikknek az az állítása, hogy a vezetők döntötték el a fejlesztés felosztását, s az is, hogy a saját prémium után fennmaradó részt fejlesztésre fordítják. Vállalatunk közös vállalat, ezért az igazgató tanács dönt ilyen ügyben, a tulajdonosok alkotta testület. A vezetők részére is ők határozzák meg — törvények és rendeletek alapján — az éves prémium- feladatokat, s annak teljesítéséről is ők kérnek számon. Meg kell jegyeznem, hogy a vállalatnál az éves munkadíjszínvonal 1979-hez képest 6,52 százalékkal nőtt, így olyan súlyos adóterhek mellett fizethettünk volna további részesedést, hogy azt már nem vállalhattuk. Jobban nőtt az arányon belül a fizikai dolgozóké, mint az alkalmazottakká. A cikk megállapítja, hogy sok dolgozó nemhogy nyereségrészesedést, hanem fizetés- emelést sem kapott. Nyereségrészesedést a vállalatnál senki sem kapott, vezetők sem. Fizetésemelést azoknak a dolgozóknak adtunk, akik a legtöbbet teszik a közös asztalra, s ez ezután is így lesz, mert a gyenge munkateljesítményeket nem akarjuk elismerni. Prémiumát azonban minden hónapban megkapta az a fizikai dolgozó, aki teljesítette az ehhez szükséges követelményeket, s nem csak a a pénztárcával, kiszedett belőle 3600 forintot, aztán visszament Bódiékhoz, s mivel az asszony még mindig nem volt ott, sikerrel csempészte vissza a pénztárcát a szatyorba. Drigánnéék köszönés nélkül távoztak, s hozzákezdtek a vásárláshoz. Élelmiszerek, élvezeti cikkek, egy pár cipő és három kendő volt már táskájukban a lopott pénzből, amikor a Kelet Áruház előtt egy URH-s kocsi állt meg előttük és a rendőrségre „invitálták” őket. Közben ugyanis Bódiék felfedezték a lopást, a rendőrség segítségét kérték, s hamar sikerrel járt a tolvaj asszony felkutatása. Drigán Józsefnét kisebb értékre elkövetett lopásban mondta ki bűnösnek a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa, s 1 évi szabadságvesztésre ítélte. A többszörös visszaeső asszonyt egy évre eltiltotta a bíróság a közügyektöl is. A kártérítés megfizetését megúszta Drigánné, mert a pénz felét még megtalálták nála, a másik felét pedig azzal törlesztette le, amit a pénzért vásárolt. Az ítélet jogerős. <b. j.) vezetők. Éves szinten például egy májazó 6800 forint prémiumot kaphatott, ha a kiírt kihozatali mutatókat teljesítette. Ügy vélem, ez nem kevés, de meg kell jegyeznem, hogy vannak jobban és vadnak rosszabbul teljesítő üzemrészek. Ezeknek munkáját naponta elemezzük! Gyakorlatilag az történt, hogy a fizikai dolgozók év közben fölvették az év végén kifizethető nyereségrészesedést is. (A munkadíjszínvonal önmagában csak 4 százalékkal növekedhetett volna különadómentesen.) A cikk a túlóráztatással kapcsolatban olyan megállapításokat tesz, hogy az elfogadhatatlan. Elsőnek: élő szervezettel dolgozunk, a programot akkor is végre kell hajtani, ha — forgalmi akadályok, balesetek, gépkocsihibák miatt — a távolról érkező csirke késik. A csirke nem várhatja meg veszteség nélkül a másnapot sem, nemhogy — mint esetünkben — a következő hetet. Másik: a termelési háttér kiépítése megyénkben csak a következő években oldódik meg — fejlesztési alapunkat erre fordítjuk —, de addig más megyékből, távolról kell csirkét szállítanunk. A késések veszélye gyakori. Emiatt kell gyakran túlórázni. A kérdéses esetben 10 percet kellett volna. így történt februárban is, de ebben a hónapban is minden túlórát elszámoltak és kifizettek. A fizetés azonban — a rövid hónap, s az alapanyaghiány miatt kiadott szabad szombatok miatt — kétségtelen alacsonyabb volt más hónapoknál. Az elégedetlenséget ez okozta. A cikk .sem vitatja, hogy a négy asszony vétett a munkafegyelem ellen. Közülük egynek —• Magyar Lászlóné- nak — egy létszámcsökkentésnél felmondtunk, mert nem voltunk elégedettek a munkájával. Könyörgésére vettük vissza,. bízva újabb ígéreteiben. Dajka Ferencné munkájával is sorozatban problémák voltak, s már ő is tudta, ha nem változtat, megválunk egymástól. Jónás Andrásné pedig — a sok bejegyzés miatt — második munkakönyvét használja. Kétezer forintos keresettel érkezett ide, itt az átlaga 3158 forint volt — s nem ő kereste a négy közül a legtöbbet. Felvetődik a kérdés: a munkahelynek már semmivel sem tartozunk? A cikk nem túl szerencsésen azelőtt született meg, hogy a munkaügyi bíróság ítéletet mondott volna az ügyben, így — sajnálatosan — alkalmasnak tartom arra is, hogy a bíróságot ítélethozatalában befolyásolja. Bármi legyen azonban a bíróság ítélete, a munkafegyelem megsértőivel szemben ezután is a legnagyobb szigorral fogunk eljárni, mert nincs jogunk azon lazítani: az ágazat egyik korszerű, bármelyik piacon értékesíthető terméket gyártó vállalatáról van szó. Molnár Gyula igazgató A szerkesztőség megjegyzése: cikkünk a munkaügyi bírósági tárgyaláson készült. A mi adataink a munkaügyi bíróságról és a szakszervezetek megyei tanácsáról származtak, az igazgató adataitól eltérnek. Egyetértünk a vállalatnak a fegyelmezettebb munkára irányuló törekvéseivel, ennek ellenére úgy véljük, hogy ezeknek színvonalasabb politikai nevelőmunkával is párosulni kell. Szerintünk ugyanis a Hunnia- coop kisvárdai gyára viszonylag sok munkaügyi vita színhelye, ami azt mutatja, hogj a dolgozók tájékoztatása meggyőzése, az üzemi demokrácia területén munkájukat javítani szükséges. Természetvédők tábora Tiszavasváriban A tárgyalóteremből Csák — markecolás közben riKKyJHAWGl „Vitatott döntések, elhamarkodott túlórák"
