Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-17 / 166. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 17. t'ikfrt'HANG LÁNGOS, LAPCSÁHKA, LACIPECSENYE Válasz a „Gazdát­lanul" című cikkre A június 24-i számban megjelent „Gazdátlanul” cí­mű cikk kifogásolja a Marx téri csomópont és a jósavárosi autóbusz-megállóhely építé­sének elhúzódását. A KPM Közúti Igazgatóság a cikk nyomán megvizsgálta a kér­déses problémát és erről az alábbiakban tájékoztatja a szerkesztőséget: A jósavárosi autóbusz-megállóhely építése nem a KPM Közúti Igazgató­ság beruházásában készülő lé­tesítmény. A Marx téri cso­mópont leállósávjának bőví­tését a KPM Közúti Igazga­tóság rendelte meg a Nyír­egyházi Közúti Építő Válla­lattól, mely vállalattal a be­ruházó 1981. szeptember 30-i teljesítési határidővel szerző­dést is kötött. A szerződés tartalmazza a vállalkozó előteljesítési jogát, mely alapján a közúti építő vállalat a munkálatokat ez év május végén megkezdte azzal, hogy határidő előtt kí­ván teljesíteni. A munkálato­kat a vállalkozó mindaddig folyamatosan végezte, míg az alsó aszfaltréteg el nem ké­szült. Ezen munkát kell, hogy kövesse a csomópont teljes szélességben történő leasz- faltozása, melyet a vállalkozó csak a 41-es számú főút Nyír­egyháza város átkelési szaka­szának építési munkájával egy időben kíván elvégezni arra való hivatkozással, hogy mindkét helyen ugyanazon aszfaltszerkezetet kell beépí­teni, és ezért munkaszervezé­si szempontból részére így gazdaságos. A vállalkozó elő­zőekben vázolt magatartása természetesen a Marx téri csomópont építésének befeje­zését elhúzza úgy, hogy vár­hatóan az csak 1981. július második felében fejeződik be. Az igazgatóság véleménye szerint a szabályszerű elkor- látozás mellett — mivel a munka szünetel — a forgal­mi jelzőberendezés üzemelte­tésének jelenleg akadálya nincs, azért, mert a csomó­pont régi térülete a forgalom számára ma is biztosított. En­nek ellenére a vállalkozót a beruházó felszólította, hogy a létesítményt minél hama­rabb fejezze be, és adja át a forgalomnak. Papp Gábor , igazgató Hosszú sor a pavilon előtt... A kánikulában sok ezren keresnek felüdülést a sóstói strandon. Hétköznap, kora délután. A strandon több ezer vendég, a meleg meden­cében már egy tűszálat sem lehetne leejteni. A hidegben 4—5 labda pattog, a gyerekek lépten-nyomon beugrálnak, igazán itt sem lehet úszni, akárcsak az „olasz” medencé­ben. A kicsiknek szánt sok­szögű lubickolóban nagyma­mák áztatják a lábukat, né­hány éves apróságok pancsol­nak a vízben. Mi jár a belépőért? A vendégek borsos belépődí díjat 15 Ft-ot fizetnek azért, hogy egyáltalán a strand terü­letére tehetik a lábukat. Ezért a pénzért kikapcsolódást, nyu­galmat, s további forintjaikért színvonalas ellátást várnak. Lássuk, milyen választékot ígérnek a kereskedelmi és vendéglátóhelyek ? A bejárattól jobbra a szál­loda és vendéglátó vállalat vi­szonylag olcsó egytálételek­kel igyekszik „leszoktatni” a strandolókat a hazai elemó­zsiáról. Rabgulyás, pacalpör­költ, máj mellett újabban Hamburgert is felszolgálnak. A korsóban kapható sör nagy vonzerő az üdülővendégek­nek és még a betéttel sem kell bajlódni. Az öltözők melletti pavi­lonsornál 10—12 ember • áll egy ablak előtt. Még a vatta­cukros is szépen keres — há­la a sok kisgyermekes csa­ládnak — pedig nem olcsó a ragacsos, felfújt levegő, 6 fo­rintért méri. A büfénél egy lélek sem áll'; igaz, a nyáron már a társadalmi ellenőrök tetemes visszaélésre derítet­tek fényt: a kiszolgáló 10,90 forinttal számolta el magát. Úgy látszik, a vendégek nem felejtenek, vagy éppen job­ban megnézik, hová teszik a pénzüket. A mellette levő zöldségbolt, tejpavilon és a vendéglátó hurkasütője előtt kanyarog a sor, de érdemes beállni, mert fürge kezek osztják a sült kolbászt, hurkát, lacipecse- nyét. Nem úgy a lángossütő, aki egyórás haladékot kért a dagasztott tésztának. Jócskán megnőtt a forgalom a másik lángosbódé előtt. Á háromnegyed órás fagylalt A gyermekmedence melletti fagylaltos ezen a napon pun­csot készített. A sor — fő­ként gyerekek és kismamák — türelmesek, bár nagyon lassan haladnak. A vendéglá­tó 907-es pavilonjában nem sieti el a dolgát az árus: még az éppen soron következő ve­vő sem tudja, hogy most fo­gyott el a fagyi. Arról nem is beszélve, hogy legalább hú­szán nem várakoztak volna hiába. Az árus letette a kanalat, s ebből mindenkinek tudnia il­lett, hogy nincs több. De a száraz torkú, fagylaltra éhes vendégek nem tágítottak: most kapcsolták be a gépet, öt perc nem nagy idő. A gépzú­gáson kívül abból lehet tud­ni, hogy itt biztosan készül valami: a fagyialtos néni öt- percenként menetrendszerű­en megkavarja a masszát, s kimegy cigarettázni. Kereken 45 (!) perc telik el, míg újból méri a fagyit. A nagyméretű hűtőpult egyszerre fagyaszt­hatta is volna a következő adagot, míg az előzőt kimér­ték, s a forgalom is kárpó­tolta volna az árust a folya­matos munkáért... A strand bejáratától bal­ra az igazán szomjasok állják a sorukat: itt hűvösben fo­gyaszthatják el a sört, a kó­lát, a fagylaltot. A sor távol­ról kígyózik a büféhez. Szép­séghiba, hogy az eladott üdí­tő és a sör meleg, bár a hűtő is tele palackokkal. Egy tár­saság 73 forintot fizet az üvegbetétes kóláért, a 80-ból nem kérnek vissza. örvendetesen sokan fo­gyasztanak tejet, péksüte­ményt, a ZÖLDÉRT-pavilon előtt is tömeg. A mozgóáru­sok is jól keresnek. Az ellenőr szemével A kereskedelmi ellenőrök már háromszor jártak kinn a strandon. Tapasztalataikat Varga Jánosné, a városi ta­nács kereskedelmi csoportve­zetője összegzi: — Az ellátás jobb, mint az előző években. A vendéglátó és az ÁFÉSZ külön kocsit rendszeresített, ha kell a rak­tárakból azonnal hozzák az elfogyott árut. Palacsin­ta, lapcsánka, lángos egészíti ki a hagyományos hurka-kol­bászt. A vendéglátó büfénél 10,90-nel, az ÁFÉSZ boltjá­ban 4,20-szal károsították meg a vevőt. Esetenként azonban jó len­ne, ha a forróságban is gon­doskodnának a hűtésről, s a háromnegyed . órás fagylalt sem tartozik a színvonalas el­látás ismérvei közé. T. K. Á lakásépítés lehetőségei és feltételei Korszerű családi ház A társasházak, tehát a több­szintes lakóházak telepszerű for­májának hitelfeltételeit tekintet­tük át legutóbb. Az a többszintes lakóház, amelyik nem felel meg a telepszerűség követelményének és abban legalább 4 lakás van, egyedi többszintes lakóháznak minősül. Ezeknek a lakóházaknak a tel­ke is lehet a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy tartós haszná­latában, de lehet az építtetők kö­zös tulajdonában, vagy tartós használatában is. Sőt az egyedi többszintes lakóházépítésnek van egy sajátos formája a sorház, amikor egy-egy tulajdonos laká­sa a földszinten és emeleten van. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a telek egy-egy tulajdonos külön-külön tulajdonában, illet­ve tartós használatában legyen. Összefogva olcsóbb Hitelezés szempontjából az egyedi többszintes lakásépítés pénzügyi feltételei azonosak a csoportos, korszerű családi ház­építés feltételeivel. Ez utóbbi épí­tési forma nem régi. Azokat a lakóházakat tekintik csoportos korszerű családi háznak, amelyek rendezési terv alapján 12, vagy több lakás építésére alkalmasak, és sorház, láncház, átriumház el­helyezésére kialakított lakótelke­ken épülnek, és nem minősülnek többszintes lakóházépítésnek. A sorházaknak különösen ott van jelentősége, ahol kertgazdál­kodás igénye is felmerül, mert ennek megoldására nyújt kedve­ző lehetőséget a láncsorház. A csoportházas építési mód az utóbbi időben vált egyre népsze­rűbbé, mert nyújtja mindazokat az előnyöket, amelyeket a ha­gyományos családi ház, de költ­ségráfordítás szempontjából mér­sékeltebb anyagi erőt kíván. A munkáltatói támogatás nél­kül épülő egyedi többszintes és csoportos korszerű lakóházépítés esetében a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett építési költség legalább 30 százalékát kell saját erőből biztosítani, mert a kölcsön legfeljebb a költség 70 százalékáig terjedhet, azonban annak összege a 230 ezer forintot általában nem haladhatja meg. In (fok olt esetben kerülhet sor en­nél magasabb összegű, de a 70 százalékos arányt meg nem ha­ladóan, lakásonként 270 ezer fo­rint összegű kölcsön engedélye­zésére. Az OTP-hitel kamata és lejárata mindkét formánál azo­nos: 3 százalék kamat és 30 év lejárat. Támogat a munkáltató Amennyiben a munkáltató tá­mogatja az ilyen építkezést, ak­kor az OTP-hitel az építési költ­ség 60 százalékáig terjedhet, 320 ezer forint összegig. Amennyiben a munkáltatói kölcsöntámogatás az igénybe ve­hető szociálpolitikai kedvezmény­nyel csökkentett építési költség vagy vételár 10 százalékát eléri, vagy meghaladja, akkor a ked­vezménnyel csökkentett építési költség csak 15 százalékát kell saját erőként biztosítani, de az OTP 60 százalékos hitelhatára nem változik. Amennyiben a munkáltatói kölcsön nem éri el % a 25 százalékot, akkor azt a dolgo­zónak, mint építtetőnek a saját erejéből kell biztosítania. Ezeknél az építkezéseknél a szociálpolitikai kedvezmény — mint említettük — eltartottanként 20 ezer forint. A korábbi példa szerinti össze­gekkel számolva az építési költ­ségek viselése az utóbbi esetben így alakul: ha 500 ezer forint az építési költség, akkor ebből le­vonjuk a két gyermek után el­számolható szociálpolitikai ked­vezmény összegét, a 40 ezer fo­rintot. A fennmaradó 460 ezer fo­rint 15 százalékát kell saját* erő­ként biztosítani, tehát példánk­ban az 69 ezer forint lenne. Ugyancsak a kedvezménnyel csökkentett összeg 25 százaléka • munkáltatói támogatás, ez eset­ben 115 ezer forint összegben. A fennmaradó 276 ezer forint össze­get nyújtja az OTP hitelként. Ez a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett költség 60 százaléká­nak felel meg, és nem éri el az engedélyezhető összeghatárt. Amennyiben a munkáltató 10 százalékos, példánkban 46 ezer forint kölcsönt nyújt, akkor az általa engedélyezett összeg és a példában szereplő 115 ezer forint közötti különbözettél a saját erőt kell növelni. További kedvezmények « A fiatal házaspárok, továbbá a három vagy annál több gyerme­ket eltartók részére ennél az épí­tési formánál is nyújtanak a sa­ját rész fedezetére, annak 50 szá­zalékáig, legfeljebb 50 ezer fo­rintig terjedő kölcsönt három, ki­vételesen 5 évi időtartamra. A többszintes lakásépítésnél és vásárlásnál is elsősorban a mun­káscsaládok és fiatal házasok la­kásépítését támogatják a legma­gasabb hitelösszegekkel. Kiemelten támogatják a lakás­építő szövetkezetek többszintes és csoportos korszerű lakóház épí­tését, de itt is alapvető követel­mény, hogy az építkezés pénz­ügyileg megalapozottan kezdőd­jék meg. Az egyedi többszintes és cso­portos korszerű családi házak ki­vitelezésére az állami és szerve­zett építőipar általában nem vál­lalkozhat és ezért ezek az épüle­tek az elmúlt években zömmel úgynevezett házilagos kivitelezés­ben valósultak meg. Ez azt jelenti, hogy az építő­ipari munkák nagyobb részét az építőközösség, illetve a lakásépí­tő szövetkezet tagjai maguk vég­zik, megfelelő műszaki irányító alkalmazása mellett. A legfeljebb kétszintes és 6 lakásosnál nem nagyobb lakóépület kivitelezését felelős műszaki vezető irányítása mellett a lakásépítő szövetkezet, építő közösség külön engedély nélkül végezheti. Az építési en­gedély kérésekor viszont igazol­niuk kell, hogy a felelős műsza­ki vezető irányítása biztosított. Üjszerű kezdeményezése a Veszprém megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak a házgyári ele­mekből szerelhető csoportos, kor­szerű családi ház, amely új le­hetőségként más megyékben is figyelmet érdemel. Lakásépítő szövetkezet alakítá­sa több okból kedvező az ilyen építkezések megoldására és ép­pen ezért részesülnek kedvező hitelfeltételekben is. PALACKOZZÁK AZ ÜDÍTŐT. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményítőgyá­rában műszakonként 75 ezer üveg különböző üdítőt palackoznak. Németh Lászlóné töl­tés előtt ellenőrzi és válogatja az üvegeket. TOLVAJOK az ácskát a gondola alá dugta | Áz illetékes válaszol MEDDIG ÁZIK MÉG BE? 1981. május I3-i számuk Fó­rum rovatában „öt éve be­ázik” címmel megjelent le­vélre, mint az épület kezelő­je, tájékoztatom a tisztelt szerkesztőséget. Az épület beázásával kap­csolatos panasz jogos. A tető- szigetelés már a szavatossági időn belül átázott. Szavatos­sági igénybejelentésünket a Szabolcs-Szatmár megyei Be­ruházási Vállalaton keresztül a kivitelező SZÁÉV-nek fo­lyamatosan jeleztük, amit az eddig ez ügyben-írt 30 db le­vél bizonyít. A kivitelező vál­lalat több esetben végzett javítási munkát, eredményte­lenül. 1980. szeptember óta javítást sem végez, sürgető leveleinkre a vállalat úgy nyilatkozott, hogy a továb­biakban nem ismeri el a tető- szigetelés hibáját szavatossá­gi munkának. 1980. december 10-én küld­tük utolsó levelünket a NYlR- BER-nek és a SZÁÉV-nek a tető javítására, erre a mai napig választ nem kaptunk. 1981. január hónapban az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet anyagvizsgálatát kér­tük a városi tanács, továbbá a megyei tanács építési osz­tályán keresztül, ami az alap­ja a kivitelező elleni bírósági eljárásnak. A beázás leginkább Kovács Béla lakását érintette. A Má­tészalkai Városi Tanács 1981. május 1-től egy másik épület két szoba összkomfortos la­kását utalta ki, ahová bér­lőnk át is költözött. A beázás a IV. emelet mind a 10 lakását érinti. A végle­ges hibaelhárítást csak a te­tőszigetelés cseréjével lehet megnyugtatóan rendezni, amit mi a továbbiakban peres úton is, a kivitelező SZÁÉV-től kétünk, a lakásokban kelet­kezett károk érvényesítése mellett. Városi tanács vb költségvetési üzeme, Mátészalka, Tóth Sándor üzemvezető PÉNZ Mint különös visszaesőt ítélte el a bíróság Lukács Istvánná Ká­té Piroska 27 éves nyírbogdányi lakost. A korábban két ízben sú­lyos testi sértésért, majd rab­lásért büntetett Lukácsné febru­ár 20-án délután besurrant Ágos­ton Ferenc nyírbogdányi lakásá­ba és a házigazda kabátjának zsebéből 2500 forintot ellopott. A pénzt lefoglalták nála, de a bí­róság 6 hónapi börtönre Ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek­től. KÁBÁT Lakatos Károly 37 éves tisza- vasvári lakos eddig hatszor volt börtönben különböző bűncselek­mények miatt, s minthogy heted­szer is odakerült, úgy tűnik nem tud szakítani a szenvedélyévé vált lopással, ö Fekete András ti- szavasvári lakásába ment be és a szobában lévő szekrényből egy műbőr kabátot ellopott. A káro­sult visszakapta a kabátját, ám Lakatost 6 hónapi szabadságvesz­tésre Ítélték és egy évre eltiltot­ták a közügyektől. TASKA A demecseri Rétközi pince ne­vű italboltban Iszogatott Nagy András 39 éves gégényi lakos. Közben betért a pincébe a csapos fia is és otthagyta 680 forint ér­tékű irattáskáját édesanyjánál. A csapos néhány percre kiment az italboltból, Nagy pedig egyedül maradt, s mire a csapos vissza­tért, a táskának és a vendégnek is hűlt helye volt. A rendőrség megtalálta a táskát Nagy And­rásnál, de a bíróság a lopás mi­att 6 hónap börtönre büntette a büntetett előéletű fagyot és sgy évre eltiltotta a közügyektől is. cipő A Nyírfa Aruház cipőosztályán minden bizonnyal komoly vevő­nek nézhették a 21 éves kislétai Balogh Jánost, aki egy 715 forint értékű cipőt próbálgatott. Ami­kor úgy vélte, hogy az eladók nem figyelnek rá, ócska cipőjét a gondola alá dugta, a lábán lévő újjal pedig fizetés nélkül akart távozni. A csel nem sikerült, ha­bár a cipő az áruházé maradt, a büntetett előéletű Nagyot pedig mint különös visszesőt 6 hónap szabadságvesztésre ítélték és egy évre eltiltották a közügyektől. KÖTÉL Kőműves brigádvezető volt az ÉPSZER vállalatnál Kardos Zol­tán 35 éves sóstógyógyfürdői la­kos. Tavaly novembertől a Kelet­magyarországi Textil és Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vál­lalatnál végzett munkát, s köz­ben kocsijával rendszeresen hor­dott haza különböző építési anya­got. Vitt nitróhigítót, homokot és festéket, de volt a zsákmányában rabicháló és kenderkötél is, ame­lyeket épülőfélben lévő házánál akart felhasználni. A lopást fel­fedezték, Kardos visszavitte a 22 775 forint értékű anyagot, de a bíróság 10 hónapi szabadságvesz­tésre és kétezer forint pénz mel­lékbüntetésre ítélte. A szabad­ságvesztés végrehajtását a bíró­ság két év próbaidőre felfüggesz­tette. Valamennyi ítélet jogerős. Felfújt levegő hat forintért

Next

/
Oldalképek
Tartalom